Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-25 / 295. szám, kedd

ľ Az Aula Regia új lak r • O I KÖDÖTPIPÁLÖ októberi reggelen rugaszkodik neki az sutókár a Prága—Slapy műút betonszalagjának, s a Moldva partját figyelve félszemmel robogunk az apollinaire-i őszi tájban. Elmarad Smtchov, elmarad a folyót büszkén átívelő „sóhajok hídja", elhagyjuk a chuchlei lóversenypálya bársonyos zöld szőnyegét... A réteken kikericsek virítanak kéken és lilán, fenn a magasban vadludak írják búcsúszózatukat a fodros felhőkre, az átmentén pedig szelíd tekintetű tehenet legeltető lányka piros pulóvere idézi nosztalgikusán a nyár kioltott lángját. Még tíz perc, majd nyolc, aztán csak rövid három perc és máris Zbraslav főterén vagyunk. A XII. század elején a királyi alapító tiszteletére AULA REGlA-nak nevezték el a kolostort építői és első urai. Aztán a homokórát a napóra váltotta fel, a bencéseket a ciszterciták, utánuk pedig német főnemesek, császárhű cseh beamterek lettek a kolostor, illetve a kastély urai. A XVIII. században ugyanis a megrongált kolostort pompás barokkastélylyá alakították át. EZERKILENCSZÁZNEGYVENÖT tavaszával új fejezet kezdődik az ódon kastély történetében. Szerzetesek, főpapok, grófok, udvaroncok és szeszgyáralapltó földbirtokosok jószágigazgatói után az Attla Regia rangos lakókat kapott. A legkiválóbb cseh szobrászok alkotásainak színe-javát helyezte el a prágai Nemzeti Galéria igazgatósága ebben a gyönyörű kastélyban, amely hosszú évszázadok után ismét joggal viselheti a „királyi terem" büszke elnevezését. Tárt kapuval fogad a kastély kertje, s már az első pillanatban látom, ismerős és szeszélyes vendég járt előttem. Színes bohócsapkájában az Ösz lépdelt itt vidám kíséretével, s Pán sípszavának hallatára dúsan hullottak alá a bús, bibor és rőt falevelek, hogy tarka lepellel fedjék be Stursa remegő meztelen „Női torzóját". És máris benn vagyok a kastély folyosóján, ahol a cseh barokk leghíresebb mesterének, Mathias B. Braunnak homokköbe faragott remekeit csodálhatom meg. Itt kezdődik a szobrok díszszemléje, amely a XIX. szá-i zad legszebb szobraival folytatódik. Itt van W. Pracher, 1812ben készült „Vltava" című, meglepően modernül ható szobra és Bohuslav Schnlrch „Trigája" is, amelynek eredetije a prágai Nemzeti Színház homlokzatát díszíti. A XIX. SZAZADNAK azonban kétségtelenül J. V. Myslbek, az újkori cseh szobrászat megalapítója, a legnagyobb! A múlt század utolsó negyedében tört ki tehetségűvel és szívósságával a provincializmus szürkeségéből, hogy rövid pár éven belül közép-európai színvonalra emelje a cseh szobrászatot. De nemcsak mint szobrász volt Myslbek kiváló, hanem mint pedagógus is, aki a prágai Képzőművészeti Akadémián egy igen jelentős szobrász nemzedéket nevelt fel. A zbraslavi kastélyban levő, közel negyven alkotása közül legalább Fr. Palacký mellszobrát, a „Krucifixet", a „Zenét", a prágai Szent Vencel szoborhoz készített tanulmányát, a ,Hatytyúdalt" szeretném megemlíteni. FIATALABB KORTÁRSAI és egyben tanítványai mint például S. Sucharda és L. Šaloun, noha kiváló szobrászok voltak és egyéniségek, mégsem tudtáik magukat teljesen kivonni J. V. Myslbek hatása alól. F. Bilek, volt az egyetlen kivétel, akinek müvein (Édesapám, Világtalanok, Krishna, stb.) a legtisztább szobrászati szimbolizmust fedezhetjük fel. Ám Myslbek mester szigorú, kánonizáló szabályai végül is lázadásra késztették fiatal, legtehetségesebb tanítványait, köztük Josef Marátkát, Bohumil Kafkát, akik Rodin és a század eleji franciák műtermében az impressziónizmus bűvkörébe kerültek. Más volt a helyzet Jan Štursával, a mester legkedvesebb és legtehetségesebb tanítványával, aki nemcsak méltó utódává vált Myslbeknek a prágai Képzőművészeti Akadémián, hanem idősorrendben a cseh szobrászat második óriása lett és aki vésőjével az európai szobrászat firmamentumára írta fel vésőjével nevét, alkotásaival világszerte ismertté tév« a cseh szobrászatot. JÚLLEHET JÄN ŠTURSA ne vét a legtöbb esetben Myslbekkel együtt emlegetik, aligha volt két ember kőzött annyi ellentét, mint amennyi a Mester és tanítványa közt évek folytán létre jött. Sturšát nem elégítette kl az iskola és Myslbek akadémizmusa. Prága akkortájt különböző nyugati irányzatokkal teli művészi légköre és a fejlődő hazai kapitalizmus árnyoldalai a mindennapi élet problémái felé irányították Stursa érdeklődését. A pesszimizmus és a naturalizmus, amely a nagy cseh szobrász első alkotásain tükröződik (Az élet elillan, Az amerikai férfi, Pubertás) az úgynevezet melankolikus korszakának szülöttei. Ez a jjesszimizmusba forduló érzékenység, amely az első világháborút megelőző években az élet igenlésnek, az optimizmusnak ad helyet, a világégés éveiben majd közvetlen utána mély salangmentes, humanizmussá érik. Igy születik meg a „Haját mosó nő" szobra, amely Degast is elbűvölte, így jönnek létre az „Éva"j a „Messalina", a „Sulamit Rahn" a „Munka" és a „Humanitás" című alkotásai. Az orosz fronton szerzett tapasztalatainak alapján alkotja meg világhírű háborúellenes remekművét a „Sebesült", című szobrát, amelyben éppen az egyenruha mellőzésével hangsúlyozta az emberiesség gondolatának nemzetköziségét. A humanizmus eszméjét szolgálja a „Győztes", és az „Ég és Föld" ajándéka." És emberszeretetről tanúskodik a bűbájos „Mosakodó lány" is. Ma már egy pillanatra sem lehet vitás, hogy Oto Gutfreund, a modern cseh szobrászat megteremtője az a harmadik óriás, akinek alkotásai itt Zbraslavon, a külföldi és a hazai műértők legnagyobb érdeklődésének örvendek. Gutfreund már művészi pályájának kezdetén megértette, hogy a művészet nem tükrözi közvetlenül a mindennapi életet, hanem sajátos művészi eszközökkel általánosít, és ismereteit rövidítésekbe, jelekbe, Illetve rejtjelekbe tömöríti. HÚSZÉVES KORÁBAN Bourdelle tanítványa lesz, s a tízes évek elejének Párizsában ismerkedik meg Picasso és Braque analitikus kubizmusával. Ebben az időszakban alkotja kubista szobrait, melyek Picasso egyetlen fejszobrán kívül, nemcsak cseh, de európai viszonylatban is úttörők. A „Szorongás", a „Don Quijotte" és a „Hamlet" című plasztikái expresszív és kubista külső deformációjuk, no meg belső dinamikájuk mellett, csak úgy mint „Csellójátékosa", mély problémákat tükröznek. A franciabarát Gutfreund az első világháború éveiben, akárcsak a mi Kuncz Aladárunk, átéli a francia internáló táborok embertelenségét és a szociális humanizmus eszméjétől telítve tér vissza az új hazába. Itthon is a társadalmi problémák izgatják őt elsősorban és éppen Gutfreund az a művész, aki Csehszlovákiában minden szentlmentalitás nélkül mintázza meg a modern proletár szobrát és vési agyagba a hétköznapok gondjaival küzdő kis emberek alakjait, majd bronzba önti egy munkáscsalád pátoszmentes apotheozisát! ÉRTHETŐ, hogy a három nagy óriás árnyékában- még az olyan kiváló és nagynevű szobrászok is háttérbe kerülnek, — természetesen helyszűke miatt —, mint Karel Pokorný, Jan Lauda, Karel Dvorák, Josef Wagner, akik bármelyik nemzet szobrászművészetének csillagai lehetnének, csak úgy mint Vincent Makovský, Hana Wichterlová, Véra Janoušková és Ladislav Zivr, noha ők, a szó legnemosebb értelmében véve, a mai rxcdern cseh szobrászat élcsapatai jelentik. BARSI IMRE Ifülllffl MUFUL ES MUSZÁJ a telefonkonstrukció nélkülözhetetlen segédeszközé A műfűi és a muszáj, melyekről alább lesz szó, nem fantáziaszülte robotlények érzékszerve és beszélőszerve, nem is emberi fogyatékosságok pótlására szolgál. Használatban levő elektroakusztikai szerkezetek, amelyek ma már szinte nélkülözhetetlen segédeszközök a jó telefonkonstrukcióhoz. E holt eszközök megszerkesztését élő embereken végrehajtott vizsgálatoknak és méréseknek kellett megelőzniük. A műfűi tervezése során néhány meglepő mozzanat is felmerült, mintha a bolt anyagnak a halló ember tudattevékenységéből is részt kellene vállalnia. A mesterséges szervek létrehozása nem egy ponton közelebb vitt a természetes emberi hallás és beszéd mechanizmusának a megértéséhez is. Akusztikus terhelés Amikor a mesterséges fülről beszélünk, senki se képzeljen valamiféle, a valóságos fülhöz hasonló szerkezetet. A legfontosabb, amit megkívánnak tőle, hogy a telefonhallgató számára ugyanolyan akusztikus terhelést képviseljen, mint a természetes fül. Ilyen módon a benne keletkező hangnyomások is pontosan egyeznek a valóságban létrejövőkkel, és ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy objektív mérésekkel minősítsék a telefonhallgatót. Az akusztikai terhelés éppen olyan teherpróbája egy elektrosztatikus készüléknek, mint ahogy a motort a fékpadon vizsgálják. Esetünkben a vizsgált tárgy egy elektroakusztikus átalakító, amely a bemenő villamos jelektől függő hangenergiát szolgáltat. Hogy a terhelésnek milyen jelentősége van, azt bemutathatjuk egy egyszerű kísérlettel. A normális módon a fülre szorított fejhallgatóból a megszokott beszédhangot halljuk. Tartsuk a hallgatót valamivel távolabb, és akkor egyszerre valami vékony, fémes, sipító hang sugárzik szét belőle. A hangterhelés éppen úgy impedancia (látszólagos ellenállás), mint a villamos terhelés. A telefon akusztikus impedanciáját a fejhallgató kupakja, a fül alakja és a kettő közti légrés hozza létre. A mesterséges füllel végzett kísérletek egyik célja éppen ennek az Impedanciának a pontos meghatározása. Már közel harminc éve folynak próbálkozások megfelelő mesterséges fül kialakítására és annak szabványosítására. Végül 1960-ban a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság e célból munkabizottságot hozott létre, és megindultak a kutatások a valóságos fül impedanciájának a meghatározására. A süketség klinikai diagnózisához használt audiométer szabványos módon kialakított fülhallgatót kíván. Ez a mesterséges füllel együtt már csaknem az egész rendszert reprodukálja. Egy tagja marad még meghatározatlanul a láncnak: a rés, amelynek szerepe, mint láttuk, egyáltalán nem elhanyagolható. Ez jelenti azonban a legkisebb műszaki problémát; a fülhallgató és a mesterséges fül közé illesztett egyszerű adapter gyfirűvel megoldható. Mesterséges száj Ügy, ahogy a fülhallgatók objektív vizsgálata megköveteli a mesterséges fül létrehozását, a mikrofonok szerkezeti és működésbeli sajátságairól egyértelműen a mesterséges szájjal végzett mérések tájékoztathatnak. Megalkotásához szintén sok személyen kellett méréseket végezni, hogy fel tudják térképezni a hangnyoináselosztást, amely beszéd közben a száj előtti térben fellép. A feltérképezést kiegészítették arra az esetre is, amikor a száj előtt valamilyen akadály van, mint például a kézi beszélő mikrofonja. A mérések arra az egyszerű és meglepő eredményre vezettek, hogy a beszéd rendkívül híven modellezhető egy közvetlenül az ajak mögött elhelyezkedő, pontszerű hangforrással. Ez annál érdekesebb, mert tudjuk, hogy az emberi beszéd hangképző rendszere mennyire összetett. A mesterséges száj hangforrása egy kis négyszögkeresztmetszetű csövön keresztül bocsátja ki a hangot: ez biztosítja a kívánt sugárzáskép kialakulását. A készülék félgömbforma felülete az arc akusztikus szerepét hivatott utánozni. A hang és a szín összjátéka A leningrádi kibernetikai tervező intézetben Igor Modjagin vezetésével az egyik munkacsoport különleges hangszert állított elő, amely a „Lux 3" nevet kapta. Ez a hangszer, helyesebben berendezés lehetővé teszi, hogy az ember a zenemű hangjaival egyidejűleg színhatást is érzékeljen. A zenész játéka közben egy berendezést vezérel, amely kívánsága szerint különféle színeket vetít egy vászonfelületre. A színes vetítés szintén alkotó folyamat, mivel a berendezés nem olyan szerkezetű, hogy ugyanannak a hangnak mindig ugyanaz a színárnyalat feleljen meg. A „Lux 3" tartozéka az a különleges rendszer is, amely ferromágneses szalagra rögzíti a vetített képet, így nemcsak a zenemüvet, hanem színvetületét is meg lehet ismételni. — A képen a „színes" hangokat elövarázsló hangszer. — Tudomány — Kutatás Technika — Lasersugarak a szemsebészetben Legtöbb sebészeti beavatkozás sikerértek egyik feltétele a modern műszaki felszerelés. A beavatkozások bonyolultságával arányosan nőnek a technikával szemben! követelmények és igények. Nem szükséges hangsúlyozni, mily finom eszközökkel kell dolgoznia például a szemsebésznek. Annál örvendetesebb a hír, hogy az USA után másodikként Lengyelországban is megkezdték a laseralapú sebészeti eszközök — koagulátorok gyártását. Ez az újszerű berendezés a recehártyának a szemgolyó külső rétegéhez való „forrasztására" szolgál. Az első lengyel sebészeti laser konstrukcióját dr. Purewitz vezetésével a katonai akadémia tudósai szerkesztették. Ez a munkaközösség már másfajta laserkészüléket is kifejlesztett. A szemsebészeti koagulátor sugárzásforrásául a rubinlaser szolgál. A varsói szemklinikán már több mint száz sikeres szemműtétet végeztek „laserkéssel". A varsói központi optikai laboratórium ebben az évben megkezdte az új laser sorozatgyártását. „Szuperbiztonságos" autó A képen a régen beharangozott „szuperbiztonságos" kocsit látjuk, amelyet Ferguson 65 jelzés alatt a minap mutatták be az egyik londoni kiállításon. A kocsi kifejlesztése teljes tizenkét évig tartott. A 160 lóerős motor úgy van beszerelve, hogy szembe jövő ütközés esetén az utastérség alá tolódik. A gyártás megindulhat, egyelőre azonban még nem akadt cég, amely vállalkozott volna rá. Az atomreaktorok térhódítása A Nemzetközt Atoroügynökség legutóbbi adatai szerint a világon ma 68 energiatermelésre szolgáló atomreaktor működik, s 37 az építés stádiumában van. Az atomerőművek száma hamarosan túllépi a jzázat. Az atomreaktorok energetikai célokra való felhasználásában Nagy-Britannia vezet, ma 23 nukleáris erőműve van. A további helyeket az Egyesült Államok (18), a Szovjetunió (16), Franciaország (5) és Olaszország (3) foglalja el. Világviszonylatban a legnagyobb teljesítményű a szovjetunióbeit Trojtszkban működő atomerőmű, teljesítménye 600 megawatt. Második az angliai Sizevellben működő atomerőmű. A tudósok becslése szerint az összes üzemben levó energetikai reaktor teljesítménye együttvéve megközelíti a 7500 megawattot.