Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-26 / 235. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések Jó-e a progresszív kereseti adó? A kereseti adó, mint valamennyi adó, az áru-pénzkapcsolatok fontos eleme. A termelés és még inkább az elosztás feltételei tükröződnek benne. A kereseti adó a lakosság jövedelme újraelosztásának az eszköze. Több fontos szerepet töl* be. Ezek közül a legfontosabbak az akkumulációs, az ellenőrző és a szociális szerep. Akkumulációs szerepe abban nyilvánul meg, hogy az állami költségvetésben a kereseti adó a lakosságtól eredő legjelentősebb bevétel. Csehszlovákiában 1953-ban 6,8 milliárd koronát tett ki. 1964-ben 12,4 milliárdra emelkedett, ami a lakosság által fizetett adóknak 94,2 százaléka. A szocialista szektorból eredő bevétel jelenleg nem elegendő a költségvetési kiadások fedezésére. Bár a kereseti adó kis százaléka az állami költségvetési bevételeknek, általa a lakosság mégis jelenleg mintegy 13 milliárd .koronával közvetlenül hozzá járul az állami kiadásokhoz. A felszabadulás utáni első években a kereseti adó akkumulációs szerepe jelentős volt, de a szocialista gazdaság megszilárdulásával csökkenj. Az utóbbi tíz évben az állami költségvetési bevételeknek átlagban nem egész 10 százalékát képezte. Összege azonban a foglalkoztatottság és á bérek növekedése következtében állandóan emelkedik. Mivel progreszszív tételeket alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy nagyobb keresetből nagyobb az adó, a kereseti adó gyorsabban növekszik, mint az átlagbér. A kereseti adó progresszivitása komoly közgazdasági probléma. A progresszivitás egyenlőtlen adómegterhelést jelent az adófizetők számára. Viszont ugyanazt az összeget egyenletesebb, nem progresszív adóztatással is be lehet vonni a költségvetésbe. Az akkumulációs szerep tehát nem követel progresszivitást. Nem is ebből, hanem a kereseti adó másik két fő szerepéből adódik. A kereseti adó ellenőrző szerepe abban van, hogy a szocialista állam a kereseti adó szerr kezetével a lakosság Jövedelmét szabályozza és ellenőrzi úgy, hogy a bruttó keresettel eredetileg elosztott vásárlóerőt újraelosztja, s így a jövedelmeket egyensúlyba hoza az árualapokkal és a szolgáltatásokkal. Ez fontos szerepe a kereseti adónak és éppen ennek van elsőrendű jelentősége. A jövedelmek szabályozásának szükségességével Indokolják általában a kereseti adó progresszivitását. Jelenleg nemcsak Csehszlovákiában, hanem a többi szocialista, illetve tőkés államban is progresszív tételeket alkalmaznak, ami lehetővé teszi az ún. igazságos adóztatást. Az igazságosságot abban látják, hogy az alacsonyabb jövedelmeket alacsonyabb tételekkel adóztatják, mint a magasabb jövedelmeket. így az állam társadalmi kiadásaihoz nagyobb mértékben járul hozzá az, aki többet keres, akinek nagyobb a fizetőképessége. Ez a nézet, amint később látni fogjuk — egyoldalú. A progresszivitás problémája szorosan összefügg a kereseti adó harmadik fő szerepével, azaz szociális szerepével. A szocialista állam a kereseti adót szociális feladatok megoldáséKiegészítő kölcsön — kálvária nélkül címmel az Oj Szó 1966. Július 22-1 számában megjelent közleményünkben arról adtunk hírt, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium Javaslata alapján a fövfiben egyszerűsítik a kiegészítő kölcsönre való vásárlást, tekintve, hogy a kölcsönre való vásárlást közvetlenül az erre kijelölt üzletekben bonyolítanák le. Közleményünket azzal fejeztük be, hogy néhány üzletben augusztus 1-tűI már ilyen módon lehet kölcsönre vásárolni. Több olvasónk kérésére közöljük, hogy a kiegészítő kölcsönnek ez az új formája csak javaslata a Belkereskedelmi Minisztériumnak s tévesen informálták szerkesztőségünket arrfil, hogy ez a Javaslat augusztus 1-én már életbe is lép. Ha majd a javaslatot az illetékes szervek elfogadják és életbe lép, akkor arról olvasóinkat tájékoztatni fogjuk. ra is felhasználja. Adóengedménnyel segíti a többgyermekes családokat és magasabb adóval terheli azokat a családokat, amelyekben kevesebb az eltartottak száma. így az adótételek progresszivitása 32 százalék. Kérdés, hogy ez magas-e vagy sem. Azon a nézeten vagyok, hogy ez eránylag magas progresszivitás, ha tekintetbe veszszük társadalmunk jelenlegi fejlődési szükségleteit, amikor a progresszív adó fékező tényezőként hathat a magasabb munkatermelékenység elérésében azoknál a dolgozóknál, akiknek a keresete a legprogresszívabban van megadóztatva. Ez a probléma ma különösen időszerű azért is, mert az új irányítási rendszerre áttérve az árupénzkapcsolatokban a munkabér a termelés fontos ösztönzője. A szociális szempontok korlátozzák a munka mennyisége és minősége szerinti elosztási elv érvényesülését. Felmerül a kérdés, helyes-e, hogy a kereseti adó a szociális feladatok megoldásának egyik eszköze? Ez a kérdés nagyon benyolult és nehéz, mert számos további kérdés megoldásával van kapcsolatban (a szociális problémák megoldásának megfelelő és egyszerű formáinak a keresése, a népesedési problémák, az adó fokozatos megszüntetésének a problémája stb.]. A mai szerkezetű kereseti adó fogyatékossága szociális szerepével kapcsolatban az is, hogy egyenlőtlen kedvezményt nyújt az ugyanannyi eltartottat számláló, de különböző jövedelmű családoknak. Minél nagyobb ugyanis a jövedelem, annál nagyobb az adóengedraény. Például két eltartott személy (egy gyermek) esetében az 1200 koronát kereső adóengedménye 74,40 korona, de a 3000 koronát keresőé már 264 korona. Vagyis bizonyos értelemben előnyt élveznek az anyagilag „erősebbek" az anyagilag „gyengébbekkel" szemben. Az a meggyőződésem, hogy a döntő szempont annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy a kereseti adónak legyen-e szociális szerepe, a kereseti adó kapcsolata az anyagi érdekeltA Nové Mesto nad Váhom-i gépkocsi Javítóüzem elegendő pótalkatrészekkel rendelkezik a Robur és Garant típnsú személygépkocsikhoz. Képünkön: Vlado Radiilnský, a javítóüzem egyik szakembere Nové Mesto nad Váhomban fejlesztett, különleges gépekkel dolgozik. (CTK — I. Dubovský felvétele) séggel a munkatermelékenység növelésében s ezzel az egész társadalom termelőerőinek fejlesztésében van. Az anyagi érdekeltséget a szocializmusban elsősorban a béreken keresztül érjük el. A bér a termelés fontos ösztönzője és a lakosság jövedelme növekedésének fő forrása. A kereseti adót úgy kell megszerkeszteni, hogy az anyagi érdekeltség szempontjából összekösse a dolgozók egyéni érdekeit a társadalom érdekeivel. További tüzetesebb elemzés nélkül is megállapíthatjuk hogy a kereseti adó magas progreszszivitása korlátozza a „mindenkinek a munkájáért" szocialista elosztási elv teljes érvényesülését, és bizonyos fokon fékezi a munkatermelékenység növelése iránti igyekezetet. Ennek az elvnek csak a bruttó kereset felel meg. Az anyagi érdekeltség azonban elsősorban a tiszta keresethez fűződik. Az elmondottakból az alábbi következtetés; vonhatjuk le: Jelenleg a kereseti adó fontos helyet foglal el az áru-pénzkapcsolatokban. Döntőnek kell tekinteni akkumulációs és ellenőrző szerepét. Az adótételek progresszivitása indokolt volt főleg a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kezdetén, amikor a tőkés elemek pénzügyi erejének elnyomására szolgált, de jelenleg negatívan befolyásolja az egyéni anyagi érdekeltséget, gyengíti a kezdeményezést és az igyekezetet a munkatermelékenység növelése iránt. Ebből a szempontból a nálunk alkalmazott tételeket erősen progresszívnak tekinthetjük. A kereseti adó ne töltsön be szociális szerepet, ne legyen a szociálpolitika eszköze. A szocialista államnak elegendő más lehetősége van arra, hogy megoldja a szociális kérdéseket, főleg a többtagú családok helyzetét (például családi pótlék, ingyenes kollégiumi étkezés és lakás stb.). E problémák fokozatos megoldására számíthatunk. A kereseti adó szociális szerepének a megszüntetése már ma nagyon időszerű, abból a szempontból, hogy e szerepe az adótételek progresszivitásával megszűnjön negatívan befolyásolni a termelést és az elosztást. Ezt a problémát nálunk úgy oldjuk meg, hogy „fokozatosan és megfontoltan a családi pótlékban összpontosítjuk a többgyermekes családok megsegítésének néhány formáját" (Beszámoló a CSKP KB tevékenységéről a XIII. pártkongresszuson). A kereseti adó fokozatos eltörlését a Szovjetunió már 1960ban megkezdte. Az új ötéves tervben ez az irányzat folytatódik, tovább csökkentik a munkások és alkalmazottak kereseti adóját. Azzal számolnak, hogy 70 rubel havi keresetig eltörölik az adót. Nálunk még nem értek meg a feltételek ahhoz, hogy megszüntessük a kereseti adót. Ez akkor válik majd lehetővé, ha elsősorban a munkatermelékenység növelésével pótolni tudjuk az állami költségvetési bevételekben azt a kiesést, amit a kereseti adó eltörlése jelentene, s ha mással tudjuk majd helyettesíteni ellenőrző (vagyis a jövedelmeket szabályozó) ás szociális szerepét a többgyermekes családok szociális helyzetének megoldásában. JURÁI LIPTÁK mérnök Közgazdaságtudományi Főiskola Új áruház épül Komáromban A 25 ezer lakosú Komárom üzlethálózata ma már nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a modern kereskedelemnek biztosítania kell. A többi városokhoz hasonlóan itt sem fordítottak az elmúlt 20 évben kellő gondot az üzlethálózat továbbfejlesztésére. A Jelenlegi kedvezőtlen helyzet lényegesen megváltozik az új áruház üzembehelyezésével, amelynek az építését a napokban kezdték meg. Ez az áruház Komárom s egyúttal DélnyugatSzlovákia legjelentősebb kiskereskedelmi egysége lesz. 93 elárusító és további 50 alkalmazott gondoskodik majd arról, hogy a vásárlók megelégedéssel hagyják el az áruház épületét. Az eladóterület nagysága — több mint 2300 m

J — lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb textil-, ruházati-, cipő és más iparcikkek mellett élelmiszerekből is bevásárolhassanak az áruház látogatói. Az áruház egyéb tevékenysége szintén a vásárló kényelmét szolgálja majd. Csak néhányat említünk meg közülük: ruhaanyag szabás, készruhákon való Igazítás, az áruházban vásárolt nagyobb tárgyak házhoz szállítása, csomagküldés megrendelésre és más szolgáltatások. (-ács) • •••••••••• ••••••••••• y i f 1

1 •••••••••••••••••••••• GONOSZTEVŐ SZABADLÁBON Lino Ventura játssza a főszerepet Maurice Labro rendező Gonosztevő szabadlábon című izgalmas kalandos filmjében. Olyan férfit alakít, aki valamikor a titkosrendőrségnek dolgozott, s jó összeköttetései vannak az alvilággal. Ma már azonban nem szívesen emlékezik vissza erre az időre, jól menő étterme, csinos felesége, két szép gyermeke, egyszóval tisztes egzisztenciája, szerető meghitt családja, és a lakosság körében tekintélye van. Ezért a leghatározottabban elutasítja, amikor a titkosrendőrség ezredese felkéri, működjön közbe egy honvédelmi szempontból rendkívül fontos dokumentum-csempészés megakadályozásában. A gyanúsított nagyvonalú gonosztevő a férfi múltbéli barátja, aki e több száz milliós „ügylettel" akarja méltón lezárni alvilági pályafutását. Pául Lamiani — az izmos családapa — nem akarja barátját sem elárulni, ám a cél szentesíti az eszközt alapon a titkosrendőrség lehetőségeivel élve rákényszeríti a feladat teljesítésére. Egy megjátszott letartóztatás és szökés után Paul említett barátjánál talál menedéket. Az alvilág törvényei könyörtelenek. A titkos iratok iránt nemcsak a nemzetvédelem, hanem idegen országok megbízottjai is érdeklődnek, Söt, a gonosztevő banda tagjai is önállósítani akarják ma< gukat, hogy megszerezzék az iratokért ígért százmilliókat. Verekedések, lövöldözés, gyermekrablás, üldözés, számlák kölcsönös egyenlítése borzolja a közönség idegeit, míg végül is az izmos rokonszenves Paul megmenti gyermekét és hazájának az értékes iratokat. Lino Ventura nemcsak megnyerő külseje, hanem vitathatatlan színészi tehetsége révén vált népszerűvé. Ma a francia film első számú „nehézsúlyú" sztárja, aki könnyedén mozog mind az erőszakos, mind a gunyoros, vagy gyengéd jelenetekben. Mértéktartásával és színészi megnyilatkozásaival helyenként Jean Gabinra emlékeztet. fi Ü N # » "v: Lino Ventura, a „Gonosztevő szabadlábon" című francia film egyik izgalmas jelenetében. TILOS A SZERELEM „A házasság öl, butít és romlásba dönt" — ezzel és egyéb hasonló nyomós érvekkel agitál társai körében Frank, az exkavátoros brigád vezetője, hogy lebeszélje őket a házasságról. A házasság, a tartós szerelem ugyanis veszélyezteti a lakókocsiban egyik helyről a másikra vándorló brigád egységét. Márpedig ki tudja, ha szétesik a brigád, hol és hogyan keresnének a tagok fejenként három, vagy négyezer forintot havonta. Csak hát hiába vigyáznak a fiúk kölcsönösen egymásra, a csalafinta Amor nyila ott éri PüHi őket, ahol a legkevésbé számítanak rá. S ha egyikük már elszánta magát a döntő lépésre, a többiek rohanva igyekeznek követni a „rossz példát". Lényegében ennyi Rényi Tamás filmjének meséje, amelyben több mai író elbeszélését olvasztotta egybe. A különösebben nem igényes film szellemes bemondásaival — melyek fordításban sokat vesztettek élvezetességükből — és a színészgárda jókedvű komédiázásával szórakoztat. A szereplők közül Avar István, Darvas Iván, Pécsi Sándor, Törőcsik Mari, Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Tordai Teri nevét említjük meg. Darvas Iván az arisztokrata brigádtag és Tordai Teri, mint cirkuszi artista a Tilos a szerelemben. HIRDETÉSSEL SZERZETT VŐLEGÉNY Sandra Milo, a nálunk is jól Ismert olasz fllmszínésznő, ebben az olasz—francia filmben egy negyven felé közeledő, kisvárosi vénkisasszonyt alakít, előző szerepeihez hasonló sikerrel. A jól kereső rendezett anyagi körülmények között élő nő megúnta a magányt — és talán az átutazó nős sofőr futó éjszakai látogatásait is — férjhez akar menni, hogy elkerüljön a kisváros mindent tudó, mindent látó környezetéből. Hirdetést ad fel: „Házasság céljából megismerkednék..." A válaszok közül egy levelet kiválaszt és meghívja az Illetőt háztűznézőbe. Egy nap elég ahhoz, hogy a házasulandók leleplezzék egymás előtt gyengéiket, a film szerzői pedig hű képet fessenek az észak-olaszországi kisváros életéről. Sandra Milo filmbeli partnere Francois Perier. A filmet Antonio Pietrangeli rendezte. Alberto Moravla, a neves olasz regényíró véleménye szerint ez a film Pietrangeli eddig legsikerültebb alkotása. S. K.