Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-11 / 281. szám, kedd

Mare Chagall bokrétája KIEGÉSZÍTI, sőt úgy is mondhatnám, még szebbé teszi a Szlovákiai Képzőművészet XII századának kiállítását az a színpompás és mélységesen emberi bokréta, amely Marc Chagall grafikai müvéből ad ízelítőt a tárlat látogatójának, jóllehet Chagall művészete lényegének értelmét, de főleg életművének gyökereit másutt kell keresnünk, mint a modernjeinkre ható nyugati festészet eredetét. E tudatosan „naiv" festő alkotásaiban emberek bánata ôs Öröme, nemzetek, népek évszázados, sőt évezredes megpróbáltatásai, reményei jelennek meg, Igaz, gyakran időn ás téren kívüli összefüggésekben. A Párizsban élő, de magát következetesen orosz festőnek vailó •agy művész, akinek festészete Picasso és Klee életmüvével •gyetemben a modern európai festészet alapjait jelenti, a „jelenségek emlékképét szűri át színes és gazdag képzeletén" és ahogyan ezt a Jelenlegi kiállítás anyaga bizonyítja, akárcsak Picasso, ő is elveti a reneszánsz óta uralkodó látásmódot és a perspektíva törvényeit. Ezért lebegnek képein, akárcsak a régi bizánci és orthodox •rósz ikonokon belső jelentőségük szerint társítva az alakok és a tárgyak. S ez talán az oka annak is, hogy művének magyarázói gyakran szimbólumokat vélnek felfedezni képein, noha Marc Chagall kimondottan anJisz'mbn"<Hi MHXC CaAuALL negyvennégy éve él külföldön. Negyvennégy esztendeje annak, hogy utoljája járt szülőföldjén, Párizsban ľett belőle nagy, világhírű festő, ám alkotásának állandóan ^.sszatérő témáit gyerekkori emlékeinek tengeréből meríti. •Szegény, VitebszkI zsidócsaládJ6! származik. A cári Oroszország szabadságtipró és pogroTios légkörében nevelkedett fel. vitebszki ghetto láthatatlan .alai mögül, a hétköznapok sondterhes szürkeségéből ragadta ki őt időről-időre Noah, a mesemondó nagybácsi, aki rázós szekerén gyakran magával vitte a Vitebszk környéki falvakba, szabad idejében pedig órák hosszat hegedűlt és mesélt a kisfiúnak. Noah bácsi így nemcsak a zsidó és a falusi parasztlakodalmakkal, temeTéspkkel, a zsinagógák rejtelmes szimbólumaival lsi.iertette meg a mindig kócos, égöszetnű kis Chagall gyereket, hanem az orosz folklórra<l és az Oroszországban meghonosodott és rusztikálódott bizánci ikonfestészettel is. Ezek a gyerekkori élmények mélyen belevésődnek szívébe és agyába, hogy aztán hosszú évek elmúltával vásznain és grafikai alkotásaiban megjelenjenek. És M. Chagal gyerekkori élményeinek emlé két festi, rajzolja újra, meg újra, mély, soha meg nem szfinő nosztalgiával. VÁSZNAIN a tárgyak és emberek éppen úgy élnek, mint a rég letűnt gyermekkorban. De talán mégsem! Ezek az életre kelt árnyék az új időkhöz alkalmazkodnak — és Párizshoz. Ezért röpködnek súlytalanul, ezért átlátszóak, s hol aránytalanul nagyok, hol pedig aránytalanul kicsinyek. Gyakran lóvagy szamárfejük van, de mindig emberi érzésekkel vannak teli. Ezeket a deformációkat fellelhetjük a „Ma vie" (Életem) című karcsorozat egyes itt levő lapjain (Séta, Akrobata stb.) Gogol „Holt lelkek" című regényének ós La Fontaine meséinek egyes illusztrációin is. S ugyancsak feltűnnek Chagall színes litográfiáin, az „Akrobaták", a „Bokréta", „a Vörös kakas", a „Kék hal", valamint a „Vasárnap" című képein, melyek valóban a tárlat legszebbjei. Különben is a „Vasárnap" a legjellegzetesebb Chagall művek egyike. A két testetlen szerelmes egymásba boruló feje ott lebeg a párizsi Notre-Dame és az Eiffel torony felett. A kép bal felső sarkában pedig régi gyerekkori emlék tűnik fel váratlanul: egy behavazott Vitebszk környéki kis orosz falucska utcája. A „Vasárnap" színei vidámak, amilyen csak a Gauguin képek és a pravoszláv ikonok színpompájának szintézise lehet, a kép pedig, egészében és részleteiben egyaránt optimizmusával hat a nézőre, akárcsak Chagall alkotásainak túlnyomó többsége. MERT CHAGALL minden tragikus megpróbáltatása ellenére optimista festő és mélyen humanista ember. BARSi IMRE A mai szlovák képzőművészet A nemzetközi művészeti teoretikusok és kritikusok IX. kongresszusának befejező szakasza városunkban folyt le. A külföldi részvevők tájékoztaitására rendezte a Szlovák Képzőművészek Szövetsége a Dosztojevszkij-sori pavilonban a mai szlovák képzőművészet című kiállítást. A 18 szobrász 29 plasziikája, a 41 festő 63 képe s a 18 grafikus 49 müve a legnevesebb alkotóink (Bazovský, FulJia,J és még mások távolmaradása miatt nem nyújt hű és teljes képet képzőművészetünkről. Valamint az egyetemes művér szet, úgy a hazai is roppant bonyolult, szétágazó és még mindig forr. Az alkotók különböző felfogását, a művészeti és esztétikai irányzatok sokféleségét,az 1957 óta fokozódó eszmei és «sztétikai probléma megoldására törekvést, az 1961-től jelentkező „új hullám" kísérletezéseit, a gyökeres változásokat világítja meg a tárlat anyaga. A •mind árnyaltabb esztétikai felfogás s az alkotómerészség jellemzi a modern szlovák művészet két alapvető fejlődési vonalát; az építészettel kapcsolatos nagyvonalú díszítőművészeiét és az expresszív kamaraalkotásokat. Bár a modern művészetnek nehéz táji vagy nemzeti határokat szabni, a gazdag programmal és sokféle módszerrel dolgozó szlovák művészet 5—' a • Yehudi Menuhin ötvenedik születésnapja alkalmából a nagy hegedűművész önvallomásait és kedvenc műsorszámait tartalmazó hanglemezeket hoztak forgalomba Angliában. • Kellemes éjszakák címmel új Boccaccio-filinet forgatnak. A' felvételek Gertaldo olasz városkában készülnek, amely tudvalevőleg Boccaccio szülőhelye. Ä film főszerepét Gina Lolobrlgida játssza. provincializmus buktatóit elkerülve — megőrizte sajátos nemzeti fellegét. Mégsem elszigeteltségben, hanem az egyetemes művészet áramába kapcsolódva él, kísérletez, és fejlődik. Féjlödése nem csupán a sosem volt új stílus keresését jelenti, de tartalmi elmélyülést is. És nem hiányzik belőle a hazai művészeti hagyományból eredő eszmei elkötelezettség sem. J. Jankovič izgalmas Tanúságtétele és Rudavský Fekete balladája is erről vall. Kompánek és Korkos faszobrai művészien átfogalmazott népi ízeket éreztetnek. Igényesek Moťovský absztrakt plasztikája, Pataki Torzója. Masaroviőová Akkordjai tisztán zengők. Snopek meggyőző realizmusú szoborcsoportja tiszta emberségével ragad meg. A festészetben is megnyilvánul a szokványos szépségfogalommal való szakítás. A formák dús változatossága alakul és oldódik egész a forma eltűnéséig. Maťejika érzésből fakadó Ülő asszonya, Lehotský expresszív tájképe a valóságot sajátos képi világgá alakítja. R. Fila festői motívumtól szabad képein a színek dinamikusan folynak öszsze. BarCik Jelzése, ragasztott képei biztos kézzel szerkesztettek, V. Krajcová képeinek elvontságából is feszültség sugárzik. K. Gandlová art protisának összehangolt színei belső jelentést fejeznek kl. A. Galko elvont elemekből épített Déli városa meleg fényben fürdik. — A fekete-fehér művészet anyaga jó átlagszinten mozog. Bizonyára igaza van a XXXIII. .Velencei Piennálén első díjat nyert Jacobsen svéd szobrásznak, mikor megállapítja, hogy a fölösleges kísérletezések idővel eltűnnek, de a komoly keresések értéket Jelentenek. SÁRKÁNY JENÖNE íiiij Az utóbbi időben egyre gyakrabban napirendre kerül az atomenergetika kibontakozásának a kérdése. Érdekes idevágá hírekről értesülünk az egész világból s nagyközönségünk érdeklődéssel kérdi: Milyen a helyzet tulajdonképpen nálunk ezen a téren? Miért késik első atomerőművünk üzembe helyezése? Kifizetődő-e egyáltalán éveken át milliókat fordítani építésére? Ezekre a kérdésekre adtak a minap választ az újságíróknak az atomenergetika beavatott képviselői, akik a közönség előtt eddig ismeretlen adatokkal is szolgáltak. Fokozódó nukleáris kapacitások A technika fejlődése s az egyre csökkenő természetes energiaforrások világszerte arra késztetik a tudósokat és a műszakiakat, hogy mielőbb új energiaforrásokat biztosítsanak a terebélyesedő ipar, mezőgazdaság és a háztartások villamos energiával való ellátása számára. A kanadai atomtervező bizottság prqgnózisa szerint a világ atomerőműveinek teljesítménye 1970-ben 22 887 M\V lesz, öt évvel később 86 667 MW, 1980-ban 202 400 MW, 1985-ben pedig 371 600 MW. A kapacitások ebben az időben megközelítőleg így oszlanak meg a földgömbön: a Szovjetunió 38 000 MW, Nagy-Britannia, Franciaország és az NSZK egyenként 26 000 MW, Japán 15 000 MW, India 16 000 MW, Olaszország 19 000 MW, Argentína 3500 MW, Kanada 14 500 MW, az USA 125 000, Brazília 6000 MW, Románia 5000 MW, Belgium 3000 MW, az NDK 2500 MW, Magyarország 1750 MW, Svédország 5000 MW, Spanyolország 7000 MW. Számos fejlett Ipari országban, annak ellenére, hogy egyelőre nincsenek nehézségeik a minőségi fűtőanyagokkal, már 800—1000 MW teljesítményű egységekből álló atomerőműveket építenek. Érdekesek ebből a szempontból a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) prognózisa. Eszerint az európai tagálla.mokban 1985-ben az atomenergia már 41 százalékkal fog részesedni az áramfogyasztás fedezéséből; az USiA-ban és Ka^ nadában ez a részarány 35 százalék lesz, mert ott szélesebb mértékben hasznosíthatják olcsó energiaforrásként a földgázt (az OECD 8500 milliárd köbméterre becsüli az amerikai földgázkészleteket, ami 1,5 milliárd tonna kőolajjal egyenértékű). Az OECD tagállamainak szénkészleteit 346 milliárd tonnára becsülik, ebből 243 milliárd tonna Amerikára esik, 100 milliárd tonna Nyugat-Európára, hárommilliárd tonna pedig Japánra. A világ kimutatható kőolajkészletei 45—50 milliárd tonna között mozognak. A nem szocialista országokra ebből 35 milliárd tonna jut, ami 30—40 évre biztosítja az energiatermelést. Energiamérlegünk Országunk energiatermelési kilátásai kevésbé kedvezőek. Számolnunk kell azzal, hogy a villanyáram-fogyasztásában már 1970 után strukturális változásokra kerül sor. A nemzeti jövedelem megközelítőleg 5 százalékos növekedése mellett a villanyáram-fogyasztás évi átlagos növekedése 7—7,4 százalékos lesz. A legközelebbi időszakban a szónüzemű kondenzációs erőművekre helyezzük a fő súlyt. Á szlovákiai szén- ós lignitkészletek ebből a szempontból nemigen jönnek számításba. Az ostrava-karvinai szénkörzet fejlesztése sem lesz ebből a szempontból döutő, mivel Itt elsősorban kokszaflható szenet termelünk. Legtöbbet ezért a Most környéki külszíni bányáktól várunk, ahol 1980-ig lényegesen fokozni kívánjuk a termelést. Az 1970—1980-as években 8000 —6500 MW teljesítményű új hőerőművekkel számolunk, ebből a második vajáni erőmű felépítése után 300—660 MW-ot fog termelni. Számításba jönnek új mazut-üzemű erőművek is, kapacitásukat 1000—1500 MWra tervezzük, első prototípusukat 1972—1973-ra irányoztuk elő. Tekintélyes tenerglakészleteket kínálnak a folyóink, ezért további energetikai hasznosításukkal számolunk, különösen Szlovákiában. A Liptovská Mara-i erőmű befejezése után számításba Jön a Duna energetikai kihasználása, további erőművek létesülnek a Vág felső és alsó folyásán a másutt ls. Ez azonban mind kevés. Villamosenergia fogyasztásunk ugyanis az 1965. évi 35,6 milliárd kWó-ról 1980-ig 95 milliárd kWó-ra növekszik, 2000ben pedig kb. 200 milliárd kWó-ra lesz szükségünk. A legközelebbi években ezt az energiamennyiséget túlnyomórészt a külszíni fejtésű barnaszénből fogjuk termelni, kb. 5—7 százalékát a folyók energiájából, kis részét pedig árambehozatallal fogjuk fedezni. Az 1975—1980. években már az atomerőművek által szolgáltatott energia is lényeges szerephez jut; az atomáram 1980-ban kb. 10 milliárd kWó-t fog képviselni, vagyis a fogyasztás 10,5 százalékat fogaj fedezni. Atomenergetikai programunk Első 150 MW-os kísér-, leti atomerőmüvünket 1958-ban kezdtük építeni. Szerelési munkáit 1968-ban fejezzük be. Üzem-, be helyezését 1969-re tervezzük. Az a küldetése, hogy áramtermelésen kívül választ adjon számos elméleti és gyakorlati kérdésre, például arra, hogyan fokofzható a reaktor üzemi nyomása és hőmérséklete, vagyis végeredményben a teljesítménye. Első atomerőművünk tiszta teljesítménye 110 MW, a máso^ diké már 300 MW lesz. Gazdaságossági szempontból lénye-, ges, hogyan „ég ki" az urán, vagyis egy tonnája mennyi energiát szalgáltat. Első atom. erőművünkben egy tonna urán 18 millió kWó-vá alakul át, a másodikban már 25—28 millió kWó-vá, a tervezett harmadik atomerőművünkben pedig 50— 60 kWó-val számolunk egy tonna uránból, (összehasonlításul: 1 tonna szén elégetése révén kb. 1000 kWó-t kapunk.) Hosszú-e első atomerőművünk építési ideje? Látszólag igen, ám, ha tudatosítjuk az ilyen építkezéssel összefüggő problémákat és nehézségeket, kitűnik, hogy nem maradunk le túlságosan a világ mögött. A reaktor-programclk megválasztása és biztosítása ugyanis igényes dolog. Az e téren való „lemaradásnak" van emellett pozitív jelentősége is: ha később kapcsolódunk be az atomáram termelésébe, számos külföldi tapasztalatra támaszkodhatunk, nem kell távlati tanulmányokat végeznünk, csatlakozhatunk a világon elért eredményekhez. Első atomerőművünket ugyan már 1960 körül üzemije kellett volna helyeznünk, akkoriban azonban még üzemeink sem voltak technológiai szempontból felkészülve. Az erőmű, különösen pedig a reaktor gépi berendezéseinél ugyanis különös igényeket kell támasztani a minőséggel, a megbízhatósággal és az élettartammal szemben. Az idő itt is meghozta a gyümölcsét. A plzeňi Žkodá-ban kifejlesztett és elkészített nyomótartály prototípusa például vetekszik a világszínvonallal, a külföld is érdeklődik iránta s nagy kilátásai vannak arra, hogy licenciaegyezmények tárgyát fogja képezni. Az ugyancsak a hazai urán hasznosításán alapuló második ipari atomerőművünk építését a kormány ez év augusztus 3án hagyta jóvá. Építését 1969ben kezdjük meg s 1974-ben fejezzük be. A további programban 300 MW tiszta teljesítményű egységekből álló atomerőművekkel számolunk. Tervbe vettük egy 800 MW-os voronyezsi típusú szovjet atomerőmű megvásárlását is, amely 1975 körül fedezné a villamos-teljesítményben mutatkozó hiányokat. A Jaslovské Bohunicében épülő első atomerőművünk föszállítója a plzeüi Skoda Művek. A reaktor nyomótartályánál prototlpnsát a gyártó üzemben próbálták kl. Felvételűnkön: a csaknem 100 tonnás, S m átmérőjű fedő rászerelése • reaktorra. Mibe kerül az atomáram? 1953 májusában egy professzor még azt fejtegette a „Chemical Engineering News-ban, hogy az atomenergiának nincsenek nagy esélyei. A következő évek megcáfolták ezt a nézetet. Bebizonyosodott, hogy az atomáram termelése nemcsak szükséges, hanem kifizetődő is. Egy kilogramm tiszta urán az 1956-os genfi atomkonferencia közlése szerint 40 dollárba került, a belőle nyerhető energiának megfelelő szénmennyiség ára pedig kb. 25 000 dollár — sőt Olaszországban 65 000 dollár volt. Minden jel arra vall, hogy az atomáram 1970 után a világon már nem lesz drágább, mint a nagy hőerőművekben termelt energia. Szakembereink kiszámították azt is, hogy olyan nagy reaktorokkal felszerelt atomerőmű, amilyeneket ma az amerikaiak használnak, hazai viszonyaink között kb 50 százalékkal olcsóbban termelne villanyáramot, mint az importált vagy a hazai barnaszénnel üzemeltetett legkorszerűbb hőerőmű. Mikor térülnek vissza első atomerőműveink beruházási költségei s mikor lesznek atomerőmüveink jövedelmezőek? Semmiképpen sem várhatunk olyan rövid visszatérűlésl Időt, mint más ipari' létesítményeknél, hiszen fejlesztési típusról van szó. A visszatérülés idejét nagymértékben befolyásolhatja, ha a világpiacon sikerül értékesítenünk az eredeti megoldású technológiai berendezések licenciáját. Második atomerőmű-típusunknál olyan színvonalú lesz a termelés, mint az importált kőszén bázisán működő hőerőművekben. 1980 után az atomerőművek teljes jöve1986. X. 11. deimezőségével számolunk. DÖSA JÓZSEF