Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-16 / 286. szám, vasárnap

Megfosztják Sukarnót „a forradalom nagy vezére" címtől? D)AKARTA (ČTK) — Nasutloa tábornok, Indonézia ideiglenes népi tanácsadói testületének elnöke, a tisztikarhoz intézett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy megszűnt a triumvirátus, amelyet giukarno elnök, a hadsereg és IadoBézia népe alkotott. Az AFP hírügynökség Nasution nyilatkozatét idézve azt is közölte, hogy Sukarno elnököt megfosztják ,,a forradalom nagy vezére" címtól. mivel ennek a címnek most már nincs jelentősége. Nasution kijelentette, hogy a jövőben a fegyveres erők, az ún. 1866 os fiatal aktivista nemzedék és a hét kommunistaellenes pártot tömöri Kő pansa sila arcvonal alapozzák meg Indonézia tekintélyét néhány strban JÜLIUS NYERERE, Tanzánia plnöke Dar es Salaamban kijelentette, hogy a rhodesiai problémát csak úgy lehet megoldani, ha Nagy Britannia külső nyomásra kénytelen teljesíteni a Rhodesiával szemben vállalt kötelezettségeit, vagy pedig úgy, ha a rhodesiai benszülöttek fegyveresen felkelnek a fajgyűlölő Smith-kormány ellen. AZ OLASZ KÓRHÁZI ORVOSOK tegnap háromnapos sztrájkba léptek, mivel a betegsegélyzö erősen megnyirbálja jogaikat és nem fizeti ki illetményeiket. GUS HALL, az Egyesült Álla' inok Kommunista Pártjának főtitkára és Arnold johnson, a párt elnökségének tagja Rómába érkezett. Az amerikai kommunisták kéttagú küldöttsége fontos megbeszélésen vesz részt az Olasz KP vezetőivel. GERHARO SCHRŰDER, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, aki kétnapi hivatalos látogatásra érkezett Athénba, pénteken este az Északatlanti Szövetséggel kapcsolatos helyzetről tanácskozott Sztefanopulosz görög miniszterelnökkel és Tumbasz külügyminiszterrel. I. HAILÉ SZELASSZIÉ etiópiai császár Kairóba érkezett. Háromnapos hivatalos látogatásának célja, hogy időszerű problémákról tárgyaljon Nasszer el-i nőkkel, aki személyesen fogadta vendégét a kairói repülőtéren. BREZSNYEV: A Szovjetunió és Lengyelország barátsága az európai béke és biztonság egyik fontos tényezője (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági eredmények ismertetése után Brezsnyev arról szólt, hogy a mostani tárgyalásokon a külpolitikai kérdések széles körét vitatták meg. „A Szovjetunió és Lengyelország vezetőt egyetértenek a jelenkor legfontosabb problémáinak értékelésében" — hangsúlyozta Brezsnyev. „A jövőben is szilárdan és lankadatlanul, minden lehetőséget jelhasználva küzdeni fogunk a nemzetközi helyzet megjavításáért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, azért, hogy az emberiséget megszabadítsuk a nukleáris háború rémétől, megakadályozzuk bolygónkon a a nukleáris fegyver továbbterjedését." Brezsnyev az európai helyzettel foglalkozva kijelentette: „Lengyelországnak, a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak az európai biztonság szavatolására tett erőfeszítései egyesültek és közös kifejezést találtak a bukaresti nyilatkozat pontos és világos tételeiben. E nyilatkozat vaióraváltását európai politikánk előterébe helyezzük." Brezsnyev sajnálattal állapította meg: „Nincs jele annak, hogy Washingtonban logikus következetetéseket vontak le a háború utáni világban végbement változások döntő tényéből. Az amerikai imperializmus továbbra is igényt tart az európai ügyek fel nem kért rendezőjének szerepére. Brezsnyev kijelentette, hogy a határok sérthetetlenségének elismerése az európai béke alapja. Megjegyezte, hogy Bonn politikája, amely Európa térképének átszerkesztését tekinti céljának, veszélyezteti Európa és a világ békéjét. A Szovjetunió az új Lengyelország határainak védelmét, csakúgy, mint a Varsói Szerződés valamennyi országa határainak védelmét, szent kötelességének, igen fontos internacionalista feladatának tekinti. Brezsnyev elvtárs rámutatott, hogy az európai biztonság megóvása döntő hozzájárulás az egyetemes béke fenntartásához és megszilárdításához. Ezért készek vagyunk támogatni most és a jövőben is mindazokat az egészséges erőket, amelyek józanul mérlegelik az új európai helyzetet. Valamennyi szocialista állam, szerte a világon minden kommunista és minden becsületes ember, aki támogatja Vietnamnak az amerikai imperialisták agressziója ellen vívott harcát, keserű sajnálattal és nagy haraggal látja, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői nem hajlandók megegyezni a többi szocialista országgal a Vietnam védelmét célzó közös akciókban. Brezsnyev elvtárs kijelentette: „Alem lennénk kommunissták és internacionalisták, hanem képmutatók lennénk, ha nem Jelentenénk ki nyíltan és becsületesen: semmi köze a marxizmus—leninizmushoz, a szocialista politikához annak a politikának, amelyet a kínai vezetők jelenleg nemzetközi síkon, főként a vietnami háborúval kapcsolatban és a többi szocialista országgal szemben folytatnak, beleértve a pártunk és a szovjet nép ellen indított ellenséges kampányukat, azt a szakadár tevékenységüket, amelyet a nemzetközt kommunista mozgalomban kifejteni igyekeznek, és beleértve végül azt, ami jelenleg Kínán belül a „kulturális forradalom" zászlaja alatt végbemegy. Az ilyen politika, az ilyen akciók csak kompromittálhatják a népek szemében a szocializmust, megtéveszthetik a népeket, s nyilvánvalóan az imperialisták kezére játszanak. A marxista pártok, a szocialista országok és minden imperialistaellenes áramlat egysége és összefogása az a fegyver, amely lehetővé teszi hogy még sikeresebben támadjuk a kapitalizmus hadállásait — Jelentette ki befejezésül az SZKP főtitkára. WLADYSLAW GOMULKA BESZÉDE Gomulka elvtárs beszédében hangoztatta, „nézeteink teljesen megegyeznek minden megvitatott kérdésben." Gomulka hangsúlyozta a lengyel—szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés fontosságát. „A Szovjetunióval való szövetség szavatolja Lengyelország független létét és határainak sérthetetlenségét. A Lengyelországgal fennálló szövetség a Szovjetunió számára saját védelmének lényeges növelését, nyugati határainak biztonságát, a potenciális agresszortól való eltávolodását jelenti". Gomulka elvtárs külpolitikai kérdésekkel foglalkozva rámutatott, hogy a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben bekövetkezett lényeges romlásért az Egyesült Államok a felelős, amely fegyveres agressziót robbantott ki a vietnami nép ellen. Az Egyesült Államok politikáját az a káros elképzelés határozza meg, hogy meg lehet állítani a történelem óráját, sőt vissza is lehet fordítani mutatóit. Az amerikai imperializmust a vietnami agresszió zsákutcába juttatta. Ezt a háborút semmiképpen sem nyerheti meg. A szocialista országok teljes szolidaritást vállalnak a vietnami nép felszabadító harcával. A Szovjetunió hatékony békepolitikájának alapja, az imperialista támadások kivédését biztosító erő záloga a Szovjetunióban tovább folyó sikeres kommunista építés. A szovjet állam fejlődése meggyőzően bizonyítja a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szemben. A kommunizmus építésében elért szovjet sikerek növelik a szocializmus erőit, megszilárdítják azt a meggyőződésünket, hogy helyes uton Járunk — mondotta befejezésül Wladislaw Gomulka. • • • A lengyel párt- és kormányküldöttség egy része szombaton hazautazott. Gomulka és Cyrankiewicz elvtárs még néhány napot a Szovjetunióban tölt. A küldöttség hazautazó tagjait a vnukovói repülőtéren Szuszlov, Poljanszkij, Seljepin, Andropov és Bajbakov elvtársak búcsúztatták. 1966. X. 16. A FLEET STREETEN, a londoni sajtó birodalmában, ahonnan ezt a levelet küldöm, már sok mindenhez hozzászoktak. Az én irodám az úgynevezett Chronicle House negyedik emeletén húzza meg magát. A név a „Neu>s Chronicle" című ismert napilapra emlékeztet — ezt az újságot néhány évvel ezelőtt felfalta egy „nagyobb hal", a Daily Mail. A Daily Telegraph elnyelte a Morning Post-ot, s a Munkáspárt nemhivatalos lapját, a Daily Herald-ot szőröstülbőröstül megvásárolta a Cecil Kí/i^-sajtótröszt. A nagy hal el•yeli a kisebbet — ezen nem szoktak csodálkozni Londonban. De ami sok, az sok. Egy apáca nyilvános bűnbeesésének híre mindig megdöbbenti a buzgó pápistát, s az angol „Establish• ment", a Fennálló Rend, a hagyományok odaadó hívei szent borzongással vették tudomásul a komor, de igaz hírt: Lord Thomson,' a kanadai származású multimilliomos újságkirály egyszerűen megvásárolta a Times-t, a csupa nagy betűvel írandó Örök Brit Birodalom szentnek számító ereklyéjét, a 181 éves hatalmasságot! Thomson úr, „élete nagy eredményének" nevezte a Times megvételét. Igaz ugyan, hogy az övé volt a csaknem másfélmilliós példányszámú tekintélyes vasárnapi lap, a Sunday Times, zsebében volt csaknem száz angliai, skóciai, kanadai, dél-afrikai, amerikai lap, több televíziós állomás és könyvkiadó részvénytöbbsége. De a Times — az más. Ki hallott már olyat, hogy egy székesegyházat csak úgy ukkmukkfukk megvásároljanak, mint mondjuk egy félkiló (bocsánat: egy font) krumplit? Mert a Times bizony amolyan székesegyház volt, fejlécében 181 évig hordta a királyi címert, s csak ez év májusában volt hajlandó adózni a furcsa modern vilSg igényeinek: első oldalán híreket közölt. Mert 180 éven át a címoldalt apróhirdetések, úri családok házassági, eljegyzési, születési, halálozási közleményei töltötték meg. Az eddigi tulajdonos, Gavin Astor úgy nyilatkozott, hogy Mi lesz veled, Times? azért szánta el magát az ügyletre, mert örököse nem lévén, halála után a lapot elárverezték volna, s így „megszűnt volna a Times függetlensége". Astor úr ugyan csupán csak 48 esztendős, kedves egészsége is elég 'jól szolgál, de hát ő ugye a jövőre is gondol. Kiderült azonban, hogy sokkal prózaibb okok húzódtak meg az adásvétel mögött. A Times egyszerűen veszteséges volt mint üzleti vállalakozás. Példányszáma a májusi „forradalmi változás" (hogy ugyanis az elsó oldalon híreket közölnek) után is csak 30 ezerrel emelkedett, és 285 ezernél alig-alig ment feljebb. A hirdetések díja pedig 310 ezer példánynál „ugrik" egyet, s újabb százezer példány keltett volna ahhoz, hogy nyereséges legyen a lap. Mert az „Of Szó" olvasóinak nyilván nincs kétségük afelől, hogy a „szabad" nyugati sajtó a tőkés cégek hirdetésein áll vagy bukik, s a hirdetők jól megnézik, hol érdemes hirdetni, melyik az a lap, amely példányszámánál fogva sok olvasóhoz futtatja el a reklámot. így elóáll a bűvös kör: ha egy lap nem elég népszerű, elpártolnak tőle a gazdag hirdető cégek, a kevesebb bevétel miatt tovább esik a lap színvonala, a példányszám tovább csökken, s „a szegény még szegényebb lesz", amíg végül is bezárja a boltot. Az egyetlen kivétel az angol napisajtóban a kommunista Morning Star, amely csakis lelkes olvasótáborának és önfeláldozó, alacsony fizetésért is lelkesen dolgozó kitűnő újságírógárdájának köszönheti, hogy fenn tudott maradni a könyörtelen versenyben (havonta egy-két nagyobb hirdetés jelenik meg csupán a Morning Star-ban). Lord Thomson of Fleet (ezt a nevet a Fleet Street, tehát az angol sajtó berkeiben kifejtett tevékenységéért kapta őfelségétől) most nagyarányú korszerűsítést tervez. A két lap (a Times és a Sunday Times) szerkesztői és tudósítói gárdáját összevonva — és nyilván sok embert elbocsátva — hatalmas összegeket fog megtakarítani. A „Spectator" című hetilap szerint lehetséges, hogy csökkenteni fogják egy pennyvel, vagv talán többel is a lap árát. (Jelenleg 6 pennybe kerül.) Amikor 1914-ben egy pennyre le,,Természetes házasság" szállították a Times árát, példányszáma 47 000-ről 145 000-re emelkedett, mert az angolok — ha nem is skótok — jói megolvassák a pénzüket, mielőtt kiadnák. Thomson áramvonalasabbá akarja tenni a Times-t, persze megtartva az „úri" mér-: téktartó, előkelő tördelést és stilusL A Times tehát megmenekül. Ami a politikai irányzatot illeti, a változás aligha lesz jobbratolódás, mert lord Thomson becsületére legyen mondva, nem tartozik a hidegháború szószólói közé. Többször járt a szocialista országokban, és éppen a múlt héten Ismételte meg a BBC televízióban azt a jól ismert álláspontját, hogy a szocialista és a tőkés országok egyetlen helyes álláspontja a békés együttélés. De a Fleet Street-et ismét bejárja az elbocsátások, a lapok „fúzióinak" kísértete. Angol újságírók szerint súlyosan veszélyezteti a demokráciát a sajtó fokozódó koncentrálódása. Ma a nagy angol lapok 4—5 tőkés csoport tulajdonában vannak s a „szabad" sajtó naponta sok milliós példányban azt In ja, amit a pénzeszsákok szívesen olvasnak. A híreket, a kommentárokat úgy adagolják, hogy az olvasó agyában a tőkés érdekeknek megfelelő ferde kép alakuljon ki. What times, what Times! Micsoda idők, micsoda Times — kiáltotta sok olvasó, amikor meghökkenve értesült a „nemzeti szentély" megvásárlásáról. 76 éves érettségiző Az Új Szó számára írta4 León Kancjan és Eduard Melik-Nubarov Armenak Gázárján hetven-, éves nyugdíjas évekkel ezelőtt felkereste a kirovakani tanács művelődésügyi osztályát. „Kérem, vegyenek fel az iskolába"—ez volt látogatásának célja, Az örmény Armenak Gazar-. jan másnap az esti iskola igaz-, gatójának irodájában üldögélt. Az igazgatónál kétszerte idősebb tanítvány a múltról mesélt... — Igen, hatvan évvel eze-. lőtt volt... Nagyon jól emlék-, szem arra a napra, amikor nagyanyám kézen fogott, és elvitt egy protestáns iskolába. Akkoriban Bitlis török város-, ban laktunk ... A nagymama néhány év múlva meghalt. Armenak Ga. zarjan magára maradt. Bar akart iratkozni az egyházközségi iskolába, de nem vették fel. Akkor egy karavánnal elindult Trapezundba. Innen Konstantinápolyba, majd ké. sőbb az Egyesült Államokba került. Hosszas bolyongás után végre hazavergődött Szovjet-Örményországba, s a kirovakani vegyikombinátban vállalt munkát. Armenak Gázárján Örményországban ismerte meg, mi a haza, a családi fészek, az anyagi jólét. Mégis nyugtalanította őt valami, elégedetlen volt. Látta, hogy otthon mindenki tanul, hogy az élet tudást követel. Armenak Gázárján is elhatározta, hogy tanulni fog, pedig akkor már a hetvenedik évében volt. Armenak Gázárján unokáival, Karinéval és Narinéval együtt járt iskolába. A mindig jókedvű, derülátó öreg szívesen segített és adott tanácsot osztálytársainak. Minden tárgyból jó és kitűnő osztályzata volt. A 76 éves Gazarjaa nemrégen leérettségizett, s megkapta a várva várt érettségi bizonyítványt. Agaszi Szafarjan igazgató « bizonyítvány átadásakor az iskola nevében megköszönte Gazarjannak, hogy berendezte az iskola kémiai laboratóriumát, amely általános vélemény szerint a legjobb az egész köztársaságban. Armenak Gazarjannak nagy tervei vannak. Elhatározta, hogy a műszaki főiskola kirovakani tagozatának vegyészeti karán folytatja tanulmányait. Itt már ismerik, mert bejár az előkészítő tanfolyam előadásaira. További vágya az, hogy a főiskola elvégzése után vegyészmérnökként visszatérhessen a kombinátba. Az örmény SZSZK ban tucatjával nyíltak középiskolák levelező és esti iskolások számára. Ezekben olyanok tanulnak, akik a múltban valamilyen okból nem tudták elvégezni az iskolát. Sok örmény diák külföldről tért vissza hazájába tanulni. A múlt tanévben például kitűnő eredménynyel végezte el az egyik kirovakani középiskolát a 45 éves Arieta Avagina, hatgyermekes anya, aki Iránból tért haza. Juvan Paturjan, egy idősebb munkás meg Görögországból települt vissza hazájába, és tavaly Jerevánban végezte el az iskolát. Ma már folytatja munkáját, és a jereváni műszaki főiskola levelező hallgatója. Több ezer hazatelepült tanul napjainkban az örmény levelező és esti középiskolákon. (APNJ Kitérő osztrák válasz az olasz jegyzékre Róma (CTK) — Az osztrák' kormány válaszolt az olasz külügyminisztérium október 6-1 jegyzékére, amelyben konkrét intézkedéseket követelt ax Ausztriából Felső-Adigébe beszivárgó terroristák ellen. Jól értesült olasz körök véleménye szerint a válasz nem volt kielégítő. Csupán arról tájékoztat, mit tett az osztrák külügyminisztérium, hogy az illetékes hatóságokkal érintkezésbe lépva megvizsgálja a terroristák elleni küzdelemben szükségei együttműködés lehetőségeit. Az olasz kormány sokkal konkrétabb választ várt.