Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-12 / 221. szám, péntek

Különlegességek kiállítása Az 1967. évi terv - a gazdasági konszolidálódás terve Hivatalos külsőségek nélkül, de az érdeklődők tömeges jelenlétében nyílt meg a prágai Hadtörténeti Múzeum egyik termében a Különlegességeket Gyűjtők Klubjának kiállítása. A terembe lépő látogató az első pillanatban meglepődik; elbűvölve áll meg a bejáratnál és azon gondolkozik, hol is kezdje a szemlét ezen a különleges kiállításon? Mert néznivaló akad bőven. Hatalmas hangtölcsérű század eleji gramofonok, régi rendjelek és kitüntetések, zenegépek, zenélőórák, menetrendek, kulcskarikák, levelezőlapok, sportjelvények, pénzérmék, étlapok, repülőtársaságok plakátjai a világ minden részéből, színes üveggombok, söralátétek. A Különlegességeket Gyűjtők Klubja — más néven hobbyklub — nemrég alakult. Tagjainak száma meghaladja az ötszázat. A kiállított gyűjtemények azon kívül, hogy a gyűjtő leleményességéről tanúskodnak, érdekes kortörténeti dokumentumok is. Például egy szenvedélyes játékkártya-gyűjtőnek sikerült megszerezni a drezdai fogház rabjai által készített kártyákat. Egy másik gyűjtő pedig az első köztársaság idején a munkanélkülieknek kiadott „kolduscédulák" több fajtáját gyűjtötte össze ... Azok a látogatók, akik a századelejét, a húszas és harmincas évek hangulatát kívánják felidézni, beindíthatják a még ma is jól működő nagy tölcsérű gramofont, illetve zenegépet. A világ minden tájáról . „hazahozott" étlapok, szállodacímkék, turista-prospektusok, poggyászcímkék stb. ötletes összeállítása tarka képet nyújt a látogatónak. Ha valamelyik bélyeggyűjtőt pl. érdekelné az elmúlt hetven év okmánybélyeg-kiadása Európa különböző országaiban, ezen a kiállításon áttekinthetést kaphat erről is. Az újonnan alakult klub elnöke Jaromír Pavlát. A klub címe: Klub sbératelű kuriozit — Czechoslovak Hobby Club — OKD Kallntnova 28, Praha 3. (srn) Söröspohár alátétek és söröspoharak a kiállításon Brondejs felvétele A

kisáliomás felől deres hajú, sovány férfi közeledik kerékpáron a HNB épülete felé. Erőlködve tapossa a pedált, fején ellenzős sapka. Süt a nap, az utcán pótkocsit húzó traktor robog. Feleden vagyunk, s a sovány férfit Varga Lajosnak hívják, jelen pillanatban a HNB titkárát helyettesíti, aki betegen fekszik a járási kórházban. Leszáll a kerékpárról, megtörli verejtékes homlokát. Kint volt a határban egy sürgős ügyet elintézni, arca kipirosodott a nyári melegben. S máris a HNB hűvös emeleti irodájában ülünk, kékes dohányfüstbe burkolózva. Nem véletlen, hogy őt bízták meg a titkári teendők ellátásával. Ifjú korában gazdasági iskolát végzett, és 1947 óta megszakítás nélkül a HNB tagja, a mezőgazdasági bizottság vezetője. Közel húsz év óta foglalkozik a község ügyeivel, melyekből bőven kijut, hiszen Feled elég nagy falu, hajdan járási székhely volt. Először — mint minden feledi, ha a lakhelyéről faggatod — az új művelődési otthonra tereli a szót. Nem csoda: az épületet a múlt évben avatták fel, s küllemét és berendezését tekintve nem találsz hozzá hasonlót a járásban, de még a szomszéd járásokban sem. Az építés 45 százalékát a község lakosai brigádmunkában végezték, s ezért 37 személy jutalmat és oklevelet (Folytatás az 1. oldalról) ményekre. Ma, amikor az iparban sikerül elérni a termelés 8 százalékos növekedését, ennek az eredménynek a népgazdaság szükségleteinek jobb kielégítésében, tehát az exportban is meg kell nyilvánulnia. Ebből a szempontból azonban számos vállalat munkájával nem lehetünk megelégedve. Mindenkinek világosan kell látnia azt, hogy a csehszlovák népgazdaság csak azokkal a forrásokkal rendelkezik, amelyeket a vállalatok hoznak létre, s amíg nem teremtik meg őket, nem lehet biztosítani szükséges mértékben sem a termelést, sem a behozatalt, s végeredményben a vállalatok jövedelmét sem. Tartalékok — mindenütt A jövő évi gazdasági terv kiegyensúlyozottsága szempontjából fontos az új irányítási rendszer sürgős érvényesítése is. A vállalatoknak egyre jobban fel kell használniuk az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket, s teljes mértékben érvényesíteniük kell az összes gazdasági eszközt tervjavaslataik hatékonyságának növelésére. Ettől függ ugyanis a népgazdaság fejlesztésének elengedhetetlen hatékonysága s végeredményben a vállalatok jövedelmének és dolgozóik jutalmazásának a mértéke is. Az új rendszer nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli, hogy a felhasználással (fogyasztással j szembeni követelmények összhangban legyenek a forrásokkal, ezért többet kell számolni, kalkulálni és mérlegelni kell a megoldás optimális változatait. A kormány az elmúlt időszakban számos elemzést végzett, amelyek leleplezik a népgazdaságban felhalmozódott tartalékokat. Az egyik legnagyobb tartalék az állóalapokban rejtőzik: nincsenek eléggé kihasználva. Az 1963. évben például lényegesen csökkent a hatékonyságuk, az iparban úgyszólván az 1959. évi színvonalra süllvedt. E hanyatlás következményeit máig sem sikerült kiküszöbölnünk. Az állóalapok hiányos kihasználásával függ össze a munkatermelékenység növekedésében mutatkozó tartalék is. A dolgozóknak gépekkel és berendezésekkel való ellátása az 1961— 1965. években gyorsabb ütemű volt, mint a munkatermeiékapott. Varga Lajos, akárcsak a HNB többi tagja, derekasan kivette részét a munkából. S nem csupán azzal a céllal, hogy példát mutasson, hanem elsősorban azért, mert szívügye volt a kultúrház felépítése. A terv megvalósítása nem ment simán, különösen az anyagbeszerzés terén merültek fel gyakran nehézségek. De az akkori titkár és a többiek Iparkodását siker koronázta. Két esztendőn át sok-sok szombat délutánjukat, vasárnapjukat töltötték el malterozással, falazással. Mikor az épület elkészült, a község asszonyai je>lentek meg a „porondon", hogy a takarítást elvégezzék. A kisállomás közelében serényen folyik az új vendéglő építése. A létesítményben kávéház, korszerű konyha, pince és raktár is lesz. A HNB tervbe vette, hogy a község központjában lebontanak néhány régi épületet, s a helyükön kétmillió korona költséggel emeletes házat építenek. Az épület földszintjén üzletek lesznek, az emeletet pedig szállodai szobák foglalják majd el. Varga Lajos a szövetkezet problémáit is jól ismeri. Tagja az EFSZ vezetőségének, és egy ideig csoportvezető volt. Elmondja, hogy a feledi szövetkezet a közepesek közé tartozik. Véleménye szerint a fejlődést az gátolja, hogy az EFSZ későn, 1957-ben alakult meg, és a JNBkenység növekedése. Ebben a fejlődésben nagy szerepet játszik az ésszerűtlen munkaszervezés és technológiai fegyelem hanyatlása is. Bár az 1964. s főleg az 1965. évben bizonyos javulás állt be a munkatermelékenység növekedésében, még nem következett je lényeges fordulat. Még ma is túlságosan növekszik a foglalkoztatottság, a múlt évhez viszonyítva május végéig 60 000 dolgozóval nőtt. Az 1967. évi terv előkészítésénél szem előtt kell tartani néhány további nemkívánatos jelenséget, például azt, hogy az átlagbérek az elmúlt évhez viszonyítva csupán 1,1 százalékkal növekedtek, ami azt bizonyítja, hogy a jutalmazásban még nem kielégítő a denivellizálási folyamat. A tartalékok kiaknázása Az 1967. évi népgazdasági tervben természetesen még nem várhatunk mélyreható változásokat. A direktív irányítás feloldásának és a gazdasági eszközök nyomásának azonban azt kell eredményeznie, hogy a vállalatokban fokozatosan kiküszöbölik a nem hatékony termelés okait, korlátozzák az ilyen termelést, s jobban kihasználják az állóalapokat, a nyersanyagokat, valamint a munkaerőt. A források aktivizálása ma a gazdasági eszközök objektív érvényesülésére, az anyagi érdekeltségre és a piac nyomására támaszkodik. Ezek a tényezők differenciáltan fogják befolyásolni a vállalatok munkáját gazdasági helyzetük s társadalmi hatékonyságuk szerint. A vállalatoknak és az üzemeknek tudatára kell ébredniük, hogy ha versenyképesek akarnak lenni a többi vállalatokkal s növelni akarják dolgozóik bérét, jobban ki kell használniuk az állóalapokat és a forgóeszközöket, hatékony termelésre kell áttérniök, jobban kell fedezniük a társadalom szükségleteit, fel kell szabadítaniuk a ki nem használt munkaerőket, hatékony beruházásokat kell eszközölniük, s ugyanakkor meg kell találniuk az utat a külkereskedelmi szervezetekkel való együttműködés elmélyítéséhez, hogy helyesen reagálhassanak a külföldi piacokon uralkodó helyzetre. Űj típusú terv Már a jövő évben lényeges változások lesznek a vállalatoktól mindeddig nem kapott megfelelő támogatást. 684 hektáron gazdálkodnak, s az utóbbi években — a nehézségek ellenére — két marhaistállót, két sertésólat, fiaztatót, hizlaldát építettek és gépparkokat létesítettek. Az állami gazdaság és a HNB vezetői úgy vélik, legjobb lenne, ha a szövetkezet beleolvadna az állami gazdaságba. A tagság azonban ma még nem ért ezzel egyet. Aránylag sok gondot okoznak a HNB tagjainak az egyéni gazdák. Egy példa: az egyik egyénileg gazdálkodó paraszt évrőlévre learatja és behordja az EFSZ által elvetett termést egy földterületről, amely a szövetkezethez tartozik. A helyzet odáig fajult, hogy saját erejükkel nem tudták megoldani, az ügy aktái a népblrák asztalára kerültek. Ez azonban kirívó eset, a peres kérdések zömét sikerül úgy megoldani, hogy egyik fél se „húzza a rövidebbet". A kerületi vtzszabályozó vállalat, melynek nagy fióküzeme van Feleden, már régebben megígérte, hogy a vadvizes, mocsaras területeket lecsapolja. Sajnos, az üzem késlekedik, s a feledi mocsarak kérdése máig sem oldódott meg. L| a már Itt vagyok, nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem: kinek az érdeme, hogy olyan jó a feledi kenyér? Egykor Babarík István pékmester — ma már nyugdíjas ember nak és a felsőbb gazdasági egységeknek a tervhez, illetve teljesítéséhez való viszonyában. Már maga az a tény, hogy a vállatai terv a régebbitől eltérően valóban olyan terv lesz, amelyet a vállalat — az általánosan érvényes szabályok betartásával — maga állított össze s lényegesen csökken a direktív utasítások száma, minőségi változást eredményez a tervfeladatokhoz való viszonyban. A kollektívák és az egyes dolgozók álláspontja a tervvel szemben aktív lesz. Eltűnik a passzivitás és a formális tervteljesítés. Kifizetődik a kezdeményezés, a termelési-technológiai eljárások alkotó és progresszív megoldása, a meglevő tartalékok leleplezése, egyszóval kifizetődik kalkulálni s keresni a problémák megoldásának leghatékonyabb változatát. A CSKP Központi Bizottsága már 1965. januárjában jóváhagyta az új gazdasági mechanizmus elveit. Azóta szüntelenül széles körű magyarázó akció folyik, s kipróbálás alatt '11 az új elvek helyessége és életképessége. Ez a folyamat szükségszerűen befolyásolja az emberek gondolkodását is. A tervfeladatok újszerű megközelítésséhez azonban most tettük a döntő lépést, amikor kitűztük a vállalatok gazdálkodásának keretfeltételeit. A vállalatok ugyan még nem Ismerik részletesen az összes feltételt, különösen az árak átépítésének konkrét következményeit s a külkereskedelemben uralkodó viszonyokat sem, ennek ellenére is nagy lépést tettünk előre. Az, hogy a kormány kötelezte magát: nem fogja megváltoztatni a gazdálkodás alapfeltételeit, megteremti a stabilitás légkörét a hozraszcsot szférájában pedig teret biztosít a vállalkozókészségnek. Az 1967. évi terv a csehszlovák népgazdaság konszolidálási folyamatának elválaszthatatlan része. Erre mindenütt és mindig gondolnunk kell. Előkészítésénél mai objektív feltételeinkből kell kiindulnunk. Dolgozóinknak, műszaki szakembereinknek és közgazdászainknak az adott lehetőségek maximális kihasználására kell törekedniük, a vállalatokban pedig oly módon kell megoldani a problémákat, hogy ezek r-'nd a társadalom, mind a vállalat és minden dolgozó számára hasznosak legyenek. — dolgozta ki az ízletes kenyér készítésének fortélyát. Később a helybeli állami péküzem ellenőrévé nevezték ki. A mostani üzemvezető, aki rokona Babaríknak, szintén jól ismeri az idős pék módszerét. A lakosság életszínvonala Feleden Is szemmel láthatóan emelkedett. Az utóbbi években mintegy ötven családi ház és két emeletes bérház épült a községben. A közszolgáltatási üzem vezetését nemrég a járási vállalat vette át. A felvásárló üzem tervel közt szerepel, hogy a közeljövőben artézi kutat fúrat a községben, mely az egész környéket elláthatja Ivóvízzel. A vegyelemzés során a víz kitűnőnek bizonyult. A HNB szorgalmazni fogja a munkálatok megkezdését, mivel a falu mélyebben fekvő részein jelenleg elég rossz az ivóvíz. Ezeken a helyeken külön csőhálózatot készítenek. 1970-ig felépül a feledi egészségház, melybe 12 fekvőhely kerül, gyengélkedők részére. Az orvosi és fogászati rendelőket Is ebbe az épületbe költöztetik át. A távlati tervben szerepel az is, hogy a község iskoláit (680— 700 tanuló, 34 tanító) egy fedél alá költöztessék. Egy „600 vagonos" raktár felépítésére is sor kerül, s a péküzem mellé malmot szeretnének építeni. Az állatkórház, amely öt évvel ezelőtt nyílt meg, fellendíti a község forgalmát. A szövetkezeti klub még nem alakult meg, noha a művelődési otthon szépen berendezett helyiségei kellemes környezetet kínálnának a klubtagoknak. A Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üiem szakemberei által készített HD 1200 F típusú aminosav-analizátor aranyérmet nyert Moszkvában a korszerű mezőgazdasági gépek és műszaki berendezések nemzetközi kiállításán. Képünkön: Varga Aladár műszerész kipróbálásra készíti elő az analizátort. (ČTK - Valko felvétele) vilfláminterju A HNB másfél havonként plénumgyűlést tart. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a 30—40 résztvevő kezdeményező kedve. Legutóbb a félévi tervteljesltést ismertették, és megvitatták a pártkongresszus határozatait. Ä társadalmi szervezetekkel való együttműködés jó, elsősorban a nőbizottság fejt ki dicséretes tevékenységet. Mivel a házcsoportok a múltban nagy területen, szerteszét épültek, elhatározták, hogy az építkezést a jövőben a falu központjában kell folytatni. Az útjavítást Is minél előbb el kellene kezdeni. A HNB vezetőinek és tagjainak gyakran fő a feje a „nehéi emberek", a cigány polgárok ügyei miatt. Főként a munkaviszonyuk, a be nem jelentett lakhelyük és gyermekeik Iskolába járása (vagy inkább nem-járá» sa) vitára ad okot. T

erv, gond, tennivaló van tehát elég. Nézem Varga Lajost, akin látszik, hogy min* den idegszálával a község éš közösség életét, gondjait „vigyázza". Az az ember, akinek szótárában a közügyekkel való foglalkozás életformát jelent. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jó HNB-tag legyen? — teszerö fel a kérdést. — Ha az ember elvállal valamit, végezze a dolgát lelkesen és lelkiismeretesen. Ha errö képtelen, ne vállaljon funkciót. Azt hiszem, ennél tömörebben és találóbban senki sem tudná a választ megfogalmazni VERES JÁNOS EMBERHEZ MELTO GONDOK ÚJ LELET A J ASZÓI KÖNYVTARBAN A híres lászói könyvtárban, a megnövekedett turistaforgalom ellenére sem szünetel az aprólékos könyvtárfejlesztési munka. M achay G éz a könyvtáros erről munkatársunknak a következőket mondotta: • Hány kötetet tartanak nyilván könyvtárukban ? Mintegy 135 000 könyvet és temérdek feldolgozásra váró régi folyóiratot. • Rábukkannak-e időnként új leletekre? Az elmúlt évek folyamán több kisebb könyvtár olvadt be a jászói könyvtárba; tehát még sok anyag vár itt feldolgozásra. Nemrégiben rátaláltunk Anton Bernoláknak 1825-ben Budán nyomtatott „Slowár Slovenskí" című cseh—latin—német—magyar, négynyelvű, rendkívül értékes szótárának eddig hiányzó két kötetére. • A könyvtár legértékesebb példánya? Nehéz kérdés, de véleményem szerint Robertus Holkot, 1436-ban Oxfordban megjelent, kézzel írt „Commentaria in Cantium Canticorum" című kódexe. • Sok a külföldi látogató? Igen, különösen a nyári hónapokban. Németek, amerikaiak, franciák, angolok, és természetesen a leggyakrabban magyarok látogatnak el hozzánk. ftäf