Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-14 / 254. szám, szerda

Az" ügy tehát bíróságra he rült. Alsó- és felsőbb fokon ls Balkó Józsefnek adtak igazat. De mit ért vele, ha Gábor László a bíróság döntését sem vette tudomásul. A helyzet egyre feszültebbé vált. Tóth János, mivel a HNB elnökét a maga oldalán érezte, nem törődött azzal, hogy kié a föld, ki fizeti utána az adót, ki műveli meg, a termést a magáénak követelte. A mólt évben Balkóék kukoricával ültették be a földjü ket. Be is kapálták, de a termést Tóth János vitte haza. Világos nappal huszadmagával letörte Balkóék kukoricáját és hazavitte. Az esetnek maga a HNB elnöke is szemtanúja volt. Mégsem tett semmit az ügyben. Három napba, is beletelt, mire tessék-lássék jegyzőkönyvbe vették a dolgot. Ebbep azonban csak 5 mázsányi kukoricáról volt szó. Nevetséges dolog, hogy 43 áron csak öt mázsa kukorica teremjen. Vajon mi értelme volt a valóság elfer dítésének? Erről Balkó József rövidesen meggyőződött. Az esetet szerette volna bíróságra adni,, de nem vették fel, mivel a történtekről felvett jegyzőkönyvben csak öt mázsa kukorica szerepel. Ennek az értéke nem haladja meg az 500 koronát. Az ügy tehál a HNB bün tetőtanácsa elé tartozik, Gábor Lászlóéknak kell benne ítéletet mondaniuk. Illetve csak kellett volna, mivel az ügyet a mai napig sem tárgyalták meg. AZ IDÉN TÓTH JÁNOS már maga is belátta, hogy ennek a torzsalkodásnak, ellenségeskedésnek semmi értelme. A kérdé ses földhöz már nem nyúlt. Gábor László azonban még így ls köti az ebet a karóhoz. Még ma is azzal „ijesztgeti" Balkóékat: ő majd megmutatja, hogy a föld úgysem marad az övék. Ha Tóth Jánosnak nem kell, átadja az állami gazdaságnak. És ezzel akkor fenyegetőzik, amikor az állami gazdaság már nemcsak szóban, de írásban is tudtára adta Balkó Józseféknek, hogy a földjére egyáltalán nem tart és nem is tarthat igényt, mivel az említett parcella törvényes tulajdonosa Balkó József. Tehát az állami gazdaság nem tart rá igényt, Gábor László mégis mindenáron rá akarja tukmál ni, csakhogy ne maradjon Balkó Józsefé. De miért? Szinte érthetetlen ez a magatartása. Gábor László például — most, hogy megkíséreltük tisztázni az ügyet, kijelentette: Bárki mondja is, ő mégsem ad igazat Balkónak. Ha rajta múlna, a földjét sem hagvná meg! TALÁN JOBB IS, hogy ma már nem csupán rajta múlik. Gábor Lászlónak nem is kell feltétlenül egyetértenie az igazságszolgáltatás döntésével, de azt, mint a Kolonyi Helyi Nemzeti Bizottság elnökének, feltétlenül respektálnia kell! Ö sem szabhat külön törvényeket büntetlenül a saját szájíze szerint. SZARKA ISTVÁN Miért A kérdés a bíróság asztala mögül hangzott el. Az asztal előtt fiatal ember áll, huszonhárom éves. Életében először került bíróság elé. Súlyos bün elkövetésével vádolják. Látszik rajta: a kérdés nem érte váratlanul, számított rá. A válasz mégis váratott magára, bizonytalanul, habozóan hangzott. — Miért? — ismétli a kérdés első szavát. Megvonta a vállát. Ez a mozdulat valószínűleg azt fejezte ki, hogy maga sem tudja. A rabolt pénzre nem volt szükségem, — folytatja — a szövetkezetben havi ezertíáromszáz-ezernégyszáz koronát kerestem, azonkjvül jelentős értékű természetbenit is kaptam. Csakis azért tettem, mert részeg voltam. Nagyon sajnálom, ami történt, nagyon megbántam. A másik vádlott egy évvel fiatalabb az előbbinél. A fenti kérdésre csaknem azonos a válasz. Traktoros a szövetkezetben, a természetbenieken kívül átlagosan 1600—1700 koronát keres havonként. — Magam sem tudom megmagyarázni, hogyan történt — jelenti ki. — Csakis az alkohol hatásának tulajdoníthatok mindent. A kérdésre a harmadik, a legfiatalabb vádlott is hasonlóképpen felel. Ítélőképességét megzavarta az alkohol. Mindhárman jó munkaerkölcsű, dolgos fiatalok voltak, a szövetkezetben szerették őket, viselkedésükkel nem volt különösebb baj. Általában rendes embereknek tartották őket. Egy napon mégis rendőrök kíséretében távoztak hazulról, s nemsokára bíróság elé kerültek. Megtámadtak és kiraboltak egy gyanútlan embert. Mindhárman nőtlenek voltak, családi gondok, anyagi nehézségek nem gyötörték őket, ren des keresetük, megfelelő megélhetésük volt. S mégis súlyos bűntett történt. A csíkos ruhába kényszerüli fiúk előtt minden bizonnyal számtalanszor felmerül <t kérdés: Miért teL tem? Hogyan lehettem ilyen meggondolatlan? Miért? Hogyan? |*\élután közgyűlést tartott a szövetkezet. A napi munka végeztével a tagság a nagy teremben gyülekezett. Késő estébe hajlott az idő, mire megtanácskozták a közösség ügyes bajos dolgait. A gyűlés után egyesek a boros pince felé vették az irányt. Nem kellett hoszszú utat megtenniük, a pincét csak néhány lépcsőfok választotta el a gyűlésteremtől. Jófajta bort mértek odalenn, kelleBALKÖ JÓZSEF, a nyitrai járás egyik kis falujában, Kolonyban lakik, de már huzamosabb ideje Prerovban dolgozik. Nem volt már otthon nyugta, maradása. Gábor László, a helyi nemzeti bizottság elnöke megmondta, hogy akadékoskodó emberre nincs szükség a faluban. (Balkó József az elnöknek ezt a kijelentését a szembesítésnél ls megismételte. J És neki nem volt tovább maradása. Hozzánk küldött panaszlevelében ezzel kapcsolatban a következőket írta: „A keserűség, Gábor László elnöknek velem szemben tanúsított magatartása, oktalan elfogultsága, igazságtalansága elkergetett a faluból. meggyűlöltette velem a földet. amelyet mindennél jobban szerettem". Tényleg izgága ember Balkó József? Ha. valaki szemében azért izgága, hogy igazságát keresi, akkor igen. Ide s tova már ötödik esztendeje járja a hivatalokat, bíróságokat. Keresi az igazát. És ami a legérdekesebb. a HNB-én kívül valamenynyi szerv neki adott igazat. Persze hogy neki, hiszen igazsága kézenfekvő. Most is, amikor a faluban jártunk, egy nya lábnyi hivatalos írást tárt elénk, végzéseket, határozatokat, ame lyek az ő javára billentik az igazság mérlegét. Sajnos azonban, ez' mind kevésnek bizonyult. Hiába volt a bírósági döntés, egyezség, a JNB határozata, Gábor László elnök csak nem akart tudomást venni róluk. / A BAJ MÁR RÉGEBBI KELETŰ. Akkor kezdődött, amikor — bár igen megkésve — Kolonyban is megalakult a szövetkezet. Balkó József is aláírta a belépési nyilatkozatot. Csupán egv kikötése volt: a hét hektárját beviszi a közösbe, csak a falu végén levő 43 áras parcelláját hagyják meg. Legyen az az ő háztáji földje. Kikötését azzal indokolta, hogy idővel építkezni szeretne. Kérését akkor indokoltnak, elfogadhatónak tartották. írást is kapott róla, hogy a 127/12-es parcella továbbra is megmarad személyi használatában. Bizonyos idő múlva Gábor László került a szövetkezet élére. Ekkor érte Balkó Józsefet az első csalódás. Állítólag a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a számára meghagyott földet is a közöshöz „csapják". Fel is szántották és bevetették lucernával. Gábor László, a HNB jelenlegi elnöke, ezzel kapcsolatban így nyilatkozik. — Balkó József nem a szövetkezet vezetőségével „alkudta" ki a kérdéses parcellát, hanem azoknál, akik a szövetkezetet szervezték. Ezt a szerződést tehát nem tarthattuk kötelezőnek a szövetkezetre. A BÉKESSÉG KEDVÉÉRT Balkó József akkor nem forszírozta különösebben a dolgot. Lel2. Oswald nem volt egyedül Ha a Warren-bizottság figyelembe veszi Connally kormányzó vallomását, amit Zapruder felvételei is alátámasztottak, megdől a kivizsgálás egyik legalapvetőbb állítása, miszerint a dallasi gaztett egyetlen gyilkos műve. Az utóbbi kutatások azonban épp ezt a megállapítást vonják kétségbe. A szakértők különö. ^IIHHMHHaiMaMMtfHMMHi ke mélyén azonban ott élt a keserű tudat: becsaptak. A kolonyi szövetkezet azonban igen rövid életűnek bizonyult. 1961-ben átvette az állami gazdaság. Balkó József szövetkezeti tagot is a községházára hívták azzal a céllal, adja kezeírását, hogy földjéről lemond az állaBALKÓ JÓZSEF igaza mi gazdaság javára. Nem akadékoskodott most sem. Csak azt kérte, ha már- a szövetkezet el ts vette a faluvégi földecskéjét, hagyja meg neki az állami gazdaság, összeült a helyi nemzeti bizottság tanácsa. 1961. október 30-i keltezéssel megszületett a határozat, illetve szerződés. amelyben a község vezetői indokoltnak találták Balkó József kérelmét és ennek megfelelően döntöttek. A szerződés, amelyet egyrészről a HNB akkori elnöke és titkára, másrészről Balkó József írt alá, meghagyta tulajdonosának a 127/12 parcellát. NEMSOKÁRA új emberek kerültek a HNB élére. Gábor László szövetkezeti elnök a helyi nemzeti bizottság elnöke lett. Hatvankettőben tagosították a falu határát. Tóth János fuvaros ekkor a következő követeléssel állt a HNB tanácsa elé: A tagosításnál a másfél hektár földje az állami gazdaságba került. A földért földet akar. De honnan vegyen az elnök földet? Aztán gondolt egyet. Tóth Jánosnak átadta Balkó József 43 ár földjét. Amikor a tulajdonos tiltakozott ez ellen, az elnök kijelentette: Vele semmiféle szerződést nem kötött. A föld egyébként is az állami gazdaságot illeti és kártérítés fejében Tóth Jánosnak adja. (Az igazság azonban az, hogy nem az állami gazdaság, hanem Gábor László aláírásával a HNB ajándékozta el Balkó József földjét.) Így csalódott keservesen Balkó József másodszor is. Bírósághoz fordult igazságtételért. Balkó József ragaszkodott saját földjéhez, de Tóth János sem engedett a huszonegyből. Neki a HNB adta a földet és Gábor László továbbra is az ő pártján áll. BALK0 JÓZSEF védte a magáét, Tóth János viszont nem akarta feladni könnyen szerzett „örökségét". A helyi nemzeti bizottság meg nem akart tudomást venni a dolgok további fejlődéséről. Ök a földet Tóth Jánosnak adták és kész. sen Oswald mesterlövészi képességeit vitatják, de a lövedék ballisztikus pályája és a fegyver pontossága körül is indokolt kételyek támadtakCSODAFEGYVER VAGY MESTERLÖVÖ? A világ egyik leggyakorlottabb mesterlövészének kellett volna lenni ahhoz, hogy az olcsó japán távcsővel felszerelt, elavult Carcano-tipusú fegyverrel Oswald 5,5 másodperc alatt három lövést adjon le, amely közül kettő hihetetlenül pontos volt. Azt pedig a Warren-bizottság is megállapította, hogy Oswald katonáskodása idején közepes lövő volt és az utóbbi időben keveset gyakorolt. Zapruder filmfelvételei viszont azt bizonyítják, hogy 5,5 másodperc telt el az első és a Kennedyt fején találó harmadik lövés között, amelyet a 313. képkocka pontosan megörökített. A gyilkosság kivizsgálásakor az FBI mesterlövészei és szakértői közül csupán egynek sikerült Ilyen rövid idő alatt három lövést leadni, de itt sem vették figyelembe a pontosságot. A legjobb eredményt elérő Franzier azt mondotta, ha mozgó célpontra kellene lőnie, az további másodperceket venne Igénybe. A Warren-bizottság mégis Oswaldot mondotta ki a kizárólagos gyilkosnak, különben összeomlott volna ellentmondásokkal teli megállapítása. Ráadásul még az is kiderült, hogy senkinek sem jutott eszébe ellenőrizni Oswald fegyverét, vajon a gyilkosság napján egyáltalán használták-e. Erre azért lett volna szükség, mivel a paraffin-vizsgálat során Oswaldon a puskapornak semmi nyomát sem találták. FURCSA GOLYÚ S ha már sok a furcsaság Oswald fegyvere körül, még különösebb a Kennedy elnök nyakán áthatolt, majd állítólag Connally kormányzót súlyosan megsebesítő puskagolyó „története". E bűnjelet ugyanis nem a sebesültből operálták ki, hanem az egyik kórházi alkalmazott teljesen tiszta állapotban találta valamelyik hordágyon. Azt sem tudta megmondani, hogy melyiken. H. Popkin,, kaliforniai történész szerint ez a golyó valóban csodálatos. Azt ugyan megállapították, hogy Oswald puskájából lőtték ki, de a Kennedy boncolását végző orvosok kijelentették, hogy a golyó sem Kennedy, sem Connally testét nem járhatta át, mivel csak a kormányzó testéből 194 milligramm törmeléket operáltak ki, holott a talált lövedék csak 762 milligrammot vesztett súlyából. Ráadásul egyáltalán nem deformálódott, holott az Oswald fegyveréből kísérletképpen különféle tárgyakba lőtt golyók mind elformátlanodtak. Igy az egyik legjelentősebb bizonyíték igen kétes .értékű, s a gyilkosság körüli zűrzavarban bárki becsempészhette a kórházba a golyót. Megállapították azt is, hogy ha Kennedyt a könyvraktár ablakából kilőtt golyó találta volna el, a kiszámított ballisztikus tette ? mesen elszórakoztak a vendégek. Ott idogáltak az előbb említett fiatalemberek is. Közelükben poharázgatott a történet másik két főszereplője: egyik ismerősük, aki tényleges szolgálati idejét töltötte a hadseregben, meg egy idegen férfi. Azt szokták mondani, hogv mértékkel nem árt a jó bor. K szavak igazához nem fér kétség. Csakhogy a szeszes ital mindenkire más hatással van, ezért a mérték is minden embernél változik. Nem beszélve arról, hogy italozás közben legtöbben nem igen veszik észre, mikor lépik át a határt, amelyen túl már nem a saját ész, hanem az alkohol gőze irányítja az elhatározást. A pincében jó hangulatban teltek az órák, gyorsan ürültek a poharak. Kalis László, történetünk egyik főszereplője éjfélig egymaga három liter bort elfogyasztott, két társa, Slsák Gyula, meg Tóth Károly is több mint egy liter bort megittak fejenként. Éjfél után néptelenek voltak a vágsellyei utcák. Csupán a pince előtt volt egy kis élénkség, a hazafelé Induló vendégek búcsúzkodtak. Történetünk szereplői ls elbeszélgettek egy Ideig. Itt lépett hozzájuk a pincében látott ismerős katona. Jaros Vendelin. Félrehúzta őket és megsúgta nekik, hogy nagyobb .összegű pénz van annál az embernél, akivel együtt ivott. — Könnyen elvehetnénk tőle — javasolta. — Elvezetem egy félreeső helyre, lekapjuk a lábáról és kizsebeljük. Nem kell félnetek, nem lesz belőle semmi baj. A három fiatalember józan ésszel talán felháborodva viszszautasítja az ajánlatot, hiszen azelőtt becsületes életet éltek, soha eszükbe nem jutott volna, hogy ilyen módon szerezzenek pénzt. Ha Józanok lettek volna... Csakhogy nem voltak józanok, sőt nagyon is az alkohol hatása alatt voltak. Igy történt, hogy a nitrogéngyár felé vezető úton az éj sötétjében üldözőbe vették, a földre teperték és bántalmazták történetünk ötödik főszereplőjét, Majd átkutatták a zsebeit és elvettek tőle csaknem ezer koronát — aznap kézhez kapott fizetési előlegének nagyrészét. Utána elengedték áldozatukat, majd hazafelé indultak. Egy utcai lámpa halvány fényénél megszámlálták az elrabolt pénzt és megosztották. Kétszáz és egynéhány korona .. . és többévi szabadságvesztés jutott fejenként. GAL LÁSZLÓ pálya szerint a lövést a hátába kapta volna. Az elnök testét átjárt golyót ugyanis, csaknem függőlegesen kellett volna kilőni, vagy pedig az elnöknek legalább 20 fokos szögben előre kellett volna hajolnia. Zapruder filmje azonban kétséget kizáróan igazolja, hogy Kennedy egész idő alatt teljesen egyenesen ült. A gyilkosság rekonstrukciója és az orvosi szakértők hivatalos adatai alapján Oswald első lövése nem sebesítette meg az elnököt. Valaki más, egészen más helyről, sokkal meredekebb szögből lőhetett. A Nation című lap cikke szerint valószínű, hogy az útjelző tábla volt a jel a lövések leadására, és amikor Kennedy gépkocsija odaért, a két lövés csaknem egyidőben dörrenhetett el, két különböző helyről. Sok emberben felvetődik a gondolat, hogy Oswald csak áldozati bárány lehetett, akinek magára kellett terelnie a figyelmet, hogy az igazi gyilkos egérutat nyerhessen. A megkérdezett tanúk többsége 4—5. sőt 6 lövést is hallott. A Warren-bizottság azonban makacsul ragaszkodott a három lövéshez. "Érdemes kicsit bővebben foglalkozni a tanúvallomásokkal és a legjelentősebb tanúk fölöttébb gyanús halálával. Következik: 3. TANÚVALLOMÁSOK Oswald távcsöves Carcano-fegy vere, amely a szakértők véleménye szerint meglehetősen félre hordott.