Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-21 / 291. szám, péntek

• •••••••••• ••••••••••• ÉJ ff 1 1 M i K •••••••••••••••••••••o AZ OSZI DFF m u s o r a Ma kezdődik a dolgozók filmfesztiváljának őszi szakasza, amelynek műsorán 12 ország 18 filmalkotása szerepel. Ezúttal válogatott filmek, többnyire díjnyertes művek, amelyek láttán a közönség átfogó képet nyerhet a filmművészet mai irányzatairól. Az európai filmgyártás kimagasló, mondanivalójában és kivitelezésében egyaránt jelentős alkotásai mellett a japán filmművészet és a brazil Cinnéma-Nuovo is képviselve lesz. A hazai filmgyártás termékeiből három müvet választottak ki a fesztiválra. Karel Kachyňa „Koeslual Bécsbe" című alkotását, amelyről oly sok vita folyt Karlovy Varyban, ahol az egyik fődíjat nyerte el. Komor hangulatú dráma, Iva faníurovával a főszerepben. jiri Menzel „Fontos szerelvény" című legújabb filmje, amely Mannheimban első díjat nyert, amint már írtuk is, Bohumil Hrabal novellájából készült. A cselekmény a háború vége felé játszódik le, de nem háborús filmről van szó. Emberi érzések, félelem és öröm, szorongás és feloldódás — egy jelentéktelen kis vasútállomás személyzetének néhány napjába sűrítve, költői szinten feldolgozva. A harmadik hazai film bratislavai—zágrábi koprodukcióban készült. Címe „Hetedik világrész". Dušan Vukoticsnak, a film rendezőjének sikerült igen finom poétikus vonásokkal kifejeznie a gyermekek érzésvilágát, amit azonban a felnőttekre vonatkoztatva, már nem állíthatunk. Két szovjet film szerepel a DFF műsorán. Az egyik Vagyim Gyerbenyev „Az 6sz utolsó hónapja" című műve az idén a Mar del Plata-1 fesztivál fődíját nyerte el. A lirikus hangulatú mű egy idős házaspárról szól. Gyermekeik szétszéledtek az országban, alig járnak haza, de életük minden megnyilvánulásában tovább viszik apjuk, a szülői ház szellemét. A másik, Af. Hucijev „Húszévesek" című alkotása, a szovjet fiatalok életérzéseit szondázza. A film alapkérdése: helyes életirányt követ-e az ifjú nemzedék? Jancsó Miklós „Szegénylegények" című műve — a pécsi filmszemle értékelése szerint is — a magyar filmgyártás legjobb tavalyi terméke. Megragadó balladai képekkel festi le a múlt századbeli szabadságharcos szegénylegények tragédiáját. Andrzel Wajda, a lengyel filmművészet ismert, kiemelkedő egyénisége. „A légió" című alkotása — amely a DFF-n a lengyel filmgyártást képviseli — történelmi témát dolgoz fel, a lengyel önállóságért vívott harc egy szakaszát, hatalmas csatajelenetekkel, óriási statiszta-tömegeket mozgatva. „A királyért és a hazáért" a elme foseph Losey bemutatásra kerülő müvének, amely a velencei filmfesztivál kitüntetésével büszkélkedhet. Az első világháború utolsó fázisában lejátszódó angol film szenvedélyes manifesztum a háború és a hamisan értelmezett igazságszolgáltatás ellen. A brazil „új hullám" mutatkozik be nálunk Alberto d'Aversa „Vörös vetés" című filmjével. Anna Karina, a női főszereplője ]ean Luc Godard francia rendező — kinek nevét ma már az egész világon ismerik — „Alphaville" című alkotásának. Ez a film az egyre inkább elgépiesedő világ pamfletja. Azt mutatja be, hová vezetne, ha a gondolkodás, az értelem és az érzések helyett a robotszerű gépek mechanikus elemzései és következtetései irányítanák a világot. Még egy francia filmet élvezhet a közönség a fesztiválnapokban. Az öreg hölgy szórakozik René Allio rengeteg életbölcsességgel, emberismerettel és megértéssel készült alkotása. Sylvia, a nagy francia színésznő elragadó az özvegy szerepében, aki élete alkonyán kötöttségeitől megszabadulva élvezi az élet örömeit. A DFF egyik gyöngyszeme Michelangelo Antonioni „Az éjszaka" című filmje, amelyben a gazdagok — sikeres író és milliomos feleség — világán tanulmányozza az elidegenedés problémáját. A főszereplők: Monica Vitti, jeane Moreau és Marcello Mastroianni sokban hozzájárulnak a film nemzetközi sikeréhez. Az 1946-os háború utáni Jugoszláviában játszódik Veljko Bulajics „Menetrend nélküli vonat" című filmje, amely a földnélküli parasztok kényszerült áttelepülés kapcsán hozza közel a nézőhöz a sajátos emberi sorsokat. Karlovy Varyban a megosztott nagydíjjal és a pulai XII. filmfesztiválon a rendezés és a legjobb színészi teljesítmény díjával tüntették ki Alexander Petrovics „Három" című alkotását, melynek kvalitásairól most a mi közönségünk is meggyőződhet. A film egy harcos életének három sorsdöntő epizódját eleveníti fel, három fiimnovellában. A spanyol kis város állóvízszerű, eseménytelen életét, az emberek álszent erkölcsét és deformált jellemét ábrázolja jüan Antonio Bardem „Semmi sem történik" című legújabb filmjében. A Fő utca és A biciklista halála rendezőjének új művét eredetileg a cenzúra betiltotta, mert őszintén szólt többek között a házasság erkölcséről is. A tőlünk oly távol álló japán emberek életét hozza elénk Kirio Urajama „Romlott lány" című műve, amely együtt érez a vétkezőkkel és vallja, hogy a rossz nem születik vele az emberrel, hanem az életkörülmények következménye. A filmet 1963-ban, a moszkvai filmfesztiválon az egyik fődíjjal tüntették ki. Allegorikus mű Ingmar Bergman megrázó filmalkotása, a Hetedik pecsét. A film a XV. századba viszi el a nézőt, amikor a ragály kipusztította a falvakat és az emberek lelkét megmételyezte a félelem. Bergman, a svéd -film e nagyja, az Istent, az élet értelmét kutató, gondolkodó embert állítja műve középpontjába. A bemutatásra kerülő másik svéd filmet a fiatal svéd rendezőgárda tagja, Lars-Magnus Lindgren készítette. A Drága John egyszerű történet, a miénktől eltérő mentalitású emberek hétköznapjait eleveníti meg eléggé erős erotikái aláfestéssel és pszichológiai elmélyüléssel. E rövid tájékoztatásból is kitűnik, hogy a DFF őszi szakaszában, művészi élményt nyújtó filmeket láthat a közönség. A rendezőség magasra helyezte a mércét, reméljük a látogatottság igazolni fogja a szemlélet helyességét. S. K. A Hetedik világrész című csehszlovák—jugoszláv koprodukcióban kiWUt aaólMVáuad, színes film két tündéri gytrmskxsoreplőj*. Időszerű közgazdasági kérdések Mire a negyvenévesek megöregszenek... Hányan leszünk 1985-ben? • Lassú népszaporulat • Elöregedik a lakosság • A munkaképes korúak 56 százaléka Szlovákiából Hazánk lakosságának jő jellemvonása a megbontott, egyenlőtlen kor szerinti összetétel. Az ötvenévesek és ennél idősebbek nemzedékét erős születést arányszámú évfolyamok alkotják az első világháború előtti évekből; ez a nemzedék fokozatosan túllépi a 60 évet la nőknél az 55 évet) és nyugdíjba vonul. Utána következik az 1915— 1919-ben, a nagyon alacsony születési arányszámú időszakban születettek csoportja. Ezt követi egy nagyobb számú nemzedék az 1920—1930-as évekből, majd fokozatosan gyengülő évfolyamok következnek a gazdasági válság idejéből. Á háború alatti és főleg a háború utáni évfolyamok a szoporulat szempontjából erősek, 1954 után azonban újból számszerűleg gyengülnek (kivéve az 1963—1965 között születettek számát f. A cseh országrészekben a lakosság kor szerinti összetétele sokkal egyenlőtlenebb, mint Szlovákiában. Az egyes kerületekben különböző erővel hatott a telepítés is a háború uláni években. Hazánk lakossága fejlődésének alapiránya így a fokozatos elöregedés, ami mind az idősebb korúak részarányának növekedésében (relatív elöregedés), mind e korosztály nagyarányú számszerű növekedésében (abszolút elöregedés) nyilvánul meg. Bár az utóbbi három évben a nők termékenysége az 1960—1962 es színvonal fölé emelkedett, nem tarthatjuk ezt a növekedést tartósnak, s a termékenység további csökkenésével kell számolni. Ezzel kétségkívül tovább rosszabbodik a népszaporulat, mert a halandóság kifejezettebb csökkenésére sem számíthatunk. 1,9 millióval leszünk többen húsz év múlva Hazánk lakosságának további növekedése aránylag lassú lesz, s a mai, kor szerinti összetételből kifolyólag egyenlőtlen. 1966—1985 között több mint 1,9 millió fővel gyarapodik lakosságunk, azaz 13—14 százalékkal. A növekedést a megelőző időszakok és a nemzetközi összehasonlítás szempontjából alacsonynak kell tekintenünk, akkor is, ha ez európai átlagnak felel meg. Ma nehezen tudjuk megállapítani, milyen gyorsabb növekedés lenne megfelelő. A cseh országrészekben a lakosság növekedése nagyon lassú lesz, a 20 év alatt 9—10 százalékos, Szlovákiában azonban ez idő alatt a lakosság csaknem a negyedével növekszik. Az egyenlőtlen növekedés később veszélyeztetné gazdaságunk stabilitását és hatékonyságát. Ezért bizonyos költözködéssel kell számolnunk, elsősorban .a cseh kerületek és Szlovákia között. Persze nem ez, hanem a nagyobb munkalehetőségek megteremtése az alapja a probléma megoldásának. Ezért a költözködések száma távlatilag csökken, de még aránylag hoszszú időre megmarad. 1966— 1985 között 91 ezer személy költözködik Szlovákiából a cseh kerületekbe, ami Szlovákia lakosságának természetes szaporodásával elérhető növekedését 1985-ben csak 2,3 százalékkal csökkenti. A költözködést továbbra is gazdasági úton, elsősorban előnyösebb lakásépítéssel kell elősegíteni. A következő húsz évben folytatódik a lakosság koncentrálása. 1985-ig a kétezernél kevesebb lelket számláló falvakban a mai lakosság negyedével csökken (5,6 millióról 4,2 millióra), úgyhogy a kisebb falvak lakosságának részaránya a mai 39 százalékról 28 százalékra csökken. A nagyobb falvak és a városok lakossága a húsz év alatt több mint 3,3 millióval emelkedik (36— 38 százalékkal), s 1985-ben csaknem 12 milliót tesz majd ki (az összlakosságnak 74 százalékát). Szlovákiában a lakosság koncentrálása gyorsabb ütemű lesz, mint a cseh országrészekben: 1985-ben a nagyobb településeken a lakosság a felével növekszik (a mai 2,4 millióról 3,6 millióra). Az új lakótelepek, sőt egész városok többségének (például Poruba, Ostrov nad Ohfí, Havíŕov, Nová Dubnica) sajátos problémájává válik lakosainak fokozatos elöregedése. Ezeket ugyanis tovább nem bővítik, » idővel lakosságuk annyira elöregszik, hogy végül a nyugdíjasok városaivá változnak. Ha ennek a fejlődésnek szabad folyást engedünk, 1990 körül a helyzet nehezen lesz megoldható, elsősorban abból a szempontból, hogy azokban az üzemekben, amelyek számára a lakótelepek épültek, gyorsan csökkenne a dolgozók száma. A munkaképes lakosság várható alakulása A következő 20 év a munkaképes lakosság alakulásában egy egész nemzedék kicserélődését fogja jelenteni. 4,7 millió tizenötéves lép munkaképes korba, a mai 20—30 évesek teljesítményük csúcsára érnek, a 40—60 évesek fokozatosan nyugdíjba vonulnak. 1966—1985-ben megközelítőleg 1 millió 60 ezer lakos megy át a munkaképes korba, ebből 600 ezer Szlovákiában [több mint 56 százalék). A munkaképes lakosság relatív növekedése (13,3 százalék) valamivel lassúbb lesz, mint az összlakosság növekedése (13,6 százalék), úgyhogy tovább rosszabbodik az arány az aktív és a nem aktív lakosság között. Ez érvényes a cseh országrészekre is, de Szlovákiában fordított lesz a helyzet. A növekedés váltakozó ütemű lesz az egyes időszakok, nemek és korcsoportok szerint. 1975-ig várható a legerősebb növekedés, az ezt követő öt évben az 1966 —1970-es időszaknak egyharmadával, 1980—1985 között pedig a felével csökken a növekedés. Szlovákiában a természetes fejlődéssel négyszer gyorsabban fog növekedni a munkaképes lakosság száma, mint a cseh országrészekben, s háromszor gyorsabban még akkor is, ha figyelembe vesszük a várható átköltözködést. A munkaképes lakosság egészének egyenlőtlen fejlődése mellett nem szerinti összetétele is egyenlőtlenül fog alakulni. 1970-ig és 1980 után a munkaképes korú férfiak és nők számának növekedése aránylag egyenletes lesz, 1971—1975 között csaknem kétszer annyi nő kerül ebbe a korba, mint férfi, 1976—1980 között viszont fordítva, sokkal több férfi, mint nő. Ez az aránytalanság elsősorban a cseh országrészekre lesz jellemző, ahol például 1976 —1980 között csökkenni fog a munkaképes korú nők száma. A munkaképes lakosság alacsony növekedéséből még nem következik, hogy a jövő években munkaerőhiány miatt nehézségek merülnének fel. Ez azonban az egész országra vonatkozik, nemcsak egyes területeire. Deficites munkaerőmérleg lesz kétségkívül Prágában, ahol 23 ezerrel csökken a munkaképes korúak száma, annak ellenére, hogy 1966-1985 között 76 ezer személy költözködik ide. Csak nemivel lesz kedvezőbb a helyzet a közép-csehországi és a délcsehországi kerületben. Egyedül a nyugat- és észak-csehországi kerületben várható a munkaképes lakossság kedvező alakulása. Egészen más helyzet alakul ki mindhárom szlovákiai kerületben, hiszen Szlovákia az ország gos növekedésnek 63 százalékát adja (680 ezer fő), s még as elképzelt átköltözködést figyelembe véve is 56 százalékát (596 ezer tó). A leguagyobb munkaerőforrással a kelet-szlovákiai kerület, főleg a poprádi, a prešovi, a Spišská Nová Ves-i, valamint a kassai járás rendelkezik majd. öregek és fiatalok Sok vita folyik akörül, nem kellene-e meghosszabbítani a gazdasági aktivitás idejét a nyugdíjaztatás törvényes korhatárának meghosszabbításával, A fő érv az, hogy tovább keli növelni a dolgozók számát. Ez nem helyes álláspont, hiszen az intenzív gazdaságfejlesztésre térünk át. További érv, hogy hoszszabbodik az átlagos életkor. Ez sem helytálló, mert az életkor elsősorban a csecsemő- és gyermekhalandóság csökkenésével növekszik, s nem a kisebb arányú elhalálozással a magasabb korban. A következő húsz évben e téren nem lesz változás. Ha az idősebbek bekapcsolása gazdaságilag indokolt, akkor is csak kiemelt foglalkozási csoportokat szabadna érintenie, elsősorban magas szakképzettséget, kevés fizikai megterheltsá' get igénylő munkáknál, vagy erős munkaerőhiányban szerivedő területek, illetve ágazatok esetében. Az idős személyek tapasztalatainak és szakképzettségének kihasználásában sokkal eredményesebb az, ha rövidebb munkaidő mellett foglalkoztatják őket, ami lehetővé teszi számukra a megmaradást a munká* ban anélkül, hogy fokozott fáradsághoz és az egészségi állapot romlásához vezetne, sőt lassítja fizikai és ielki öregségüket (aktív öregség). A tizenötévesek száma ugyancsak egyenlőtlenül fog alakulni az egyes időszakokban. Szlovákiában ennek a nemzedéknek a fejlődése aránylag egyenletes lesz (1971-ig mérsékelt növekedés, a további 10 évben lassú csökkenés, 1981 után gyorsabb emelkedés várható). A csehországi kerületekben azonban a tizenötévesek száma 1975-ig a mai színt alá süllyed (több mint a negyedével!), ezután megint megnő, de az 1965-ös szintet csak körülbelül 1991-ben éri el. A fiatalok másik csoportja a tízenkilencévesek nemzedéke, amely 1970-ig számszerűleg meg< nő, később csökkenő irányzatot vesz, s csak 1982-től fog hosszú távban növekedni. Ez azt jelenti, hogy 1971—1981 között megnehezül a tehetségesek kiválasztása a főiskolákra. Szlovákiában azonban ez a nemzedék az első tíz évben gyarapodni fog, csak azután kerül sor lassú gyengülésére, de számszerűleg még mindig magasan az 1965-ös szint felett lesz, míg a cseh kerületekben a század végéig nem éri el a jelenlegi szintet. A jövő évtől további újdonságok a televíziókészülékek eladásában Az utóbbi Időben eröáen csökken a televíziókészülékek Iránti kereslet. Az ár bizonyára nagy szerepet játszik ebben, mert a piac telítettségéről még nem beszélhetünk. De a szolgáltatások sincsenek olyan színvonalon, hogy elősegítenék a tv-készülékek értékesítését. A keres-kedelem az Iparral karöltve legelőszőr ezen igyekszik Javítani. Az év hátralévő három hónap* jában a háztartási szaküzletek 250—350 koronáért átveszik az elhasználódott tv-készülékekert, s főjavítás után ugyanilyen árért újra eladásra kínálják. Bratislavában, Trnavám és Nyttrán Ingyenesen házhoz szállítják a megvásárolt készülékeket. Az oraval Tesia gyártmányaira 12 hónap, mind mi 25. megvásárolt készülékre rom há24 hónap, s minden 50-r« év Jótállási időt adnak. 1967. Január 1-től a háztartást szaküzletek saját javítóműhelyeket létesítenek, s anteimaszerelésre ls felkészülnak. A tv-készülékek eladásánál bevezetik a 10 napos próbaidőt. Azt is elakarják érni, hogy két vagy három készülék tulajdonosa számára egy televízió-koncesszió legyen érvényes. Ezekből ls látható, hogy az új Irányítási rendszerben lehetőség nyílik sok olyan korábban meg nem valósítható elgondolás véghezvitelére, amelyek hozzájárulnak a szolgáltatások színvonaliemelóséhez és a fogyasztók 198B. X. 21. nak emeléséhez és a fogyasztók jr nagyobb fokú elégedettségéhez. —sal— w