Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-03 / 212. szám, szerda

KÜLÖNÖS KIKÉPZÉS A KUTATÁS ÉS A TERMELES Hangos kutyaugatás veri fel a laktanya környékének csendjét. A csaholás hol elhal, hol erősödik. Olykor-olykor parancsszó koppan. Kíváncsisággal vegyes csodálkozással tekintgetek a tágas udvar felé, de semmi különöset nem látok. — Gyerünk, nézzük meg a kiképzést — mondja kíváncsiságom láttán tréfásan kísérőm, a deres hajú katonatiszt. — ??? — „Kutyafarm" van itt... A sövénykerítés mögött különös kép fogad. Öt-hat katona versenyt fut a kutyákkal. Aztán az akadályok kerülnek sorra. A be nem avatottnak úgy tűnik, mintha csak időtöltésből csinálnák. Pedig ... — Nagy fáradságba kerül a kutyákat megszoktatni az engedelmességre — magyarázza Kubaska tiszthelyettes. — A fiúk igazán megizzadnak, míg eljutnak az akadályok leküzdéséig. Hat évvel ezelőtt, valahol a Kárpátok lejtőin, egy élő farkast ejtettek fogjul. Ide került, s elkezdődött a munka. A farkas farkas maradt. Az első pároztatásra szánt kutyát széttépte. A második kísérlet azonban sikerrel járt. Sőt, azóta már az „unokák" is felnőttek. De a farkas még mindig nem szokott meg. — Az első származék, sőt még a második is több esetben nem Detvan Titusz. felel meg a követelményeknek — tájékoztat Kubaska elvtárs. — Megbízhatatlan. A harmadik származék azonban már csak a farkas színét, karcsúságát és szívósságát őrzi meg. Háromszor olyan hosszú távot tesz meg futva, mint más, nemes, A prágai központi Hadsereg Ház dolgozói az 1966—70-es években kutatást végeztek a néphadseregben, amelynek célja megállapítani, mit olvasnak a tényleges és hivatásos katonák. Ez nemcsak a könyvekre, hanem az újságokra s vonatkozik. A kutatás eredménye mus ami a legfontosabb, jó nyomkereső kutyafajták. Az egyik ketrecsorban fiatal kölyökkutyák ugrálnak a kerítésre. Játszadozni szeretnének. Persze erre is alkalmuk nyílik. Kubaska tiszthelyettes Csakhogy itt minden a célt szolgálja. A játszás a rongyokkal például a mérgességüket fejleszti. Aztán, ahogy telnek a hónapok, úgy változik a kiképzés programja. — Éjjeli és nappali sétán vesznek részt — mondja kísérőm —, hogy megszokják a környezetet és ellenőrizzék engedelmességüket. Parancsszóra sok műveletet kell a kutyáknak elvégezniük. Ezután jöhet a nyomkeresés. Ezzel párhuzamosan az üldözött elfogását gyakorolják. Az utóbbi próbára teszi a kiképzők idegeit is. Különösen az első napokban. — A fiúk nagy része, amikor hozzánk kerül, idegenkedik a kutyáktól — rrrondja Kubaska elvtárs. — Aztán úgy összebarátkoznak, hogy még a leszerelés után is visszajönnek és örülnek, ha egykori védencükkel egy félórát eltölthetnek. Megszólítom az egyik gyakorlatozó katonát. Bemutatkozik: Detvan Titusz közkatona. Polgári foglalkozása zootechnikus. Losonc mellől való. — Tetszik az itteni élet? — Már miért ne tetszene ... Igaz, eleinte kicsit tartottam tőlük, de már megszoktam. Ezt a farkaskutyát civilbe is elvinném — s arcán mosoly Játszik. — Lábhoz ... hozzám ... nyomozz .... — pattog a parancsszó. S a katonák figyelmét újra lekötik a gondjaikra bízott kutyák. Egy-másfél év a kiképzés, s gonddal-bajjal bőven jár. Mégis megéri a fáradságot — így vallják nemcsak a kiképzők, hanem a határőrök is ... NÉMETH JÄNOS tatja majd meg, hogy a katonai könyvtárak milyen irányba fejlesszék munkájukat, s befolyásolja majd a katonai könyvkiadó tevékenységét is. A kutatást nemcsak szociológiai, hanem szociális — pszichológiai módszerek igénybe vételével is végzik. A szakemberek igen sokat várnak az említett akciótól. Az 1966—1970. évekre szóló állami kutatási és fejlesztési feladatok tervét ez alkalommal már opponálási eljárásnak vetették alá s csak azután hagyták jóvá. Fő küldetése az, hogy megoldja a negyedik ötéves terv feladatainak teljesítésével kapcsolatos problémákat és időelőnnyel megteremtse a következő évek műszaki fejlődése számára az alapokat. Mi jellemzi a kutató és a fejlesztő munka fő irányait a legközelebbi években? Röviden így foglalhatnánk össze: az új technológiák, a gépesítés és az automatizálás — vagyis mind olyan, már úgyszólván közhelyként hangzó követelmények, amelyek azonban a mi feltételeink között még sok megoldani valót igényelnek. A fő figyelem, mint a népgazdasági ötéves tervben, a kutatás és a fejlesztés terén Is elsősorban a feldolgozó iparágakra összpontosul. A kutatás és a fejlesztés állami terve százával tartalmazza a megoldásra váró feladatokat. A legfontosabb problémák közé tartozik például a gépipari szerelöniunkák ésszerűsítésének komplex feladata, amely már az eddigi sikeres kutatómunkákra támaszkodik. Ezzel a problémával 1962 óta a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutató Intézet foglalkozik. Eddig már több automatasort fejlesztettek itt ki, különösen a Tesla üzemei szániára. Különös gondot fordítottak a terv összeállítói a fa komplex felhasználására vonatkozó kutatási feladatokra, szem előtt tartva, hogy ezen a téren elsősorban a faanyag kémiai feldolgozására kell helyezni a fő súlyt. Példaként említhetjük itt a faanyag kémiai hasznosítását a štúrovoi kombinátban; technológiai feltételeinek kidolgozásán 1961 óta a bratislavai Papír és Cellulóz Kutató Intézet fáradozik. Az ÚJ termelési eljárás évi 7 millió korona megtakarítást eredményez az önköltségeken s ezenfelül 10 millió devizakoronát takarít meg. A fa feldolgozásával kapcsolatban említést érdemel több olyan tervezett feladat is, amely a bratislavai Fakutató Intézet eddigi eredményeire támaszkodik. Ide tartozik például a vékony szerkezeti lemezek gyártására szolBár Csehszlovákia nem tartozik a világ élenjáró autógyártó országai közé, a Škoda és a Tatra márka jó hírnévnek örvend csaknem valamennyi világrészen. Gépjárműveink szün-. telenül fejlödnek, lépést tartanak a kor követelményeivel és sok tekintetben versenyképesek a hasonló kategóriába tartozó külföldi gépkocsikkal. Autóiparunk egyik legutolsó újdonsága a Skoda 100-MB de Luxe személykocsi, amely ez év utolsó negyedében keríil sorozatgyártásra. Teljesítménye 47—55 lóerő lesz percenkénti 5000 fordulatszám mellett. Maximális sebessége 122—127 km/ óra, üzemanyagfogyasztása 81 km/óra sebességnél 8—10 liter között fog mozogni. Az új modell figyelemre méltó újdonságai közé tartozik a különleges szelepekkel rendelkező két porlasztó, az ülések billenthetők és könnyűszerrel fekvőhellyé alakíthatók át. A Skoda autócsalád további új tagja a Trambus Skoda 997es lesz, amely szállító, hűtő- és mentőkocsi, valamint mikrobusz változatban fog készülni. A hazai piacon valószínűleg az 1968. évben jelenik meg. Az utóbbi Időben sokat hallani autógyártásunk fokozódó irányzatáról. Sokakat izgat a kérdés: mikor lesz elegendő gépkocsi a hazai piacon? Ezzel összefüggésben néhány számadat: az 1960. évben mintegy 100 000 betét volt autóvételre zárolva, az 1965. évig számuk 130 000-re növekedett. Ebből az elmúlt évben 19 884 várakozó volt kielégítve. Autóiparunk arra törekszik, hogy két-három éven belül elérje a tervezett kapacitást, vagyis évi 118 000 kocsi termelését. Ha tehát minden gáló technológia és berendezés kifejlesztése, amely körülbelül kétszeresére növeli a termelékenységet. A terv e fejezetébe tartoznak azok a feladatok is, amelyeket nem annyira a megtakarítások elérése céljából tűzünk ki, hanem azért, hogy javítsuk folyóvizeink tisztaságát, különösen a papír- és cellulózgyárakból távozó szennyvizek tisztítása révén. Mint már említettük, a kutatási és fejlesztési feladatok állami terve nagy figyelmet szentel a feldolgozó iparágaknak. Olyan feladat is szerepel például a tervben, amely egy komplex módon gépesített s részben automatizált konzeivgyár és hűtőház üzem-modelljének kidolgozását tűzi ki célul. A mai helyzethez viszonyítva ennek a modellnek két-hároruszorosára kellene növelnie a termelékenységet. Tovább folyik a baromfi feldolgozására szolgáló folyamatok gépesítése és automatizálása. Ennek a feladatnak a megoldása és a kombinált termelősoroknak 30 baromfifeldolgozó üzemben való bevezetése 50 millió korona megtakarítást eredményezne, s ugyanakkor ezerrel csökkenne az otí dolgozók száma. Hasonló a helyzet az élelmiszeripari termékek automatikus csomagolásával is, ahol az új berendezések és módszerek igen hasznosak lehetnek. Sokan azt gondolják, hogy a bonyolult csomagológépek megdrágítanák a csomagolást, a gazdasági számítások azonban másról tanúskodnak: a nagy teljesítményű modern csomagológépek bevezetése tekintélyes megtakarításokat eredményezne. Egy koronáért — 35 korona A kiemelt kutatási és fejlesztési feladatok gazdasági értékelése azt bizonyítja, hogy megoldásuk nagy jövedelmezőséget biztosít. A feladatok megoldására fordított minden koronából 35 koronának kellene viszszatérülnie a népgazdaságnak. Hazai kutatp és fejlesztő bázisunkkal azonban természetesen nem oldhatunk meg minden égető problémát. Egyrészt minden téren nem rendelkezünk a szükséges káderekkel, másrészt nem is lenne kifizetődő, ha szétforgácsoljól megy, ^megvan a remény, hogy az 1970. évig lényegesen lerövidül a várakozási idő. A következő ötéves tervidőszakban már folyamatosnak kellene lennie a hazai autópiac ellátásának. A múltban sok kifogás hangzott el gépkocsijaink minőségével kapcsolatban. Ezen a téren is sokat javult a helyzet. Elsősorban is kiküszöbölték a Skoda 1000-MB kocsik beázását. A Mladá Boleslav-i gyárban minden nap 20—25 új kocsit ellenőriznek öt atmoszféra nyomás alatti vízárammal. Javítják a por behatolását megakadályozó tömítést s javulni fog a hegesztés minősége és pontossága is. Ami a Skoda 1000 MB motorját illeti, minőségével és teljesíti menyével eléri a világszínvonalát. Ennek ellenére fokozatosan növeli teljesítményét, mely a vezérlő mechanizmus tökéletesítése révén három-négy lóerővel emelkedik. Hasonlóképpen Javul az olajkád és a dugattyúgyűrűk tömítése ls. A kocsik minősége természetesen a Jövőben is nagymértékben a festékek, a gumik, továbbá számos további vegyipari és kohászati termék minőségétől fog függni. Végül: milyen lesz a helyzet a pótalkatrészek terén? A termelés kibővítésére előirányzott beruházások egy részét az alkatrészeket gyártó termelőüzem korszerűsítésére és átépí-. tésére, továbbá két új üzem létesítésére fordítják. A pótalkatrészek termelésének évi 10 százalékos növekedése a szaktanulmányok szerint a jövőben kielégíti a keresletet. nánk a figyelmünket. Ezért a következő evekben az eddiginél szélesebb mértékben gondolunk a műszaki értékek behozatalára. Az előirányzat szerint az 1970. évig a licenciák megvásárlására fordítható összegek limitje ötven százalékkal megnövekszik. Felmerül a kérdés: képes lesz-e tudományos-kutató bázisunk színvonalasan teljesíteni a tervben kitűzött igényes feladatokat, s főleg: be fogja e tudni tartani a határidőket? Erre a kérdésre a tudományos-kutató bázis fejlesztési terve ad választ, amely a legközelebbi öt évben 25 százalékkal kívánja növelni a szakdolgozók számát és 36 milliárdos beruházásokkal erősíti meg a kutatás fellegvárát. 1970 ben a kutatás és fejlesztés költségvetése a nemzeti jövedelem 3,5 százalékát fogja képviselni, ami világviszonylatban is tekintélyes százalékarány. Kutatómunka a vállalatokban Az állami tudományos-kutató munka mellett nagy hangsúlyt fektetünk a főigazgatóságok és a vállalatok által biztosított műszaki fejlesztésre s úgyszintén e szervek saját kutatására és fejlesztőmunkájára is. Az ez irányú konkrét terveket most dolgozzák ki a főigazgatóságok és a vállalatok. A vállalatok és üzemek technikusainak elsősorban arra kell törekedniük, hogy fokozzák a termelés és a termékek műszaki-gazdasági színvonalát s fejlesszék az egyes termelési ágak döntő műszaki irányait. A tudományos-kutató bázis mennyiségi és minőségi növekedése mellett ezért közvetlenül a termelésben is megnövekszik a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó dolgozók száma s ellátják őket a szükséges felszereléssel. A tudományos-kutató bázis új dolgozóinak több mint a fele közvetlenül a vállalatok kutatómunkájában vesz majd részt s a vállalatoknak kell őket finanszírozniuk. Megoldásra vár a vállalatoknak a tudományoskutató bázis fejlesztésére fordított beruházásokhoz való hozzájárulása is, amely ez ideig teljes beruházásaiknak csak elenyésző százalékát képezte. A tudományos és a műszaki értelmiség előtt tehát nagy és igényes feladatok tornyosulnak. Megoldásuk nagymértékben növelni fogja technikánk kincstárát. Az ipar tisztikarától függ majd, hogyan fogjuk tudni hasznosítani. (dósa) A PAMUTSZÖVÉS TUDOMÁNYA Országunk pamutkutató intézete a csehországi Ostí nad Orlicíben működik. Csak a szakemberek tudnak róla, pedig itt tudományos módszerekkel vizsgálják a pamutszövés és fonás új technológiáját és foglalkoznak a kémiai szálak textilipari felhasználásával. Ennek keretében az intézet új textilipari gépeket tervez, amelyek már szép számban elterjedtek pamutfeldolgozó üzemeinkben, a szövés terén pedig a teljesítmény fokozása érdekében több javaslatot dolgozlak ki az intézet dolgozói a szövőautomaták rekonstruálására. A képen a kutató-laboratórium egyik speciális berendezését látjuk, amely a textilanyagok nedvességének meghatározására szolgál. Jól jár ÜF-440 Mit olvasnak a katonák? Ml ÚJSÁG A CSEHSZLOVÁK AUTÚIPARBAN?