Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-27 / 297. szám, csütörtök

Subandrio nem kér kegyelmet Djakarta (CTK) — Mint már jelentettük, Subandrio volt in­donéz külügyminisztert a dja­kartai különleges katonai bíró­ság halálra ítélte. Subandrió­nak joga van 30 napon belül kegvelmi kérvénnyel folyamod­ni Sukarno elnökhöz. Az ítélet­hirdetés utón azonban Suband­rio kijelentette, hogy nem kí­ván ezzel a jogával élni. Suharto tábornok mérsékle­tességre hívta fel a KAMI jobb­oldali diákszervezetet. Felszólí­totta a szervezet tagjait, akik ta­valy számos kommunistaellenes tüntetést kezdeményeztek, hogy kerüljék az erőszakot és akcióik legyenek ésszerűbbek. Indonézia megállapodott Ma­laysiával a Djakarta és Kuala Lumpur közti légi összeköttetés felújításáról. Az összeköttetést 1963-ban, a két ország viszálya elmélyülésének idején szakítot­ták meg. Aref elnök a kurd területekre látogat Bagdadban kedden hivatalo­san közölték, hogy Aref iraki elnök — a fegyverszünet elren­delése óta első ízben — október 27-én a kurdok által ellenőrzött északi tartományba látogat. Az elnököt útjára elkíséri Sukri tá­bornok, hadügyminiszter, Ah­med Kader, az észak újjáépíté­sével foglalkozó államminiszter, aki maga is kurd, továbbá Mah­di tábornok, a vezérkari főnök helyettese és két volt kurd mi­niszter. Ujabb letartóztatások a Ben Barka-ügyben Párizs (CTK) — A párizsi rendőrség letartóztatott két francia állampolgárt, akik állí­tólag a múlt héten segítséget nyújtottak Dlimínek, a marok­kói titkosszolgálat helyettes vezetőjének, hogy elrejtőzzék a francia rendőrség elől. Mint is­meretes, Dlimi, akit Ben Barka ellenzéki vezető elrablásával vádolnak. Marokkóból hamis útlevéllel érkezett Franciaor­szágba, és később jelentkezett a hatóságoknál. A két letartóz­tatottnak kereskedelmi érde­keltségei vannak Marokkóban. Véres összetűzés La Paz (CTK) — Huanuni bolíviai szénmedence egyik bá­nyájának bányászai fel akarták újítani a fejtést^ melyet egy hónappal ezelőtt a bányatársa­ság beszüntetett. A bányát őr­ző rendőrség tüzet nyitott a bá­nyászokra. Egy bányász életét vesztette, többen megsebesültek. Az összetűzés színhelyére ki­szállt Salinas bolíviai alelnök, hogy megkísérelje a konfliktus rendezését. Délnyugat-Afrika problémája újból a közgyűlés előtt Több napos szünet után az ENSZ Közgyűlése szerdán fel­újította Délnyugat-Afrika ügyé­nek tárgyalását. Bár a múlt héten a vita már a befejezés­hez közeledett, az ülés meg­nyitása előtt még bizonytalan A szovjet javaslatról tárgyal a politikai bizottság New York (CTK) — Az ENSZ­közgyűlés politikai bizottsága folytatja kitűzött napirendjé­nek, a leszerelés kérdésének megvitatását. A bizottság most azt a szovjet javaslatot tárgyal­ja, hogy az országok hagyja­nak fel minden olyan akció­val, amely nehezítené az atom­fegyverek elterjedése meg­akadályozását biztosító szerző­dés megkötését. A javaslathoz eddig Csehszlovákia és a többi szocialista ország, továbbá az Egyesült Államok és Nagy-Bri­tannia is csatlakozott. Az Egyesült Arab Köztársa­ság képviselője is támogatásról biztosította a Szovjetunió ja­vaslatát, és megjegyezte, hogy a szovjet és amerikai küldött felszólalásának hangneme „a megegyezés légkörét" sejteti. KREISKY: volt az általánosan elfogadható záródokumentum sorsa. ötvennégy afrikai és fejlődő állam közös határozati javas­latán kívül még két szaúd-ará­biai javaslatot és lényegesen módosító latin-amerikai javasla­tokat nyújtottak be. A helyzetet az is bonyolítja, hogy kölcsö­nös ellentmondások vannak a beterjesztett javaslatokban. A beterjesztett javaslatok közös nevezője a Délnyugat­Afrika igazgatásával megbízott dél-afrikai kormány fajüldöző politikájának elítélése. Kínát most sem vették fel az UNESCO ba Párizs (CTK) — A Kínai Nép­köztársaság nem lesz az UNES­CO tagja, mivel az UNESCO konferenciájának ülésszaka teg­nap 50 szavazattal 40 ellené­ben elfogadta azt az amerikai javaslatot, amely állást foglal Csang Kaj-sek-ista képviselők mellett. Romanov, a szovjet küldött­ség vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy amíg a Kí­nai Népköztársaság nem lesz tagja az UNESCO-nak, ez a nagy nemzetközi szervezet nem lehet világot átfogó intézmény. Az NSZK-nak kell kezdeményeznie a német kérdés megoldását Bonn (CTK) — Bruno Kréts­ky, volt osztrák külügyminisz­ter, a Neue Ruhe Zeitung-nak adott interjújában kijelentette, hogy Európában a feszültséget a megoldatlan német kérdés okozza. Véleménye szerint Nyu­gat-Németországnak kell kezde­ményeznie a német kérdés megoldását. Közvetve rámuta­tott a bonni politika értelmet­lenségére és ártalmasságára. Azt mondotta, Bonnak nem vol­na szabad azt követelnie, hogy a német kérdés megoldását a feszültség általános enyhülésé­nek kell megelőznie. Kreísky rámutatott arra, hogy a Kelet és a Nyugat gazdasági kapcsolatai hozzájárulnak a helyzet rendezéséhez. Ausztria nemzeti ünnepe Bécs (CTK) — Bécsben a kormány ünnepi ülésével, vala­mint a Nemzeti és a Szövetségi Tanács együttes ülésével meg­kezdődtek Ausztria nemzeti ün­nepének akciói. Franz fonás elnök ünnepi beszédében leszögezte, hogy 1955. október 26-a, amikor Ausztria ünnepélyesen kötelez­te magát, hogy semleges politi­kát folytat, jelentős határkő az ország történetében. Megemlé­kezett az osztrák népet aggasz­tó komoly problémákról. Így többek között a háborús bűnö­söket felmentő Ítéletekről. Ki­jelentette, hogy a múlt esemé­nyeit nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. A kaliforniai Ramparts Ma­** gazin kedden Washing­tonban sajtóértekezletet rende­zett, amelyen a Kennedy elnök ellen elkövetett dallasi merény­lettel kapcsolatban megejtett független vizsgálatának eredmé­nyeit ismertette újságírókkal. A vizsgálat legdrámaibb része a há­rom év előtti dallasi események 10 fontos tanújának részletes névjegyzéke volt. Ezek Időköz­ben vagy gyilkosság áldozatai lettek, vagy furcsa öngyilkossá­got követtek el, vagy rendkívül rejtélyes körülmények között haltak meg. A vizsgálat rész­vevőinek meggyőződése, hogy a tanúk eltűnése nem volt véletlen műve. ellenkezőleg, ez azt a né­zetet igazolja, hogy összeeskü­vés történt. A folyóirat novem­beri száma közli majd a vizsgá­lat eredményeit. A dallasi események 10 eltűnt tanúja között három újságíró is van, akik közül Oswald meggyil­kolása idején ketten szoros kap­csolatban voltak Rubyval. Do­rothy Kilgallen újságírónőt New Yorkban öt nappal azelőtt talál­ták halva, hogy Rubyval készí­tett interjúját sajtó alá kellett volna bocsátania. Kilgallen volt az egyetlen újságíró, aki magán­beszélgetést folytathatott Ruby­val. 1965. november 8-án holtan találták, és a rendőrség „ön­gyilkosságot" állapított meg, amelyet „súlyos alkoholmérge­*«-osel és barbiturátumokkal kö­vetett el". Az Interjú, amelyről előzőleg szerzője úgy nyilatko­zott, hogy „fellebbenti a fáty­lat az ügyről", sohasem jelent meg. New Yorkban, Floridában, Ka­liforniában és természetesen New York-i tudósítá sunk Tíz elhallgattatott tanú Dallasban ts tűntek el tanúk. Nancy Mooney, Ruby éjjeli lo­káljának táncosnője, akit a vá­rosi rendőrség nevetséges ürügy­gyei letartóztatott, „cellájában harisnyakötőjére akasztotta fel magát." Röviddel előtte értékes alibit biztosított bizonyos Gar­nernek, akit azzal vádoltak, hogy el akarta tenni láb alól Tippit rendőr meggyilkolásának egyik tanúját. Whaley taxisofőr, aki minden kétséget kizáróan bizonyította a bizottság előtt, hogy a me­rénylet után Oswaldot szállítot­ta, furcsa autószerencsétlenség áldozata lett. 1937 óta ő volt az első dallasi taxisofőr, aki szol­gálat közben vesztette életét. Amikor Pen Jones újságíró Wha­Franz Muhri, az Osztrák Kom­munista Párt elnöke a Volks­stimmében hangsúlyozza, hogy október 26-a nemcsak nemzeti ünnep, hanem egyúttal az Ausztria ellenségei elleni harc napja is. Figyelmeztetett arra, hogy bizonyos nyugatnémet kö­rök azon a véleményen vannak, miszerint Ausztriára rákénysze­rítették a semlegességet, és ezért változtatni kell politiká­ján. Élesen elítélte Nyugat-Né­metországnak az európai hatá­rok felülvizsgálására vonatkozó követelését. A nemzeti ünnep előestéjén Löbenben újnáci provokációra került sor. Több mint 200 diák újnáci feliratú transzparensek­kel menetelt a városban. ley munkaadóját, egy közleke­dési magántársaság igazgatóját megkérte, közöljön vele néhány jelentéktelen körülményt, az igazgató kidobta őt irodájából és megtiltotta, hogy „ott tén­feregjen és kérdéseket tegyen fel." Néhány hasonlóképpen eltűnt tanú „természetes halála" előtt jelét adta annak, hogy nagy nyomást gyakoroltak rájuk. Ezt bizonyítja Ruby eredeti védőjé­nek, Howardnak és Roberts asz­szonynak, Oswald egykori szál­lásadónőjének az esete. Mind­két tanú be nem bizonyított „szívszélhűdésben" halt meg. A folyóirat figyelmeztet arra, Rubyt Texasból jeltétlenül Wa­shingtonba kell szállítani, hogy ismét kihallgassák. Felidézi, hogy Ruby kereken megmondta Warren bírónak, Dallasban fél megmondani az igazságot, és kérte, szállítsák Washingtonba. Más források már a múltban is közölték a furcsa körülmé­nyek között eltűnt dallasi tanúk névsorát, de most a Ramparts akciója azért fontos, mert a kormány ellentámadásba lendült a Warren-bizottság jelentésének bírálói ellen. A folyóiratot a ka­tolikus baloldal San Franciscó­ban adja ki, s csak az utóbbi években kezdték keleten is áru­sítani. Példányszáma azóta je­lentősen felemelkedett. J. H. Mint már jelentettük, Thai Binh tartományban több amerikai repülőgép bombázta Thuy Dan falu iskoláját. A támadás so­rán 40 személy, köztük 30 tanuló és tanítónőjük életét vesz­tette. A képen: Mentik az iskolásokat a romok alól. (CTK — UPI felvétele) A „vörösgárdisták" már a hadsereget is bírálják A Magyar Távirati Iroda pe­kingi tudósítója jelenti, hogy a kínai „nagy kulturális forrada­lom" során első ízben jelent­keztek a hadsereg tevékenysé­gét bíráló hangok Pekingben. A kínai fővárosban, több he­lyen különböző jelszavak tűn­tek fel, amelyek kijelentik, hogy „határozottan leleplezzük a katonai akadémia burzsoá­reakciós vonalát" s felszólíta­nak, hogy „nyissunk harcot a katonai akadémia irányvonala ellen." A jelszavak szerzői, a katonai orvostudományi főisko­la „vörös harci osztagának" tagjai azt is hangoztatják, hogy „aki szembehelyezkedik a ka­tonai tanáccsal, Mao elnökkel helyezkedik szembe". A jelszó nyilván a KKP katonai tanácsá­ra vonatkozik. Tovább bővült a kritikák tü­zébe került magas beosztású kínai vezetők névsora. A KKP központja közelében kézzel írott plakátok „határozottan tiltakoznak" Tan Csen-lin mi­niszterelnök-helyettes és a 8. számú gépipari minisztérium te­vékenysége ellen. A külkeres­kedelmi minisztérium kapuján felirat követeli, „fosszák meg hivatalától Csou Sua-min meg­bízott minisztert." Másutt azt követelik, hogy „nyissunk tüzet az olajipari minisztérium ellen, és leplezzük le annak burzsoá vonalát." A szénpari miniszté­rium előtti tüntetéssorozat im­már ötödik napja tart. „Éges­sük meg Csüng Csu-juent", hir­deti egy felirat a minisztérium épületén. Csüng Csu-juen szén­ipari miniszterhelyettes. Szélesebb a támadás alatt ál­ló tartományi pártbizottságok köre is. Pekingben tartózkodó „vörösgárdisták" kiadták a jel­szót, hogy „nyissunk tüzet a Santung tartományi pártbizott­ság első titkára, Tan Csi-lung­ra'. Pekingben olvasható plaká­tok és újságok eddig legalább 23 tartományi pártbizottságot vagy annak felelős vezetőit tá­madták. Johnson elnök Dél-Vietnamban A Fehér Ház gazdája újabb zsoldosokat kér szövetsége­seitől • Külföldi lapvélemények a manilai konferencia eredményéről Saigon (CTK) — Johnson amerikai elnök tegnap teljes titokban elhagyta Manilát, és a dél-vietnami Cam Ranh ame­rikai katonai támaszpontra ér­kezett, ahol Nguyen-Van-Thieu dél-vietnami államfő és Ky tá­bornok, saigoni miniszterelnök fogadta. Előzetes tervek szerint az el­nöknek beszédet kellett volna mondania az Egyesült Államok manilai nagykövetségén, a Fü­löp-szigeteken élő amerikai ko­lónia tagjai előtt, ehelyett azon­ban csak az elnök felesége üd­vözölte az összegyűlt vendége­ket. A Reuter jól tájékozott forrá­sokra hivatkozva közli, Johnson elnök arra kérte szövetségeseit Manilában, hogy újabb csapato­kat küldjenek Dél-Vietnamba. Az elnök ezt a követelését Ma­nilában nem hivatalos helyen mondta el, a nyilvánosság előtt ugyanis főleg a békéről, a sza­badságról és a demokráciáról beszélt. Johnson állítólag azt mondta a szövetséges állam- és kormányfőknek, vizsgálják fe­lül, vajon teljesítették-e azokat a feladatokat, amelyeket a viet­nami háború segítésére vállal­tak. Ezután hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok annyi katonát és hadianyagot küld Vietnam­ba, amennyire szükség lesz, s ugyanezt követelte szövetsége­seitől is. A manilai konferencia ered­ményével nagy terjedelemben foglalkozik a világsajtó. A bur­zsoá lapok többsége elégedet­lenségét fejezi ki a tanácskozá­sok eredménye miatt, noha elő­zőleg azt hangoztatta, hogy olyan békés gesztusról van szó, amely egész Délkelet-Ázsia jö­vőjére kihat. A New York Times tegnapi száma többek között megálla­pítja, hogy a manilai tanácsko­zás után kiadott közlemény bé­kés megfogalmazása csak kis mértékben csökkenti azt a tá­volságot, amely a vietnami konfliktus rendezését illetően az Egyesült Államok és Észak­Vietnam kormányának állás­pontja között fennáll. A lap manilai tudósítója többek kö­zött kételkedik annak lehető­ségében, hogy az Egyesült Ál­lamok abban az esetben is visz­szarendeli csapatait Vietnam­ból, ha Észak-Vietnam teljesíte­né Washington feltételeit. A lap katonai szakértője például azt Írja, hogy az amerikai és szö­vetséges csapatok visszarende­lése egyenlő lenne az Egyesült Államok és Saigon vereségével. . Az Unita című olasz kommu­nista lap is elfogadhatatlannak tartja a manilai közleményben lavasolt amerikai feltételeket és megállapítja, hogy ez a ta­nácskozás semmi előrehaladást nem jelent a vietnami konflik­tus megoldásában. A Japan Times közli a kor­mány szóvivőjének kijelentését, amelyben „csalódásának" ad ki­fejezést a manilai értekezlet eredményét illetően. A lap ez­után leszögezi, utólag is bebi­zonyosodott, mennyire helyes volt a japán kormány álláspont­ja, hogy nem vett részt a mani­lai haditanácson.

Next

/
Thumbnails
Contents