Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-04 / 213. szám, csütörtök

KÖZÉLET Indiai vendégek a CSKP Központi Bizottságán (ČTK) — A Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodó KUMARASZ­VAMI KAM'ARADZS, az Indiai Nem­zeti Kongresszus Párt elnöke és kísérete tegnap a délelőtti órák­ban az ulifinevesl Állattenyésztési Kutató Intézetbe látogatott. Dél­után DRAHOMÍR KOLDER, a CSKP Központi Bizottságának titkára, elnökségének tagja (ogadla az in­diai vendégel. A baráti légkörben folytatott beszélgetésen vélemény­cserét folytattak a csehszlovák— indiai kapcsolatokról. Fogadás (CTK) — Lin Tsien, a Kínai Népköztársaság nagykövetsé­gének katonai attaséja, a kínai népi felszabadító hadsereg nap­ja alkalmából a nagykövetségen koktélpartit rendezett, melyen jelen voltak katonai és politi­kai életünk képviselői. Utolsó búcsú ELHUNYT KAREL KREIBICH (ČTK) — Augusztus 2-án 83 éves korában elhunyt KAREL KREIBICH elvtárs, Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának alapító tagja. Kreibicb elvlárs 1883-ban Cvikovban szülé­iéit, mint munkáscsalád gyerme­ke. Már ifjú éveiben bekapcsoló­dott a munkásmozgalomba jablo­nec nad Nisouban és Liberecen. 1921-ben a CSKP egyik alapító tag­ja volt. Mint újságíró működött, később tagja volt a CSKP Közpon­ti Bizottságának, és nemzetgyűlési képviselő lett. Az 1920—1933-as években a Szovjetunióban műkö­dött, hazatérése után ismét mint újságíró dolgozott. A megszállás éveiben aktív te­vékenységet fejtett ki a külföldi el­lenállási mozgalomban, Angliában. A felszabadulás után a Csehszlo­vák Rádióban, a Tájékoztatásiigyi Minisztérininban, majd mint Cseh Szlovákia szovjetunióbeli nagykö­vete tevékenykedett. A munkásmozgalomban kifejtett sokéves tevékenységéért Köztársa­sági Érdemrenddel tüntették ki. Andrej Bagar nemzeti művésztől (Folytatás az 1. oldalról) elhunyt legközelebbi hozzátar­tozói, valamint politikai, kultu­rális és közéletünk kiválóságai. Jelen voltak a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai, Alexander Dubček, az SZLKP KB első titkára, és Mi­chal Chudík, az SZNT elnöke, az SZLKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagjai, a Közopnti Bizottság osztályveze­tői, az SZNT elnökségének tag­jai és más hivatalos személyisé­gek, valamint a konzuli képvi­seletek tagjai is. Népünk nevében Michal Chu­dík, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke búcsúztatta Andrej Ba­gart, aki „egész életében hűsé­gesen szolgálta a dolgozó né­pet, s nemcsak művészetével, hanem fegyverrel a kezében is küzdött felszabadításáért és Jobb életéért". Michal Chudík elvtárs Andrej Bagar művészi tevékenységét méltatva megemlítette, hogy az elhunyt csupán a Szlovák Nem­zeti Színház műsoraiban mint­egy 300 szerepet alakított, de kiforrott tehetségével s művé­szetével a Csehszlovák Film, a Csehszlovák Rádió és Televízió műsorait is gazdagította. Fe­lejthetetlen és múlhatatlan ér­tékű munkát végzett mint peda­gógus és rendező, és érdemdús volt politikai tevékenysége is. A gyászbeszéd elhangzása után dr. Karel Janű mér­nök, professzor, a tudományok doktora, az iskola- és művelő­désügyi miniszter helyettese, dr. Ottó F e r en c z y, a bratislavai Zene- és Színművé­szeti Főiskola rektora és Ivan T u r z o, a Szlovák Nemzeti Színház igazgatója búcsúztatták az elhunytat. Amikor felhangzottak a cseh­szlovák államhimnusz akkord­jai, lassan legördült a függöny azon a színpadon, amellyel elválaszthatatlanul egybeforrt Andrej Bagar élete és munkás­sága. A koporsót az Internacionálé hangjai mellett emelték a gyászkocsiba, amely elindult a brnói krematórium felé, ahol Andrej Bagar földi maradvá nyáit elhamvasztják. Eltemették Vincent Lukáč elvtársat A bratislavai Csalogányvölgyi temetőben augusztus 3-án he­lyezték örök nyugalomra Vin­cent Lukáčot, az érdemekben gazdag antifasiszta harcost, aki július 31-én életének 45. évé­ben hirtelen elhunyt. Alekszej Koszigin programbeszéde (Folytatás az 1. oldalról) Elmélyül a Szovjetunió és a szocialista országok barátsága és a vielnami néphez fűződő fegy­verbarátságunknak különösen nagy jelentősége van az imperia­lista agresszió visszaverésében. Lelkesen támogatjuk a forradalmi Kubát az amerikai imperializmus részéről történő provokációk bo­nyolult feltételei között vívott harcában. A szovjel kormány a nemzeti érdekeket az internacio­nális érdekekkel összehangolva kitartóan törekedni fog a szocia­lista országokkal folytatott gazda­sági együttműködésre és kereske­delmi kapcsolatai különféle for­máinak továbbfejlesztésére. A szovjet kormányfő kiemelte a kö­zelmúltban lezajlott bukaresti ta­nácskozások eredményét. A szovjet kormányfő külpoliti­kai expozéjában behatóan foglalko­zott a kínai vezetők egységbontó politikájával. Hangoztatta: az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak az a meggyő­ződése, hogy a szovjet—kínai vi­szonyban mutatkozó tesznitség szöges ellentétben van a szocia­lista világrendszer országai kö­zötti kapcsolatok jellegével. A szovjel kormány a Kínai Népköz­társaság iránti politikájában to­vábbra is abból az őszinte törek­vésből fog kiindulni, hogy pártunk és népünk a marxizmus—leniniz­mus és a proletár nemzetköziség elvei alapján helyre akarja állí­tani baráti kapcsolatainkat és egységünket a népi Kínával. Ez az álláspont megfelel a szocialista országok, tebát a kínai nép érde­keinek is az imperializmus ellen, a békéért és a társadalmi haladá­sért vívott közös harc érdekeinek. Koszigin ezután a szovjet külpo­litika második fő feladatával, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmak támogatásával foglalkozott. Han­goztatta, hogy a Szovjetunió fej­leszteni akarja baráti kapcsola­tait valamennyi ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal. Am nem titkoljuk, hogy azokkal az orszá­gokkal rokonszenvezünk, amelyek a nem kapitalista fejlődési utat választották. A Szovjetunió erősí­teni fogja barátságát az EAK-kal, Algériá-val, támogatni fogja Szí­riát, Irakot és más arab államo­kat a nemzeti függetlenség meg­szilárdítására és a társadalmi ha­ladásra irányuló törekvésükben. — mondotta. Az afrikai népek ön­állóságának megszilárdítására és antiimperialista harci összefogá­sára is törekedni fogunk. Az ázsiai államok közül a leg­sokoldalúbb baráti kapcsolatokat Indiával alakította ki a Szovjet­unió. amely erősíteni akarja ba­ráti kapcsolatait Bormával és to­vábbi lépéseket kíván tenni a szovjet—pakisztáni együttműkö­dés bővítésére. A szovjetország keresni fogja a latin-amerikai ál­lamokkal való kapcsolatai bővíté­sének útjait. A szovjet kormányfő a továb­biakban a Szovjetunió és a kapita­lista országok kapcsolataival fog­lalkozott. Elítélte az Egyesült Ál­lamok vietnami agresszióját és a képviselők helyeslő tapsa közepet­te kijelentette: A Szovjetunió kor­mánya erejétől telhetően mindent megtesz, hogy segítségére legyen a vietnami népnek az amerikai megszállók mielőbbi kiűzésében. Az Egyesült Államok politikája veszélyes ábrándokat ébresztett a nyugatnémet revansistákban, akik azt hiszik, hogy a német kérdést az általuk diktált feltételek sze­rint lehet megoldani. Senkinek sem fog sikerülni a második vi­lágháború eredményeinek felül­vizsgálása, Európában létrejött a szocialista államok szilárd szövet­sége. Ebben a szövetségben a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaság mellett áll. Ennek a szövetségnek elég ereje van ah­hoz, hogy keleten egyszer s min­denkorra elzárja az ntat a német militarizmus elől. A Szovjetunió továbbra is keres­ni fogja a német kérdés békés megoldásának útját, éspedig a két német állani fenállásának elisme­rése alapján. Amig azonban a vi­lághelyzet nem javul meg alapjá­ban, a Szovjetunió erősíteni fogja a szocialista országok katonai együttműködését. A Szovjetunió és a többi szocialista ország néze­te szerint az európai problémák megítélésének formái különfélék lehelnek. A legígéretteljesebbnek egy európai értekezlet összehívá­sát tartják. Bármikor készek va­gyunk részt venni egy Ilyen érte­kezleten úgy, hogy az más érde­kelt országoknak is megfeleljen. Koszigin pozitív példaként em Illette a szovjet—francia kapcsola­tokat. Említést tett a bővülő szov jet—olasz kapcsolatokról is. Han­goztatta, hogy a Szovjetunió a Né­met Szövetségi Köztársaságot ís az európai biztonság erősítésén mun­kálkodók között szerelné látni. A továbbiakban a Szovjetunió és Finnország, valamint Afganisztán kapcsolatait méltatta. Végül han­goztatta, hogy ba a jelenlegi fe­szült helyzet nem is kedvez mé­lyen szántó leszerelési intézkedé­seknek, részleges intézkedéseket azért lehetne foganatosítani. Pél­dául megköthetnék az alomfegy­ver el nem terjesztéséről és áz összes nukleáris kísérletek betiltá­sáról szóló egyezményt. A szovjet kormányfő a továb­biakban az ENSZ nagy szerepé­vel foglalkozott. Koszigin programbeszédét a képviselők lelkes tapssal fogad­ták. A tanácskozás végén nyi­latkozatot fogadtak el, amely a szovjet lakosság nevében éle­sen elítéli az Egyesült Államok vietnami agressziójának fokozó­dását. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa helyi idő szerint 18.30 órakor befejezte első üléssza­kát. Az új szovjet parlament ülése munkajellegű volt, realiz­mus és a csúcsszervek össze­tételének stabilizálódása jelle­mezte. Haiphongná! erős ellenállásba ütköznek a légi kalózok Hanoi (CTK) — Az amerikai pilóták, akik kedden részt vet­tek Haiphong, a VDK második legnagyobb városának bombázá­sában, az újságírók előtt kije­lentették, hogy Vietnam fölött eddig még sohasem találkoztak ilyen erős elhárító tűzzel. Be­vallásuk szerint a bombázás eredményét nem láthatták, mi­után a robbanás sűrű füstfelhőt idézett elő. Róbert McCloskey, az Egye­sült Államok külügyminisztériu­mának sajtótitkára kijelentette, lehetséges, hogy az amerikai katonaság behatol az Észak- és Dél-Vietnamot elválasztó demi­litarizált övezetbe. A sajtótitkár a Reuter és az AFP washingtoni jelentése szerint hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok nem hallandó átengedni a de­militarizált övezetet az észak­vietnami alakulatoknak". Természetesen ez a kijelentés bizonyltja, mennyire valótlan az Egyesült Államok által han­goztatott frázis, miszerint nem akarja a konfliktust kiterjeszte­ni, és nem akar semmiféle rend­szert megdönteni. A világ közvéleménye tilta­kozásának egyik kiemelkedő eseménye lesz a novemberben Párizsban megrendezendő nem­zetközi bíráskodás, amely Bert­rand Russel brit filozófus és békeharcos kezdeményezésére Ítéletet mond a vietnami hábo­rúban bűnös személyek felett. A vádlottak között szerepel majd Johnson elnök, Rusk ame­rikai külügyminiszter, McNama­ra hadügyminiszter és Cabot Lodge, Amerika saigoni nagy­követe. A népbíróság tagjának eddig Jean Paul Sartre francia filozófus, Simoné de Beauvoir irónő, Peter Weiss német szár­mazású svéd író és számos más nemzetközi tekintélynek örven­dő személyiség jelentkezett. (Folytatás az 1. oldalról) barbár háborúja, valamint a Né­met Szövetségi Köztársaság mi­litarista köreinek azon igyeke­zete fölött, hogy atomfegyvere­ket szerezzen, sem pedig e kö­rök területi és revanslsta köve­telései vagy más háborús tűz­fészek felett. Napjainkban' a honvédelem az egész nép ügye és rendkí­vül fontos feladat. Ezért emel­te ki a XIII. pártkongresszus a CSSZSZK védelmi rendszere olyan irányú tökéletesítésének és elmélyítésének szükségessé­gét, hogy az szilárd és egysé­ges politikai, gazdasági és ka­tonai rendszert alkosson. A kongresszus egyúttal hangsú­lyozta, hogy a CSSZSZK védel­me szerves része a Varsói Szer­ződés országai egységes védel­mi rendszerének, amely a Szov­jetunió hatalmas gazdasági, tu­dományos-műszaki, valamint po­litikai és erkölcsi erejére tá­maszkodik. A XIII. kongresszus a fegy­veres erők számára fontos fel­adatokat tűzött ki. Külön hang­súlyozta a fegyveres erőknek, mint államunk védelmi rend­szere bázisának jelentős szere­pét, azok harci, műszaki, va­lamint politikai és erkölcsi fel­készültsége további javításának szükségességét, a többi szocia­lista ország hadseregeivel, kü­lönösképpen a szovjet hadse­reggel való szövetség elmélyí­tését. A kongresszusi tárgyalásra Jellemző objektív és alkotó mun­kamódszer példaként szolgál az állam védelmi rendszere és a fegyveres erők megszilárdítása ierén végzett munkánkban. • A bukaresti ülés számus kérdéssel foglalkozott. Mi­lyen főbb következtetések A SZOCIALIZMUS ÉS A BÉKE VÉDELMÉÉRT vonhatók le ebből a ta­nácskozásból? A bukaresti tanácskozások dokumentumai és ezekkel össz­hangban a CSKP KB elnöksége és a CSSZSZK kormányának jú­lius 15-1 határozata elsősorban gazdag, pozitív programot je­lentenek a világ- és áz európai biztonság megszilárdításában, valamint a nemzetek békés együttműködésének fejlesztésé­ben. Ezt bizonyítja a „Nyilatko­zat az európai béke és bizton­ság megszilárdításáról" doku­mentum zárórésze is, amely fel­hívást tartalmaz valamennyi európai kormányhoz és nemzet­hez, a békeszerető erőkhöz, hogy politikai és ideológiai meggyőződésüktől függetlenül egyesítsék erőfeszítéseiket an­nak érdekében, hogy Európa — a világcivilizáció és a kultúra egyik legfontosabb központja — a tartós béke és a világméretű kölcsönös megértés hatalmas tényezőjévé váljék. Ehhez né­pünk minden erejével kész hoz­zájárulni. A világbéke és az európai biztonság megszilárdítása érde­kében kifejtett erőfeszítéseink­nek osztatlan része az éberség azokkal az erőkkel szemben, amelyek terjeszkedő politiká­jukban ismét nagy hangsúlyt fektetnek a katonai erőre, mint célszerű politikai eszközre, te­kintet nélkül az esetleges kö­vetkezményekre. E helyzetet te­kintetbe véve, az ülés résztve­vői kifejezték szilárd elhatáro­zásukat, hogy meghiúsítják az amerikai imperialisták és nyu­gatnémet szövetségeseik agresz­szív terveit. Az ülés résztvevői megelége­déssel vették tudomásul némely nyugati országnak a szocialis­ta országokkal szemben köve­tett külpolitikájában mutatkozó realista elemeket. De amíg fennáll az említett veszély — amelyben népünknek rossz em­lékű tapasztalatai vannak —, maradéktalanul erősíteni kell hazánk és a szövetséges biz­tonsági rendszer védelmi fel­készültségét, mint békés erő­feszítéseink alkotóelemét. A politikai tanácskozó testü­let ülése úgyszintén foglalko­zott és élesen elítélte az Egye­sült Államok vietnami agresz­szióját és figyelmeztette az ag­resszorokat a háború további fokozásának következményeire. Az ülés a jelenlegi helyzet elemzéséből indult ki, amikor bármilyen katonai konfliktus kiterjedésének és intenzitásá­nak fokozása veszélyezteti a vi­lág biztonságát, mert egész vi­lágra kiterjedő konfliktussá fa­julhat. Népünk saját történelmi ta­nulságai alapján mélységesen rokonszenvez a testvéri vietna­mi nép harcával. A CSKP KB elnökségének arról szóló dön­tése, hogy kész olyan intézke­déseket foganatosí'ani, amelyek hozzásegítik a vietnami népet igazságos ügye győzelméhez — szintén ezt az általános óhajt és kívánságot fejezi ki. A dol­gozók és a fegyveres erők gyű­lései bizonyítják, hogy népünk a vietnami néppel szemben kész teljesíteni internacionalista kö­telezettségeit. • Miniszter elvtárs, a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaság és hadseregünk miképpen veszi ki részét a Varsói Szerződés tagál­lamai hadseregeinek had­ereje és fegyverbarátsá­ga elmélyítéséből? A CSSZSZK is, mint a Varsói Szerződés valamennyi tagálla­ma, elsősorban megbízhatóan biztosítja saját védelmét és gon­doskodik arról, hogy népi fegy­veres erőink állandóan tökéle­tesítsék harci felkészültségü­ket. Ezért a CSKP XIII. kong­resszusa ismét hangsúlyozta fegyveres erőink harci felké­szültsége fokozásának, az irá­nyítás és a hadvezetés tökéle­tesítésének, a katonaság erköl­csi, politikai egysége és fegyel­me megszilárdításának szüksé­gességé*. A XIII. kongresszus által ki­tűzött, a fegyveres erőkre háru­ló feladatok fontosságát hazánk közép-európai földrajzi fekvése is alátámasztja. Ez a körülmény is jelentős mértékben meghatá­rozza fegyveres erőink helyé* a Varsói Szerződés országai egy­séges védelmi rendszerében és a szocializmus védelmében. Egyéb intézkedéseken kívül a párt katonai politikájának megvalósífásában és a fegyve­res erők előkészítésében fon­tos helyet töltenek be a közös hadgyakorlatok, amelyek a szo­cializmus közös védelmére való felkészülést szolgálják, tökéle­tesítik a testvéri hadseregek pa­rancsnokainak, törzskarainak és csapatainak harci és hadmű­veleti felkészültségét, megszi­lárdítják az együttműködést,, ta­pasztalatcsere-lehetőséget nyúj­tanak és hozzájárulnak a szö­vetséges biztonsági rendszer hadseregeinek katonái közötti fegyverbarátság megszilárdítá­sához. A hadgyakorlatok alatt megszilárdul a fegyveres erők és a lakosság egysége is. Hadseregünk tavaly az NDK­ban vett részt ilyen gyakorla­ton, amelyre „Októberi vihar" néven került sor. A nyilvános­ságot tájékoztatták a hadgya­korlatról. A Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői törzskarának terve szerint és a kiképzési év befejezése alkal­mából az idén szeptemberben a CSSZSZK területén zajlik le a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek „Vltava" elneve­zésű őszi hadgyakorlata. A had­gyakorlaton részt vesznek a szovjet hadsereg, az NDK nemze­ti néphadserege, a magyar nép­hadsereg és a csehszlovák fegy­veres erők különböző fegyver­nemű alakulatai és kötelékei. • Ez alkalommal, miniszter elvtárs, kívánna-e vala­mit mondani a lakosság címére? A bukaresti tanácskozások új­ra igazolták nemzeteink szilárd internacionalista kapcsolatait és az adott politikai problémák megoldásában megnyilvánuló egységet. A Varsói Szerződés országai hadseregeinek egysé­gében és szoros együttműködé­sében látjuk hazánk biztonsá­gának egyik legfontosabb biz­tosítékát. A testvéri együttmű­ködés fogja jellemezni ezt a hadgyakorlatot is. A lehető leg­nagyobb mértékben segíteni e testvéri együttműködést — eb­ben látom a mi konkrét hozzá­járulásunkat. Meggyőződésem, hogy né­pünk és fegyveres erőink min­den tagja forró fogadtatásban részesíti hazánk területén a testvéri hadseregek katonáit.

Next

/
Thumbnails
Contents