Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-05 / 305. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Atomsorompó Az atomkorban lassan meg­szokja az ember a gyakran em­legetett szó új összetételeit. Az atom-tengeralattjárók, atomra­kéták, atomhalál stb. után az elmúlt hetekben egy kelleme­sebb, biztatóbb szóval gazdago­dott szókincsünk: az atomso­rompóval. S ami még örvende­tesebb nemcsak az atomfegyve­rek tovább terjedésének útját álló egyezmény tömören kife­jező szót tanulta meg a világ, hanem arról is értesült, hogy az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottsága 100 szavazattal (elle­ne csupán Albánia szavazott) elfogadta azt a szovjet javas­latot, (amelyhez később 45 or­szág csatlakozott társszerző­nek), amely felszólít valameny­nyi országot, tegyenek meg minden szükséges lépést az atomfegyverek elterjedését megakadályozó egyezmény mi­előbbi megkötésére. • A felhívás még nem szerződés A világ haladó közvéleménye megelégedéssel fogadta az ENSZ-közgyűlés első igazán je­lentős pozitív határozatát, noha tisztában van azzal is, hogy a felhívástól a szerződés megkö­téséig még számos nehézséget kell leküzdeni. Viszont azt is jól tudja, hogy ha ez ma nem sikerül, holnap még kevesebb rá a remény. A Szovjetunió átfogó leszere­lési tervet terjesztett hat éve az ENSZ elé. Sajnos a nyugati hatalmak különféle általános kifogásokkal irattárba süllyesz­tették, és még csak nem is vi­táztak a konkrét leszerelési in­tézkedésekről. Ekkor a Szovjet­unió néhány ésszerű részletin­tézkedést javasolt, amely egyengetné az utat a nagy kérdések megoldása felé. Az intézkedések közül a legjelen­tősebb a részleges atomcsend­egyezmény volt, amely remény­teljes kezdetnek ígérkezett. Ko­rai volt azonban az öröm, köz­bejött az Egyesült Államok viet­nami agressziója, amely meg­mérgezte a nemzetközi légkört és megnehezítette a szovjet— amerikai kapcsolatok elmélyü­lését. Nem csoda, hogy ilyen körülmények Között a 18-hatal­mi genfi leszerelési értekezlet sem tudott semmilyen pozitív eredményt elérni. A Szovjet­unió az idei ENSZ-közgyűlésen is megpróbálkozott az atom­fegyverek továbbterjesztését til­tó egyezmény javaslatával. S amint tudjuk a tagállamok többsége elfogadta az atomso­rompó-felhívást. Sokan felvetik a kérdést, miért értett egyet az Egyesült Államok ilyen váratlanul a fel­hívással? Egyes hírmagyarázók szerint a vietnami agresszió miatt egy­re népszerűtlenebb amerikai po­litika irányítói szeretnék bebi­zonyítani a világ közvélemé­nyének, miszerint a vietnami háború nem jelenti azt, hogy Washington általában háborús politikát folytat és elutasít min­den békekezdeményezést. Le­het, hogy ilyen meggondolások is vezérelték az amerikai kor­mányt. Mindenesetre a szocia­lista országok hibát követtek volna el, ha a vietnami agresz­szió miatt elutasították volna az általános békét erősítő ha­tározatot. Márpedig az atom sorompó feltétlenül a békét szolgálja. • Az atomsorompó ellenségei Ma már a világ jó néhány or­szágának műszaki felkészültsé­ge olyan magas színvonalú, hogy az atomfegyverek gyártá­sa nem okoz különösebb nehéz­séget. Ez teszi nagyon idősze­rűvé az atomfegyverek tovább terjedésének betiltását. A Német Szövetségi Köztár­saság uralkodó körei nyíltan követelik az atomfegyvereket. Az Egyesült Államok a NATO-n keresztül akarta Bonn kezére fátszani a tömegpusztító fegy­vereket. Ezt a célt szolgálta az úgynevezett multilaterális haderő, majd az atlanti nukleá­ris haderő. S mikor mindkettő megbukott a közvélemény hatá­rozott tiltakozása miatt, akkor egy konzultatív bizottságban biztosítottak Bonnak helyet. Ennek a bizottságnak pedig beleszólási joga lenne az atom­fegyverek alkalmazásába. Ter­mészetes, hogy egy hatékony szerződés megkötése esetén ezt a „hátsó ajtót" is be kell csuk­ni, és az Egyesült Államok kor­mánya nem folytathat felemás politikát. Bonn természetesen nem lel­kesedik az atomsorompóért. Még mindig reménykedik ab­ban, (ha kissé csalódott is a washingtoni ígéretekben), még­is talál valami módot az atom­fegyver megszerzésére. A Kínai atomfegyver-kísérle­tek is komoly problémát vetet­tek fel, mivel több ázsiai or­szág biztosítékokat kér a nagy­hatalmaktól, hogy ha lemon­danak az atomfegyver meg­szerzéséről nem fogja őket ve­szélyeztetni egyetlen egy atom­hatalom sem, és a szerződést alá nem író támadóval szem­ben megvédelmezik ezeket az országokat. Az atomfegyverek tovább ter­]edését betiltó szerződés meg­kötése számos további problé­mát vet fel, amelyek újabb in­tézkedéseket követelnek. Az atomsorompő csak akkor lesz eredményes, ha a nagyhatal­mak hajlandók csökkenteni a tömegpusztító fegyverek gyár­tását Ss felhalmozását, sőt a meglévő készleteket is. Ha er­ről sikerülne megegyezni, va­lóban nagy dolog lenne, és ta­lán a leszerelés kezdetét jelent­hetné. SZŰCS BÉLA Incidensek Párizs lakossága — csatlakozva az USA vietnami agresszióját el­ítélő sok millió békeszerető emberhez — tüntetésen fejezte ki szo­lidaritását a hős vietnami néppel. (Telefoto — CTK) Az Egyesült Államok a bombázások fokozására készül Saigon (ČTK) — A kambod­zsai határok közelében már két nap óta súlyos harcok folytak a szabadságharcosok és az amerikai csapatok között. Ez év augusztusában vezényelték ide a 196. amerikai gyalogezredet, amely Thay Ninh várostól nyu­gatra súlyos veszteséget szen­vedett a szabadságharcosok ak­natámadása következtében. Az amerikai légierő az utób­bi napokban folytatta támadá­sait a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A kalózgé­pek főleg üzemanyagraktára­kat támadtak. New York — A PENTAGON­ban új tervezetet készítenek elő Észak-Vietnam bombázásának kiszélesítésére — írja a New York Times washingtoni tudósí­tója. A támadások fő célja el­sősorban vasúti csomópontok, élelmiszerraktárak, villanytele­pek és más fontos, Hanoi köze­lében levő gyárak és üzemek lesznek. Tervüket már néhány hónap óta próbálják jőváha­gyattatni a PENTAGON kép­viselői, de Johnson elnök a ma­nilai konferencia előtt nem en­gedélyezte, mert azt a látsza­tot akarta kelteni, hogy komo­lyan gondolja „a vietnami kér­dés békés rendezését". Az amerikai hadügyminiszté­rium néhány képviselője erős nyomást gyakorol Johnsonra, hogy járuljon hozzá Haiphong bombázásához. Erre azonban aligha kerül sor, mivel Haip­hong kikötőjébe érkeznek azok a szovjet hajók, amelyek a viet­nami nép megsegítésére küldött szállítmányokat hozzák. AMERIKAI HELIKOPTEREK THAIFÖLDI PARTIZÁNOK ELLEN Washington (ČTK) — Az Egyesült Államok helikoptere­ket ad Thaiföldnek az ellenál­lási mozgalom elnyomására — jelentették be Washingtonban. Egyúttal közölték, hogy az Egyesült Államoknak nincs szándékában más módon hoz­zájárulni a partizánok elleni akciókhoz. Az amerikai katonai helikop­terek bevetése azonban az USA közvetlen intervenciójának kez­detét jelenti. Ezen a tényen nem változtat semmi, még McNamara hadügyminiszter ama kijelentése sem, hogy az amerikai kormány nem akar részt venni más ázsiai harcok­ban. Thaiföldön ma 30 000 ame­rikai katona állomásozik. Ami Kínában történik, kárt okoz a kommunista mozgalomnak A moszkvai Pravda cikke a koreai demilitarizált övezetben Pjöngjang (ČTK) — A KNDK sajtóirodája bejelentette, hogy november 2-án a demilitarizált övezet déli részén az amerikai szektorból tüzet nyitottak az észak-koreai oldalra. Másnap fegyveres katonák hatoltak az övezet észak-koreai részében. Ugyanaz nap az amerikaiak megtámadtak egy észak-koreai hadállást. Az amerikaiak el akarják te­relni a figyelmet a KNDK tilta­kozásáról, amikor azzal vádol­ják Észak-Koreát, hogy katonái november 2-án megtámadtak egy katonai őrjáratot. A Pravda pénteki számának nemzetközt szemléjében Luko­vec megállapítja, hogy a kom­munista világmozgalomra az utóbbi időben a sorok rende­ződése, konszolidációja jellem­ző, majd egyebek között a kö­vetkezőket írja: A Kínai Kommunista Párt ve­zetői eltértek a nemzetközi kommunista mozgalom közösen megállapított irányvonalától, a moszkvai Nyilatkozatoktól. A KKP vezetősége arra számított, hogy ezzel a politikával sike­rül megosztania a nemzetközi kommunista mozgalmat és ma­ga mellé állítani a pártok egy részét. Ezek a számítások azonban nem váltak be és nem is válhattak be. Az elmúlt évek a KKP vezetősége számá­ra a fokozatos elszigetelődés évei voltak. Csak az Albán Munkapártban — egyebek kö­zött a mostani kongresszuson is — folytatják a KKP veze­tőinek tömjénezését. Magától értetődik, hogy aini most történik Kínában, az nagy kárt okoz a világszocia­lizmus, a kommunista mozga­lom ügyének. A kínai vezetők tevékenységének semmi köze sincs a marxizmus—leninizmus­hoz és a proletár internacio­nalizmushoz. Csupán a nézet­eltéréseket kihasználni igyek­vő imperialista körök kezére játszanak. . A világ kommunistái elítélik és visszautasítják a KKP veze­tőinek szakadár tevékenységét. A kommunista és munkáspár­tok többsége nyíltan szót emelt a hasonló akciók ellen és a nemzetközi kommunista moz­galom tömörülése mellett fog­lalt állást. (TASZSZ) MOSZKVÁBAN tegnap hivata­losan közölték, hogy november közepén az angol parlament meghívására Angliába utazik a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának küldöttsége, amelyet Gennagyij Voronov képviselő, az SZKP KB politikai bizottsá­gának tagja, az OSZSZK Minisz­tertanácsának elnöke vezet majd. (ČTK) AZ ANGOL gyarmati hivatalok az utóbbi időben tömegesen tar­tóztatják le Ádenben a Nemzeti Felszabadító Mozgalom képvise­lőit, — jelenti a MEN egyiptomi hírügynökség. A foglyokkal a legbrutálisabb módon bánnak. (ČTK) HORST SCHUMANN náci or­vost, aki a háború idején aktí­van részt vett a koncentrációs táborok foglyainak tömeges meggyilkolásában, kiadják a nyugatnémet hivataloknak, s az NSZK-ban bíróság elé állítják. Erről pénteken döntött Ghana legfelsőbb bírósága. (ČTK) CHRISTOPHER MAKOKHAT, a kenyai népi ellenzéki szövetség főtitkárát csütörtökön elrabol­ta négy rendőrségi és katonai egyenruhába öltözött férfi. Ed­dig nem sikerült megállapítani a tettesek személyazonosságát. (ČTK) A PÁRIZSI Sorbonn amfiteát­rumában péntek este nyilvános nagygyűlést tartott az UNESCO megalapításának 20. évforduló­ja alkalmából. Az ünnepi esten csehszlovák részről dr. Jirí Há­jek professzor, iskola- és műve­lődésügyi miniszter vett részt. (ČTK) A GÖRÖG kormány tegnap mozgósította az egészségügyi iskolák diáklányait, s a kórhá­zakba vezényelte a katonákat. El kell látniuk 12 000 kórházi alkalmazott munkáját, akik teg­nap 48 órás bérsztrájkba kezd­tek. A napokban további 20 ezer orvos és egészségügyi dolgozó sztrájkja várható. (CTK) SZÖULBAN, Dél-Korea főváro­sában megkezdődött az „ázsiai nemzetek kommunistaellenes li­gájának" 12. értekezlete, melyen 26 ország küldöttei, valamint az USA, Anglia, az NSZK és más országok megfigyelői vesznek részt. (ČTK) AUSZTRÁLIA északkeleti part­jai közelében péntek éjjel meg­feneklett egy amerikai tenger­alattjáró. A fedélzeten 80-tagú személyzet tartózkodik. A kap­csolat a tengeralattjáróval nem szakadt meg. Fedélzetéről je­lentették, hogy szerencsétlen­ség nem történt. (ČTK) MOSZKVÁBÓL pénteken 70 utassal a fedélzetén indult el első kanadai útjára a TU-114 személyszállító repülőgép. A Moszkva—Montreál-i vonalon később az IL-62 típusú új sugár­hajtású repülőgép közlekedik majd. (ČTK) A SZOVJET—VIETNAMI Ba­ráti Társaság küldöttsége csü­törtökön Hanoiba érkezett, ahol részt vesz a Nagy Októberi For­radalom 49. évfordulójának ün­nepségein. A küldöttséget Ger­mán Tyitov űrhajós, a Szovjet­unió hőse vezeti. (ČTK) AZ ENSZ 1967. évi fejlesztést tervének anyagi biztosításához eddig 101 állam járult hozzá önkéntesen. A hozzájárulás no­vember 2-ig elérte a 157 320 684 dollárt U Thant ENSZ-főtitkár szerint a világszervezet fejlesz­tési programjának megvalósítá­sához 200 millió dollár szüksé­ges. (ČTK) Nehézségek a „kulturális forradalommal" Peking (ČTK) — A kínai ve­zetők kijelentései szerint a Kí­nai Kommunista Párt Központi Bizottságának nincs szándéká­ban betiltani a forradalmi if­júság utazásait, de komoly problémák merültek fel, melyek bizonyos rendszert tesznek szükségessé. A pekingi utcákon számos röpirat jelent meg a pekingi diákok találkozásairól Csou En-lajjal, Thao Csuval, Csen Po-touval, Tiang Csinggel és a kulturális forradalom más vezetőivel. A legsúlyosabb probléma a közlekedés. Thao Csu, a Központi Bizottság pro­pagandaosztályának vezetője például közölte, hogy Liao Ning tartományban ez évben kétszer annyi alma termett mint tavaly, de a termést nem tudják elszállítani. Hasonló problémák merülnek fel másutt is, mivel — amint Csou En-laj mondotta — a közlekedés 20 százaléka a vörösgárdisták ke­zében van. Nehézséget okoz az Időjárás is, mivel a fővárosban tartózkodók többsége a parkok­ban alszik, és a hideg beálltá­val egyre több a beteg. Thao Csu nyilatkozata szerint októ­ber végén 100 000 beteg diák volt Pekingben. A közlekedési nehézségek megoldásával kapcsolatban az egyik Iskola azt a javaslatot tette, hogy a pekingi diákok gyalog járják be a tartományo­kat, a vidéki diákok pedig gyalog vonuljanak a fővárosba „forradalmi tapasztalatcserére". A kommunista párt Központi Bizottsága szerint ez a gondo­lat forradalmi, de megvalósí­tása nagyon bonyolult, és ezért nem jöhet számításba. A leg­utóbbi utasítás szerint novem­ber első 5 napjában a vidéki diákoknak el kell távozniuk Pekingből. Ez az időszak va­lószínűleg rövidnek bizonyul majd, mivel a vonatok naponta csak 100 000 embert tudnak el­szállítani. A pekingi diákok parancsot kaptak, hogy egyelő­re ne távozzanak a fővárosbóL Thao Csu október 24-én ta­lálkozott a diákokkal. Közölte velük, hogy a Renmin Ribao szerkesztőségét átszervezték. Válaszolva arra a követelésre, hogy tiltsák be a lapot, kije­lentette: a Renmin Ribao nem revizionista lap és ezért nem lehet beszüntetni. A lap a he­lyes forradalmi irányvonalat követi.

Next

/
Thumbnails
Contents