Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-23 / 323. szám, szerda

Emlékezés Klement Gottwaldra n K

lement Gottwald élete és munkássága elválaszthatatlan attól a sorsdöntő győzelemtől, amelyet munkásosztályunk és hazánk dolgozó népe aratott Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, az idegen fasiszta megszállás és elnyomás, valamint a kizsákmányoló burzsoá rendszer megdöntéséért folytatott hősi küzdelemben. Mint fiatal munkás kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1921-ben azok közé tartozott, akik megalapították a munkásosztály új, valóban forradalmi, kommunista pártszervezetét. Ám nemcsak a szervező munkából vette ki tevékenyen részét, hanem a pártpropagandából is. Újságírói ténykedésének köszönhető, hogy képességei e téren is kidomborodhattak, s később a tehetséges propagandistából pártunk kiváló teoretikusa lett. A húszas évek második fele pártunk további léte és fejlődése szempontjából életbevágó fontos időszak volt. Már ebben az időben megnyilvánultak Klement Gottwaldnak azok a pozitív jellemvonásai, — a munkásosztály s ügye iránti határtalan hűség, politikai tisztánlátás, széles körű mozgalmi tapasztalatok, mély elméleti tudás, szervezőképesség, kemény akarat stb. — amelyek elkerülhetetlenül szükségesek minden, a forradalmi munkásmozgalom vezető szerepet betöltő személyiségénél. Köréje csoportosultak azután azok az erük, amelyek az eljövendő küzdelmek és döntő harcok során a legnagyobb mértékben hozzájárultak a pártonbelüli válság megoldásához. Ezek az erők, Klement Gottwalddal az élükön, vették át a munkásosztály forradalmi pártjának a vezetését. Ez, a Csehszlovákia Kommunista Pártja V. kongresszusán megválasztott gottwaldi Központi Bizottság fokozatosan felújította a párt akcióképességét, s lényegében ez a vezetőség tette képessé a pártot arra, hogy elvezesse a munkásosztályt a hatalomért folyó harc győzedelmes befejezéséhez. P

árhuzamot vonva a munkásmozgalomnak a hatalom átvételéig megtett történelmi útja s aközött a forradalmi tevékenység között, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja fejtett ki, mindenki világosan láthatja — s ezt megdönthetetlen tények bizonyítják —, hogy munkásosztályunk politikai élcsapata maradéktalanul teljesítette nem könnyű történelmi küldetését s az abból ráháruló feladatokat. S ezek megoldásában nagy szerepet játszottak Gottwald elvtárs képességei, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy pártunk lett nemcsak a munkásosztály, hanem Csehszlovákia egész dolgozó népének vezető ereje, s maga Klement Gottwald hazánknak — még az ellenség által is elismert — kiváló vezető személyisége. Klement Gottwaldnak — Dimitrov, Ercoli-Togliatti, Thorez s mások mellett — jelentős szerepe volt a nemzetközi kommunista és forradalmi munkásmozgalom új stratégiájának és taktikájának kidolgozásában és valóra váltásában is. Ez aj új irányvonal — az egység — és a népfront irányvonala, amely mint a Kommunista Internacionále VII. kongresszusának irányvonala ismeretes — a harmincas években bekövetkező új, megváltozott helyzetben vált szükségessé. Ám nemcsak abban volt új, hogy a mozgalom új feladatait világította meg, hanem abban is, hogy egyidejűleg megmutatta a kommunista mozgalom mesterséges elszigeteltségéből kivezető utat. Ez annak köszönhető, hogy a Kommunista Internacionále III. és IV. kongresszusán újból hitet tett a húszas évek elején érvényesülő lenini szellem mellett. Az is nagy érdeme Gottwald elvtársnak, hogy Csehszlovákia népe megértette és tudatosította: a szocialista Szovjetunió és annak népe igaz, hű barátja, önzetlen segítőtársa és egyedüli igazán szilárd támasza nemzeti szabadságának, állami függetlenségének megőrzésében, valamint mindazon lépésben és tettében, amelyet az új, igazságosabb, szocialista és kommunista társadalmi rendszer felépítéséhez vezető útján tesz. Volt-e talán más párt Csehszlovákiában, amelynek vezető emberei, politikusai a fasiszta és háborús veszély ellen oly reális programot terjesztettek elő, mint a Klement Gottwald vezette kommunista párt? S

mikor hazánk — a hazai és nyugati burzsoázia árulása következtében — idegen fasiszta megszállás alá került, melyik párt küzdött azért, hogy felszabadító antifasiszta mozgalmunk olyan szövetségesre támaszkodjék, amely képes megbirkózni a fasiszta fenevaddal és Igazán akarja támogatni ezt a harcot? E nehéz Időkben a Szovjetunióval való szövetség és Moszkva volt népünk reménye. Az a Moszkva, ahol Csehszlovákia Kommunista Pártja külföldi vezetősége működött. Ez a moszkvai vezetőség, amelynek élén Gottwald elvtárs állott, harcolta ki Csehszlovákia nemzetközi elismerését s érzékeny kézzel irányította a hazai pártszerveket s a hazai felszabadító antifasiszta mozgalmat. Klement Gottwald személyisége, tudása s képességei abban a döntő időszakban mutatkoztak meg a leginkább, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártjának a szocialista forradalom végső győzelméhez vezető békés út irányvonalát dolgozta ki s vezette a pártot ennek megvalósításához. S ő járult hozzá lényegesen ahhoz is, hogy eredményes volt pártunknak a Februári Győzelem utáni politikai irányvonala, amely a munkásosztály hatalmának megszilárdítását célozta. Valamint ahhoz is, hogy a CSKP IX. kong resszusa kidolgozta hazánk szocialista építésének mai irány vonalát. A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején a nemzetközi kommunista mozgalmon belül újból erőre kapott és fe 1 ül kerekedet t szektáns-dogmatlkus irányzat, amely a népi de mokratikus államokban a szo cialista demokrácia mellőzését s a szocialista . törvényesség sokszor durva megsértésé: von va maga után, drámai helyzeti""

3 juttatta pártunkat, s magát Kle ment Gotfwa'dot is. Ez a drámaiság, amint tudjuk, abban rejlett, hogy a dogmatizmus és szektánsság okozta merevség ellentétben volt a párt alkotó szellemével, forradalmi és demokratikus jellegével, s ami Gottwald elvtársat illeti, egyéni jellemvonásaival s egész addigi alkotó politikai tevékenységével. A dogmatizmus és a szektánsság okozta fogyatékosságok felszámolása csakis úgy vált lehetővé, hogy a párt vezetősége az alkotó gondolkodásmód és a pártmunka továbbfejlesztésével áttörte a merevség mindjobban szorító gyűrűjét. K

lement Gottwald korai halála miatt nem érte meg ezt a megújhodási időszakot, de él a párt, amelynek lenini szellemben való kiépítésében és sorsdöntő forradalmi győzelmeiben elvitathatatlan érdemei vannak, s amely ki tudta küszöbölni a pártmunkából Gottwald munkásságának és életének utolsó éveiben megnyilvánult fogyatékosságokat. Ez a párt viszi tovább azt az ügyet, amelynek történelmi győzelmétől Klement Gottwald neve, élete, s munkássága elválaszthatatlan. Ezért születése hetvenedik évfordulóián hazánk munkásosztálya s egész dolgozó népe tisztelettel emlékszik meg róla mint pártunk és országunk kiváló személyiségéről. DR. RABAY ZOLTÁN, kandidátus VETERÁNOK az élvonalban • ••• 1966. XI. 23. FORMÁNEK REZSü A takaros ház kapuja nyikorogva nyílik. A lakásajtó zárva van. A kertből egy munkaruhás ember jön elő: a hatvanhatéves Formánek Rezső, a gyártelepi polgári bizottság elnöke. A szőlőlugas előtti kisasztalnál foglalunk helyet. A bizottság munkája kerül szóba. Formánek elvtárs s?avai szerint sok érdemet szereztek a város szépítése terén. Az ulelsó két év alatt az érsekújvári járdák és utak sorát telték reridbe. Jelenleg a gyárutca végén kézilabdapálya és játszótér építését szorgalmazzák. A közeljövőben pedig az Elektrosvit üzem közelében, a gyár vezetőségével karöltve autóparkoló helyet létesítenek. Beszéd közben az alelnlök is megérkezik. A nehézségek is szóba kerülnek. Ezek egyike az udvardi fit közelében, a pékség és az élelmiszerraktár szomszédságában levő nyersbőr-raktár. — Ez az ügy nem mai keletű — mondja Szudor elvtárs. — Már négy éve húzódik. A járási higiénikus többször tett javaslatot a raktár fölszámolására. Mindmáig azonban semmi sem történt. A héttagú gyártelepi polgári bizottság munkáját húsztagű aktíva segíti elő. Arra törekszenek, hogy minél több embert vonjanak be a rendezvényeikbe. Különösen értékes a nyugdíjasok és az asszonyok segítsége. Szépen megszervezték az árvízkárosultak megsegítését, és mintegy 1200 koronát gyűjtöttek össze a harcoló vietnami nép részére is. Sorstársaikról, a nyugdíjasokról sem feledkeznek meg. Akiről tudják, hogy gyenge és tehetetlen, meglátogatják, ba szükséges közbenjárnak, hogy szociális segélyt kapjon. — Jő lenne, ha Érsekújvárolt is megalakítanák a nyugdíjasok klubját — vélekedik Szudor elvtárs —, egy kisebb helyiség is megfelelne erre a célra. Itt összejöhetnénk, SZUDOR JÓZSEF elbeszélgethetnénk mindennapi életünkről, munkánkról. A polgári bizottság tevékenysége és eredményessége nemcsak tagjainak szorgalmától fiigg. Ha a kénviselők többet járnának a gyártelepre, segítségükkel még nagyobb sikereket érnének el. Igaz> az elnök a városi nemzeti bizottság plenáris ülésén részt vesz, de a választókkal összekötő kapocs mégis csak a képviselő. A polgári bizottság csak segítőtárs. Sok minden szóba került még. Alkonyodott már, amikor kiléptem a kapun. Az őszi szél sárguló faleveleket kergetett. A két nyugdíjas megállt a kiskert kapnjában, valószínűleg még sokáig beszélgettek a további teendőkről ... N. !. Faiparunk az ötéves tervben „Intézkedéseket tenni a fa komplex kihasználására és magas fokú hatékonyságot kell elérni a fafeldolgozó iparban és termékeinek kivitelében." (A CSKP XII. kongresszusának határozatából) A fa — mennyiségét tekintve — szlovákiai viszonylatban az 1. számú nyersanyag. Sokoldalú jelhasználhatóságát és népgazdasági jelentőségét nem kell hangsúlyozni. Ami az egy lakosra eső erdővel borított területet illeti, Európában a hetedik helyet jogialjuk el. A feldolgozó iparágak történelmi fejlődése következtében a jogyasztás túlnyomórészt a tűlevelű faféleségekre összpontosult. A lombfa feldolgozására szolgáló kapacitásokat csupán a felszabadulás után kezdtük építeni (Zvolen, Hencovce). Az 1955 — 1956. évek után érezhetően lelassult ezeknek a kombinátoknak a fejlődése, s így ma Szlovákiában viszonylagos lombfa-feleslegűnk van. A cseh országrészekben az erdők 84 százalékát fenyők alkotják és csak 16 százalékukban vannak lombfák, Szlovákiában ugyanakkor 44 százalékban tűlevelű és 56 százalékban lombos erdőállományunk van. E sajátos feltételek bizonyos feladatokat támasztanak Szlovákia erdőgazdaságával és a feldolgozó iparral szemben. MILYEN A HELYZET A VILÁGON? A világon tapasztalható fej-, lődés azt bizonyítja, hogy a fa és a fatermékek fogyasztásának legnagyobb növekedési ütemében éppen a fejlett ipari országokban találkozunk. A FAO szervezet tanulmányozta a társadalmi bruttó termék és a fafogyasztás növekedési dinamizmusa közti összefüggést s arra a következtetésre jutott, hogy konkrét függőség állapítható meg közöttük. Európa fadeficitje a becslések szerint 1970-ig eléri a 05 millió erdei köbmétert. A nyersanyagokban viszonylag szegény országok ezért arra törekednek, hogy a fát ne nyersanyag alakjában exportálják, hanem fokozzák a félkészáru és a végtermékek részesedését a kivitelből. Ez az Irányzat azt is tükrözi, hogy a fatermékeknek értékesítése a világpiacokon relatíve kedvezőbb. Nagyon figyelemre méltó például, hogy azokban a fejlett tőkésországokban is (Belgium, Dánia, Hollandia, Olaszország), amelyeknek nincs elég saját faanyaguk, lényegesen fokozódik a bútorkivitel. Ezek az országok behozatallal biztosítják a bútorgyártás fejlődését. MILYEN A HELYZET NÁLUNK? A nagyközönség, sőt a szakkörök egy részében is elterjedt a nézet, hogy országunk fahíányban szenved. Kétségtelen, hogy hazánkban is fokozódó irányzatú a fogyasztás. A tűlevelű fák fogyasztására való tájékozódás olyan helyzetet teremtett, amelyet nem lehetett tartósan kielégltni, ha nem akartuk kedvezőtlenül befolyásolni a termelési bázist — az erdőt. A fogyasztást ezért egy ideig adminisztratív úton korlátoztuk. Ezek a korlátozó intézkedések gyakorlatilag ma is érvényben vannak, nem oldhatják meg azonban a fő ellentétet, amelyet egyrészt a szükséglet növekedése, másrészt erdőink korlátolt termelőképessége vált ki. Ugyanakkor a rendelkezésre álló faanyagot sem hasznosítjuk maradéktalanul és hatékonyan. Bizonyos tűlevelű faanyagokban (gömibfa, rostanyag) hiányt szenvedünk, ugyanakkor aránylag nagy feleslegeink vannak egyes lombfákban s főleg az erdei és ipari fahulladékokban. Ezek a tartalékok szlovákiai viszonylatban elérik az egymillió erdei köbmétert, vagyis felérnek a mai fakitermelés 25 százalékával. A tartalékok kihasználása azonban új technológiák bevezetését követeli meg. A FEJLŐDÉS 1970-íG A negyedik tervidőszakban befejezzük a Krásno nad Kysucou i fakombinátot, a tűzvész áldozatául esett turanyi üzemet és a fiileki bútorgyárat; több meglevő kapacitást felújítunk és korszerűsítünk. Nagyobb jelentőségű beruházási intézkedésekre, például a pezinoki fakombinát építésére, a zvoleni fafeldolgozó kombinát befejezésére, a praveneci bútorgyár újjáépítésére illetve kibővítésére azonban csak az 1972. év után kerül sor. A távlati terv kidolgozásának mai helyzete szerint 1970 után négy kombinátszerű faüzem építésével számolunk: az egyik a Felső-Garam völgyében, három pedig Kelet-Szlovákiában létesülne. MEGOLDÁSRA VÁRÖ FELADATOK Az a körülmény, hogy ez ideig alábecsültük a fát, mint nyersanyagot, nemcsak a kapacitások hosszadalmas előkészítését eredményezte, hanem nagy lemaradást okozott műszaki felszerelésükben s úgyszintén a termékek választékában és minőségében is. Különösen aggasztó a lemaradás a fafeldolgozó ipar műszaki ellátottságában. Gépiparunk nem fordít megfelelő figyelmet erre a termelési ágra, behozatali lehetőségeink pedig korlátozottak. Faiparunknak a világ fejlődé, se mögötti műszaki lemaradásának további oka az, hogy csak nagy huzavonával vezetjük be a műszaki és a technológiai újdonságokat a gyakorlatba. Jellemző példa erre a farostlemezek száraz eljárással való gyártása. A farostlemezek száraz technológiával való gyártásának hazai feltételeink között több előnye is van az eddigi ún. nedves eljárással szemben. Száraz módon minden faanyag feldolgozható, míg nedves aljárással ez ideig csupán a tűlevelű fákat, a lombfák közül pedig csak a bükköt hasznosítjuk. 1 köbméter farostlemez előállításához nedves eljárással 3 erdei köbméter, a száraz eljárással csupán 2,3 erdei köbméter fára van szükség. A száraz eljárásnál csökken a víz, a villamos energia és a gőz fogyasztása, rövidebb a sajtolási ciklus s a beruházási költségek is alacsonyabbak. Csehszlovákia a világ első országai közé tartozik, amelyek megoldották az új termelési módszer technológiáját. Olyan szabadalmunk van erre, amelyet a világ csaknem valamenynyi iparilag fejlett országa, többek között az Egyesült Államok is átvett. A kísérleti termelősor 1960 óta működik. Csehszlovákia a KGST keretében e technológia továbbfejlesztésének a koordinálója. Ennek ellenére Csak : 1968-ban kezdődik meg az ezzel a technológiával dolgozó első üzem építése. A késés azt eredményezte, hogy az Egyesült Államok, japán és Franciaország megelőznek bennünket a műszaki felszerelésben, bár a mi technológiánk ma is a leggazdaságosabb. S egy további következmény: a faipari gépek termelésében fennálló hiányosságok miatt azzal kell számolnunk, hogy tőkésországokból leszünk kénytelenek importálni a berendezéseket — minden termelősort 3,6 millió amerikai dollárérti Számos további hasonló esetet is említhetnénk. 1950-ben például kutatóink azt javasolták, vegyük át a szovjet tapasztalatokat az apró fahulladéknak és fűrészpornak hidrolízis útján takarmányfehérjékké való feldolgozására. Bulgáriában e tapasztalatok alapján <1 év alatt két, egyenkint évi 14 000 tonna fehérje kapacitású üzemet létesítettek. Ez a kérdés fejlesztési szempontból nálunk is meg van oldva. 1970-ig mégsem számolunk bevezetésével. Szlovákiában egészben v 've viszonylagosan elegendő fanyersanyaggal rendelkezünk, másreszt a gazdag tartalékok a legközelebbi években sem fogjuk hasznosítani olyan mértékben, amint ezt népgazdaságunk optimális fejlődésének érdekei megkövetelik. MICHAL JAKä, a Szlovák Tervbizottság dolgozója