Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-24 / 233. szám, szerda

r ZAY LÁSZLÓ BUDAPESTI LEVELE: Az ország színházárál AZ ORSZÁG SZÍNHÁZA a Déryné Színház; régebben Állami Faluszínház volt a neve. Az idén tizenöt esztendős: az első előadást Dunaújváros őstelepülésén, Dunapentelén tartották, 1951. augusztus huszadikán. Azóta kevés híján annyian tekintették meg a Déryné Színház előadásait, amennyi Magyarország lakossága. Hosszú ideig büszkélkedtünk azzal, hogy új, soha nem látott színházi formát honosított meg a falu színháza, igazi művészetet vitt el olyan helységekbe, ahová azelőtt csak dalitársulatok jártak ócska giccsekkel, vagy műalkotások hamisítványaival. Föllelkesülten hozzáláttunk, hogy — úgymond — megszüntessük a színházi fehér foltokat, vagyis minden községben legyen színházi előadás. Boldogan szemléltük a statisztikákat és elégedettek voltunk. Aztán nyugtalanná váltunk — a televízió is hozzásegített — és újra végiggondoltuk a dolgot. -Olyanok is akadtak ekkoriban, akik kételkedtek a faluszínház létjogosultságában. Ezek alaposan eltúlozták a dolgot: a Déryné Színház léte valóban jó és szükséges dolog, létrejötte valóban eredmény. Tagadhatatlan, hogy másfél évtizedes működése alatt igazi színházi kultúrát honosított meg az ország nagy területein, színházbaráttá tett sokakat, akik talán korábban azt sem tudták, mi a színház. Korszerű és nemes örökébe lépett ez a színház az egykori magyar vándorszínészetnek, amely szép nemzeti hagyományunk. Rendet teremtett az ország színházi életének bizonyos területein, és sok tekintetben versenyképessé vélt más színházakkal is. Természetesen fölül kellett vizsgálni néhány elhamarkodott ötletet, mérlegelni némely jelszó hitelét. Így például egyidőben világossá vált, hogy az egykori dalitársulatok megszűntek ugyan, de mindenféle címen mégis előfordult olykor, hogy méltatlan produkciók járták az országot, sebtiben lerontva, amit a Déryné Színház a vidék, a falu színházi kultúrájából fölépített. S azt is be kellett ismerni, hogy a színház sem volt mindig színház; a közízlés negatívumainak tett engedményeken kívül elsősorban a „fehér foltok fölszámolásának" jelszava nyomán keletkezett visszás helyzetek miatt támadt ez a fölismerés. Hiszen az igények alászállításának valahol határt kell szabni: a színpad nagysága, a világosítás lehetőségei vagy korlátai, a nézőtér adottságai körében kell lenni egy küszöbnek, amely fölött még jogos színházművészetről beszélni, de alatta már nem. ILYENFORMÁN néhány esztendő óta a Déryné Színház — miközben szinte egyeduralmat nyert a vidék, a falvak színházi kultúrájában — nem annyira mennyiségi, mint inkább minőségi fejlődésre törekszik. Mielőtt ezzel az újabb szakasszal foglalkoznék, mégsem lesz haszontalan megismerkednünk néhány számadattal. A színház eddig harmincezernél több előadást tartott tizenhét megye négyszáz községében. Esztendőnként átlagosan kétezerszáz előadást tartanak, ezek közül kétszázat az ifjúságnak. A főváros egyik munkáskerületében a hétvégeken tartanak előadást; így az ország színháza fővárosi színház is. Minden évadban 15—16 bemutató van; KULTURÁLIS HÍREK • A rejtélyes Travenrő! új adatok kerülnek a nyilvánosság elé abban a rövidesen megjelenő monográfiában, amelyet Rolph Recknagel, az ismert Traven-kutató, a lipcsei könyvtáros főiskola docense készít. • A Salzburgi Ünnepi Játékok vezetősége a jövő szezonra szerződést kötött a leningrádi Kirov-balett együttesével; a szovjet táncosok az idén Veronában arattak nagy sikert vendégszereplésükkel. • A francia Gramofonakádémia 1966-os hanglemez nagydíjával Bruno Leonard Gelber zongoraművészt és a müncheni filharmonikusokat 'ültették ki, Brahms d-moll zongoraversenyének előadásáért. közülük kettő-három rendszerint magyarországi bemutató, másik kettő-három ősbemutató. Másfélszáz színész tizenegy társulatban járja az országot; a'színészek között egy Kossuthés tizenkét Jászai-díjas van, ketten érdemes művész kitüntetést kaptak. Ennyi talán elég a statisztikából; legföljebb még annyit hozzátennék, hogy az országjárás során minden darab hoszszú szériát fut be, s így nem csoda, ha némely színmű előadásainak száma a Déryné Színházban egyetlen évad alatt eléri, olykor meghaladja a szóban forgó mű összes hazai előadásának tíz-húsz éves mennyiségét. A Tartuffe például mintegy hétszázszor ment a Déryné Színházban, a János vitéz hatodfélszázszor, a Bánk Bán pedig százötvenszer. A statisztika adatainál lényegesebb arra figyelnünk, hogyan alakult valójában a színházi kultúra a Déryné Színház tevékenysége nyomán a magyar vidéken. Legendás eseteket szokás emlegetni, amikor a kezdeti hónapokban a közönség*kö réből még olyan kívánságok is elhangzottak, hogy több mozi, legyen a színházi előadásokon, meg hogy egyes helyeken söröspalackokat vittek be a nézőtérre és előadás közben, iszogatva beszélgettek. Kétségtelen, hogy a Déryné Színház minden más .színháznál nagyobb arányban lát vendégül „szűz közönséget". Ezekhez a műsor szórakoztató darabjaival kíván közeledni: vígjátékokkal és szatírákkal, de közöttük olyan ma^gas színvonalú művekkel is, mint például Illyés Gyula parasztkomédiája, a Bolhabál. AZ IS KÉTSÉGTELEN, hogy a színház aránylag ritkán keresi föl még a leggyakrabban látogatott helységeket is. A maximum, természetesen, ez évi 14—16 bemutató; vagyis annyi, ahány premiert a színház egyáltalán tart. Ezt talán csak a városokban és néhány nagyközségben tehetik meg; a legtöbb helyre havonta, tehát évi átlagban nyolc-tíz alkalommal látogat el a színház, de akad helység, ahová ennél kevesebbszer, sőt egyes helyekre jóval kevesebbszer jut csak el. Ez természetesen kevés; a televízióval e tekintetben nehéz állni a versenyt. Már ez is a művészi színvonal állandó fejlődését kívánja, azt hogy a színház vendégjátéka igazi színházi élményt adjon. Ennek érdekében is történt, hogy mostanában a színház csökkentette a fölkeresett helységek számát; kihagyott a listáról néhány községet, ahol a művelődési ház körülményei nem megfelelőek. Ezzel egyidőben nagyobb gondot fordítanak arra, hogy színházi központokat hozzanak létre alkalmas helyeken s ide megfelelő módon biztosítsák a környék lakosságának alkalmankénti közlekedését is. Az elért eredmények nyomán a színház föl bátorodott arra, hogy a legsúlyosabb színházi élményekkel is megajándékozza a vidék közönségét. Kertész László főrendező jár az élén ennek a törekvésnek; ő vállalkozott arra, hogy Sophoklész Antigonéját, Katona József Bánk Bánját, Donizetti vígoperáját, Az ezred leányát, mi több Shakespeare tragédiáját, a Hamletet a színház közönségének bemutassa. Ezeknek és sok más darabnaik a bemutatása még egy felelősségteljes föladatot ró a színházra: a kiválasztott műveket az esetek nagy részében alkalmazni kell a Déryné Színház adottságaihoz: kis színpadra és kamaraegyüttesre. Valódi eredménynek tekinthetjük, hogy ez az alkalmazás sohasem jelent redukálást a szó rossz értelmében. Mondhatni, más műfajra alkalmazás ez kellő tisztelettel és művészi kongenlalltással. MA MÁR KORÁNTSEM az a helyzet, hogy sok helyütt a Déryné Színház egyedüli képviselője a kultúrának. A vidéki közönség nagyrősze rendszeresen láthat színházi előadásokat a legkitűnőbb fővárosi színészek előadásában — a televízió képernyőjén. Jóllehet az is egyfajta redukálás, a színházi kultúra terjed ily módon is. örvendetes, hogy a Déryné Színház, az ország színháza bírja a versenyt. Villamosenergia-iparunk kecsegtető kilátásai A villamos energiával való ellátásban országunkban ma rendkívül kedvező a helyzet. Hozzájárultak ehhez az utolsó „nedves hetek" is, amelyek megtöltötték vízzel a folyómedreket és a vízerőművek tárolóit. Ügy megforgatták az erőmüvek turbináit, hogy kapacitásuk nemcsak a csúcsfogyasztás idején használható ki, hanem szükség szerint folyamatosan is hajtják a generátorokat. Csehszlovákia vízerőműveinek teljesítménye körülbelül 800 MW, Szlovákiában 450 MW. Az elmúlt hónapban a szlovákiai vízerőművek mintegy 18 millió kWó villamos energiával többet termeltek, mint a múlt év hasonló időszakában. A „víz" ilyen teljesítménye mellett az energiatermelőknek nincs szükségük a hőerőművek teljes kapacitására, kiiktathatják a kevésbé gazdaságos üzeműeket. A hőerőművekben a javításra szoruló berendezéseken egyúttal elvégezhetik a szükséges karbantartási munkákat, ami igen előnyös az energetikának a téli időszakra való felkészülése szempontjából. A TÜZELŐANYAGOK VEGYI ENERGIÁJÁNAK GAZDASÁGOSABB HASZNOSÍTÁSA Csehszlovákia villamosenergia-termelésében több mint négyötöd részben manapság a barnaszén szolgál fűtőanyagul. Ugyanakkor tudjuk, hogy a barnaszén nagyarányú kitermelése hazánkban legfeljebb 1980-ig jön számításba, azután a készletek kimerülése és a kitermelési feltételek megrosszabbodása miatt csökkenni fog. A plzeiii Škoda szakágazati vállalat technikusai is ismerik ezeket a kilátásokat. Tervező munkájukban számításba veszik, hogy a villamos energia fokozódó fogyasztásával párhuzamosan csökkenteni kellene az erőművek tüzelőanyag-fogyasztását. A probléma megoldásához vezető egyik út a Škoda üzemeinek az első atomerőművünk építésében való részvétele. A Skoda vállalat üzemei szállítják a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű technológiai berendezőét s az atomreaktort is, beleszámítva a hasadó anyagok szállítására szolgáló berendezéseket. A jövőben is a Škoda lesz magerőműveink műszaki berendezéseinek termelője. Annak érdekében, hogy biztosíthassák az előállított berendezések megbízható és biztonságos üzemét, a magerőműben uralkodó feltételeknek megfelelő körülméíyek között előre ki kell ezeAz energetikának ugyanis már most a télre kell gondolnia. Számára már néhány nap múlva megkezdődik az ősz, amely az áramfogyasztás fokozását hozza magával. E küszöbönálló időszak számára is kedvezően alakulnak a vízkészletek: az árvái és a dobsinai vízgyűjtők sok száz millió köbméter vizet tárolnak. E vízmenynyiség a vízerőművek teljesítményének növelése érdekében a téli csúcsfogyasztás időjén javítani fogja a vízátfolyást egészen a jövő év márciusának derekáig. A hőerőművekben is nagy előkészületek folynak az 1966—i 1967. évi téli időszak zökkenőmentes termelése számára. Sürgőse be kell fejezni a javításokat és a beruházási munkákat a vajáni erőműben is, amelyben ebben az évben már üzembe helyeztek négy új 100 megawattos gépegységet. Ez év végéig be kell még fejezni az erőmű két hátralevő termelőegységét is, mert teljesítményükre télen szükségünk lesz. Ilyen feltételek között a küszöbön álló energetikai idény mérlege kedvezőnek mutatkozik. A jelek szerint októberben és novemberben Szlovákia önellátó lesz a villamos energia termelésében- Az év végén kisebb hiányt várunk Szlovákia áramtermelésében, később pedig váltakozni fog a kisebb felesleg a kisebb szorultsággal. Ha ugyanakkor számításba vesszük a villamos energia szolgáltatásában érvényesülő nemzetközi együttműködést ls, úgy — főleg a villamos energiának Romániából való fokozott behozatala érdeméből — Szlovákia energetikai mérlege az egész téli időszakban kielégítőnek mutatkozik. Az energetikában tehát a több „sovány" esztendő után „bőségesebb" évek veszik kezdetüket. Az esetleges helyi jellegű nehézségek nem az áramtermelés hiányából adóidnak majd, hanem a távvezetékek túlterheltségéből s a transzformáló teljesítmények hiányából. A jövő év elejétől újdonságot vezetnek be az energetikában: a villamos energia már nem alapszerűen kezelt termék lesz, vagyis senki sem határozza meg a vállalatoknak, mennyi villamos energiát vehetnek át. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vállalatok tékozolhatják az energiát. A jövőben is gazdaságosan kell vele bánni, be kell tartani az átvevői diagrammokat, amelyekben az egyes nagyátvevők megállapodnak a kerületi energetikai vállalatokkal. A „Béke" energetikai hálózat óriási vezetékoszlopai új arculatot kölcsönöznek Kárpát Ukrajnának. Ez a vezeték Csehszlovákiába irányul. ket próbálni. A Škoda ezért a Plzeň közelében fekvő Bolevce mögötti erdőben kísérleti bázist létesít, amely utánozni fogja a magerőmű üzemmenetét. Energiatermelésünk azonban még hosszú ideig a szénbázistól fog függni, ezért a Škoda üzemeiben olyan turbógenerátorokat igyekeznek termelni, amelyek tökéletesebben hasznosítanák a tüzelőanyag hőenergiáját. Az ötvenes években, amikor erőműveink legfeljebb 55 MWos gépegységekkel voltak felszerelve, 1 kWó előállítása 1,30 —1,75 kg közepes fűtőértékű barnaszenet igényelt. A hatvanas években már 110 MW teljesítményű egységek kezdenek érvényesülni, amelyekben egy kWó előállításához már 1,19 kg szén elegendő. A kalóriafogyasztás további csökkenését eredményezik a 200 MW teljesítményű gépegységek, amelyek közül az első ez év végén Ledvicében kezd működni; egy kWó termelésére 1,13 kg közepes fűtőértékű szénre lesz szüksége. Egy 200 megawattos termelőegység két 110 MW-os blokkhoz viszonyítva évi 85 000 tonna tüzelőanyag megtakarítását eredményezi. 1980-ig az ilyen 200 MW-os egységek válnak energiatermelésünk alapjává, addig körülbelül húsz ilyen gépegységet helyezünk üzembe. A béchovicei Energetikai Kutató Intézet labo-> ratóriumaiban mindennapi jelenség a villámlás ás a „mennydörgés". Mesterségesen idézik őket elő, hogy tanulmányozhassák és megismerjék a nagyfeszültségű távvezetékek tervezéséhez szükséges feltételeket. A képen az intézet egyik laboratóriumát Játjuk. 150 MW-os turbógenerátor • Magyarországon A minap nagy esemény színhelye volt a Dunamenti Hőerőmű: próbaüzembe helyezték Magyarország első 150 megawattos gépegységét. Hasonló éghajlati viszonyok között nincs más szabadba telepített hőerőmű Európában. Kuriózumnak számít a nehéz fűtőolaj, a szabad levegőn szurok sűrűségű gudron felhasználása is. A turbogenerátor méretei szokatlanok. Annyi, sőt több villamos energiát termel majd, mint a Dunamenti Hőerőmű működő három gépegysége együttvéve. A kiskazánok — ott csak így beszélnek azokról, amelyeket sok más erőmű óriásnak tisztelhet — valóban eltörpülnek az új mellett. Súlya legalább 3000 tonna, és óránként 500 tonna gőzt termel. A kazánban 120 kilométer hosszú csővezeték kígyózik. Mintegy 340 villanymotor hajtja a gépegység segédberendezéseit. A tápszivattyú-motor teljesítménye akkora, mint egy kisebb áramfejlesztő gépé: négy és fél megawatt. S végül még egy adat, amely a korszerűségre utal: Magyarországon átlagosan 3500 kalóriával állítanak elő egy kilowattóra áramot, az új gép kilowattóránként 2600 kalóriát Igényel, (összehasonlításul: a magyarországi legjobb barnaszén fűtőértéke átlag 4200—4300 kcal/kg). Iparági átlagban egy megawatt teljesítmény üzemben tartásához és kiszolgálásához öt dolgozó szükséges, a Dunamenti Hőerőműben csak egy.