Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-03 / 273. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. október 3. Hétfő • XIX. évfolyam, 273. szám • Ara 30 fillér AZ AGRESSZIÓ ELLEN HATÁROZOTTAN ÉS TEVEKENYEN KELL FELLÉPNI Nagygyűlés Prágában a spanyolországi nemzetközi brigádok megalakulásának 30. évfordulóján (CTKJ — A prágai Vigadó Smetana-termében tartották meg vasárnap délelőtt a spanyol nép harca iránti szolidaritás nagygyűlését. A díszelnökség tagjai voltak: Bohuslav Lastovička, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Nemzetgyűlés elnöke, Bohumír Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a belga, bolgár, dán, francia, olasz, jugoszláv, magyar, NDK-beli, NSZK-beli, lengyel, osztrák, román, és szovjet interbrigádisták küldöttségeinek vezetői, valamint a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának delegációja és más vendégek. A spanyolországi nemzetközi brigádok megalakulása 30. évfordulója alkalmából rendezett ülést Josef Hušek, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg. A résztvevők egyperces csenddel adóztak az elesett interbrigadisták emlékének. Ezek után tartotta meg ünnepi beszédét Bohuslav Laštovička, a Spanyolországban harcolt Gottwald-üteg volt parancsnoka. Laštovička elvtárs felszólalása után a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselője, Alekszander Iljics Rogyincev altábornagy, a Szovjetunió kétszeres hőse és Gerard Polcri francia interbrigadista mondott üdvözlő beszédet. A jelenlevők lelkes ünneplése között nyújtotta át Josef Pavel tábornok, a Dimitrov-alakulat utolsó parancsnoka a bolgár és jugoszláv küldöttség vezetőinek az alakulat történelmi lobogójának mását, az interbrigád sárga háromszögű csillagával díszített vörös zászlót, amelynek eredeti példányát a prágai Katonai Múzeumban őrzik. Az ünnepi ülés résztvevői határozatot fogadtak el, amelyben teljes amnesztiát kövefelnek a Spanyolországban és Portugáliában börtönbe vetett politikai foglyoknak, követelik továbbá az emigránsok büntetlen hazatérésének lehetőségét és elítélik az amerikaiak vietnami agresszióját. Bohuslav Lastovička elvtárs beszéde Mindenekelőtt engedjék meg — mondotta Lastovička elvtárs, hogy a mai nagygyűlés résztvevőinek tolmácsoljam Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét. Pártunk szervezte meg 30 évvel ezelőtt a spanyol népnek nyújtott sokoldalú segítséget, pártunk hívta fegyverbe az önkénteseket, amikor a nemzetközi reakciós erők fasiszta államcsínyt hajtottak végre Spanyolországban, hogy a spanyol népet megfosszák újonnan kivívott politikai és szabadságjogaitól. A spanyol nép 30 évvel ezelőtt rendkívül nehéz körülmények között harcolt, mert erős, hadászatilag kiképzett ellenféllel szemben, a dolgozók soraiból kikerült önkéntesek csak akkor tanulták meg a fegyverforgatást és sajátították el az alapvető katonai ismereteket. A Kommunista Internacionálé szervezte az első pillanattól kezdve a spanyol népnek nyújtott segítséget. A Komlntern kezdeményezésére alakult meg Párizsban a nemzetközi egyeztető bizottság, amely összegyűjtötte az adományokat és szervezte az önkéntesek szállítását Spanyolországba. Ebben a hatalmas munkában különleges érdemei vannak a Szovjetuniónak, amely a nemzetközi fórumokon Is minden tőle telhető módon támogatta a jogaiért harcoló spanyol népet és határozott intézkedéseket követelt az agresszorok ellen. Bohuslav Lastovička beszéde további részében rámutatott arra, hogy a nemzetközi proletár szolidaritás milyen sokrétű tettekben megnyilvánuló segítséget nyújtott a jogaiért harcoló spanyol népnek, ugyanakkor, amikor a négy nagyhatalom Intervenclóellenes bizottsága blokád alá helyezte Spanyolország határait és partvidékét. A csehszlovák munkásosztály áldozatkész példamutatással nyújtott segítséget és az akkori nehéz anyagi körülmények ellenére egynapi bérét ajándékozta a demokratikus Spanyolországnak. A felszabadulás után a volt csehszlovák interbrigadisták bekapcsolódtak a kommunista párt országépítő programjának végrehajtásába. A spanyol nép szabadsága ellen 1936-ban indított támadás — folytatta B. Laštovička — volt a nemzetközi reakciós erők első agresszív akciója Európa földjén. Franco mögött nemcsak a hitleri és az olasz fasiszta erők álltak, hanem jelentősen támogatták a brit, francia és amerikai reakciósok is. Ma is többnyire ugyanezek az erők vesznek részt, bár kissé más megosztásban a vietnami nép ellen folytatott agreszszióban. Az agressziót az Amerikai Egyesült Államok követi el, azonban köztudott, hogy ezt Nagy-Britannia politikailag és erkölcsileg támogatja, s a Német Szövetségi Köztársaság is anyagilag és emberekkel is segíti a vietnami nép ellen folytatott harcot. Az amerikai agresszió fokozódásával kapcsolatban elsőrendű jelentőségű a szocialista országok védelmi képességének növelése, a világ békeszerető és haladó erőinek politikai és akcióegysége. A közelmúltban nagy megelégedéssel figyelhettük négy testvéri szocialista ország Vltava nevű közös hadgyakorlatát, amely hazánk területén bizonyította, hogy a szocializmus fegyveres erői mindenkor megfelelő választ tudnak adni egy esetleges amerikai vagy nyugatnémet agreszszióra. A vjetnaml háború égető problémája mellett lankadatlan figyelemmel kell kísérnünk a nyugati határainkon túli fejleményeket, amelyek komolyan veszélyeztetik az európai békét — folytatta beszédét B. Lastovička. — A Német Szövetségi Köztársaságban egyre erősödő revansista és militarista erők az NSZK kormányának, valamint az Egyesült Államoknak támogatásával lépésről lépésre növelik a revans és az agreszszió vágyát, igyekeznek tovább fokozni a nemzetközi feszültséget, következetesen elutasítják a második világháború eredményeit és követelik annak revízióját. Amellett, hogy az 1937. december 31-i német határok létjogosultságát hirdetik és területi követeléseket támasztanak más európai államokkal szemben, visszautasítják a két önálló német állam létének tényét, gátolják a feszültség csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és a német nép egyesítését a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése útján képzelik el. Különösen veszélyes a nyugatnémet kormány atomfegyverigénye. A bonni politika lényegét hiába akarják a békéről hangoztatott frázisokkal álcázni, megmásíthatatlan véleményünk, hogy a valódi szándékról csak a tettek győzhetik meg a világot. Örömmel fogadnánk, ha Nyugat-Németországban a reális politika szempontjai érvényesülnének és a kormánykörök belátnák, hogy a jelenlegi külpolitikai irányzat nemcsak veszélyes, de reménytelen is. Bohuslav Laštovička beszéde befejező részében rámutatott arra, hogy az agresszió ellen határozottan és tevékenyen kell fellépni és ez számunkra azt jelenti, hogy az amerikai imperializmus erőfeszítéseivel egyidejűleg mi is szorosabbra zárjuk sorainkat, gazdasági eredményekre, népgazdaságunk gyors felvirágoztatására, tudományos és műszaki színvonalunk fejlesztésére és az általános életszínvonal emelésére törekszünk. Szorgalmazzuk a szocialista demokrácia elmélyítését, hogy ezáltal minden ország dolgozói, népei példaként tekintsenek a szocialista országok eredményeire. Hasonló módon szükség van az eszmei szilárdságra, a hazánk ellen folytatott reakciós ideológiai aknamunka visszaverésére. Tovább kell fejlesztenünk a Szovjetunióval való együttműködést, mert ez népgazdaságunk felvirágoztatásának, szabad politikai fejlődésünknek és hazánk biztonságának legmegbízhatóbb alapja. B. Laštovička rámutatott arra, hogy a spanyol nép a mai napig sem nyugodott bele Franco fasiszta rendszerébe és a tömegek ellenállása egyre erősebbé válik. Egyre többen óhajtják, hogy Spanyolország ismét szabad, független és demokratikus legyen, hogy a spanyol nép saját sorsa felől egyedül dönthessen és megszabaduljon a rákényszerltett politikai diktatúrától. Tóth Gyula nyerte a 36. Békemaratont, a csapatversenyben Anglia győzött Megkezdődött a női kosárlabda EB A Slovan nyerte a rangadót és átvette a vezetést A sereghajtók huszáros helytállása az I. liga 9. fordulójában A Vasas biztosan, a Ferencváros gólzáporral győzött A HARCOLÓ VIETNAMBÓL JELENTIK A szeptemberi mérleg: 88 LÉGI KALÓZ A PORBAN Hanoi (CTK) — Hivatalos jelentések szerint Észak-Vietnam fölött szeptemberben 88 amerikai repülőgépet lőttek le és ezzel az amerikai veszteségek a VDK légiterében 1471-re emelkedtek. Júniusban és júliusban az amerikaiak ebben a térségben 123 és augusztusban 109 gépet vesztettek. Márciustól, tehát Haiphong elővárosának és Hanoinak első bombázása óta, ez év júniusáig az amerikaiak havonta átlag 66 repülőgépet vesztettek. A VDK légelhárítás eddigi legnagyobb sikerét 1965 áprilisában érte el, amikor 163 kalózrepülőgépet tett ártalmatlanná. Saigonból érkezett jelentések szerint az amerikai haditengerészet bombázógépei szombaton összpontosított támadást hajtottak végre a Vörös folyam deltájának körzetében Hanoitól 60 km-nyire. Az amerikaiak napalmbombákat dobtak a demilitarizált övezet északi határára és a saigoni amerikai katonai parancsnokság jelentése szerint néhány hidat és pályaudvart megsemmisítettek vagy megrongáltak. A Felszabadulás rádióállomás jelentése szerint a partizánok Binh Dinh térségében szeptember 22-én és 23-árt közel ezer amerikai katonát és a saigoni bábkormány egy egész ezredét tették ártalmatlanná és egy fegyverraktárt is megsemmisít tettek. Az agresszorok 80 repülőgépet és kb. 150 katonai járművet vesztettek. Ugyancsak saigoni jelentések közlik, hogy a Dél-Vietnamban működő külföldi tudósítók szervezete vasárnap nyilatkozatot adott ki, amelyben élesen til< takozik a cenzúra önkénye és a tudósítók tevékenységének; állandó akadályozása miatt. A világ népei nem óhajtanak katonai tömböket — hangsúlyozta a szovjet Unió ülésén Teherán (CTK) — Az Interparlamentáris Unió 55. konferenciája szombaton a területi biztonság megszilárdításának módszereiről tárgyalt. A szovjet küldöttség tagja hangsúlyozta, a világ népei már nem óhajtanak újabb katonai tömböket, hanem olyan területi szerződéseket, amelyek enyhítenék a feszültséget. A szovjet képviselő ezzel egyidejűleg foglalkozott az európai biztonság kérdésével is és leszögezte, hogy a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácshozó testületének bukaresti konferenciáján elfogadott az európai biztonság és béke megerősítéséről szóló nyilatkozat hangsúlyozza: az európai küldött az Interparlamentáris / béke biztosításának feltétele I nyugatnémet atomigények teljesülésének meggátlása. Az indiai küldött hasonló hangnemben ítélte el a CENTO és a SEATO katonai csoportosulásokat. ELHALASZTJAK A MANILAI KONFERENCIÁT? Tokió (CTK) — Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke, aki októberre javasolta a vietnami amerikai háborúban részt vevő hét állam manilal konferenciáját, az eredetileg október 18-ra tervezett konferenciát október 24-re akarja elhalasztani. ÍZLIK A SZÖLÖ Molnár J. felvételt