Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-25 / 325. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések Miért vannak különbségek a családok jövedelmében? A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALÁNAK legfontosabb alkotó eleme a személyes fogyasztás, melynek állandó növekedése az ember sokoldalú fejlődésének egyik alapfeltétele. A személyes fogyasztás lényegében két csa tornás: az ember egyrészt azt fogyasztja, amit maga termel (ez az ún. naturális fogyasztás), másrészt azt, amit a piacon pénzért vásárol (ezt nevezzük piaci fogyasztásnak). A piaci fogyasztás a lakosság pénzjövedelmének elköltésével valósul meg. A fejlett gazdcsá_gban éppen ennek van döntő jelentősége. A lakosság pénzjövedelmét a bér- és jövedelempolitikai elő írások szabályozzák, elköltésére pedig az ár- és adóelőírások hatnak, valamint a naturális fogyasztás. A • lakosság pénzbevételét nemcsak a piaci fogyasztásra, vagyis a kereskedelemben történő vásárlásra költi, hanem egy részét kiegészítő vásárlásra és a fizetett szolgáltatásokra (lakbér, közlekedés, a helyi gazdálkodási vállalatok szolgáltatásai stb.), egy részét pedig takarékba helyezi, esetleg befagyasztja. Ezen kívül az emberek közti kölcsönös vásárlás, eladás, szolgáltatások, adósságok és ajándékozások folytán a pénzjövedelem a lakosság között ide-oda áramlik. Az elosztási rendszerből ere dő, valamint a keresők és eltartottak arányában fenálló eltérések következtében különbségek keletkeznek a családok pénzjövedelmében. Nálunk a keresők és eltartottak aránya jelentős mértékben befolyásolja a családok jövedelmét äz egyes kerületekben, mert a demográfiai öszszetétel nagyon eltérő. Itt főleg az eltartott gyermekek arányáról van szó, ami különböző módon hat a foglalkoztatottságra, a lakosság gazdasági aktivitásának fokára. NÉMELY KERÜLETBEN csak nem kétszer annyi eltartott esik egy keresőre, mint más kerületekben. Országos átlagban 0,92, Prágában 0,66, a közép-csehországi kerületben 0,78, a délcsehországi kerületben 0,74, a nyugat-csehországi kerületben 0,83, az észak-csehországi kerületben 0,84, a kelet-csehországi kerületben 0,71, a dél-morvaországi kerületben 0,84, az északmorvaországi kerületben 0,96, a nyugat-szlovákiai kerületben 1,23, a közép-szlovákiai kerületben 1,16, a kelet-szlovákiai kerületben 1,33 eltartott jut egy keresőre. (1961. évi állapot). Ezek az arányok nemcsak az egy lakossra jutó munkából eredő jövedelmet befolyásolják, hanem közvetlenül hatnak a személyes fogyasztás színvonalára is. Természetesen ezt a mutatót nem szabad egymagábart használni. Feltétlenül kapcsolatba kell hozni nemcsak a termelés szerkezeti összetételével (vagyis a jövedelmek összetételével és magasságával) az egyes területeken, hanem a munkalehetőségekkel is. A családok jövedelemkülönbségeinek leghasználatosabb mutatója az egy főre jutó jövede lem. A családok eszerint ún. jö vedelmi csoportokra oszlanak A háztartás-statisztikából vet tük a következő adatokat, melyek a munkáscsaládok három jövedelmi csoportjáról adnak képet. Az öttagú családban 25 600 korona évi jövedelem mellett 4800—6000 korona jut egy főre, a háromtagú család ban 29 500 korona évi jövedelem mellett 8400—9600 korona, a kéttagú családban 29 400 korona évi jövedelem mellett 13 200— 14 400 korona. Ez az összehasonlítás mutatja, hogy az egyes csoportok között az évi jövedelemben kis eltérések lehetnek, de az egy főre jutó jövedelemben a családtagok számától függően már nagy eltérések mutatkozhatnak. Most lássunk egv összehasonlítást a családok összetételéről, A munkáscsaládok átlagos nagysága 3,62 fő, az alkalmazotti családoké 3,52 fő, a földművescsa ládoké 3,57 fő. Ebből 1,66, 1,69, 1,89, a kereső, 1,54, 1,50, 1,23 az eltartott gyermekek száma. A különböző jövedelmi csoportokhoz tartozás, és a keresők száma következtében az egy családra eső különböző nagyságú jövedelem okozza az eltéréseket a különböző számú eltartott gyermekkel rendelkező családok kiadás'ának összetételében. Íme egy kép a munkáscsaládok havi pénzkiadásainak összetételéről: PÉNZKIADÁSOK 1 GYERMEKES 4 GYERMEKES csalidban összesen ebből: élelmiszerre, italra, közétkezésre iparcikkekre szolgáltatásokra fizetségekre egyébre 100 Vo 35,3 25,5 12,3 17,3 9,6 100% 48,1 24,3 10,6 9,7 7,3 A TÖBBGYERMEKES CSALÁDOKBAN -elsősorban a szolgáltatásokra, iparcikkekre és fizetségekre (beleértve a kereseti adót) kisebbek a kiadások. Elmondhatjuk tehát, hogy a családok tényleges jövedelmi színvonalában — s ezzel kiadásaik különböző összetételében — nem a jövedelem játszik döntő szerepet, hanem az, milyen a keresők és az eltartottak aránya. További tényező, amivel ebben a rövid írásban foglalkozni kívánunk és aminek hatása van a családok életszínvonalára, a naturális fogyasztás. A naturális fogyasztás csökkenő irányzata ellenére is mindmáig jelentős helyet foglal el a személyes fogyasztásban. A cseh kerületekben az élelmiszerfogyasztásnak körülbelül 10 százalékát teszi ki, Szlovákiában több mint 20 százalékát. A nagyobb arány Szlovákiában fôlfcga lakosság eltérő szociális öszszetételének a következménye. Pozitív elemnek tekinthetjük, hogy a földművescsaládok naturális fogyasztása éppen a helyes táplálkozás szempontjából fontos. A munkából eredő jövedelem a döntő tényezők egyike a lakosság állandóan növekvő szükségleteinek kielégítésében. A lakosság pénzbevételét egy családtagra átszámítva kell figyelni, mert ez határozza meg a kereslet magasságát és összetételét. Eltérések a családok jövedelmében főleg a keresők és eltartottak arányából keletkeznek. A keresők számának növekedése hat a család jövedelmének növekedésére, akár átlagban, akár a család egy tagjára. És megfordítva. AZ EGY CSALÁDTAGRA eső jövedelemkülönbségek okozzák az eltéréseket a kiadások magasságában és összetételében, és ezzel a személyes fogyasztás mennyiségi és minőségi színvonalában, arai az életszínvonal döntő tényezője mindmáig. Dr. LADISLAV RENDOŠ docens kandidátus A mezőgazdasági üzemek figyelmébe: Jövedelmezőbb lesz a dohánytermesztés A szerződéskötések időszaka kezdődik. Ebből az alkalomból felhívjuk a mezőgazdasági üzemek figyelmét azokra a változá sokra, amelyek a dohánytermesztés ösztönzésére irányulnak. A jövő évtől kezdődően több dohányt akarunk termeszteni, mint eddig. Jelenleg 8 ezer tonna az évi termés. 1970-ig el szeretnénk érni a 10 ezer tonnát. Ezt a mennyiséget a vetésterület biztosítása szempontjából talán már a jövő évben is el tudnánk érni. Azonban a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak nincs elég szárítójuk. Így a feltételezett 10 ezer tonna 1970-ig is csak ennek a prob lémának a megoldásával érhető el. A Földművelésügyi Minisztérium ezért a szárítók építési költségéhez 30 százalékos szubvenciót nyújt. Szociológiai kutatás a bérezésről a kunčicei Klement Gottwald Űj Kohóban A kunčicei Klement Gottwald Oj Kohóban szociológiai kutatást végeztek a bérezésről. Az 1600 megkérdezett alkalmazottból csaknem minden második válaszolt a kérdésre. Az egyik kérdés: Bére megfelel-e munkája mennyiségének? A munkások 0,4 százaléka és a műszaki-gazdasági dolgozók 0,9 százaléka azt vallotta, hogy kevesebb munkabért érdemelne. Az előbbiek 55,9 százaléka és az utóbbiak 57,7 százaléka munkabérét megfelelőnek tartja. A munkások 40,7 százaléka és a műszaki-gazdasági dolgozók 38,9 százaléka úgy véli, hogy nagyobb munkabért érdemelne. Megközelítőleg ilyen arányban feleltek az alkalmazottak arra a kérdésre is, hogy a munkabér színvonala megfelel-e munkájuk minőségének. A kutatók véleménye szerint ezek a számok arról tanúskodnak, hogy a munka mennyisége és minősége szerinti bérezés nincs rendben. A nagyolvasztóknál dolgozó munkás például nem tartja helyesnek, hogy az egy aggregátornál dolgozókat mind a négy műszakban egyformán bérezik, mindenki egyforma munkabért kap, függetlenül attól, hogy Jól vagy rosszul dolgozik. A megkérdezettek javasolják, hogy a mester rendszeresen figyelje beosztottjai munkáját, és az értékelést a közvetlen felettes végezze. Ez a munkabérek helyes differenciálódását segítené. Javasolják továbbá: beszéljenek a dolgozókkal munkájukról, mert sokan nem ismerik hibáikat. A dohánytermesztés összetételét is meg akarjuk változtatni, úgy, hogy emelkedjen a virginia-fajták részaránya. A következő négy fajta dohányt termesztenénk: Virgínia, félvirgínia, burley és havanna. Miért szorgalmazzuk a Virgíniát? Ezt a dohányt jelenleg importáljuk, de a behozatalát 1970-ig meg akarjuk szüntetni. Felhasználását azonban a dohányipar fenn akarja tartani, mivel a éigaretta minősége és a gyártási technológia szempontjából jobb, mint a nálunk eddig termesztett dohányfajták. Ezért behozatalát hazai termesztéssel kívánjuk felváltani, amivel jelentős devizamegtakarítást érhetünk el. Ennek a dohánynak a termesztését az árakkal kívánjuk ösztönözni. Megszüntetjük az eddig érvényes egységes árakat. A Jövő évtől az említett négy fajtának más-más ára lesz. Az eddig termesztett dohányfajták ára változatlan marad, de az újonnan termesztett fajtáké átlagban 10 százalékkal emelkedik. Például a Virgínia dohány felvásárlási árát így szabták meg: az I. osztályú kiváló minőség kilogrammja 50 korona, az I. osztályúé 40 korona, a II. osztályúé 30 korona, a III. osztályúé 16 korona. Ezek az árak az alacsonyabb hozam ellenére is hektáronként nagyobb bevételt biztosítanak, mint az eddig termesztett dohányfajták, tgy a Virgínia a legjövedelmezőbb ipari növények egyike lesz. Érdemes tehát több dohányt termeszteni! A szövetkezetek, állami gazdaságok jövedelme szempontjából kár lenne ezt a lehetőséget elszalasztani. — mé — • •••••••••• ••••••••••• U ] FII •••••••••••••••••••••a A légió Tolsztoj egyik legjelesebb lengyel tanítványának, Štefan Žeromskinak történelmi regényét filmesítette meg AndrzeJ Wajda, a lengyel filmvilág rutinos, nagy tehetségű rendező-egyénisége. A regény is, a film is tudatosan enged a Háború és béke hatásának, az részleteiben, ez egyes jeleneteiben szándékosan eleveníti meg a tolsztoji világot, de nem olyan térrel és erővel, hogy árthatna a lengyel sajátosságnak. Á kétrészes, szélesvásznú, színes film Wajda nagy vállalkozása, melyben hasznosítani akarta minden eddigi jó tapasztalatát, tudása legjavát. A „kordivat" szerint történelmi témához _nyúlt, s monumentálisát akart alkotni. A monumentális el is készült, s ha eredeti, új kegeteg szenvedésen ment át, sokszor állt válaszúton, újabb dilemma elé kerül. S ahogy életében mindig, most is a betegekért érzett felelősség lesz úrrá rajta, nem hagyja orvos nélkül a falut és környékét, marad. Ám, a szíve, ez a sokat megélt fáradt műszer nem alkuszik és egy szép napon, amikor az öreg doktor sikeresen új emberpalántát segít a világra, végleg megszűnik dobogni. Mamcserov Frigyes a rendező. Fekete Gyula regénye alapján forgatta ezt a filmet, amely az öreg Weiss doktor megható, példás életével kívánja ébreszteni a felelősségtudatot mindazokban, akik közönyös és bürokratikus alapállásból intézik egyes emberek, esetleg ezrek ügyét. Páger Antal méltó partnerei Bulla Elma, Pártos Erzsi, Kovács Károly, Balázs Samu, Sinkovits Imre és Váradi Hédi. Štefan Žeromski történelmi regényének megfilmesítésére vált lalkozott Andrzej Wajda, az Ismert lengyel filmrendező. A hatalmas statisztatömegeket mozgató, nagy csatajelenetekben bővelkedő film — mely magyar fordításban „A légió" címet kapta — erős érzelmi hatást gyakorol a nézőre. vés is van benne, igaz film született, a korszerű filmtechnika, az igényes rendezés sok-sok erényével. A légió Lengyelország legdrámaibb, legválságosabb korszakát, a XVIII. és a XIX. század fordulójának csaknem két évtizedét jellemzi, drámai hűséggel, hátborzongató hitelességgel. Három főhőse, a filozófus Gintult herceg (Piotr Wisocki), a császárnak vakon hivő katonatisztté cseperedő Kristóf Cedro (Boguslaw Kierc) és az Idealista, nyers-valódi, csaknem ösztönéletet élő Rafael Olbromski (Daniel Olgrychski) az akkori lengyel társadalom egy-egy szimbóluma, a tettre késztető hazafiság sajátos megtestesítője. Mindegyikük a leigázott nemzet szabadságát óhajtja, meg is teszi érte a meggyőződése szerinti legjobbat, de hogy ez a legjobb mégsem az igazi jó, az már nem is tőlük függ, s nem is tudják. t Wajda társadalomrajza s perlekedése a napóleoni háborúk ellen egyértelmű, meggyőző. Bírálata szenvedélyes, s minduntalan lázba, izgalomba hozza a nézőt. De amint csak a történetet tolmácsolja (főként a második részben), konvencionális lesz,- már-már modorosságok váltják fel a remek meglátásokat. A film technikai bravúrjai jelentősen növelik az alkotás értékét. ^ kamera mozgékonysága szinte hihetetlen, az átmenetek simák, a képek jól komponáltak. Wajda mesterien Jellemez, s a legváltozatosabb eszközökkel kelt mély érzést, hangulatot. Nem vitatható, hogy műve a lengyel filmek egyik legsikerültebbje. (szó) Az orvos halála Tranzit Carlsbad Jan Procliázka és Zbynék Brynych vonzó környezetbe helyezte a film izgalmasnak ígérkező történetét. A cselekmény egy osztrák biológus nagy Jelentőségű találmánya körül szövődik. Annak megszerzésére hazánk leghíresebb fürdőhelyén feyűlnek össze a legkörmönfontabb, különböző nemzeti és vállalati érdekeket képviselő ügynökök. A gyanútlan, szórakozott professzor nem sejt semmit, de rajta kívül mindenki gyanús és mindenki gyanúsít. A külföldi ügynökök között azonban ott van biztonsági szerveink képviselője is, aki a híres tudós épsége és nyugalma felett őrködik. Csak sajnálhatjuk, hogy a film nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. A néző belefárad az ügynökök céltalan jövésmenésébe, az ígért izgalom elmardd, helyét vontatottság és unalom veszi át. Az sem segít ezen, hogy a szereplők többnyire angolul és franciául társalognak. Nagy kár, hogy Karlovy Vary természeti és építészeti szépségeit is csak egy röpke pillanatra villantja fel a film. Mintha alkotói szándékosan óvakodnának ráirányítani a kamerát. A film női főszereplője Valentina Thieiová, az osztrák tudóst Miroslav Macháček alakítja. A külföldi ügynökök szerepében Jifí Adamírát, Josef Vinkláft, Jiŕí Holýt, Josef Bláliát láthatjuk. S. K. Páger Antal, a magyar film legsajátosabb színészegyénisége — 1964-ben a cannesi nemzetközi filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díjával tüntették ki — ebben a filmben ismét bizonyítja: sokoldalúságban utolérhetetlen. Ö alakítja az öreg Weiss doktort, egy kis falu 68éves zsidó orvosát, akit súlyos szívbaja már-már nyugdíjba kényszerít. De az élet nem megy simán, s az öreg doktor, aki a faluban töltött 40 év alatt renKULTURÁLIS HÍREK • KOLOZSVÁR KÖZELÉBEN forgatták a Hét férfi és egy nő című francia film felvételeit. Az igényes külső felvételek közepette súlyosan megsérült Jean Marais és Márila Tolo, egy szikláról lezuhantak a többméteres szakadékba. Mindkettőjüket a kolozsvári kórházban kezelték. B A LENFILM STÜDIŰ részére cirkuszfilmet készít N. Koseverova és Apollinari Dudko. A film címe Ma este új attrakció, főszereplője Otar Koberidze, a rendkívül tehetséges grúz színész. m 1S6S. XI. 25.