Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-28 / 298. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek/ UJSZO VEGET ÉRT A NEMZETGYŰLÉS XII. PLENÁRIS tlLlSE TORVÉNYBE IKTATTÁK A NEGYEDIK ÖTÉVES TERVET A VITÁBAN 35 KÉPVISELŐ SZÓLALT FEL TOLMÁCSOLVA VÁLASZTÓINAK VÉLEMÉNYÉT • EGYHANGÚLAG MEGSZAVAZTÁK A TÖRVÉNYTERVEZETET • ELŐTTÜNK A MUNKA DANDÁRJA Prága, okt. 27. (Parlamenti tudósítónktól) — Tegnap a Nemzetgyűlés ülésének harmadik, befejező napján folytatódott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1966—1970. évi népgazdaságfejlesztési negyedik ötéves tervének vitája. Áz ülést megnyitó és vezető Michal Chudík, a Nemzetgyűlés elnökhelyettese elsőként Václav Jiránek képviselőnek adta meg a szót. A helyi gazdálkodás az év első felében 130 millió koronával szárnyalta túl a feltételezett tiszta nyereséget, de továbbfejlesztésében nehézségeket okoz, hogy a termelővállalatok nem látnak benne partnert, és vonakodva tesznek eleget megrendeléseinek — mondotta a felszólaló. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások a következő időszakban fokozatosan bővülnek. Feltétlenül javítanunk kell azonban a munka minőségét és gyorsabban kell kielégítenünk az igényeket. Az emberek ugyanis sokkal inkább kifogásolják az ilyen hiányosságokat, mint pl. a közelmúltban emelt árakat. A törvénytervezet mezőgazdasági részének célkitűzései maradéktalanul megfelelnek lehetőségeinknek — ezt a gondolatot fejtegette a vita további résztvevője, Václav Sopr képviselő. Egyben figyelmeztetett arra, hogy a mezőgazdaság igényes feladataival csak a népgazdaság többi ágazatának hatásos segítségével birkózhat meg. Három kérdéssel foglalkozott Ján Škultéty képviselő. Elsősorban a nehézipar nagy szerepével külkereskedelmi viszonylatban. Ez az Iparág az idén kivitelünk 56,4 százalékát szolgáltatja, és a következő években ez az arányszám még nagyobb lesz. A feladat csak akkor teljesíthető, ha megváltozik a külkereskedelem irányításának, szervezésének eddigi módja. Másszóval, szükséges az új Irányítási rendszer következetes érvényesítése. Felszólalása további részében a képviselő felhívta az Állami Tervhivatal figyelmét arra, hogy a pregovl Dubček elvtárs fogadta az örmény küldöttséget (CTK) — Alexander Dubček, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára, október 27-én délelőtt fogadta az Örmény SZSZK hivatalos küldöttségét, amely az örmény kultúra napjai alkalmából Szlovákiában tartózkodik. A küldöttséget Róbert Gracsikovics Hacsatrján, az ÖKP Központi Bizottságának titkára vezette, és a fogadáson megjelentek Vastl Bilak, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára és Karol Savel, a CSSZBSZ Szlovákiai Bizottságának vezető titkára. Az Örmény SZSZK küldöttsége még a fogadás előtt megkoszorúzta az elesett szovjet hősök slavlni emlékművét, a délutáni órákban pedig Nyitrára utazott, hogy részt vegyen a város dolgozóival rendezett talál-, kozón. járásban a következő években meg kell találni a viszonylagos munkaerőfelesleg foglalkoztatásának módját. Ezzel kapcsolatban javasolta a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy az említett járásban segítse elő a mezőgazdasági termelés nagyobb mérvű fokozását. Már ma hozzá kellene látnunk az energetika 1980-ig szóló fejlesztési programjának kidolgozásához — hangsúlyozta Miroslav Ružička képviselő. Ettől fogva ugyanis a barnaszénbázisra épülő hőerőművek nem fedezhetik már a növekvő áramszükségletét. Ezért el kell dönteni, hogy milyen utat kövessünk az energetika távlati fejlesztésében. Előtérbe kerül az atomvillanyművek építése, ami a levegő szennyezettségének csökkentése szempontjából is fontos. Egészségügyünk a múltban számos elvitathatatlan eredményt ért el, de ezért semmiképpen sem hunyhatunk szemet fogyatékosságai előtt — ebből Indult ki Soňa Pennigerová képviselő felszólalásában. A Nemzetgyűlés egészségügyi bizottsága nevében elutasította az olyan nézeteket, hogy a hiányosságok megszüntetésének módja a körorvosi rendszer felszámolása, és a magánpraxis bevezetése. Vitába szállt O. Černík beszámolójának azzal a részével, amely kielégítőnek lelölte meg az egészségügy személyzeti ellátottságát. Adatokkal és öszszehasonlításokkal bizonyította főleg a középkáderek és egyes szakorvosok hiányát. Rámutatott arra, hogy ugyanakkor az orvosokat nagyon leköti az adminisztrációs teendő. Az egészségügyben különben nagy ne(Folytatás a 2. oldalon) (Bachan felv^J Antonín Novotný elvtárs a víesovái barnaszén-kombinátban (ČTK) — Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke tegnap ellátogatott a víesovái barnaszán-kombinát építkezésére. Az üzem építői szívélyes fogadtatásban részesítették. František Pene bányaipari miniszter, valamint Jaroslav Jiskra mérnök a vresovái barnaszén-kombinát igazgatója a kombinát modelli jén bemutatták Novotný elvtársnak az építkezés mai állapotát, a további távlatait. A sokolovi szénmedencében levő víesovái kombinát, amely a barnaszén gazdaságos feldolgozására épül, a szenet vegyi úton változtatja át nemesebb energiára. A sokolovi medence keleti részében fejtett szén átlag 43 százalék vizet és 12 százalék hamut tartalmaz, s fűtőereje kevesebb mint 3000 kalória. Az új kombinát célja az, hogy a szenet a helyszínen dolgozza fel, s a fűtőanyagot — az energia nemesebb formájában — mint gázt, villamos áramot, briketet adja tovább. A szénnek a helyszínen való feldolgozásával nagymértékben tehermentesül a vasúti szállítás. Ily módon csupán a szállítási költségeken évente 36 millió koronát fogunk megtakarítani. Az építkezésbe fektetett beruházások a számítások szerint tizenhárom éven belül megtérülnek. Ezután köztársaságunk elnöke részt vett az üzem építőinek ünnepélyes gyűlésén, amelyet a központi karbantartó csarnokban rendeztek meg. Beszédében foglalkozott életszínvonalunk további emelésének kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy meg kell ismernünk és értenünk azokat a célokat, kiváltképpen pedig azokat a konkrét Intézkedéseket, amelyeket teszünk, majd így folytatta: — Ha csakugyan a szocialista társadalom általános fejlődésének útját akarjuk járni, népszerűtlen dolgokat is meg kell oldanunk gazdasági életünk biztosításának és harmonikus fejlesztésének érdekében. Végét kell vetnünk néhány olyan egyenetlenségnek, amely problémáink tartós és elvi megoldásának kerékkötőjévé válhat" nék. Az üzemekben nem magyarázták meg kellőképpen az új, szükséges változásokat. Ez arra vezetett, hogy helyenként csupán előnyökre és jogokra vártak, míg a kötelességek nem kerültek szóba. Az ünnepi gyűlés után Antonín Novotný elvtárs megtekint tette a kombinát új üzemrészlegeit. „Az államosítási dekrétumok a dolgozó nép és egyben pártunk nagy sikerét jelentik. A mienkhez hasonló formában és terjedelemben a Szovjetunión kívül még egyetlen államban sem hajtották végre az államosítást... Az államosítás terjedelmével kapcsolatban nagy harcokat kellett vívnunk, egészben véve azonban elértünk mindent, amit lehetett. .." — így jellemezte 1945. november 2-án az államosítást Klement Gottwald a CSKP Központi Bizottságának akkori elnöke. Most, huszonegy év távlatából értékelve a termelőeszközök köztulajdonba vételét és az államosítás célkitűzéseinek érvényesülését, fenntartás nélkül állíthatjuk: teljesítette küldetését. Mindjárt kezdettől szervezni kezdtük az államosított ipart. A vállalatok vezetésének megszervezésében egybekapcsoltuk a kollektív vezetés elvét a személyes felelősség elvével. Azt is elértük, hogy az államosított ipar jobban, olcsóbban és többet termel, mint a régi magánkézben levő ipari üzemek. Az államosítás utáni idő-ben nem hiányoztak a nemegyszer komoly nehézségek sem. Különösen kezdetben éreztette hatását a hazai és a külföldi erők ellenállása. Számos hibát követtünk el a szervezés, az irányítás és a tervezés terén, nagy nehézségeket okozott az egyes gazdasági ágak aránytalan fejlődése, szervezeti hiányossága. A huszonegy év előtti államosítás, iparunk ágazatok szerinti megszervezése és a tervgazdaság alapjainak lerakása azonban megteremtette az előfeltételeket népgazdaságunk további fejlődése számára. Az elmúlt évben - hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából számot vetettünk a két évtized politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséről. Új utat választottunk a népgazdaságirányítás terén. Átértékeltük gazdasági helyzetünket, új célokat tűztünk ki magunk elé. A CSKP XIII. kongresszusa mintegy határkövet képez további fejlődésünkben: a múlt hibáiból és hiányosságaiból okulva, erős gazdasági bázisunkra és a baráti szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való szoros együttműködésre támaszkodva kitűzte a hatékony, progresszív és intenzív fejlődés útját. Országunk gazdasági teljesítőképessége az államosítás óta lényegesen megnőtt. Az állóalapok értéke több mint megkétszereződött s a múlt évben elérte a 945 milliárd koronát. A szlovákiai állóalapok értéke ugyanakkor megközelítette a 230 milliárd koronát. A beruházási építkezések érdeméből Szlovákia részesedése az állóalapok országos értékéből az utóbbi 10 évben (1955-1965) 21 százalékról 24,3 százalékra növekedett. Nem titok az sem, hogy Csehszlovákia bruttó termelése is rohamosan növekszik. Az elmúlt évben elérte a 225 milliárd koronát, amiből 139 milliárd korona (61,8 százalék) a termelőeszközök termelésére, 86 milliárd korona (38,2 százalék) pedig a fogyasztási tárgyak termelésére esett. Szlovákiában az ipar bruttó termelése az elmúlt évben 46,6 milliárd koronát tett ki (az országos termelés 20,7 százaléka), ebből 13,8 milliárd korona (29,7 százalék) a gépipari és fémfeldolgozó iparra esett. Ipari termelésünk mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt versenyképes a külfölddel. Régi, életképes üzemeinket korszerűsítettük, sok újat pedig felépítettünk. Az utóbbi 21 évben csupán Szlovákiában mintegy 270 új ipari üzemet létesítettünk és több mint 170-et újjáépítettünk. 1965-ben számos szlovákiai iparág - például az áram- és hőfejlesztés, a színesfém kohászat, a gépipar és fémfeldolgozó ipar, a vegyipar és gumiipar, az építőanyagipar, a fafeldolgozó ipar stb. - többet termel, mint amennyi az 1948. évi országos termelés volt. Az egységes csehszlovák népgazdaság építésének keretében új termelési ágak keletkeztek Szlovákiában, például nikkel-; alumínium- és vasötvözettermelés, vaganés hajógyártás, finommechanika, tv-készülékek és golyóscsapágyak gyártása, új vegyipari készítmények, például polietilén termelése stb. Szlovákia iparosítását bizonyítja az ipari dolgozók számának növekedése is. A háború utáni években 212 000 ember dolgozott a szlovákiai iparban, azóta évente 16 000-19 000-rel bővül a számuk. Gazdasági teljesítőképességünk nagyszerű kibontakozása gazdaságunk új szervezeti felépítése és irányítása, Szlovákia nem tapasztalt iparosítása az államosítás törvényszerű következménye. Az államosítás alapozta meg országunk gazdasági megújhodását, az új társadalmi és gazdasági rendet, a munkához és a nemzeti vagyonhoz való szocialista viszonyt, azt, hogy a dolgozó nép lett a termelőeszközök tulajdonosa. Ezért aranybetűs az a nap országunk életében, amikor a köztársasági elnök aláirta a bankok, biztosítóintézetek, bányák, kohóművek és egyes más ipari vállalatok államosításáról szóló dekrétumokat. Mut>zaneg,(f éa táuCatáfráí