Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-13 / 283. szám, csütörtök

Balassagyarmat közelében fontos munkába kezdtek. Megkezdődött a szeszélyesen kanyargó Ipoly megszelídítése. Az első szakaszban Balassagyarmat és Szlovákgyarmat között 7,5 km-es szakaszon ú] mederbe terelik a folyót, s egyben közös csehszlovák—magyar vámházat és egy vasszerkezetű hidat építenek. — Végre megkezdődött — Sóhajtanak fel a határ mentén lakók. A ritkán arra járó nem is tudja felmérni, milyen sok kárt okozott már a látszatra sokszor oly áratalmatlan, több helyütt átlábolható folyócska. Csak a vidék lakói, akik már számtalanszor látták a Ipolyt kilépni medréből, ismerik igazán e völgy évezredes ellenségét. Nincs év, hogy egyszer vagy többször ne áztatná a víz a Magyarországon, Balassagyarmatnál már megkezdődött • 500 millióba kerül a határrészen • Az Ipoly felső szakaszán is teljes ütemben dolgoznak • Újszerű vízduzzasztó-berendezések • A víztárolót kellene a legsürgősebben elkészíteni tes terveket készítettek. A határ mentén a két állam közös megállapodása alapján Kalondáig (66 km-es szakaszon) a kerületi beruházás keretében már jónéhány évvel ezelőtt hozzáláttak a folyó rendezéséhez; Jelenleg a Hron árvízmentesítő vállalat irányítja a munkákat az Ipoly felső folyásánál. Marcek Zoltán mérnök erről a következőképpen nyilatkozik: — Az Ipoly volt eddig a legelhanyagoltabb folyók egyike az országban. Azt hiszem, érzékenyen érinti az ország éleiA műanyagból készült, vfzzel töltött vízduzzasztó húszszorosán olcsóbb a zsilipberendezásnél. kitűnő szénát termő réteket. Különösen az utóbbi két évben okozott a gyakori áradás sok keserűséget. Az Ipoly a Szlovák-érchegységben ered és közel 25(1 kilométeres utat tesz meg, amíg a Duna Szobnál keblére nem öleli. A közös határtól, Kalondától, az összefolyásáig 180 km hoszszú és ebből 140 km-en határfolyó. Elöntés! területe 5145 négyzetkilométer. Ebből Szlovákiára 3648, Magyarországra 1496 km

2 esik. A századfordulótól — ekkortól van vízmérce Gyarmatnál — 1961-ig a legmagasabb vízállás sohasem haladta meg a 208 cm-t, viszont 1963-ban 314 cmre emelkedett a szint. Tavaly ötször lépett ki a folýó a medréből. A vízmagasság minden alkalommal elérte a 280 centimétert. A folyó már 2 m vízmagasságnál elönti a több kilométer széles árterületet. A tavaszi és későbbi áradások idején a nyári és az őszi átlaghoz jnérve 600—700-szorosára nő a víz mennyisége, s így nem csoda, hogy nem fér meg kacskaringós medrében. Az árvizek megelőzésének legfontosabb előfeltétele a kanyarok levágása. Ezáltal mintegy 50 km-rel megrövidülne a miszerellátását, hogy az itteni mezőgazdasági adottságokat nem használták ki kellőképpen. Az értékes, jó minőségű szénát termő rétek egy része az állandó áradásoktól elláposodott, s ez egyrészt akadályozza a szarvasmarlia-tenyésztés fejlesztését, másrészt az eléggé ászár lyos vidéken nincs mód az öntözéses gazdálkodásra. Emellett ipari célokra is szükséges a víz tárolása és felhasználása. — Milyen munkát végeztek el eddig a belországban folyó szakaszon? — Nálunk Galsa és Rapp között szabályoztuk az Ipolyt. Bolyk fölött a pincl é® a tovább bi részlegen védőgátat építettünk, amely megakadályozza a víz kiömlését. — Jelenleg is dolgoznak? — Boly, Nyitra és Galsa térségében építjük a védőgátat, s egyben az Ipoly medrét ls kotorjuk. Ezen a szakaszon három zsilip épül, mely öntözés céljaira fogja fel a vizet. A két zsilip újszerű lesz, eddig csak mi alkalmazzuk a Szucha patakon. A vizet egy műanyagból készült tömlőszerűséggel zárják el. A betonlapon fekvő tömlőt, amelynek két vége be lesz építve a folyó falába, vízzel töltik meg, és így 155 vagy 200 cm A Kővár környéki réteket sokszor öntötte el az ár az elmúlt két évben. 196B. X. 13. folyó. Jelentősen növekedne a víz sebessége, s csökkenne az árhullámok időtartama. Ez természetesen csak határmódosítással érhető el. A csehszlovák—magyar jószomszédi kapcsolatok ezt lehetővé teszik. A tervek szerint a költség közel 500 milliós, amelyet % részben Csehszlovákia, s Vs részben Magyarország fedez. A határfolyó rendezésére már tíz évvel ezelőtt megalakult a közös csehszlovák—magyar technikai bizottság. Azóta a két ország megbízott szervei részlemagasságban felduzzasztja a vizet. Ha magasabb a folyó vízállása, mint a megtöltött tömlő magassága, akkor ez a víz súlyától lelapul, és a víz keresztülfolyik fölötte. Ezzel az új módszerrel nemcsak jelentősen meggyorsítjuk a szabályozást, hanem óriási mértékben olcsóbbá tesszük. Egy zsilipberendezés ugyanis több mint 3000 ezer koronába kerül, a műanyagtömlő mindössze 15 ezerbe. Igaz, Galsán mégis az előbbit kell építeni, mert ott nemcsak mezőgazdasági célokra használják fel a tartalékolt vizet, hanem a két füleki üzem, a Kovosmalt és a Mier vízszükségletét is onnan vezetik fel a gyárba. — A közös munkálatok csak a gyarmati részen folynak a közeljövőben? — Fokozatosan folytatódik majd a szabályozás. Legelőször Szelesen és Kóvár között 15 km-es szakaszon fejeződik be. Kővár mellett szivattyúállomás épül majd a belvizek átemelésére és a víz csatornába való vezetésére. Ezt követően Balog és Ipolyhídvég, valamint az ipolyszakállasi részen épül védőgát. Ezek tehát a következő évek tervei. Végre Szlovákia legelhanyagoltabb folyójának környékén talajmaró, árokásó gépek dolgoznak. De van bizonyos árnyoldala is, amelyre hiába keresünk megnyugtató választ. Ha ugyanis Rapptól felfelé meggyorsul a víz folyása, még gyakrabban kiönt a folyó, és Panyidarócnál mintegy 25 kilométer hosszúságban elönti a réteket. Ha a további években is hasonló időjárás lesz, mint az utóbbiakban, akkor a nemrég még elsőosztályú réteken csak csáté és más mocsári növény fog teremni. Hasonló lesz a helyzet a Nagy csal omljától Ipolyságig húzódó nagy kiterjedésű réteken is 'Ha ezt a szakemberek is hasonlóan látják, akkor mégiscsak elsőrendű fontosságú lenne a mulyadi víztároló felépítése, ahol hóolvadáskor és más alkalmakkor a megduzzadt folyó vizét felfognák. Sajnos, a víztároló építésére 1970-ig nincs pénzügyi fedezet. A tervezett víztároló 18 kmnyi területen lenne, amelyből 11 km a csehszlovák, 7 j>edig a magyar területre esne. Mivel azonban nincs pénz, a terv csak papíron marad. Ezért fennáll még mindig az a veszély, hogy az Ipoly-vidék szorgos mezőzadasági dolgozói munkája gyümölcsét az ár sodorja a pusztulásba. Üdvös lenne tehát még egyszer átvizsgálni a lehetőségeket, és minél előbb anyagi alapot teremteni az Ipoly szabályozása egyik kulcsfontosságú kérdésnek megoldásához. TÖTH DEZSŐ Jegyzetek az őszi munkákról A NYÁRI ESŐZÉSEK vagy három héttel késleltették a gabona betakarítását. Ezalatt végezni lehetett volna a silózással, amely az aratás elhúzódása miatt későbbre maradt. Most nehéz a lemaradást behozni. Pedig a gazdaság dolgozói jól hozzáfogtak és minden percet kihasználnak, hogy minél előbb biztonságba helyezzék a termést. Mindenki megérdemelné, hogy a neve a megdicsértek közé kerüljön, de csak néhányat ragadok ki a sok közül. Az ekeli gazdaság répaföldjén a répakombájn két kezelője: Fónod Károly és Motajcsik Béla egy műszak alatt 1,9 hektáron is elvégzik a répa kiszántását. Ezt a teljesítményt annál inkább értékelnünk kell, mert a répa jól megnőtt, és hektáronként 400 mázsán felül van. Ugyancsak példás dolgozó Vörös Imre, aki az őrsújfalusi gazdaságban a vetőszántásban ért el kiváló eredményeket. DT 34 traktorával nyújtott műszakban naponta 7,5 hektárt is felszánt. EZEK A DOLGOZOK és még sokan mások magas politikai fejlettségről tesznek bizonyságot. Tudatában vannak, hogy a rossz időjárás miatti lemaradást csak az Idő teljes kihasználásával, nagy szorgalommal lehet pótolni. NÉMETH ANDRÁS (Komárom J A z Érsekújvári Járási Ter** melési Igazgatóságon azt az útbaigazítást adták, hogy a Dolný Ohaj-i szövetkezetesek a legjobb állattenyésztők. — Tény, hogy az első helyre verekedtük föl magunkat — mondja Adam Chodák, a szövetkezet elnöke, amikor erről szó esik. Az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy annak idején a szövetkezet az utolsók közé tartozott a járásiul tűzte ki, hogy ugyanezzel az állománnyal jövőre eléri a 3500 literes átlaghozamot, s ezt az eredményt a következő esztendőkben is megtartja. 240 kilogrammos húshozam hektáronként A fiatal mérnök hasonló módon értékesíti a takarmányt a hízómaiháknál is. Tavaly a legkisebbtől a legnagyobbig átban. Akkor csak lagosan 87 dkg 3 1/nrnn át ÍÍTQ. Illlillllillillllilli 1 9 koronát fizetett munkaegységenként, aztán évről évre növekedett, és tavaly elérte a 21,60 koronát, az idén pedig 22,70 korona jut ÉLELMES EMBER súlygyarapodást ért el. A borjúk 78 dekát, s a piacra szánt hízómarha egyes példányai 115 dekát is magukra szedtek naponta. A hízóminden munka- ••••••••••••••••••••• marhánál is jó egységre. Nehéz volna kiértékelni azokat a változásokat amelyek a gazdaság életében történtek, de hogy bekövetkeztek, bizonyítja a jagság jövedelmének a növekedése is. S hogy jelenleg milyen szilárd a közös helyzete, jól érzékelteti az az adat, hogy tavaly az árutermelés 6740 koronát tett ki hektáronként, ami 2580 koronával nagyobb a járási átlagnál. A sok számadatot az olvasó nem kedveli, de mégis idekívánkozik, hogy a bevétel 71 százalékát az állattenyésztési termékek jövedelmezték, ami a helyes gazdálkodást bizonyítja. A jó szakember érdeme A gazdaság tavaly takarmányokban önellátó volt, s az idén sem lesz takarmánygondja. Ez azonban attól függ, hogy a termést milyen gazdaságosan tudja a közös felhasználni. Természetesen, itt sincs ok panaszra, s ez főképp Jaroslav Augustín mérnöknek, a szövetkezet zootechnikusának az érdeme. Minden termelési ágazatban figyelemmel kíséri a hozamokat, s a feletetett takarmány jövedelmezőségét. Sikeréhez az a szerencsés körülmény is hozzájárul, hogy a helyi keményítőgyár melléktermékeivel kiegészítheti a takarmányadagokat. Ezt moslék formájában eteti fel az állatállománnyal, és megfigyelte, hogy 20 literes fejadag esetén 7,3 literről 8 literre növekedett egy-egy tehén napi tejhozama. A mérnöknek sok mondanivalója van az állatállományról. Azzal kezdi, hogy 1964-ben kiselejtezték az utolsó tbc-s tehenet is. A fiatal állomány évi tejátlaga az első laktációban egyedenként 2700 liter volt, s tavaly minden hektár föld után 540 liter tejet adtak el. Ugyanakkor a járási átlag 210 liter volt hektáronként. Az idén még szebb eredményeket vár a mérnök, mégpedig 3200 literes átlaghozamot tehenenként, és cékiegészítőnek bizonyult a gyári hulladék, amelynek a keményítő- és fehérjeértékét pontosan ismeri a zootechnikus: A burgonyából készített törköly 0,26 százalék fehérjét és 1,5 százalék keményítőt tartalmaz, a kifőzött gabona pedig 0,48 százalék fehérjét és 2,1 százalék keményítőt. Az adag összeállításakor ezt mindenesetre figyelembe veszem. Az elért hozamok arról tanúskodnak, hogy hozzáértő szakember állítja össze a napi fejadagot, s ennek megvan a végeredménye is, hiszen a szövetkezet minden hektár föld után 240 kg húst ad el évente. Említést érdemel, hogy az önköltségcsökkentés terén is szép eredményt ért el a szövetkezet, s ez szintén a zootechnikus érdeme. A közös különlegessége — A sertéshizlalás a mi specialitásunk — mondja a mérnök — és kijelentését alá is támasztja. Az átlagos napi súlygyarapodás 58 dkg, ami testvérek között is szép eredmény. De még fontosabb az, hogy egy kilogramm súlygyarapodáshoz csak 3,3 kiló abrak szükséges. Ebben rejlik az önköltség csökkentésének titka. Hogy eddig eljutott a zootechnikus, az türelmes munkájának köszönhető. Válogatás után érte el az eredményt. Figyelte az állományt és anyáknak csak azokat az egyedeket választotta ki, amelyek a takarmányt gazdaságosan értékesítették. A kiválasztott egyedek nemcsak jó, hanem sok utódot is biztosítanak. Tavaly egy-egy kocától 21 malacot választottak el, s úgy látszik, hogy az idén 22 malac lesz az átlag. Az a mérnök jelszava, hogy inkább kevesebb kocát tart, de azoknak megadja ami jár, mert csak így várhat tőlük sok utódot. BENYUS JÓZSEF C s i c s ó n jártam.,. LJajnalodik. Traktor siánt' ' la a csicsói határ északt felét. A Dunáról ereszkedő ködöt a szél a kelő nap felé űzi. fószagú a reggel. Libák, kacsák gágognak, disznó röfög s egyhamar gyermekkacaftól hanqos az úf falu utcája. Vadonatúj házak sorakoznak itt, s mintha az új kémények magassága, az ablakok szélessége és nagysága határozná meg az árvizet szenvedett falu jövőjét. Az új házak téglából, terméskőből épültek. Oj fészkeket raktak a csicsóiak. Itt is — akárcsak Csallóköz minden árvízkárosult falujában, szívderítőén, szemet gyönyörködtetően újul a közösségi élet. Csicsón jártamkor tapasztaltam a következő esetet: — Közhírré tétetik — mondta a borbély vendégeinek —, hogy borotválkozási szünet kezdődik! — Hogyan? — Egyszerűen: napközben én is aratok, mert úgy kívánja a falu becsülete! Aztán bezárta az üzletet. Kaszát fogott és a feleségét is a vízborította gabonaföldre hívogatta. így kezdődött az aratás Csicsón. Az asszonyok is gumicsizmát húztak, segítettek aratni a talajvízzel elárasztott területen. Nagy dolog ez. Móricz Zsigmond is leírta, hogy szülőfalujában, a felső Tisza táján kiöntött a Tisza. Az emberek csónakokba ültek, és nagy ollóval vágták le a búzafefeket. A csicsóiak még nehezebben arattak. Az asszonyok lába alatt süly lyedt a vizes, iszapos föld, de ők hordták, cipelték a kévéket kifelé. Rá is szolgáltak a csicsói asszonyok arra, hogy név szerint dicsérjük meg őket: Papp Dénesné, Bödök fózsefné, Fehérvári józsefné és Zsófia, Németh Péterné, Görözdi Lajosné, Farkas Györgyné, Vajda Gézáné, Vajda Györgyné, valamint Lérninka lstvánné jó munkája az aratásban nagy segítséget jelentett a szövetkezetnek. Hadd említsem meg azt is, hogy a becsületes munkának, összefogásnak máris mutatkoznak az eredményei: kedvezően alakult a közös gazdaság mérlege. Ez is azt mutatja,. hogy jó útra lépett a csicsói szövetkezet tagsága. A szövetkezet havonta 700— 800 korona előleget fizet tagjainak az árvízkárosult faluban. h/fég valamit Csicsóról. Az új házak tetején úgyszólván kivétel nélkül televízióantenna jelzi, hogy ez a dolgoSi szorgalmas nép a szórakozásról sem feledkezik meg. BALÁZS ÁJKFÄIT