Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-16 / 256. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések Az üzlethálózat építése az új lakótelepeken Az 1980-ig terjedő távlati elképzelések szerint évente 65— 70 ezer lakást építünk fel az ország területén. E nagyméretű lakásépítéssel egyldőben gondoskodni kell az olyan polgári létesítmények kiépítéséről is, amelyek alapvető fontosságúak a lakosság igényeinek kielégítése szempontjából. A bölcsődék, iskolák, egészségügyi központok és egyéb szolgáltatásokat nyújtó üzemek mellett ide tartozik az üzlethálózat is. Az új lakótelepeken élők JOGOSAN EMELNEK PANASZT a bolthálózat létesítésének eddigi gyakorlata ellen. A panaszok nagy része az üzletek késői üzembe helyezésére vonatkozik. A lakosok a legtöbb esetben az. új lakásba való beköltözködés után még két-három évig kénytelenek a város belterületén beszerezni a legszükségesebb élelmiszercikkeket is. Természetesen ez a körülmény nagyon rontja a lakosok közszükségleti cikkekkel való ellátásának színvonalát, s nem utolsósorban súlyosbítja a városi közlekedés megterheltségét is. Sok esetben a nemzeti bizottságok dolgozói helytelenül számították ki az üzletek szükséges kapacitását s így történt, hogy egyes helyeken már a kezdet kezdetén kicsinek bizonyult az üzlet, máshol pedig feleslegesen nagy terjedelmű üzleteket létesítettek. Az ilyen üzletek ma természetesen ráfizetéssel dolgoznak. Nem volt szerencsés megoldás a lakótelepek földszintjén épített élelmiszerszaküzletek üzemeltetése sem. Rendszerint négy üzletecskét építettek egymás mellett, mégpedig élelmiszer, tej, hús és zöldség szakosítással. Az ilyen megoldás csak a lakosság elégedetlenségét váltotta ki, s a gazdaságosság szempontjából sem volt megfelelő. Ezekben az üzletekben gyakran csak egy alkalmazott dolgozik. Éppen ez az oka annak, hogy az üzletek ajtajára „Betegség miatt zárva", „Áruvétel miatt zárva", „Gyűlés miatt zárva" s más hasonló tartalmú közlemények kerülnek. Ilyenkor nincs más megoldás, mint még egyszer meglátogatni az üzletet, vagy a város belterületén vásárolni. S ez a vásárlónak időveszteséget jelent. Az üzlethálózat fejlesztésére ÜJ KONCEPCIÓ született, amely a lakótelepek felosztásából indul ki. E felosztás szerint háromféle lakótelepet különböztetünk meg: 1. lakókörzet, melynek általában 4—5 ezer lakosa van; 2. ha néhány lakókörzet helyezkedik el egymás mellett, akkor ez lakóterületet alkot, amelynek általában 15 ezer lakosa van, tehát 3—4 lakókörzetből tevődik össze; 3. ha több lakóterületet létesítenek egymás mellett, akkor már központi lakótelep keletkezik, ahol a lakosok száma eléri az 50—60 ezret. Az ilyen lakótelepek csak nagyvárosok mellett épülnek. A bratislavai Ružinov lakótelepnek lesz körülbelül 60 ezer lakosa. A lakókörzet lakosságának alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátásához csak egy nagy önkiszolgáló üzletre van szükség. Nálunk ezeket C típusú önkiszolgáló üzlet néven ismerjük. A napi fogyasztású élelmiszer- és iparcikkeket hozzák forgalomba. Választékukból nem hiányozhat a hús, a zöldség, a tej és mindennapi szükségleteket kielégítő iparcikkek. Az ilyen kiskereskedelmi egységben az önkiszolgáló osztályon kívül kiszolgáló részleg ís működik, ahol füstölt árut, sajtot és egyéb igényesebb élelmiszerárut lehet vásárolni. A C típusú önkiszolgáló üzlet és a körzet legtávolibb lakóháza közötti legnagyobb távolság 300 méter lehet. A lakóterület, vagyis több körzet lakosságát már az ún. periodikusan keresett cikkekkel is el kell látni. Ide tartozik a textiláru, a cipő, különböző háztartási és más iparcikkek. Ezek árusítására LEGCÉLSZERŰBB A KISARÚHÁZ Ez a megoldás a gazdaságosság s a vásárlók kényelme szempontjából is előnyös. A vevő egy fedél alatt vásárolhat be, gyorsabban, kényelmesebben és kulturáltabban, mint a kis szaküzletekben. Az ilyen kisáruházban már nem zárhatják be az üzletet sem betegség, sem áruátvétel, sem gyűlés miatt. A kisáruházat csak olyan helyeken célszerű létesíteni, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezret (kivételesen kisebb településen is). A központi lakótelep területén kell, hogy minden fajta áru kapható legyen, egyrészt a központi áruházakban, másrészt az áruház mellett kiépített szaküzletekben. Valamennyi típusú üzletben elsősorban az önkiszolgáló és önkiválasztó eladási módszernek kell érvényesülnie. Ez elsősorban a vásárlók részére időmegtakarítást jelent, másrészt viszont elősegíti a kereskedelmi tevékenység gazdaságosságának fokozását. Az üzlethálózat fejlesztése a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozik. Nagy részben tőlük függ, hogy az új lakótelepek lakosai hogyan és mit fognak vásárolni a létesítendő üzletekben. KOVÁCS ZOLTÁN mérnök Ml A MARKETING? Az utóbbi időben sok vita folyik nálunk a marketingről. Az érdeklődést a gazdaságirányítási rendszer reformja váltotta ki. Tény az, hogy a vállalati tevékenység marketing szempontja behatolt hozzánk és a többi szocialista országba is. A marketing a konkurrencia szülöttje. A tőkés országokban eszköz a termelés és a fogyasztás ellentmondásainak enyhítésére, és minden vállalkozó harci fegyvere helyzetének megtartására a piacon. A következőket foglalja magában: piackutatás, előrejelzés az eladásról, vállalati tervezés, értékesítés és ellenőrzés. A szocialista országokban most formálódnak a nézetek a marketing tartalmát és alkalmazását illetően. Vannak, akik azt állítják, hogy divat. A marketing nem divat, nagyon hasznos módszer, csak az nem jó, hogy divatot csinálnak belőle. Az irányítás marketing koncepciójának célja árut termelni a fogyasztói kereslet maximális ismerete alapján, hogy a termelés és az áruforgalom minél gazdaságosabb legyen. A marketing a piaci helyzet komplex elemzése. Nemcsak a közgazdaságtudományból merít, hanem a szociológiát, a pszichológiát, a matematikát, a matematikai statisztikát, az esztétikát és az áruismeretet is segítségül hívja. A marketing tehát sokoldalúan képzett szakembereket követel. A ml feltételeinknek megfelelően a marketing a piackutatáson kívül, de vele szoros kapcsolatban a következőket foglalja magában: 1. Oj kereslet kialakítása tökéletesebb, új termékek bevezetésével. Az új termékek forgalomba hozását nem szabad tisztán áruismereti tevékenységnek tekinteni, mert többek között szó van a helyes ármegállapításról is. Az új termékek technológiáját illetően a döntő szó a termelésé. A kereskedelemé a fő szó az új termékek árának megállapításában és az árszinttartásban. 2. A piackutatáshoz közvetlenül kapcsolódik a reklám. A piac szerepének mellőzése idején a reklámot mostohagyerekként kezelték. Általában öncélú és formális dolognak tartották, s ezért a reklámon takarékoskodtak a legtöbbet. Gazdasági jelentőségét csak az elfekvő áru propagálásában látták. Ezzel ellentétbe került a fogyasztók érdekeivel, akik többé nem bíztak a reklámban. fii reklámmal kapcsolatban sokat beszélnek az ún. public relationsról. A reklám és a public relations között az a különbség, hogy a reklám az árut, a public relations a vállalat jó nevét hirdeti. Ez az, ami nálunk hiányzik, persze eddig nem is kellett, mert az értékesítés a vállalatok számára előre biztosítva volt. Az új Irányítási rendszerben minden termelőüzem erősen érdekelt lesz abban, hogy megszerezze a fogyasztók bizalmát és ismerjék a piacon a védjegyét. 3. A marketing része úgyszintén az áru útjának optimálizálása és a kínálat megfelelő formáinak alkalmazása. A kiskereskedelmi hálózat telepítéséről, új eladási formák bevezetéséről van szó. A marketing elengedhetetlen feltétele az egészséges szállítói-átvevői kapcsolatok megteremtésének az új irányítási rendszerben. A marketingből nálunk csak a piackutatást ismerjük, mindmáig hiányzik komplex alkalmazása. Ma még nagyon kevés vállalatnak van marketing-osztálya. A lényeg az, hogy az érdeklődés vállalatainknál óriási, ami azt jelenti, hogy szükségét látják. Ezzel kapcsolatban még egyszer hangsúlyozni kell: a marketing nem divat, a lakosság igényeinek minél jobb kielégítésére szolgál. -szlA lengyel népgazdaság távlatai A lengyel szejm bizottságai elkészítették az 1966—1970. évi terv végleges javaslatát. Ez a szelni őszi ülésszakán törvényerőre emelkedik. A javaslat szerint az ipar termelése évenként 7,5 százalékkal növekszik, ami 43,6 százalékkal haladja msg az 1965-ben befejeződött ötévos terv eredményét. Jelentős növekedést ér majd el a vegyipar és a gépipar. Az első az új ötéves tervben 80, az utóbbi 60 százalékkal növeli a termelést. A mezőgazdasági termelés 11,8—13,1 százalékkal haladja meg az előző ötéves terv mutatószámait. Az új ötéves tervben a trakte rállomány kétszeresére, 230 000 darabra növekszik. A mütrágyahasználat csaknem 2,5-szeresére nő. 1970-ben az egy hektárra jutó gabonatermésnek el kell érnie a 21—22 mázsát. A nemzeti jövedelem emelkedését 1970-re a terv körülbelül 34 százalékkal többre teszi az elňbbi ötéves terv eredményéhez viszonyítva. A Közös Piac végrehajtó bizottságának évi jelentése Az európai Közös Piac végrehajtó bizottsága kilencedik évi jelentésében egyebek között az áll, hogy a tagállamok együttes bruttó nemzeti terméke a közösség fennállása óta eltelt nyolc év alatt 44 százalékkal növekedett. A termelékenység évi átlagos emelkedése az említett időszakban Olaszországban több mint 6 százalékos, Franciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban mintegy 4,5 százalékos, Belgiumban és Hollandiában pedig körülbelül 4 százalékos volt* • •••••••••• ••••••••••• ÚJ F I L M í K •••••••••••••••••••••n MARTIN-SOROZAT Hívjátok Martint a címe O. Hofman forgatókönyvíró és M. Vošmik rendező gyermekfilmjének, amely a Martin-sorozat első része és már vetítik is filmszínházainkban. Rövidesen bemutatásra kerül A telefonnál Martin című film is, amelyet a Martin és a piros üvegcserép, valamint a Martin és kilenc bolond című alkotás fog követni. A filmek közös vonása, hogy olyan gyerekekről szólnak, akiket szüleik és a felnőttek általában elhanyagolnak, számukra senkinek sincs ideje, s emiatt szenvednek. Ez a mozgatóerő, ami különféle tettek végrehajtására ösztökéli őket. A sorozat központi alakja dr. Martin, a közbiztonság gyermekvédelmi osztályának vezetője, aki őszinte megértéssel és jóindulattal közeledik kis ügyfeleihez. Jaroslav Vízner igen rokonszenves és hiteles alakítást nyújt Martin szerepében. Kétségtelen, hogy a gyermekek szívükbe zárják, nemcsak a filmvásznon, hanem a nézőtéren is. ÁRTATLANOK A biciklista halála és a Fő utca rendezőjének /. A. Bardemnak 1963-ban spanyol—argentin koprodukcióban készült Ártatlanok című filmje sok szempontból érdekes alkotás, bár nem éri el a fent említett sikeres müvek színvonalát. Egy esős márciusi délután halálos autószerencsétlenség történik a tengerparti országúton. Az autó roncsai közül két holttestet emelnek ki: a város egyik legismertebb, leggazdagabb polgárának, az autó tulajdonosának és egy fiatal férjes asszonynak a holttestét. Ez az esemény indítja el a lélektani drámát, amelynek szerepében az áldozatok hozzátartozóinak egyéniségén és kapcsolatain keresztül a társadalmi viszonyokról kapunk képet. A két ember kapcsolata ugyanis csak halálukkal kerül nyilvánosságra, ám így is a titokzatosság fátyla veszi körül. Senki sem tudja, milyen volt ez a kapcsolat: véletlen találkozás, futó szerelmi kaland, vagy va» lamilyen tartós, titkos viszony? Az iparmágnás családja mindent elkövet a botrány eltussolására. Ebben azonban az elhunyt fiatalasszony férje a legnagyobb akadály, akiben felesége elvesztése után ébred fel a maró féltékenység. Amíg az aszszony élt, inkább a megszokás, mint a szerelem fűzte őket öszsze. Most a férjet e féltékenység űzi, hajtja, hogy kinyomozza, valóban hűtlen volt-e hozzá az asszony. Gyötrődésében az elhunyt iparmágnás leányánál, Elenánál talál megértésre, s a férfi részéről itt talán a bosszú ls szerepet játszik. A lány családjának minden tiltakozása ellenére fellángol közöttük a szerelem. A 19 éves Elena hajlandó mindent vállalni ezért az érzésért, ám a férfi nem méltó hozzá, egy jól jövedelmező állás, autó és fényűző lakás elég ahhoz, hogy a leányt elárulja... A fiatal férj szerepében Alfredo Alcon1, Elena megformáló jában Palma Valdes-t ismerjük meg. HOVA MENNI? Ricky Flint börtönnek érzi otthonát, s a városnegyedet, ahol él. Szeretne kitörni ebbői a környezetből, de számára a „nagyvilág" elérhetetlen. Jack, a helyi tolvaj betörést készít elő, amibe Ricky is belekeveredik. Ennek során Ismerkedik meg Cattel és a fiatalokat azonnal hatalmába keríti a vonzódás. Kapcsolatuk izgalmas, ellentétes érzelmektől fűtött, s magán viseli az utca minden jellegzetes vonását. A betörési akció nem sikerül, Ricky megsebesül. A kórházból visszatérve egy nagy verekedésben leszámol a bandavezérrel, majd meglepetésszerűen feleségül kéri Cattet és együtt keresnek valahol egy védett sarkot, a maguk, szerelmük számára. A film Michael Fisher regényéből Basil Dearden rendezésében készült. S. K. Rita Tushingham és Mike Sarne a Hová menni? cimű angol film főszereplői. Gyenge színvonal Velencében Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy ez évben a velencei filmfesztiválon nem szerepelt csehszlovák film. A fesztivál vezetősége Véra Chytilová Százszorszépek című új filmjét elutasította, a film kvalitásaira vonatkozó kifogásokkal. Ez ís szerepet játszik abban, hogy nagy várakozással tekintettünk az idei velencei fesztivál elé, amely a művészi értékek kiemelését tűzte zászlajára. Ennek a koncepciónak felelt meg az a tény ís, hogy a versenybe mindössze 13 filmet válogattak ki. Csakhogy a levetített filmek nem támasztották alá ezt az igényes koncepciót. A filmvásznon narkomanok, huligánok, szexuális problémákkal vívódó tehetetlen hősök váltogatták egymást. Természetesen kellő „művészi" csomagolásban, de mindennek igen kevés köze volt a ma emberét érintő és érdeklő problémákhoz. Egyenesen botrányszámba ment az Éjszaka játékai című svéd film bemutatása, amely a hivatalosan kiküldött újságírók előtt zajlott le, akiket rendőri asszisztencia mellett igazoltattak a vetítés megkezdése előtt. A film Jelenetei ugyanis heves vitákat váltottak ki. A filmek közül említésre méltó a Baltazar kalandjai elmü, erősen propagált francia film, R. Bresson rendező műve. A film történetének hőse Baltazár, a szamár, de a hangsúly természetesen az emberek ábrázolásán van. S ami érdekes, a film főleg az emberi gyengeségeket és rosszaságot ábrázolja, csakhogy nem kritikai hangon, hanem az elkerülhetetlen sorsszerűség aláhúzásával^ Olasz—algériai koprodukcióban készült G. Pontecorvo Harc Algírért című filmje, amelyben kiválóan sikerült feleleveníteni Algír város lakóinak harcát a francia gyarmatosítókkal. A dokumentumanyagokat bőségesen és rendkívül hatásosan alkalmazó film a történelmi események drámai lepergetésével, valamint erős művészi eszközeivel hat az értelemre és az érzelmekre. Megrázó alkotás, amely helyenként szükségszerűen nyersen ábrázolja a valóságot. A Fahrenheit 541 című angol film, amelyet nagy várakozással fogadott a fesztlválközönség, csalódást okozott. R. Vadim, az Ismert francia rendező Zola-feldolgozása sem felelt meg a várakozásnak, bár a publikum egy részénél kassza sikerre sz _ —ska— számíthat.