Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-23 / 232. szám, kedd

LÉVAI KIKELET A vasútállomáson hét vé gén — olcsó vulkánfíber kofferrel a kezükben — néhány száz kétkézl munkás száll le a vonatról. Egy két napra jönnek haza, éppen csak annyi időre, hogy rakoncátlan gyermekeiket a legszükségesebb mértékben kordába fogják, hogy megvigasztalják feleségüket, hogy nősüljenek, hogy gyereket nemzzenek .. Vasárnap este, hétfőn reggel azután újra kezdődik a körforgás. A lévaiak százai — elemózsiával, tiszta inggel, gatyával dugig tömött csomagokkal — újra elindulnak Ostrava felé, Észak-Csehországba, meg a többi iparvidékre és útközben a legtöbbjük azt számolgatja, mennyi pénz van már a takarékban, mikor kezdhetik el a kis családi ház építését. Aprócska, nem túlmerész álmok. Színhelyük a lévai szőlőskertek, domboldalak. A munka után vándorlás első állomása sohasem Ostrava volt vagy Most, hanem a munkaközvetítő vagy a járási pártbizottság. Ezeknek az intézményeknek dolgozói azonban — egész mostanáig — tehetetlenül tárták szét karjukat, valahányszor munkát kért tőlük egy egy járásbeli. STATISZTIKA A kerületnek tizenkét járása van, melyek közül a lévai nem is tartozik a legkisebbek közé. A kerület ipari termelésének" azonban a lévai járás csak 4,3 százalékát adja. A járás több száz „vándorló" munkásának alapjában véve ez a statisztikai adat határozza meg életmódját. Ezer lakos közül a járás területén mindössze 332 talál munkát. Ebben az adatban már a mezőgazdaság adta munkaalkalmak is benne vannak. Az iparban ezer lakosra 61 ipari munkás jut. A kerületi átlag ebben a mutatószámban 109. Az ipar a rendelkezésre álló munkaerőnek eddig mindössze tizennyolc százalékát foglalkoztatta. A járást a tavalyi statisztika szerint 74 300 munkaképes egyén lakja, akik közül helyben mindössze 39 300-nak tudnak munkát biztosítani. Ezt a statisztikai-szociográfiai felmérést tavaly a pártkongresszusra való felkészülés idején a járási pártbizottság végezte el. A felmérés egyáltalában nem öncélú gondolatból született. Célja a helyzet felismerése és a hibák orvoslása volt. Mondani sem kell, hogy a diagnózis megállapítása lényegesen könnyebb feladat, mint a „gyógyítás". IPAROSÍTÁS — Léva és környéke — hallom a pártbizottság dolgozóinak véleményét — a jelen helyzetben csak „félgőzzel" dolgozhat. A munkaerő-helyzet tanulmányozása után mindenki elismeri, hogy ez így van. Nem mintha az itteni emberek lustábbak lennének más járások népénél, dehogv! Még azon túl is, hogy a járásból ezrével járnak más kerületekbe dolgozni és így csökken a parlagon heverő munkaerők száma. jelentős számú munkáskéz nincs kihasználva. A nők foglalkoztatottsági aránya például országos viszonylatban nbben a járásban a legkedvezőtlenebb. — Apró-cseprő üzemek építésével — mondották a foglalkoztatottsági felmérés készítői — csak toldozgatunk foltozgaI tunk, gyökeresen semmit sem oldunk meg. Több ezer embert I. foglalkoztató óriásüzem kell fde, olyan, amely a nagyszámú férfi munkaerőn kívíil az asz| szonvok. lányok ezreinek is munkát ad majd. így született meg a textilkombinát felépítésének terve. Ez a szó, hogy: „kombinát" azóta fogalommá vált Léva vidékén. Ezerkilencszázhatvankettőben döntötték el véglegesen, hogy itt épül majd fel az ország legkorszerűbb gyapotfeldolgozó kombinátja. Még ebben az évben több mint négyszázan elmentek a járásból, hogy részben középfokon, részben alsó fokon Ružomberokban kitanulják a textil-szakot. A múlt tanévben körülbelül százan már — érettségi bizonyítvánnyal a kezükben — kl is kerültek a technikumból, több százan pedig gépkezelői bizonyítványt szereztek. Közben azonban mende-mondák kaptak szárnyra. „Semmi se lesz a kombinátból" — mondották egyesek. „Az ország más vidéke kapja a gyárat, nem mi" — újságolták mások. A hír egy egész járás lakosságát találta szíven. Mindebből csak annyi volt az igazság, hogy az ország gazdasági helyzete miatt egy időre csökkenteni kellett a beruházások ütemét. Az iparilag elmaradott vidékek fejlesztésének gondolata továbbra is érvényben maradt. Ez év május elsején földgyar luk és buldózerok jelentek meg Léva peremén, mérnökök, technikusok érkeztek a városba és a néhány száz Ružomberokban kiképzett textilipari szakember megkönnyebbülten sóhajtott fel: nem tanultunk hiába. Egyúttal más, kisebb üzemek építését is megkezdték. A járásban például továbbfejlesztik a csiszolt andezitkő gyártást. A tolmácsi kazángyár mellett pedig a jabloneci divatékszergyár épít egy több száz nőt foglalkoztató csiszolóüzemet. A környéken megindultak — vagy a közeljövőben megindulnak — az építkezések, hogy a régebben országotjárt munkások az új üzemekben családjuk közelében kereshessék meg kenyerüket. Valamennyi épülő üzem közül azonban a textilkombinát Iránt érdeklődnek a legtöbben. Vajon milyen lesz ez a gyár-óriás? SZÍNVONAL Szívesen emlegetjük, hogy ha-, zánk: textilipari nagyhatalom. V-alóban, millió méterszámra gyártja iparunk a legkülönfélébb szöveteket, gyapot-termékeket, hogy ezek jelentős részét exportáljuk. Arról azonban már kevesebbet beszélünk, hogy textilgyáraink egy része drágán termel, mert a bennük levő gépi berendezés kiöregedett. Pedig célunk, hogy a világpiacra árban is versenyképes termékekkel induljunk. Iparunk fejlesztésének ezért egyik legmarkán-. sabb vonása a korszerűsítés. Léi ván ezért olyan nagy teljesítményű, korszerű gépekkel ellátott gyapotfeldolgozó kombinátot építünk, amely termelésével tucatnyi kisebb, nem eléggé gazdaságos texttlgyár üzemen kívül helyezését teszi lehetővé. Az építés „vezérkarának" régi textiles — Ivan Šimko — a vezetője. — Az első „szakasz" építése négy esztendeig — 1970-ig — tart — mondja. Ezzel a környéken megteremtjük a textilipar bázisát. Kevesen tudják, hogy a közszükségleti iparban országos viszonylatban is ez az építkezés a legnagyobb. — Az építést miért több szakaszban hajtják végre? — Hogy lépést tarthassunk a fejlődéssel. A technika előrehaladása ma minden szakmában szédületesen gyors. Néha öthatévenként teljesen megváltozik egy-egy technológiai folyamat képe. Most például az orsó nélküli technológia az újdonság. Az első szakaszban már ilyen gépek fognak dolgozni. A 400 milliós költséggel épülő gyár így rendkívül gazdaságosan tud majd termelni. Hogy milyenek lesznek a további szakaszok? Azt pontosan még senki sem tudja. Annyi biztos, hogy ezekben is világszínvonalú gépekkel Igyekszünk majd gyártani. — Miért hívják ezt a gyárat „kombináténak? — Mert a gyapot előkészítésétől a fonalkészítésén keresztül egészen a gyapotszövet készítéséig mindent egy „kerítésen belül" fogunk elvégezni. Ez is lényegesen olcsóbbá teszi a termelést. Az eddigi kisebb textilüzemekben minden munkaütemet máshol végeztek. Az ideoda szállítás is beleszólt a gazdaságosság alakulásába. — Mennyi gyapotszövetet készít az első szakasz évente? — Negyvenmillió métert. De ez valóban csak az első szakasz tervezett teljesítménye. A további szakaszok teljesítménye ennek többszöröse lesz ... — Negyvenmillió méter ... Sok ez vagy kevés. Olyan nagy szám ez, hogy semmihez nem tudom hozzáhasonlítani. — Ha mindenáron összehasonlítást akar tenni, hasonlítsa össze az Egyenlítő hosszával. Az is negyvenmillió méter. GAZDASÁGOSSÁG Négy esztendeig tart a gyár első szakaszának építése. Hoszszú idő ez vagy rövid? Nem lehetne csökkenteni az építés Időtartamát? Hiszen ebben a gyárban évente százmilliós értéket lehet előállítani... Ilyen és ehhez hasonló gondolatok forognak agyamban, miközben Ivan Šlmkót hallgatom és a több kötetnyi tervdokumentációt nézegetem. — A többi fejlett országban hasonló kapacitású gyárakat két, két és fél év alatt is felépítenek. Nálunk az új irányítási rendszer, a szállítási szerződések teljesítésének új rendje még nem eresztett mély gyökereket. Számolunk azonban azzal is, hogy a helyzet menet közben is javul és már kidolgoztuk az építési terv egyik három évre szóló változatát. Nézegetem a terveket, a szemembe ötlik egy adat: az első szakasz évente 200 millió korona értékű terméket állít majd elő. Az országnak nem mindegy, egy ilyen gvárkolosszus egy évvel hamarabb vagy később kezdi meg a termelést. Az új gazdaságpolitika körülményei között a beruházó vállalat a kivitelezőkkel — az építővállalattal szemben — előnvösebb helyzetbe keriilt. A határidők betartásáért ma már nemcsak papíron lehet az építőket megbírságolni. Az egész építkezés finanszírozási módia arra irányul, hogv a gyors és jó munkáért mind az egyén, mind pedie a kivitelező vállalat anyagilag is érdekelve le^ven. Az építkezésen ma már több száz ember dolgozik. A távoli iparvidékekről hazajáró munkások hét végén ha egy kis idejük akad, kisétálnak a gyapotkombináthoz, hogy saját szemükkel lássák, hogyan emelkedik ki a földből egy-egy új gépcsarnok. Az új gyárral úgyszólván minden Léva-környéki embernek terve van. Léva környékén új korszak veszi kezdetét, az iparosodás, a gazdasági fellendülés 'korszaka. TÓTH MIHÁLY A veterán harcosok egy csoportfa a duklal harcok színhelyén térképről eleveníti fel az egykori ütközetek epizódjait. (Németh J. felv.) Hetente átlagosan 17 millió befektetés • Egy hatos találathoz — 268 891 év kell • A leggyakoribb szám a 15-ös, a legritkább a 10-es Fortuna, az ókori római mitológia szerint a vak véletlen, illetve a szerencse és balszerencse istennője. Kegyeibe férkőzni azonban rendkívül nehéz. Hányan és hányan próbálkoznak meg hétről hétre a különböző értékű díjakat ígérő nyereményjátékokkal és sorsjegyekkel ... a legtöbbször eredmény nélkül. A tréfás közmondás szerint kézzelfogható érték helyett - legalább tapasztalatokat nyernek . .. Hazánkban a Sportkával „kísértik" leggyakrabban „őkegyelmét". Magyarországon, Ausztriában, Olaszországban stb. „Totónak" hívják ugyanezt a szerencsejátékot. Világszerte különböző néven játsszák. A Športka eredetét Olaszországban kell keresnünk ... Egy politikai esemény adta az ötletet: Genovában szenátorválasztásra került sor. A tanácsnokok egyike a polgárok között szavazatokat kezdett gyűjteni: vajon ki találja el a kilencven jelölt közül azt az öt személyt, aki a következő időszakban a város élén áll majd ... A hollandok az 1700-as évek elején alapították meg a „Lottót", utánuk - a krónika szerint — a poroszok. A Športka hazánkban 1957 tavaszán indult meg. 1960-ban átmenetileg csökkent a Fortunát ezúton ostromlók száma, ma már azonban a lakosság hetente körülbelül 17 millió koronát fektet e közkedvelt szerencsejátékba. - A bevétel grafikai vetülete egy hullámvonal - mondja F. Sima, a Fortuna prágai „házának", vagyis a Sazka Sportfogadási Irodának igazgatóhelyettese. — Az érdeklődés általában nyáron, az aratás és a szabadságok idején, továbbá január, illetve február derekán éri el a mélypontot, míg tavasszal és ősszel tetőzik. Vidéken általában péntek délután öt óráig, a bratislavai gyűjtőkben éjfélig, Prágában pedig szombat délig lehet beadni a szelvényeket. Aki csupán egyszer is játszott már, tudja, hogy a szelvény „A" részét kapja viszsza, míg a „B" és „C" részt a posta tartja meg. Ezeket az egész ország területéről Prágába, a Sportfogadási Iroda épületébe küldik, ahol ezt a két részt is elválasztják egymástól. Minden egyes szelvény fogadási és ellenőrzési (B és C) részét kerületek szerint külön-külön számsorrendbe rakva körülbelül négyezernyolcszázas kötegekbe fűzik és az erre a célra készült kis ládákba helyezik. E ládikákat egy háromzáras, jelszóra nyiló páncélszekrénybe teszik, és szombaton éjjel tizenegykor ezt a helyiséget is bezárják. - Az első húzást vasárnap, legkésőbb tizenöt óráig ejtjük meg az ország valamelyik városában vagy falujában. Tizenhat órakor már mind az ellenőrzési, mind a fogadási szelvényrészeket értékelő osztályon elfoglalja helyét a kétszázötven-kétszázötven alkalmi alkalmazott - kapom a magyarázatot. A „brigádosok" első teendője, hogy a játékszelvény nagyságával pontosan megegyező sablonjaikon kivágják a hét kihúzott számot. Hozzákezdenek a komoly munkához. A sablon segítségével — mellyel azonnal észreveszik a hármas vagy többszámú találatot - a beadott számvariációk tízezreit nézik át egy-egy vasárnap este. Ha első díjat jelentő telitalálatot észlelnek, azonnal jelentik! Lehet-e utólagosan csalni? Nem! Erre természetesen külön óvintézkedéseket foganatosítottak. E két osztály alkalmazottai például munkájuk végeztéig egyáltalában nem érintkezhetnek, csupán utána, és akkor is csak az utcán. Ekkor pedig már késő „leleményeskedni"... Míg a lányok és az asszonyok keze alatt szinte tüneményes gyorsasággal fogynak a szelvények, a Fortuna „házának" egy másik helyiségében húsz órakor a Športka második, valamint a nyereményautók sorsolását is megejtik. Ezt a munkát mindig öt, másmás testnevelési egyletből meghívott sportoló végzi — a helyi viszonyokhoz mérten — szűkebb körű közönség előtt. A sorsolásvezető megnyitó szavaira szinte varázsütésre elül a várakozásteli moraj. Először azoknak a szelvényekkel teli ládikóknak a számait sorsolják ki, amelyek magukban rejtik majd a szerencsés, újdonsült gépkocsitulajdonosok szelvényeit. Míg kikeresik és meghozzák a kisorsolt ládákat (minden milliomodik beadott szelvényre esik egy-egy autó) a szerencsedob egy-egy pördülése után, a negyvenkilenc Športka-szám közül a második húzás nyerőszámait is kihúzzák. A jelenlévő közönség, no meg két ellenőr ügyel a „Fortunakísértés" zökkenőmentes menetére. Egy-egy csalódott legyintés, vagy föl-fölcsillanó szemvillanás jelzi, sikerült-e eltalálniuk a szá'ssss/s/ss/s/ss/sysrssssss.'//ssssssssssss/ssssss/s/y/sssssss/fsjí Fortuna házában rsssssssssssssssjjsssssssssssssss/s/ssssfsss//ssssss/sss///sssss, mot. A sorsolás végén belekerül még a nagydobba az MB 1000-es Skodára esélyes ezernyi szelvény is . . . A fogadások értékelésével körülbelül huszonhárom órára végeznek. Ilyenkorra bizony a nők szeme már véreres a megerőltetéstől. Nem csoda, hiszen nagyon ügyelnek, nehogy hiba csússzon munkájukba. Pedig ilyen is előfordul . . . Ezért hétfőn délelőtt még egyszer ellenőrzik a nyerteseknek minősített szelvényeket, összevetik az ellenőrzési és a fogadási osztály eredménykimutatását. Miképpen oszlik meg a „befutott" — mondjuk — 17 milliós pénzösszeg? Ime: ötven százalékát a hatos-, ötös-, négyes- és hármastalálatok, illetve a prémiumszám között osztják el megfelelő arányban. Ha nincs első díj, a másodikra jutó összeg megkétszereződik. A bevétel további tíz százalékát a gyűjtőhelyek kapják, a többit pedig a rezsi és a különböző sportesemények és sport'étesítmények anyagi fedezésére fordítják. ' — Kiszámították, hogy abban az esetben, ha valaki csupán egy szelvénnyel játszik, 268 891 évnek kellene elmúlnia, míg a Fortuna biztosan megajándékozná egy telitalálattal a hűséges fogadót — mondja Sima igazgatóhelyettes. - Ha valaki egyik hétről a másikra akar első dijat nyerni, annak több mint 13 millió szelvényt kell kitöltenie. Kissé költséges dolog ... — Dn játszik? — kockáztatom meg a kérdést. — Nem. Egy ideig próbálkoztam ugyan nyerni egy kis „háztájit", de eredménytelenül. Ma már nem is kísérletezem. — Melyik számok a leggyakoribbak? — A 15-ös vezet a 2-es és a 47es előtt. A legritkábban a 10-es szám hozott eddig szerencsét. A prémiumszámok közül pedig a 20-as és a 27-es volt a leggyakoribb. — Miért játszanak az emberek? — Általában azért, mert azt remélik, hogy igy gyorsan kézhez kapják a pénzt, melyet egy ház építésére, vagy személyautó vételére fordíthatnának. A gyakorlat azt mutatja, hogy az emberek nagyon ésszerűen osztják be az „ölükbe huppant" összeget. Ezért is emeltük fel nemrég a nyeremények felső határát 200 ezer koronára. » • * Világszerte milliók próbálkoznak a szerencse istennőjének kegyenceivé válni: fiatalok és öregek, segédmunkások és főmérnökök. A szerencsés nyeremény lehetősénének rózsás látszata arra sarkalja őket, hogy hétről hétre óriási összegeket befektetve kisértsék Fortunát. Akár sorozatos kudarcok után Is... MIKLÓSI PÉTER