Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-17 / 257. szám, szombat

Szőnyi András érdemes művész (Németh János felvétele) tásaiból csinos városkát lehetne összehozni. A művész magatervezte ház­bon lakik Bratislava szívében. Az épület már a húszas évek stílustörekvéseinek minden je­gyét magán viseli, mégis szerve­sen beilleszkedik a körülötte ál­lá, régebbi évszázadokból szár­mazó lakóházak közé. A telek belső felén tenyérnyi kertben buján vegetálnak az őszelő vi­rágai, o szomszéd ház folának egy régi-régi kút díszéül szolgá­ló szobrot támasztott o mester. Bent a lakásban pályatársak, évtizedek óta temetőben porla­dó művészbarátok alkotásai. Olyan múzeum ez a lakás, ahol a látogatót nemcsak a régmúlt századok lehellete csapja meg, Műépítészetünk geztem el a Zürichi Techniku­mot, Itt a Monarchiában akkor az építészetben is a szecesszió uralkodott. Zürichben és Párizs­bon mór ebben az időben is olyan épületeket emeltek, me­lyek még ma is korszerűen hat­nak. Fel voltam rá készülve, hogy itthon nem mindenki érti meg az új törekvéseket. - Zürich után három esztendő­re Párizsba mentem. Nagy ter­veim voltak, mint minden fiatal­nak. Párizsban arról álmodoztam, milyen épületeket terveznék Po­zsonyban, hogyan építenék mo­dern lakótelepeket. Aztán a Mo­narchia hadat üzent Szerbiá­nak ... Te jó ég, micsoda irdatlan hosszú kornak tanúja Szőnyi And­rás! Hiszen amikor az első nagyháború kitört, már csaknem egy évtizedes rrrfépítész tevé­A toll, a véső, az ecset mes­tereinek nevét illik ismerni. Illik tudni például, ki írta meg az öreg halász történetét, ki véste már­ványba Mózes alakját, és ki ecsetjének vonását Qrzi Saskia portréja. Vajon hányan tudják, kinek a műve a kőcsipkés kölni dám, a velencei Doge Palota, melyik építőművész agyában született meg a lőcsei főtér terve, és ki az értelmi szerzője egy-egy jólsike­rült modern lakótelepnek? Az emberek környezetüket ál­talában egyszerűen tudomásul veszik. És a városok őslakói nem egyszer még ötven-hatvan évi ottélés után is rá-rácsodálkoznak egy-egy szépművű portálra, ne­mesveretű épület homlokzatára, mondván: érdekes, ezt eddig ész­re se vettem. Az építőművészek nevét a beavatott szakmabelie­ken kívül alig ismeri a nagykö­zönség. Szőnyi Andrással, az architek­túra nagy ismerőiével és neves művelőjével is valahogy így va­gyunk. Az emberek a legbojtá­robb költőbojtár nevét is gyak­rabban emlegetik, mint az övét. Pedig a ma mór nyolcvanegy esztendős érdemes művész alko­hanem a mai élet érverését is érezni lehet. — Hosszúnak tűnik a nyolc­vanegy esztendő? A pátriarka korú művész lá­bóra mutat. — Ha ezt vizsgálom; úgy ér­zem, lassan már megöregszem. Viszont ez - és itt koponyájára mutat — úgy működik, mint negy­ven esztendeje ... Tágas, modern helyiség az 1926-ban épült ház dolgozószo­bája. Tekintetem az íróasztalra téved. Az egyik kéziraton még alig száradt meg a tinta. Karácsonyra megjelenik a könyvem — mondja Szőnyi And­rás. — A Képzőművészeti Alap kiadóvállalata felkérésére mű­vészettörténeti tanulmánykötetet írtam. Kétszáznegyven fénykép­pel illusztrálva feldolgozom ben­ne városunk 1848 és 1918 kö­zötti építészetének történetét... A mester a kezdet kezdetére, a svájci diákévekre tereli a szót. Zürichben végezte az egyetemet, Párizsban is élt három esztende­ig. Olyan művészek voltak a ta­nító mesterei, akik maguk ide­jében irányt szabtak az európai építőművészetnek. — Ezerkilencszázhatban vé­tészeti törekvések megvalósítá­sáról álmodtam, a tábornokok ágyúóriások betontűzelőállásai tervezésére kényszerítettek ... *- Az első békebeli megbíza­tás? — A háború után hazajöttem Bratislavába. Volt itt egy hala­dó szellemű városi főorvos, aki a fejébe vette, hogy a munká­sok és a szerényebb keresetű tisztviselők részére „kertvárost" építtet. Másodmagammal kap­tam megbízatást 524 családi ház megtervezésére ... — Milyen érzés megnézni a fia­talkori alkotást? — A kertváros ideája csak pa­piroson valósult meg. Pedig na­gyon szépre terveztük. A város mea is szavazta rá az első öt milliót, de a Légióbank által in­dított akció eresebbnek bizonyult és megépült a kolibai lakótelep. A pénzmágnások számára elő­nyösebb építkezésbe fektették a tőkét. A munkások számára ter­vezendő és felépítendő lakóte­lep gondolata pedig számomra csak ifjúkori „szerelem" ma­radt . .. Szőnyi András életműve érté­kelésekor lehetetlen meg nem említeni az első köztársaság ha­ladó művészmozgalmót. Házó­ban adott helyet a Képzőművé­szeti Egylet tagjainak, lapot ala­pított - a Fórumot - amely ma­gyar és német nyelvű építőmű­vészeti tárgyú cikkeivel mindig a társadalmi haladást szolgálta. A Fórumot ma művészeti korok­ban már Európa szerte forrásmű­ként tartják nyilván. >- Később Wimmer Ferenc épí­tésszel mi ketten végeztük a pős­tyéni fürdőkben az objektumok további kiépítését. Számomra ez a város különösen kedves, hiszen itt körülbelül ötven épület szel­lemi atyja én vagyok. — Mi a mester véleménye o panelházakról? Szőnyi András becsukja né­hány pillanatra a szemét. Azt hi­szem, gondolatban most a Str­koveci vagy a többi új lakótele­pen kalandozik, és talón fia­talkori ólmait is összehasonlítja a mai valósággal. , — Olcsón, gyorsan és sok la­kást csak így lehet építeni. Azt azonban hiányolom, hogy a pa­nelházak lakói a természettől va­lahogy eltávolodnak. Városunk­ban és környékén, a Kiskárpátok erdői között ideálisabb, termé­szet-közelibb helyet is találhat­tak volna lakótelep építkezésé­re. .. Valaki csöngetett a földszin­ten. Régi barát kopogtat be me­gint Szőnyi Andráshoz, tanácsot kér tőle építkezési ügyben. Úgy­szólván naponta megfordul ná­la egy-egy régi barát az idő­sebb művészgenerációból. Ilyen­kor vissza-visszaemlékeznek az eltűnt évekre, amikor festők, épí­tészek és szobrászok a Művé­szeti Egyikben összefogták a mú­zsa haladó szellemű megszállott­jait, hogy az egyszerű emberhez közelebb vigyék azok legjobb alkotásait... A riporter pedig a művész há­za felé vissza-visszatekintve ar­ra gondol, hogy Szőnyi András nem nyolcvanéves. Az érdemes művész kétszer negyvenéves, ja­vakorbeli férfi. TÓTH MIHÁLY Egy augusztusi napon hozta valaki hí­rül, hogy szerkesztőségünk sokéves munkatársa, dr. Peter ForgáC meteorológus tragik'is körülmények között elhunyt. Csu­pán annyit tudtunk meg, hogy Bulgáriá­ban, ahol szabadságát töltötte, a tengerbe fulladt. Képzeletemben megjelent a tajtékzó ten­ger, a végtelen, morajló víztömeg. És ben­ne egy vergődő ember ... Hosszúkás arc, mindig mosolygó szem, hosszú fekete haj... A mosolygós arc hetente feltűnt szer­kesztőségünkben, hozta a heti meteoroló­giai előrejelzést. És mindig szidtuk. Ezen a nyáron százszorosan ... Persze, tréfából. Szemére vetettük, hogy baráti alapon sem képes egy kis jó időt „csinálni" a szabad­ságok idejére. Az élet könyörtelen. Valaki az időt előre tudja jelezni, azt viszont már nem, hogy Bulgáriában a végzet várja. Hiá­ba, új meteorológus kell, mert manap­ság az időjárás előrejelzése óriási jelentő­ségű egész gazdasági életünkben ... Tögrengésemből kopogtatásra riadtam fel. Nyílt az ajtó ... És ... Megjelent a mosolygó szem ... — Péter! Te? ...Te élsz? Elképedt a kérdésen. Miért ne élne? S mikor elmondtam, hogy már elsirattuk őt, nagyot nevetett. Hisz az idén nem is volt Bulgáriában. Viszont egyik munka­társa, szintén meteorológus, valóban a bol­gár tengerbe fulladt.. . KA ost takaros lakásán, felesége és há­lv l rom gyermeke vidám társaságában Idézzük azt a népi mondást, hogy aki élő embernek halálhíre érkezik, sohase hal meg ... Ezzel kapcsolatban kockáztatom meg a kérdést, hogy ha mégegyszer születne és mégegyszer foglalkozást választhatna, va­jon újra a meteorológia mellett döntene-e. A felesége közbevág: ha ő állna újra dön­tés előtt, ismét meteorológust választana férjnek. A férj felkacag. — Pusztán ezért sem választhatnék más szakmát! Az élet nagy útjai kiszámíthatatlanok. Akkor a háború után a pályaválasztás más körülmények között játszódott le. Főiskolai tanulmányait végezte a természettudomá­nyi szakon, és a meteorológiai intézetben kedvező körülmények között ajánlottak fel neki állást. A fizetés mellett minden lehetőséget megkapott tanulmányai foly­tatására. így lépett 1946-ban tartós frigyre a meteorológiával. Z_VŰ elképzelem őt a képernyőn, amint '' a tévé-nézők millióinak havonta kétszer óriási térkép előtt hévvel magya­rázza a felhők vonulását, a szelek irányát, a légnyomás alakulását és ebből kikövet­kezteti az elkövetkeztető napokra várható A HALOTT Dr. Peter ForgöC meteorológus. VISSZATÉR időjárást, látom, hogy foglalkozása Immár hivatás, szenvedély és talán — szórakozás is. Egy svédországi esetet említek neki, ahol egy embert a bíróság hazugságért el­itéit. És ez az ember meteorológus volt... Ismét kacag. — Nem vagyunk sarlatánok, se tenyérjó­sok, se holmiféle jövendőmondók. Tudo­mányos eszközökkel, tudományos alapon és egy világot átfogó nemzetközi szerve­zettel nap nap után együttműködve végez­zük munkánkat. A sajtóban, rádióban, tele­vízióban naponta közölt előrejelzés mun­kánknak csak parányi töredékét képezi. Három-négy oldalnyi, sűrűn gépelt mi­nisztériumi leiratot vesz elő táskájából. A meteorológiai intézettől kérnek részletes jelentést, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű hőforrásai mennyiben veszélyeztetik a re­pülés biztonságát. A sok-sok feleletre váró kérdés közül különösen kettő fontos: a kéményekből felszálló apró részecskék mennyire befolyásolják a láthatóságot és a hőkisugárzás következtében felmelege­dett levegő gyors emelkedése milyen mér­tékben veszélyeztetheti a leszállást a ko­šicei repülőtéren. Felette érdekes feladat. Ám hosszú meg­figyelést igényel. Ehhez tudni kell, hogy a hőforrásoknak egyelőre csak bizonyos ré­sze (mondjuk egyharmada) van üzemben, a számításokat viszont már az egész ka­pacitásra végzik. — Ettől a jelentésünktől emberek és ér­tékek sorsa jügg. Nem értem. — Ha szerintünk az említett tényezők nem befolyásolják a repülés biztonságát, akkor a pilóták ebben a hitben szállnak fel és le a repülőtéren... Ha viszont a veszélyesség bebizonyosodik, a repülőteret át kell helyezni, néhány milliós költség­gel ... Ezek már a nagyobb feladatok. Ide so­rolhatnánk az árvízvédelmet is. Ebben a bizottságban tavaly és az idén órákat töl­tött naponta. A folyók pillanatnyi és vár­ható állásából és a várható időjárás tudo­mányos elemzéséből került sor intézkedé­sekre a Duna, a Vág, a Nyitra egyes szaka­szain. I/agy kérdezhetné valaki: mi köze a * meteorológiának a teherszállítás­hoz. A bor és például a kölnivíz bizonyos hőingadozás következtében veszít az érté­kéből. így az efféle szállítmányokat a me­teorológiai intézet jelentése alapján csak megfelelő Időpontban indítják útnak. Egyszerűbb eset egy közelgő orkán elő­rejelzése. Képzeljünk el egy néhány mil­liós nagyvárost, ahol a vihar váratlanul érné a lakókat... Csupán a nyitva ha­gyott ablakok kitört üvegeinek értéke ki­tenne százezres értékeket. A felsorolás folyna tovább, de megzavar a telefon csengése. A Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kér helyzetje­lentést, hogy a jövő hét kedvező-e a cukor­répa-betakarítás megkezdésére... A ter­més gyönyörű ... A betakarításon múlik ... A betakarítás pedig az Időjáráson ... Lám, ez is meteorológia! A/Í'S feketéjét kavargatja, gondolatai már átölelik földgolyónkat, képzele­te pontosan rögzíti az esők, viharok irá­nyát. A megértő feleség közben beteszi maga mögött az ajtót. Megszokta már, hogy férje nem kizárólag az övé. Reá, munkájára Igényt tart egy ország. ZSILKA LÁSZLÓ Itt ül előttem, ahogy még * tam: az egyszerű háziam édesanya szerepében. Csal a szerepet nem a dramatui a rendező osztotta ki neki, élet. Ferenczy Anna, Komá, szavú, szőke Anikója, a h egy tizenegy éves virgor ke édesanyja. — Milánko, eredj bélyeg ni...! És Milánko engedelmest ran, hogy újra betoppanja ko nagyon otthon van itt falak és bútorok között, a, anyja teljessé és elevenné színpadi alakjait. . Anikó konyakkal kínál, ka mélyén egy gyüszűnyi tüzes ital. Hunyó, hamar fény villan be az ablakon, rázik a pohár üvegén és A solygó ajka közt a foga fei — Egészségére! — Egészségére ... 6, ez a hang és ez a i Tizenöt év távolából, egy l bor mélyéről sejlik föl a fia arca és szőkesége. Már ner. szem, Nagyidán vagy Sacá de ő volt, a törékeny, kh szavú Anikó, egy deszkából szett színpadon, jirásek A darabjának leányszerepéber. tonkeverőtól jövet, sárosan, tes, maiteres munkaruhábi dolatlanul toppantam be a re. Akkoriban hittem még a mindenhatóságában, és hit is, hogy nekem pont így és építenem a szocializmust. A sötét nézőtér mélyéből tam föl egy kivilágított m, tárulkozó ajtajába. Anikó vc júság, a szerelem és az áldi rány. A legdrámaibb pillar, felhangzott — nem a taps, tetszés vagy a belső felszab, sóhaja, nem is a szánalom és érzés megnyilvánulása, pisszegés és durva röhej voi Nem tudom, mit érzett aki kó. Sírt-e, vagy csak befelé zett. Én magamban akkor lg koztam: Bocsásd meg nekik, ge virágszál, hiszen nem tud cselekednek. Éjszaka letttan mat és összetéptem a verseim nap tonnás súlya volt a la, ' nek. S ok j éle ökölcsapás ért, mi elfeledtem, de ezt az egyet so: tem. Evek múlva pillantottam *• ra. Égszínkék és hófehi ban, C sík y Gergely, vagyis gyenélők Irénkéjeként. Egi erkölcsi kreatúra közt, egy v~a szemétdomb tetején csodálati rágzó, tiszta liliom volt. Anikó — Irénke! Irénke — így maradt meg az emiékezei égszínkék és hófehér tisztást tam azóta csaknem minden sát. Bármit ls játszott, mindig égszínkék és hófehér ruhát ha nem is kívül, valahol bel lelkén. Koccintunk: — Egészségére! Megnedvesíti ajkát az aram lal: — Milánko, eredj bélyeget ni... — Hogyan lett színésznő? Hogyan lett színésznő a zsí rasztudvar homályában nC kis virágszál? Egy név jut Geró. A tanítója neve. Iskola, pélyeken, évközben és év vég váltatta. Aztán jött néhány műsor, majd egy-két műkedvt adás. Végül: megalakult a Fc ház. A toborzók egyike a U halvány jelét fedezte fel ben Micsoda lehetőség? S otthi van otthon. Munka, tivornyt szeg legények, nagy káromki 0, jaj! Ez a falu. Sose nézte tikus szemmel a faluját, mer luban nőtt. Szerette, de nem gott érte, inkább menekülni belőle. — Elmegyek... — mor édesanyjának. — Sehová se mégy! — Elmegyek ... — mondta ,fának. — Itthon maradsz! '"^''TMMwyrawMHaviiirt"—*»—<• ^ • r -firrnwiii Miiiiiinimwri ii m t

Next

/
Thumbnails
Contents