Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-24 / 264. szám, szombat

r Wg jj /ui>vlut jui, cgyvo u+jcĽizn, . UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. szeptember 24. Szombat • XIX. évfolyam, 264. szám • Ára 50 fillér SssSsx Az agresszor joft Vietnamba, az agresszornak kell távoznia onnan A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER FELSZÓLALT AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS ÁLTA­LÁNOS VITÁJÁBAN • GROMIKO—RUSK TALÁLKOZÓ • FONTOS CSEH­SZLOVÁK JAVASLATOK AZ ENSZ-BEN New York (CTK) — Az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszaka folytatja munkáját. Az ügyren­di bizottság jóváhagyta a napi­rendi pontokat, és kiosztotta az egyes albizottságoknak. Az el­ső számú bizottság vizsgálja meg többek között a világűr békés felhasználására tett szov­jet javaslatot, valamint a szo­cialista országoknak azt a kö­zös javaslatát, hogy hívják visz­sza az amerikai és más külföl­di csapatokat Dél-Koreából. Csehszlovákia javaslata, hogy a közgyűlés tárgyaljon a fe­nyegetés és az erőszak alkal­mazásának betiltásáról, vala­mint a nemzetek önrendelkezé­si jogának biztosításáról, köz­vetlenül a közgyűlés elnöksége elé kerül. A csehszlovák ENSZ-küldött­ság U Thant főtitkárhoz benyúj­tott különjegyzékében a gyar­mati elnyomás és a faji meg­különböztetés ellen száll síkra. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a csehszlovák kormány végre­hajtja a faji megkülönböztetés ellen hozott valamennyi ENSZ­határozatot. Dean Rusk amerikai és And­rej Gromiko szovjet külügymi­niszter csütörtökön este talál­kozott azon a vacsorán, ame­lyet Rusk adott a Waldorf As­toria szállóban szovjet kollégá­ja tiszteletére. New Yorkban ál­talában úgy vélik, hogy a meg­beszélés főként a vietnami há­borúról és a szovjet—amerikai kapcsolatokról folyt. A Reuter szerint a három óra hosszat tartó megbeszélésen részt vett még Fedorenko szov­jet ENSZ-küldött, Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagy­követe, valamint több más szov­jet és amerikai diplomata. A két miniszter tegnap is tár­gyalt, ma este pedig Gromiko látja vendégül amerikai kollé­gáját. Tegnap nagy érdeklődés előz­te meg Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter felszólalá­sát. Főleg az iránt nyilvánult meg az érdeklődés, vajon a szovjet küldöttség vezetője ho­gyan reagál Goldberg amerikai küldött csütörtöki beszédére. Paul Martin kanadai külügy­miniszter felszólalásában ki­emelte, hogy az ENSZ-nek sze­repet kell játszania a nemzet­közi problémák békés megol­dásában. Hangoztatta, hogy Vietnamban csak olyan politi­kai megoldás eredményezheti a béke megújulását, amely vala­mennyi érdekelt fél jogos igé­nyeit tekintetbe veszi. A mi­niszter utalt a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság közvetítő szerepére, amellyel elősegítheti a fegyverszünetet, illetve az ellenségeskedés meg­szüntetését. Martin kijelentette: Kanada fájlalná, ha U Thant megválna a főtitkári tisztségtől. Andrej Gromiko beszéde Gromiko szovjet külügymi­niszter nagyhatású beszédében leszögezte, az Egyesült Államok agressziót követ el Vietnam­ban. Washington ún. békeoffen­zíváit mindig a háború eszka­lációja követi. Gromiko kijelen­tette, hogy a vietnami prob­léma megoldásának egyetlen útja az, amit a VDK kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front határozott meg: a VDK elleni bombatáma­dások haladéktalan beszünteté­se, az Egyesült Államok és szö­vetségesei csapatainak vissza­vonása, a külföldi fegyverzet kivonása Dél-Vietnamból. Az agresszor jött Vietnamba, az agresszornak kell távozni on­nan — szögezte le a szovjet külügyminiszter. Csak ezen a módon lehet biztosítani, hogy a vietnami nép saját maga rendezze belügyeit. Washingtonból valósággal áradnak a szavak annak bizo­nyítására, hogy az Egyesült Ál­lamok állítólag békés megol­dást keres, s úgyszólván akara­ta ellenére került Vietnamba, akarata ellenére küld újabb és újabb hadosztályokat, repülő­egységeket, hadihajókat Viet­namba. Ám elvitathatatlan tény, hogy Washington minden ún. békeoffenziváját az agresszív akciók újabb fokozódása köve­ti. Mit jelent ebből a szem­pontból az a nyilatkozat, amit tegnap itt az Egyesült Államok nevében tettek? Azt hogy az USA kormánya védelmébe ve­szi a vietnami kérdésben köve­tett agresszív irányvonalát, s még mindig semmi jele annak, hogy Washingtonnak valóban komoly szándéka lenne a meg­oldás keresése és a vietnami nép ellen elkövetett agresszió megállítása — állapította meg Andrej Gromiko. A szovjet külügyminiszter ki­jelentette: minden felelős kor­mány kötelessége, hogy támo­gatásáról biztosítsa a hős viet­nami népet, elítélje az ameri­kai agressziót, követelje annak feltétel nélküli megszüntetését mind északon, mind délen, kö­vetelje az amerikai és az Egye­sült Államokkal szövetséges csapatok kivonását Vietnamból. A Szovjetunió és a szocia­lista országok, minden béke­szerető erő a vietnami nép ol­dalán áll — hangoztatta a szov­jet külügyminiszter. — Minden segítséget megadtunk és -meg­adunk a VDK-nak az agresszió elleni harchoz. Azoknak, akik felelősek a vietnami háborúért, fel kell mérniük a szocialista országok bukaresti tanácskozá­sán kiadott figyelmeztetés sú­lyát, és le kell vonniuk a szükséges következtetéseket. Gromiko beszédében rámuta­tott, hogy a világ más részei­ben is érvényesül az agresszió, az intervenció politikája. Példa­ként említette Laoszt, Kam­bodzsát, az USA dominikai in­tervencióját, Kubával szemben tanúsított provokációit. Kijelen­(Folytatás a 2. oldalon) ÖRSÉGEN (Bachan felvétele.)] A baráti hadseregek felkészültek a szocialista tábor védelmére VÉGET ÉRT A HADGYAKORLAT ­A KIKÉPZÉS fOVABB FOLYIK (Tudósítónktól) — A Vltava hadgyakorlat véget ért. Elhall­gattak a fegyverek, a csapatok egy része visszatért állomás­helyére, míg másik része a díszszemlére készül. „Korai lenna még teljes egészében méltatni a közös hadgyakorlatot" — mondotta a tegnapi sajtóértekezleten Jan Voštéra vezérőr­nagy, az irányító tiirzs tagja. De mégis, már most nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy ez a hadgyakorlat teljesítette küldetését. Nagyon igényes feladatokat oldottak meg a négy baráti állam katonai egységei. A parancsnoki törzsek komoly felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Kedvező alkalmuk nyílt számos, eddig még nem gyakorolt harcászati feladat végrehajtására, annál is inkább, mivel a hadgyakorlaton nagylétszámú katonai alakulat vett részt és igen jelentős volt a haditechnika összpontosítása is. A harcokban különben részt vettek a rakétaalakulatok is. Harci feltételek között magas fokú felkészültségről, mesteri tudásról és kiváló álcázó ké­pességről tettek tanúbizonysá­got. A motorizált és a harckocsi alakulatok nagy távolságot hagytak maguk mögött és me­netből lendültek támadásba. Ki­válóan oldották meg a találko­zó harcból rájuk háruló felada­tokat. Az ejtőernyős egységek is ki­próbálták á KORSZERŰ HARCÁSZAT egyes módozatait, valamint technikai felszerelésüket. Ered­ményeik annál jelentősebbek, mivel a legénység nagy része tartalékos volt. A tüzérség is jelesre vizsgá­zott és nagyon eredményes volt a harckocsielhárítás. A légvé­delmi egységek a sebesség fel­Mélyen érző, gazdag múltú, |6t és rosszat egyaránt tapasztalt kommunista író emeli fel barcos szavát az Ember, az Emberiesség nevében a Nová Mysf legújabb számában. S hatvanöt további aláírás, frák és tudósok, művészek, tanárok és rendezők kézjegye tanúsítja: a leghatározottabban elftéljBk ax amerikaiak tzeny­nyes és szégyenletes vietnami háborúját... Irtózunk tőlük és szembeszóllunk ve­lük . .. Aii egyszer háború no szántó el mogát, an­nak viselnie kell a fe­lelősséget a harcolt barbár lefolyásáért és embertelen következ­ményeiért is. John Steinbecknek kétségtelenül igazo van, ami­kor ironikusan szemére veti Jevtusenkónak; csakugyan úgy véli-e, az amerikai hadosz­tályok és légikötelékek azért tartózkodnak Vietnamban, hogy ott gyermekeket gyilkol­janak, nőket és aggokat kínozzanak. De még ha az amerikai tábornokok altatódalo­kat énekelnének is a vietnami gyermekek­nek és a tábornokok parancsnoka lábát mosná az ország aggjainak, a vietnami amerikai háború embertelen, felelőtlen, iga­zolhatatlan, brutális és szennyes. Ellenszen­vet, felháborodást és elítélést kell kiváltania az egész művelt világon, beleértve az ame­rikaiak világát is. Mert az a kérdés, hogy mit keresnek ott „a drága amerikai fiúk". Arról akarnak meggyőzni bennünket, Vessetek véget a vietnami agressziónak! hogy kénytelenek — mielőtt még késő len­ne»- gátat vetni a kínai és általában a kommunista terjeszkedésnek. Ebből a lo­gikából kiindulva most már mi tesszük hoz­zá - inkább már ma lebombázzák Hano­it, mintsem hogy holnap Hawaiban, Los Angelesben, vagy San Franciscóban kell­jen szembeszállniok a „vörösök támadá­sával", amely helyek egyébként — s ezt hangsúlyozzuk — éppoly távol esnek egy­mástól. Iszonyodunk a könnyelműen fel­idézett démonoktól; irtózunk tőlük és szem­beszállunk velük már nemcsak a vietnami nőkért, gyermekekért és aggokért, hanem másokért, végső soron e pimasz esztelen­ség amerikai áldozataiért is. Éppen harminc esztendeje Európában két másik hírhedt személy ilyen okokkal mentegette döntését, hogy beleavatkozik a spanyolországi polgárháborúba. Hitler és Mussolini is a „civilizációt" védte „a bolsevizmussal szemben", mint ahogy ma az amerikai elnök akarja térdre kénysze­ríteni Vietnamot „a kommunizmus ellen folytatott harc" nevében. Egyelőre nem érdekel bennünket ennek a történelmi párhuzamnak szerencsés és kedvező kimenetele, vagyis, hogy mindkét gyújtogató az antikommunizmus nevében lángra lobbantott tűzvész martaléka lett. Mint már mondottuk, a tűzvésztől iszonyo­dunk! Irtózunk az értelmetlen és szennyes amerikai háború ellenőrizhetetlen kiterjesz­tésétől! Hisz az elszigetelt spanyolországi előjáték sem végződött „a bolsevizmus fel­tartóztatásával", hanem Prága megszállá­sával, Varsó véres megalázásóval, Fran­ciaország térdrekényszeritésével, Rotter­dam bombázásával és London coventrizá­lásával, ahogy a pusztító rombolást cini. kusan nevezte az egykorú náci virágnyelv. A vietnami gyermekek, nők és aggok eb­ben a pillanatban még a világ valamennyi gyermekének, nőjének és aggjának szi­nonimái! És még a forrongó világ is elég jó ahhoz, hogy megmeneküljön a pusztu­lástól. LADISLAV NOVOMESKÝ ső határán alacsonyan száguldó repülőgépek ellen sikeresen vették fel a harcot. Csak elismeréssel beszélhe­tünk a hidászok munkájáról, akik kiváló teljesítményt értek el a Moldván való átkelésnél. A korszerű haditechnika segít­ségével rekordidő alatt készí­tették el a hidat. A híradósok­nak is nem csekély mértékbea köszönhető a hadgyakorlat si­kere. A légierők pilótái maradék­talanul eleget tettek a korsze­rű hadviselés követelményei­nek. Ugyanez vonatkozik a vegyvédelmi alakulatok tagjai­ra, akik a gyakorlat során ki­próbálták a nukleáris fegyve­rek elleni harc módozatait. Kitűnően helytálltak a had­tápegységek is, amelyek gon­doskodtak az alakulatok élel­miszerrel, hajtóanyaggal és mással való tökéletes ellátá­sáról. Jan Voštéra vezérőrnagy ELISMERÉSSEL SZÖLT vasutasaink munkájáról és álta­lában a polgári lakosságról, amely a közös hadgyakorlat idején nemcsak szívélyesen fo­gadta a katonákat, hanem nagy éberségről is tanúbizonyságot tett. Különben fontos körül­mény, hogy a hadgyakorlat nem okozott károkat a termés­ben és nagyobb baleset sem történt. Utoljára, de nem utolsósor­ban meleg szavakkal méltatta a szovjet, a magyar és a német katonai egységek harci felké­szültségét és hangsúlyozta, hogy a Vltava hadgyakorlat szemléltetően bizonyította a szocialista tábor védelmére kész baráti hadseregek erejét. • • • A baráti hadseregek három száz tagú küldöttsége tegnap, délelőtt három Ceské Budgjo­vice-i üzemet keresett fel, ahol barátságosan elbeszélgettek a dolgozókkal. Tizenhárom hely­beli iskolába is ellátogattak azoknak az alakulatoknak kül­döttségei, amelyek vasárnap részt vesznek a nagyarányú díszszemlén. -nj-

Next

/
Thumbnails
Contents