Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)
1966-08-02 / 211. szám, kedd
Ügyesek az aratóink Szövetkezetünkben az aratás az idén sokkal gördülékenyebben folyik, mint az elmúlt években. Ez elsősorban a jó munkaszervezésnek, szövetkezeti tagjaink áldozatos munkájának köszönhető, akik ebben az Időszakban nem tekintenek a munkaidőre. A helybeli és a Trenčtnbôl segítségünkre jött kombájnosok is egyaránt derekasan kiveszik részüket az aratásból. 290 hektáron az árpát már kicsépelték. Több mint 100 hektárról kazlakba raktuk a szalmát. A felszabadult területeken gyors ütemben folyik a tarlóhántás. Ha az időjárás engedi, néhány napon belül befejezik a 310 hektár búza aratását is. CSÚKÁS KAROLY, Bény át nem furcsa? — hogy rosszul tanuló lányomat még a mezőgazdasági középiskolába se vették fel — teszi fel a kérdést a számomra ismeretlen levélíró, Szarka István Felnőtt a testvér című cikkében. (19B6 július 24 1 Hogy az igazat bevalljam, kissé felháborított maga a kérdés, sértette önérzetemet En 1965-ben végeztem el a mezőgazdasági technikum közgazdasági szakát, így hát a helyzetet jól ismerem. Merem állítani, hogy diáktársaim bármelyike bátran felveheti a versenyt az általános műveltséget nyújtó középiskolák végzett hallgatóival. Sőt, az általános műveltség mellett nekünk szaktudással is rendelkeznünk kell. Bizony becsületesen és lelkiismeretesen kellett tanulnunk, hogy az iskolában megálljuk helyünket. Helytállónak tartom azt a megállapítást is, mely szerint: „Ma már nem kell" „kötéllel" fogni a fiatalokat a mezőgaz dasági iskolákba" Gyermekkorom óta erre a pályára készültem, ennél szebb hivatást el sem tudok képzelni. Több kenyeret, húst, tejet, tojást juttatni a dolgozók közös asztalára! Kikerültem az életbe, a gyakorlatból is tudom, mi a mezőgazdasági munka, és mondhatom — elégedett vagyok. Szívesen megjegyezném, hogy évfolyamtársaim is így vélekednek. Boldogok vagyunk, hogy szakma, jó szakma van a kezünkben. A mezőgazdaság ma egyre nagyobb teret hódít. — Hát nem furcsa? — teszem fel most én a kérdést. Igaz, más értelemben. Nem furcsa, hogy akadnak még így gondolkodó szülők? Remélem, hogy a mezőgazdasági iskolák hamarosan olyan tekintélyt szereznek maguknak, hogy nem hallunk majd önérzetünket sértő megjegyzéseket. Remélem, hogy „csak" jó tanulókat fognak felvenni. NAGY LlDIA, Vecseklő Jó étvágyat — sok bosszúsággal A múltban kedvenc konzerveim közé tartozott a Malackyn készült szegedi gulyás. Igaz, az üveg tetejét csak lógóval lehetett levenni. de a finom, húsos káposzta kárpótolt. Most azonban az ízetlen káposztában csak itt-ott találni bfirös, kövér mécsingot. A bosszúság sora ott fejeződik be, hogy az üres üveget sem vesilk vissza. A finom szegedi gulyás helyett tehát — az otthontél távol levfi munkatársaimmal együtt — csak bosszúságot nyelek. NÉMET ERNŐ, Bratislava Ä VAROS, mintha kissé szégyelné, szinte a kert alá bújtatta el a járás egyetlen, de nem éppen csinos küllemű és nem is nagyon korszerű tejfeldolgozóüzemét. Egy szóval: a galántai tejüzem nincs a nagyközönség szeme előtt. Ettől függetlenül azonban naponta százak és ezrek szóba hozzák. Tejtermelők, illetve tej- és tejtermék-fogyasztók egyaránt. Hogy miért? Naponta több mint nyolcvanezer liter tejet juttatnak a járás mezőgazdasági üzemel a galántai tejüzembe. A termelők dicséretére legyen mondva, ez a mennyiség 10 százalékkal több a tervezettnél. Perecz Gyula, a tejüzem igazgatója mégsem állíhatja, hogy partnereik, a tejtermelők házatáján minden a legnagyobb rendben van. Néhány szövetkezet, köztük Réte, Boldog és Jóka jóval kevesebbet adnak el egy-egy tehéntől, mint amennyi -a járási átlag. A panasz azonban elsősorban nem Válasz helyett másik tejből önt egy csőbe, a „varázsszer" is előkerül és mindjárt más adatokat olvashatunk le — ők a kémcsőről, én a papírról. Itt már csak 3,4 százalék a zsírtartalom —, ezt én is meg tudom állapítani. — A zsírtartalom nem okozna nagyobb problémát, minthogy hiba csúszik a számításba. Ugyanis a tervezettnél kevesebb lesz a vaj, a tejjel pedig tjbb lesz a munka — magyarázza Perecz Gyula igazgató. — Annál nagyobb gondot okoz az a nyolc százalékos savanyúság. Mert a tej savanyúsága percről percre növekszik, a feldolgozása pedig nem megy egyik percről a másikra. S ha az ilyen tej az üvegekbe, illetve az üzletekbe kerül, akkor már A FOGYASZTÓ IS BELESZOL a tejüzem munkájába. És jogosan, ha a nem forralható, alig hasznosítható tejért annyit fizet, amennyiért jó tejet kelleCsak kettőn áll a vásár t ezek felé irányul, hanem ... de előbb hallgassuk meg a termelő-panaszosok egyikét. — Mi a tejtermelésből igazán kivesszük a részünket — mondotta nemrégiben a Dolná Streda-i zootechnlkus —, bennünket mégis gyakran emlegetnek a legrosszabbak között. Ritka az olyan járási értekezlet, hogy a tejjel kapcsolatban ne kapnánk bírálatot. Hát tehetünk mi arról, ha a tejüzem már többször nem vette át tőlünk a tejet? Ugye, kérem, itt is kettőn áll a vásár. Rajtunk, meg a tejüzemen. Csak hát a rövidebbet mindig a termelő húzza. Nos, mit szól ehhez a tejüzem vezetősége? Először is elismeri, hogy néhány hét alatt több mint 25 ezer liter tejet nem vett át a termelőktől. Mi tagadás, nagy dolog volt ez a korábbi gakorlathoz viszonyítva. Hiszen eddig nem termelhettek annyi és olyan tejet a mezőgazdasági üzemek, amennyit és amilyet egy cseppig meg ne vásárolt volna a tejüzem. Csoda-e, ha az Illetékes mezőgazdasági üzemek megdöbbenve kérdezték: — Talán már annyi a tej, hogy a népgazdaságnak nincs mindre szüksége? Mielőtt az igazgató válaszolna, meginvitál üzemnézésre. Előzetesen csak annyit árul el, hogy a járás egyetlen tejüzemének napi kapacitását mlndöszsze 40 ezer liter tejre tervezték. Most több mint 80 ezer liter tejet kell feldolgozniuk naponta. Hát hogy a nézelődés közben ezt is vegyem figyelembe. A LABORATÓRIUMBAN Szőcs Rőzsika és Lovas Ilonka foglalatoskodik a pultok, csövek, lombikok között. Ami azt Illeti, érdekesebbnek, bonyolultabbnak hittem a két fiatal lány birodalmát, mint amilyennek az első benyomásra látom. Berendezéséről ítélve az ember nem tulajdonítana különösebb jelentőséget ennek a laboratóriumnak. Amikor azonban az igazgató unszolására a beavatottak elárulják, hogy mit is művelnek ebben a kis „boszorkánykonyhában", kezd érdekessé válni a dolog. Mindig tudtam, hogy a tej fehér, még azt ls, hogy a fekete tehén is fehér tejet ad, de azt, hogy a tejnek olyannyira a „lelkébe" láthat valaki, mint ahogyan ez a két lányka, azt még nem Is sejtettem. — Látja — mutatja Rózsika =--, ez a tej 3,9 százalékos zsírtartalmú, tehát jó nyersanyag a feldolgozásra. A savanyúsága is mindössze 7,2 százalék, tehát ebből a szempontból is kifogástalan. — És mikor lenne kifogásolható? ne kapnia. Nem érthetünk tehát egyet a Dolná Streda-iakkal, hogy a tejjel kapcsolatosan csak kettőn áll a vásár. Hogy a fogyasztó mennyire beleszólhat és beleszól a tejüzem munkájába, arra nemcsak az elárusítóhelyeken, hanem itt a szomszédos helyiségben is választ kaphatunk. A 2,5-szer 3,5 méteres szobácskában, a kisebbik laboratóriumban történik a kész termékek minőségi ellenőrzése. Bergendl Gabika most ugyan egyedül végzi az ellenőrzést, de nem mindig ilyen csendesek a napjai. Mert az egészségügy illetékesein kívül a fogyasztó közönség képviselői is gyakori vendégek a laboratóriumban. Különösen a hadsereg illetékesei végzik nagyon komolyan a minőségi ellenőrzést és természetesen nem mindig a friss termékeket veszik vizsgálat alá, hanem már a forgalomban levő árut. Magától értetődő, hogy a tejüzemnek az ellenőrzés ellen nincs és nem is lehet kifogása. Ha a vásárló minden termékből megkívánja a minőségi árut, miért ne kívánná meg éppen a mindennap asztalra kerülő tejnél és a tejtermékeknél a minőséget? Ki tagadhatja, hogy gyermekeink mindennapi táplálékának kifogástalan minősége emberi és társadalmi szempontból legalább annyira fontos, mint a kifogástalan ruha, cipő stb.? Az üzem tehát — teljesen érthetően '— ragaszkodik ahhoz, hogy az olyan tej, amelyik a többit is elronthatná, ne kerüljön feldolgozásra. Ilyen szempontból persze a csupán benti, a laboratóriumi elemzés egy kissé már olyan eső után köpenyeg lenne. Hiszen a kínt átvett tejet a tejüzem köteles kifizetni. Megelőző Intézkedésre volt tehát szükség, nemcsak üzemi, hanem társadalmi érdekből is. A tejüzem szállítói kint az átvevőhelyen is mérik a tej savanyúságát s a nem megfelelőt egyszerűen meghagyják a termelőüzemnek. Miért is rontaná a többit? A termelőüzem, ha nem is teszi pénzzé, a takarmányozásnál még hasznosíthatja. SOK MÉG A PROBLÉMA Azt hihetnők, hogy ezzel ki ís merültek a tej termelői, feldolgozói és fogyasztói közötti problémák. Pedig dehogy. Hiszen még arra a kérdésre sem adtunk választ — a galántai járás tejtermelőinek van-e lehetőségük arra, hogy megóvják a tejet a savanyodástól. Nos, erre a kérdésre hadd válaszoljak azzal, hogy a járásban 145 hűtőberendezés áll a tejtermelők rendelkezésére. Egyetlen liter tej sem savanyodna meg, ha valamennyi hűtőt kihasználnák. Megszívlelendő bírálat ez néhány szövetkezet címére. Talán túl messzire kanyarodtam az üzemnézéstől, de őszintén szólva ebben a naponta több mint 80 ezer liter tejet feldolgozó üzemben több a probléma, mint a látványosság. Igaz ugyan, hogy egy évvel ezelőtt még az asszonyok mosták a rengeteg kannát, ezt a munkát most már az automata végzi. Az is igaz, hogy új gépek választják ki a vajat, de az ls, hogy az asszonyok még mindmáiig kézzel-hassal emelgetik a 25 kilónyi ládákat, mert a szállítószalag beszerelése az illetékesek „jóvoltából" még mindig késik. Perecz Gyula, az üzem igazgatója másfél évvel ezelőtt nem valami gazdag örökséget vett át elődjeitől. Különösen a raktárok nyújtanak elszomorító látványt. Azt hihetnénk ugyan, hogy az ilyen, mindennapi fogyasztási terméket előállító üzemben nincs szükség raktárra, de bizony tévednénk. Hadd említsek még két számot. Naponta megközelítőleg 1750 kilogramm vajat termel az üzem, ebből azonban csak 500 kg-ot vásárol meg a Jednota, illetve a járás többi fogyasztója. Ottjártamkor 20 tonna vaj avasodott a nem megfelelő raktárakban. Mert a központi raktárak nem vitték el a felesleget. Nem csupán ennyi, jóval több a sürgős megoldásra váró probléma. Az üzem vezetői mégis bizakodnak, hogy a jövőben a tejüzem az eddiginél is eredményesebben dolgozik. Tavaly termékeik 98 százaléka érte el az első osztályú minőséget. Jövőre? Akkor már a mezőgazdasági üzemek is az új, a tökéletesített irányítási rendszer alapelvei szerint gazdálkodnak. Ettől pedig a közvetlen partnernak, a tejüzemnek is van mit remélnie. HARASZTI GYULA EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ Könnyű betegség a mandulagyulladás? A mandulák és az őket körülvevő nyálkahártyák gyulladásos elváltozásalt anginának nevezzük. A mandulák mirigyes képződmények, amelyek a nyirokrendszerhez tartoznak és elhelyezésük szerint beszélhetünk: orr-, nyelv- és garat-mandulákról. Ez a nyirokmirigy-rendszer hatalmas szerepet játszik a kórokozók felfogásában és semlegesítésében. Amikor mandulagyulladásról beszélünk, leginkább a garatmandulák kóros elváltozására gondolunk. Az angína oka: a kórokozó mikróbák elszaporodása a mandulákban. A megbetegedés a szervezet ellenállóképességének csökkenésekor áll be. A gyulladás rendszerint magas lázzal jár, amely elérheti a 40 C fokot is. További tünetei: torokfájás, hányinger vagy hányás, hideglelés, levertség és a nyaki nyirokcsomók megduzzadása és fájdalma. Orvosi rendelőinkben most a nyár közepén is nagyon sok a vírusos eredetű angina-beteg. E betegség kezelésekor teljes testi és lelki nyugalomra van szükség. Legjobb ágyban feküdni. A lázt hidegvizes borogatással, naponta 2—3 tabletta Acylpyrinnel csökkkenjük. Ajánlatos sok citromos teát és limonádét inni. Penicillint vagy más gyógyszert csak az orvos írhat elő. Nagyon fontos, hogy a beteg fehérje- és vitamindús táplálékot kapjon. A mandulák körül keletkezhetnek gennyes gócok, abscessusok, amelyeket legsikeresebben csak sebészetiig kezelhetünk. Ha a kórokozók és a velük kitermelt mérgek nagyobb mennyiségben kerülnek a vérbe, veszélyes és gyakran halálos vérmérgezés-szepszis következik be. Nagyon veszélyes komplikáció a vesegyulladás és a reumatizmus. E két betegséget a kórokozó mikróbák által kiváltott szervezeti túlérzékenységgel, vagyis allergiával magyarázzuk. A vesegyulladás szintén antibiotikumokkal, pihenéssel és diétával kezelhető. A reumatizmus megnyilvánulhat az izületek gyulladásával, szívizomgyulladással és az úgynevezett vitustánccal, amely ideggyulladás következménye. 100 angínás közül még napjainkban ls 3—4 válik a reuma áldozatává. Az első reumatikus rohamot — amely magas lázzal és az izületek fájdalmával jár — gyakran követi a többi. Sajnos jelenleg is nagyon nehéá a reuma kezelése és a reumás beteg sokszor egész életér re kénytelen szenvedni e komoly kórtól. Ha figyelembe vesszük ezeket a tényeket, világossá válik, hogy az angina nagyon is komoly betegség, amelynek kezelését nem szabad elhanyagolnunk. Nagyon fontos tehát, hogy a mandulagyulladást kipihenjük és ne szüntessük be a gyógyszerek szedését még a tünetek elmúltával sem. Dr. Juhász István Kiselejtezettből újat A Párkányi Állami Gazdaság központi műhelyében a 37 éves Kuklls Imrét és a 39 éves Bircsák Ferencet, a két jó barátot régóta foglalkoztatta az a gondolat, hogy a kiselejtezett gépekból, illetve alkatrészeikből valami újat, hasznos gépet szerkesszenek. Tervük megvalósításához kaptak egy kiselejtezett ZM 330-as gabonakombájnt, egy magyar silókombájnt, egy egysoros KB-I kukoricakombájnt, egy kétkerekű RT-204-es trágyaszórót, egy DOSV 40-es szalmafújót és egy szállítószalagot. E gépek alkatrészeiből egy olyan gépet szerkesztettek, mely a megkeményedett műtrágyát a kupacokból felszedi, megtöri, a tartályba szállítja, s meghatározott helyre elviszi s ott kiszórja. Ezt a munkát egy személy, a gépkezelő maga végzi el. Poros, vagy szemcsés műtrágyából 1 6 perc alatt 1 köbmétert vesz fel, megkeményedettből 10 perc alatt telik meg az egyköbméteres tartály. Ezt a mennyiséget 10 perc alatt ki is szórja. A felszedés s a kiszórás tehát 16—20 percnyi időt vesz igénybe. Ehhez számítjuk még az utat. Szélcsendes időben 18—20 m szélességben hinti a műtrágyát. A 40 hektáro* heretáblára a szuperfoszfátot 2 ás fél íri alatt szórták kl. .. Ismerjük a műtrágyázás eddigi módjait. A kézit már több helyen gép, sőt repülőgép váltotta fel. A repülőgép egy hektár műtrágyázásáért átlag 50 koronát számit. Ez az újonnan szerkesztett trágyaszúró kombájn ezt a munkát alig 2 koronáért végzi el. A két szakember szabadalmaztatni szeretné az általuk szerkesztett gépet. (n. J.J A Komnajn (elszedi, őrli s a tartályba szállítja a műtrágyát. A gépet Bircsák Ferenc kezeli.