Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-21 / 291. szám, péntek

• •••••••••• ••••••••••• ÉJ ff 1 1 M i K •••••••••••••••••••••o AZ OSZI DFF m u s o r a Ma kezdődik a dolgozók film­fesztiváljának őszi szakasza, amelynek műsorán 12 ország 18 filmalkotása szerepel. Ezúttal válogatott filmek, többnyire díj­nyertes művek, amelyek láttán a közönség átfogó képet nyerhet a filmművészet mai irányzatai­ról. Az európai filmgyártás ki­magasló, mondanivalójában és kivitelezésében egyaránt jelen­tős alkotásai mellett a japán filmművészet és a brazil Cinné­ma-Nuovo is képviselve lesz. A hazai filmgyártás termékei­ből három müvet választottak ki a fesztiválra. Karel Kachyňa „Koeslual Bécsbe" című alkotá­sát, amelyről oly sok vita folyt Karlovy Varyban, ahol az egyik fődíjat nyerte el. Komor han­gulatú dráma, Iva faníurovával a főszerepben. jiri Menzel „Fontos szerelvény" című leg­újabb filmje, amely Mannheim­ban első díjat nyert, amint már írtuk is, Bohumil Hrabal no­vellájából készült. A cselekmény a háború vége felé játszódik le, de nem háborús filmről van szó. Emberi érzések, félelem és öröm, szorongás és feloldódás — egy jelentéktelen kis vasút­állomás személyzetének néhány napjába sűrítve, költői szinten feldolgozva. A harmadik hazai film bratislavai—zágrábi kopro­dukcióban készült. Címe „He­tedik világrész". Dušan Vuko­ticsnak, a film rendezőjének si­került igen finom poétikus vo­násokkal kifejeznie a gyerme­kek érzésvilágát, amit azonban a felnőttekre vonatkoztatva, már nem állíthatunk. Két szovjet film szerepel a DFF műsorán. Az egyik Vagyim Gyerbenyev „Az 6sz utolsó hó­napja" című műve az idén a Mar del Plata-1 fesztivál fődíját nyerte el. A lirikus hangulatú mű egy idős házaspárról szól. Gyermekeik szétszéledtek az országban, alig járnak haza, de életük minden megnyilvánulásá­ban tovább viszik apjuk, a szü­lői ház szellemét. A másik, Af. Hucijev „Húszévesek" című al­kotása, a szovjet fiatalok élet­érzéseit szondázza. A film alap­kérdése: helyes életirányt kö­vet-e az ifjú nemzedék? Jancsó Miklós „Szegénylegé­nyek" című műve — a pécsi filmszemle értékelése szerint is — a magyar filmgyártás leg­jobb tavalyi terméke. Megraga­dó balladai képekkel festi le a múlt századbeli szabadság­harcos szegénylegények tragé­diáját. Andrzel Wajda, a lengyel filmművészet ismert, kiemelke­dő egyénisége. „A légió" című alkotása — amely a DFF-n a lengyel filmgyártást képviseli — történelmi témát dolgoz fel, a lengyel önállóságért vívott harc egy szakaszát, hatalmas csatajelenetekkel, óriási statisz­ta-tömegeket mozgatva. „A királyért és a hazáért" a elme foseph Losey bemutatásra kerülő müvének, amely a velen­cei filmfesztivál kitüntetésével büszkélkedhet. Az első világhá­ború utolsó fázisában lejátszó­dó angol film szenvedélyes ma­nifesztum a háború és a hami­san értelmezett igazságszolgál­tatás ellen. A brazil „új hullám" mutatkozik be nálunk Alberto d'Aversa „Vörös vetés" című filmjével. Anna Karina, a női főszerep­lője ]ean Luc Godard francia rendező — kinek nevét ma már az egész világon ismerik — „Alphaville" című alkotásának. Ez a film az egyre inkább el­gépiesedő világ pamfletja. Azt mutatja be, hová vezetne, ha a gondolkodás, az értelem és az érzések helyett a robotszerű gépek mechanikus elemzései és következtetései irányítanák a világot. Még egy francia filmet élvezhet a közönség a feszti­válnapokban. Az öreg hölgy szórakozik René Allio rengeteg életbölcsességgel, emberisme­rettel és megértéssel készült alkotása. Sylvia, a nagy francia színésznő elragadó az özvegy szerepében, aki élete alkonyán kötöttségeitől megszabadulva él­vezi az élet örömeit. A DFF egyik gyöngyszeme Michelangelo Antonioni „Az éj­szaka" című filmje, amelyben a gazdagok — sikeres író és milliomos feleség — világán ta­nulmányozza az elidegenedés problémáját. A főszereplők: Mo­nica Vitti, jeane Moreau és Marcello Mastroianni sokban hozzájárulnak a film nemzetkö­zi sikeréhez. Az 1946-os háború utáni Ju­goszláviában játszódik Veljko Bulajics „Menetrend nélküli vo­nat" című filmje, amely a föld­nélküli parasztok kényszerült áttelepülés kapcsán hozza kö­zel a nézőhöz a sajátos emberi sorsokat. Karlovy Varyban a megosztott nagydíjjal és a pulai XII. filmfesztiválon a rendezés és a legjobb színészi teljesítmény díjával tüntették ki Alexander Petrovics „Három" című alko­tását, melynek kvalitásairól most a mi közönségünk is meggyőződhet. A film egy har­cos életének három sorsdöntő epizódját eleveníti fel, három fiimnovellában. A spanyol kis város állóvíz­szerű, eseménytelen életét, az emberek álszent erkölcsét és de­formált jellemét ábrázolja jüan Antonio Bardem „Semmi sem történik" című legújabb filmjé­ben. A Fő utca és A biciklista halála rendezőjének új művét eredetileg a cenzúra betiltotta, mert őszintén szólt többek kö­zött a házasság erkölcséről is. A tőlünk oly távol álló japán emberek életét hozza elénk Ki­rio Urajama „Romlott lány" című műve, amely együtt érez a vétkezőkkel és vallja, hogy a rossz nem születik vele az em­berrel, hanem az életkörülmé­nyek következménye. A filmet 1963-ban, a moszkvai filmfesz­tiválon az egyik fődíjjal tüntet­ték ki. Allegorikus mű Ingmar Berg­man megrázó filmalkotása, a Hetedik pecsét. A film a XV. századba viszi el a nézőt, ami­kor a ragály kipusztította a falvakat és az emberek lelkét megmételyezte a félelem. Berg­man, a svéd -film e nagyja, az Istent, az élet értelmét kutató, gondolkodó embert állítja műve középpontjába. A bemutatásra kerülő másik svéd filmet a fia­tal svéd rendezőgárda tagja, Lars-Magnus Lindgren készítet­te. A Drága John egyszerű tör­ténet, a miénktől eltérő menta­litású emberek hétköznapjait eleveníti meg eléggé erős eroti­kái aláfestéssel és pszichológiai elmélyüléssel. E rövid tájékoztatásból is ki­tűnik, hogy a DFF őszi szaka­szában, művészi élményt nyúj­tó filmeket láthat a közönség. A rendezőség magasra helyezte a mércét, reméljük a látogatott­ság igazolni fogja a szemlélet helyességét. S. K. A Hetedik világrész című csehszlovák—jugoszláv koprodukcióban ki­WUt aaólMVáuad, színes film két tündéri gytrmskxsoreplőj*. Időszerű közgazdasági kérdések Mire a negyvenévesek megöregszenek... Hányan leszünk 1985-ben? • Lassú népszaporulat • Elöregedik a lakosság • A munkaképes korúak 56 százaléka Szlovákiából Hazánk lakosságának jő jellemvonása a megbontott, egyenlőtlen kor szerinti összetétel. Az ötvenévesek és ennél idősebbek nem­zedékét erős születést arányszámú évfolyamok alkotják az el­ső világháború előtti évekből; ez a nemzedék fokozatosan túl­lépi a 60 évet la nőknél az 55 évet) és nyugdíjba vonul. Utána következik az 1915— 1919-ben, a nagyon alacsony születési arányszámú időszakban születettek csoportja. Ezt követi egy na­gyobb számú nemzedék az 1920—1930-as évekből, majd fokoza­tosan gyengülő évfolyamok következnek a gazdasági válság ide­jéből. Á háború alatti és főleg a háború utáni évfolyamok a szo­porulat szempontjából erősek, 1954 után azonban újból szám­szerűleg gyengülnek (kivéve az 1963—1965 között születettek számát f. A cseh országrészekben a lakosság kor szerinti össze­tétele sokkal egyenlőtlenebb, mint Szlovákiában. Az egyes ke­rületekben különböző erővel hatott a telepítés is a háború uláni években. Hazánk lakossága fejlődésé­nek alapiránya így a fokozatos elöregedés, ami mind az idő­sebb korúak részarányának nö­vekedésében (relatív elörege­dés), mind e korosztály nagy­arányú számszerű növekedésé­ben (abszolút elöregedés) nyil­vánul meg. Bár az utóbbi három évben a nők termékenysége az 1960—1962 es színvonal fölé emelkedett, nem tarthatjuk ezt a növekedést tartósnak, s a ter­mékenység további csökkenésé­vel kell számolni. Ezzel kétség­kívül tovább rosszabbodik a nép­szaporulat, mert a halandóság kifejezettebb csökkenésére sem számíthatunk. 1,9 millióval leszünk többen húsz év múlva Hazánk lakosságának további növekedése aránylag lassú lesz, s a mai, kor szerinti összetétel­ből kifolyólag egyenlőtlen. 1966—1985 között több mint 1,9 millió fővel gyarapodik la­kosságunk, azaz 13—14 száza­lékkal. A növekedést a megelő­ző időszakok és a nemzetközi összehasonlítás szempontjából alacsonynak kell tekintenünk, akkor is, ha ez európai átlag­nak felel meg. Ma nehezen tud­juk megállapítani, milyen gyor­sabb növekedés lenne megfele­lő. A cseh országrészekben a la­kosság növekedése nagyon las­sú lesz, a 20 év alatt 9—10 szá­zalékos, Szlovákiában azonban ez idő alatt a lakosság csaknem a negyedével növekszik. Az egyenlőtlen növekedés később veszélyeztetné gazdaságunk sta­bilitását és hatékonyságát. Ezért bizonyos költözködéssel kell számolnunk, elsősorban .a cseh kerületek és Szlovákia kö­zött. Persze nem ez, hanem a nagyobb munkalehetőségek megteremtése az alapja a prob­léma megoldásának. Ezért a költözködések száma távlatilag csökken, de még aránylag hosz­szú időre megmarad. 1966— 1985 között 91 ezer személy költözködik Szlovákiából a cseh kerületekbe, ami Szlovákia la­kosságának természetes szapo­rodásával elérhető növekedését 1985-ben csak 2,3 százalékkal csökkenti. A költözködést to­vábbra is gazdasági úton, első­sorban előnyösebb lakásépítés­sel kell elősegíteni. A következő húsz évben foly­tatódik a lakosság koncentrálá­sa. 1985-ig a kétezernél keve­sebb lelket számláló falvakban a mai lakosság negyedével csök­ken (5,6 millióról 4,2 millióra), úgyhogy a kisebb falvak lakos­ságának részaránya a mai 39 százalékról 28 százalékra csök­ken. A nagyobb falvak és a vá­rosok lakossága a húsz év alatt több mint 3,3 millióval emelke­dik (36— 38 százalékkal), s 1985-ben csaknem 12 milliót tesz majd ki (az összlakosság­nak 74 százalékát). Szlovákiá­ban a lakosság koncentrálása gyorsabb ütemű lesz, mint a cseh országrészekben: 1985-ben a nagyobb településeken a la­kosság a felével növekszik (a mai 2,4 millióról 3,6 millióra). Az új lakótelepek, sőt egész városok többségének (például Poruba, Ostrov nad Ohfí, Haví­ŕov, Nová Dubnica) sajátos problémájává válik lakosainak fokozatos elöregedése. Ezeket ugyanis tovább nem bővítik, » idővel lakosságuk annyira el­öregszik, hogy végül a nyugdí­jasok városaivá változnak. Ha ennek a fejlődésnek szabad fo­lyást engedünk, 1990 körül a helyzet nehezen lesz megoldha­tó, elsősorban abból a szem­pontból, hogy azokban az üze­mekben, amelyek számára a la­kótelepek épültek, gyorsan csökkenne a dolgozók száma. A munkaképes lakosság várható alakulása A következő 20 év a munka­képes lakosság alakulásában egy egész nemzedék kicserélő­dését fogja jelenteni. 4,7 mil­lió tizenötéves lép munkaképes korba, a mai 20—30 évesek tel­jesítményük csúcsára érnek, a 40—60 évesek fokozatosan nyug­díjba vonulnak. 1966—1985-ben megközelítő­leg 1 millió 60 ezer lakos megy át a munkaképes korba, ebből 600 ezer Szlovákiában [több mint 56 százalék). A munkaké­pes lakosság relatív növekedé­se (13,3 százalék) valamivel lassúbb lesz, mint az összlakos­ság növekedése (13,6 százalék), úgyhogy tovább rosszabbodik az arány az aktív és a nem aktív lakosság között. Ez érvényes a cseh országrészekre is, de Szlo­vákiában fordított lesz a hely­zet. A növekedés váltakozó ütemű lesz az egyes időszakok, nemek és korcsoportok szerint. 1975-ig várható a legerősebb növekedés, az ezt követő öt évben az 1966 —1970-es időszaknak egyharma­dával, 1980—1985 között pedig a felével csökken a növekedés. Szlovákiában a természetes fejlődéssel négyszer gyorsabban fog növekedni a munkaképes lakosság száma, mint a cseh or­szágrészekben, s háromszor gyorsabban még akkor is, ha fi­gyelembe vesszük a várható át­költözködést. A munkaképes lakosság egé­szének egyenlőtlen fejlődése mellett nem szerinti összetétele is egyenlőtlenül fog alakulni. 1970-ig és 1980 után a munka­képes korú férfiak és nők szá­mának növekedése aránylag egyenletes lesz, 1971—1975 kö­zött csaknem kétszer annyi nő kerül ebbe a korba, mint férfi, 1976—1980 között viszont for­dítva, sokkal több férfi, mint nő. Ez az aránytalanság első­sorban a cseh országrészekre lesz jellemző, ahol például 1976 —1980 között csökkenni fog a munkaképes korú nők száma. A munkaképes lakosság ala­csony növekedéséből még nem következik, hogy a jövő években munkaerőhiány miatt nehézsé­gek merülnének fel. Ez azonban az egész országra vonatkozik, nemcsak egyes területeire. De­ficites munkaerőmérleg lesz kétségkívül Prágában, ahol 23 ezerrel csökken a munkaképes korúak száma, annak ellenére, hogy 1966-1985 között 76 ezer személy költözködik ide. Csak nemivel lesz kedvezőbb a hely­zet a közép-csehországi és a dél­csehországi kerületben. Egyedül a nyugat- és észak-csehországi kerületben várható a munkaké­pes lakossság kedvező alakulá­sa. Egészen más helyzet alakul ki mindhárom szlovákiai kerület­ben, hiszen Szlovákia az ország gos növekedésnek 63 százalékát adja (680 ezer fő), s még as elképzelt átköltözködést figye­lembe véve is 56 százalékát (596 ezer tó). A leguagyobb munkaerőforrással a kelet-szlo­vákiai kerület, főleg a poprádi, a prešovi, a Spišská Nová Ves-i, valamint a kassai járás rendel­kezik majd. öregek és fiatalok Sok vita folyik akörül, nem kellene-e meghosszabbítani a gazdasági aktivitás idejét a nyugdíjaztatás törvényes kor­határának meghosszabbításával, A fő érv az, hogy tovább keli növelni a dolgozók számát. Ez nem helyes álláspont, hiszen az intenzív gazdaságfejlesztésre té­rünk át. További érv, hogy hosz­szabbodik az átlagos életkor. Ez sem helytálló, mert az életkor elsősorban a csecsemő- és gyer­mekhalandóság csökkenésével növekszik, s nem a kisebb ará­nyú elhalálozással a magasabb korban. A következő húsz évben e téren nem lesz változás. Ha az idősebbek bekapcsolása gazdaságilag indokolt, akkor is csak kiemelt foglalkozási cso­portokat szabadna érintenie, el­sősorban magas szakképzettsé­get, kevés fizikai megterheltsá' get igénylő munkáknál, vagy erős munkaerőhiányban szerive­dő területek, illetve ágazatok esetében. Az idős személyek ta­pasztalatainak és szakképzett­ségének kihasználásában sokkal eredményesebb az, ha rövidebb munkaidő mellett foglalkoztat­ják őket, ami lehetővé teszi szá­mukra a megmaradást a munká* ban anélkül, hogy fokozott fá­radsághoz és az egészségi álla­pot romlásához vezetne, sőt las­sítja fizikai és ielki öregségüket (aktív öregség). A tizenötévesek száma ugyan­csak egyenlőtlenül fog alakul­ni az egyes időszakokban. Szlo­vákiában ennek a nemzedéknek a fejlődése aránylag egyenletes lesz (1971-ig mérsékelt növeke­dés, a további 10 évben lassú csökkenés, 1981 után gyorsabb emelkedés várható). A csehor­szági kerületekben azonban a tizenötévesek száma 1975-ig a mai színt alá süllyed (több mint a negyedével!), ezután megint megnő, de az 1965-ös szintet csak körülbelül 1991-ben éri el. A fiatalok másik csoportja a tízenkilencévesek nemzedéke, amely 1970-ig számszerűleg meg< nő, később csökkenő irányzatot vesz, s csak 1982-től fog hosszú távban növekedni. Ez azt jelenti, hogy 1971—1981 között megne­hezül a tehetségesek kiválasz­tása a főiskolákra. Szlovákiában azonban ez a nemzedék az első tíz évben gyarapodni fog, csak azután kerül sor lassú gyengü­lésére, de számszerűleg még min­dig magasan az 1965-ös szint fe­lett lesz, míg a cseh kerületek­ben a század végéig nem éri el a jelenlegi szintet. A jövő évtől további újdonságok a televíziókészülékek eladásában Az utóbbi Időben eröáen csök­ken a televíziókészülékek Iránti kereslet. Az ár bizonyára nagy szerepet játszik ebben, mert a piac telítettségéről még nem be­szélhetünk. De a szolgáltatások sincsenek olyan színvonalon, hogy elősegítenék a tv-készülékek értékesítését. A keres-kedelem az Iparral karöltve legelőszőr ezen igyekszik Javítani. Az év hátralévő három hónap* jában a háztartási szaküzle­tek 250—350 koronáért átveszik az elhasználódott tv-készülékekert, s főjavítás után ugyanilyen ár­ért újra eladásra kínálják. Brati­slavában, Trnavám és Nyttrán In­gyenesen házhoz szállítják a meg­vásárolt készülékeket. Az oraval Tesia gyártmányaira 12 hónap, mind mi 25. megvásárolt készülék­re rom há­24 hónap, s minden 50-r« év Jótállási időt adnak. 1967. Január 1-től a háztartást szaküzletek saját javítóműhelye­ket létesítenek, s anteimaszere­lésre ls felkészülnak. A tv-készü­lékek eladásánál bevezetik a 10 napos próbaidőt. Azt is elakar­ják érni, hogy két vagy három készülék tulajdonosa számára egy televízió-koncesszió legyen érvé­nyes. Ezekből ls látható, hogy az új Irányítási rendszerben lehetőség nyílik sok olyan korábban meg nem valósítható elgondolás vég­hezvitelére, amelyek hozzájárul­nak a szolgáltatások színvonali­emelóséhez és a fogyasztók 198B. X. 21. nak emeléséhez és a fogyasztók jr nagyobb fokú elégedettségéhez. —sal— w

Next

/
Thumbnails
Contents