Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-21 / 230. szám, vasárnap

F ehér holló már az igazi matrózkocsma a kikötő­városokban. A füstös he­lyiségekből a legtöbb helyen kiebrudalták a kármentőt, ki­selejtezték a sok mindent meg­élt asztalokat, székeket, hogy helyüket korszerűbbeknek mon­dott talponállókkal cseréljék fel. Máshol cukrászdává, hiva­tallá építették át a sok-sok ha­jósnemzedéket kiszolgált mat­rózmulatókat. Bratislavában a „Horgony"­nak megkegyelmeztek. Csende­sebb vendéglő, kávéház, esz­presszó — mondani se kell — jónéhány van a városban, de — legalább is számomra. — ideg­nyugtatóbb aligha. Vén kormá­nyosok, világlátott kapitányok, fedélzetmesterek járnak ide harmonikát hallgatni, olyanok, akiknek hagyománytisztelő gyomra nem veszi be a big-beat muzsikát, akiknek mindent megér, ha néhanapján öreg cimborákkal találkoznak, és csodálatos történeteket meséld hetnek egymásnak. — Emlékszel, komám, szól az egyik, barázdált arcú, cser­»ett bőrű kormányos ... Emlék­szel rá, amikor Mohácsnál meg­lürdettük a szakácsnőt? A két veterán egymásra ka­csint, csak ők tudják, hogy és mint történt, három-négy évti­reddel ezelőtt, fiatal matrózok­ként megtréfálták egy régi-régi matrózkocsma tűzrőlpattant szakácsnőjét. Egy nyugdíjas hajós, akinek hajós voltát már csak a régesi régen sötétkéknek mondott el­lenzős sapka árulja el, sörös­korsójába tekint, bólogat és csendes nosztalgiával mondja: — Régen volt, talán igaz sa­vóit. Itt mindenki ismeri egymás életét. így tudtam meg, az egyik hajós ismerősömtől, hogy a múltba merengő, kiszolgált kor­mányos — amíg a kormányke­reket forgatta — ahol csak tehette, szapulta a szakmát. Szapulta, mert: a hajósnak nincs családi élete, a hajós csak látásból ismeri gyermeke­it, a hajós ... Egyszóval a ha­jós élete csupa keserűség, mon­dotta naponta ezerszer az öreg kormányos. Egészen a nyug­díjaztatás napjáig, amikor -— az oklevéllel a kezében — ha­zament, hogy „családi életet" éljen. Vajon sikerül-e új életet kezdenie egy hatvanéves em­bernek, aki élete háromnegyed­részét a Duna "hátán töltötte? Amikor három nap múlva az öreg kormányos újra megjelent a kikötőben, ismerősei köteke-. dő megjegyzéseire csak így vá­laszolt: — Egyszer majd ti is rájöt­tök. A Duna szaga nélkül nem élet az élet... Milyen szaga is van a Duná­nak? I tt állok a folyam partján, egy öreg hajós — Mészá­ros Lajos kapitány — társaságában hajóra szállok. A Tatry vontatóhajó fedélzetén első dolgom, hogy beleszippan­tok a levegőbe. Milyen szaga van a Dunának? Fűszeres, vagy iszap szagú a szélesen höm­pölygő folyó? — A szárazföldi ember cso­dálkozik rajta, hogy az öreg hajósoknak hiányzik a Duna szaga. Csak akkor hiányzik, ha a hajós azt érzi, kiöregedett, meg kell válnia a szakmától. A Tatry kapitánya — Franti­šek Mrva — három rövid szi­rénaszóval üdvözli a fedélzetre lépő régi cimborát. Látszik raj­ta, örül, ha egy-egy vendég megtöri a hajósélet egyhangú­ságát. A hajós is — mint min­den ember — társas lény, szí-. vesen eltereferél a világ forgá­sáról. — Hogyan lesz valakiből ha­jóskapitány, — kérdem Mrvát, a Tatry parancsnokát. — Belőlem úgy lett, hogy fiatal, éretlen fejjel matróznak jelentkeztem ... — Tehát ön is fedélzetmosás­sal kezdte?! — Mint minden valamirevaló hajós Ebben a szakmában az admirális is fedélzetmosás­sal kezdi. Az elméleti tudás egymagában kevés. A parancsnok közben bonyo­lult manővert irányít. „Pihenő" napja van ma a Tatrynak, a „semmittevést" kikötői szolgá­latra használják fel. A Nagy­Duna partjától most éppen két bolgár uszályt vontatnak be a téli kikötőbe. — Az ilyen „pihenő" napon a parancsnoknak és a legény­ségnek több dolga van, mint a nyílt vízen. Itt a kikötőben na­ponta tizenötször-hússzor is ki kell kötni, meg kell fordulni. A nyílt vízen viszont a gépész rögzíti a fordulatszámot, a ha­jó egyenletes pöfögéssel szeli a vizet. Ilyenkor csak a kormá­nyos vigyáz ... Az ám, a kormányos ... Róla szinte megfeledkeztünk. J án Jankoviő 29 esztendeje lépett életében először hajóra. Azt beszélik róla, hogy Ulm és Budapest között bekötött szemmel is elkalau­zolná már a hajót. — Bekötött szemmel éppen­séggel nem, mert a Duna min­den egyes útnál tartogat vala­mi meglepetést az ember szá­mára. Ahol sebes a folyása, ott „vándorolnak" a zátonyok. Ezt a térképek nehezen tüntethet­nék fel. A magas vízállás épp­úgy ellensége a hajósnak, mint az alacsony. De a köd és a zaj­ló jég is próbára teszi tudását. Egyszóval nem könnyű mester­ség. Nem könnyű, de szép. — És a hajósokról szóló le­gendákban, történetkékben, mi igazság? A matrózkocsmákról és más egyebekről sokat beszél­nek az emberek. — Beszélnek, de legtöbbször azok, akik csak hallásból is­merik a hajóséletet, mely első­sorban is: munka és tanulás. Itt van például a Tatry. Bo­nyolult szerkezetű hajó. A gé­pésznek mindig józanul kell a műszertábla mögé lépnie, hi­szen több mint ezerszáz lóerő van a gondjaira bízva. A kor­mányos se hazardírozhat az » • <>*»• a tömérdek értéket képviselő vontatóval és az uszályokkal. Itt a hajósinas­tól kezdve a kapitányig min­denkinek pontosan megszabják a munkáját... — A matrózkocsmákban en­nek ellenére is meglehetősen sok hajóst látok. Érdekes em­berek ... — Mint mindenki másnak, nekik is megvannak a legkü­lönfélébb emberi tulajdonsága­ik. Annyi szent, hogy a 10—12 napos hajóút után a hajós első útja nem a templomba vezet. Minden kikötővárosban akad még néhány kocsma, ahová a szakmabeliek évszázadok óta járnak. — A huszonkilenc esztendős hajósműit legérdekesebb, leg­izgalmasabb élménye? Jankoviü kormányos a téli kikötő romtelepe felé mutat. — Izgalmas élmény? Nézze, ott, az ócskavas között hever a Turiec. Negyvennégyben kibom­bázták alólunk. Puszta életün­ket is alig tudtuk megmenteni. Lépten-nyomon aknára futott hajókkal találkoztunk akkor. A háború sok Izgalomról gon­doskodott. — És a legkedvesebb él­mény? •— A Turiec kiemelése. A há­ború után a vén hajót kiemel­tük a hullámsírból, kijavítottuk, és a régi gárda szinte kivétel nélkül visszatért a fedélzetre. — A Turiec — amjnt látom — most már végérvényesen nyugalomba vonult. — Nyugalomba, mert a gőzö­söket már teljesen forgalmon kívül helyeztük. Helyükre kor­szerűbb, Diesel-motoros vonta­tók kerültek. f É rdekes emberek a hajósok. A közönséges halandók nehezen értik meg őket. Talán azért, mert kevés ember töltött éveket, évtizedeket — a legtöbbször egy egész életet —a Duna hátán. A hajós kissé bohém, ugyanakkor zárkózott ember, aki hivatásához holta napjáig hű marad. TÓTH MIHÁLY Villáminterjú Szlovákia régészeti kutatásairól A Szlovák Tudományos Akadé­mia nyttrai Régészeti Intézete csak 15 éves múltra tekinthet vissza Másfél évtizedes kutatómunkájával azonban jelentős mértékben hoz­zájárult a történettudomány fej­lődéséhez. Eddigi eredményeiről és a jövő évi terveiről dr. Anton T o C í k docenssel, az intézet igazgatójával beszélgettünk. • Mi jellemzi az intézet másfél évtizedes tevékenységét? — Az intézet alapítása előtt a régészek kutatómunkáját az ösz­tönösség jellemezte. Az ásatáso­kat véletlenszerűen, minden elő­zetes tanulmányozás nélkül, rend­szertelenül végezték. Szlovákia ro­hamos Iparosításával azonban ko­moly történelmi értékek kerültek napvilágra s ez szükségessé tette, hogy a régészeti kutatásokat ls szervezett tudományos alapokra helyezzük # Az eddigi ásatások során mi­lyen leletekre akadtak? — Mielőtt -a kérdésre válaszol­nék, szükséges elmondanom, hogy Szlovákia területén a felszabadu­lásig mindössze 13 nevezetesebb leletet tartottak nyilván. Régé­szeink kutatómunkája ezt a számot a legrégebbkori települése feltá­rásával 112-re emelte, ami döntő jelentőségű a történelemkutatás számára. Őszintén örülünk annak ls, hogy a világszerte eddig nyil­vántartott 70 ősrégi településből 21-et Szlovákia területén tártunk fel. Ez a földkerekség viszonyla­tában is páratlan tudományos eredmény nyújtott alapot ahhoz, hogy a régészek ma kezdődő VII. világkongresszusa nagy horderejű tanácskozásainak színhelyéül ha­zánk fővárosát, Prágát választot­ta. Ebből az alkalomból nyitotta meg Intézetünk a minap Nyltrán az ásatások feltárt leleteinek ki­állítását. 9 Milyen korszakok leletei sie­repelnek a kiállításon? — A neandervölgyi embertől a római birodalom bukásáig sok ezer tárgyal szemlélhet meg a látogató. # Lehetséges-e, liogy hazánk te­rületén is éltek ősemberek s ha igen, milyen korszakban? — A legkorábbi pithecantropu­sok korát a mai kutatás körülbe­lül egyidőre, a második, időben leghosszabb jégkori felmelegedés korára teszi. A harmadik eljege­sedés idején, mintegy 140—100 ezer évvel ezelőtt már éltek ős­emberek és képesek voltak a bar­langi medvét és más barlanglakó állatfajokat elűzni, hogy az egyre hidegebbé váló időjárással szem­ben maguk keressenek itt mene­déket. E kor jellegzetes ősember­fajtájának első példányát 100 év­vel ezelőtt a Düsseldorf melletti Neander-völgyben találták meg. • Melyik a kiállítás legértéke­sebb lelete? — Tudományos körökben azt hangsúlyozzák, és ez az én véle­ményem is, hogy a legértékesebb leletek Surány mellett, Várad községben kerültek napvilágra. 9 A közeljövőben milyen célok elérését tűzi az intézet maga elé? — Elsősorban ls folytatni akar­juk a sikeresen megalapozott munkát, másodsorban arra törek­szünk, hogy a tudományos kuta­tások eredményeit az eddiginél szélesebb körben népszerűsítsük, s hozzáférhetővé tegyük a nagy­közönség számára. (th) Jegyzetek könyve kről KODOLÁNYI JÁNOS JULIANUS BARÁT című alkotását közel harminc éve írta. Második ré­sze Finnországban készült el, a szerző szavaival egy „barát­ságos, nyájas szállodai szobács­kában." Ennek a ténynek azért van jelentősége, mert a Julianus barát hangulatát nemcsak a kor, hanem a környezet is befolyá­solta. Julianus megvalósítja gyer­mekkori álmát és eljut az Ázsiá­ban maradt magyarokhoz. Tettét hittérítő szándék irányította. A középkort ábrázoló regény olyan politikai szituációban ját­szódik, amelyben a német— osztrák terjeszkedés Magyaror­szágot is líözelről érintette, és amely lehetőséget adott az író­nak arra, hogy történelmi re­gényében — a középkori esemé­nyeit közepette — a nácik elle­ni gyűlöletet is kifejezze. A Ju­lianus barát így nemcsak a kö­zéokort bemutató nagyszabású körkép, hanem politikai állás­foglalás is egy olyan kérdésben, amely évtizedekre meghatároz­ta a népek sorsát. Kodolányi János Julianus barát küzdelmei­vel, kudarcával és sikerével pél­dát mutat, és azt sugallja, hogy az ember életét széppé és bol­doggá csak a nemes célokért, a közösség ügyéért, a népért vállalt áldozatok tehetik. Julianus barát alakja és tény­kedése történelmi valóság. A Keleten maradt elődeinkhez tör­tént utazás, II. Endre király messzire tekintő céljait kívánta szolgálni. Julianus barát utazá­sának hiteles története a Vati­kán levéltárában bukkant elő. E tény a regény értékét termé­szetesen nem befolyásolja. Az olvasó mégis nyugodtan veszi tudomásul, hogy ez az izgal­mas, és számunkra annyira ta­nulságos történet nem mese, hanem a lényeget tekintve igaz történet. MOLDAVA GYŰRGY MAGÁ­NOS PAVILON című műve a má­ban játszódik. A nehéz időkben, 1956. október 26-án a hűvösvöl­gyi „Christán Pál" klinikán a késő esti órákban revolveres férfi követeli, nyújtsanak egy katonának elsősegélyt. Nagy Zsófia — a kórház vezető nővé­re — magához téríti az eszmé­letlen sebesültet, majd a vihar­kabátos férfival együtt a kapu­hoz támogatja őt. Ezután — hirtelen támadt elhatározással -r a kórház kertjében megbúvó „magános pavilon"-ban, saját szobájában rejti el a kimerült férfit a felkelők üldözése elöl. Moldava György izgalmas kis­regényében arra ad választ, ho­gyan viselkedik az országos ve­szély napjaiban a vérbeli forra­dalmár, miért támadt szerelem a nyugalmas életű ápolónő szi­vében a megnyugodni nem tu­dó, másokért lobogó férfi iránt, ki az, aki sebesülten is a má­sok életét menti. A fiatal író az átélt élmények erejével bo­nyolítja a cselekményt és festi meg szereplőinek környezetét és lelkivilágát. RÉVAY JÓZSEF ELHAGYTÁL, HELIOS című történelmi regé­nye az ókorban játszódik. E kit­tet tulajdonképpen ikerpárja a szerző néhány éve megjelent Égi jel című regényének. Az El­hagytál, Helios főhőse a Cons­tantinus halála után negyedszá­zaddal hatalomra kerülő filozó­fus császár, Flavtus Claudius Julianus, akinek tragédiáját fi­lozófiai elveivel és újplatonista miszticizmusával egyfogantatá­sú uralkodó tervei és szándé­kai okozták. Julianus izgalmas ellentmondásos egyénisége az ókor történelmének, a művelt­ség, a gyakorlati érzék, az em­berség és az egyszerűségre va­ló törekvés sajátos módon pá­rosult benne a vallásos fanatiz­mussal, az elfogultságokkal, az életellenes merevséggel és a korproblémák iránti érzéketlen­séggel. Révay József könyve ezt a sajátos magatartást, a főhős bukásának okait, valamint a kort rajzolja meg, közelünkbe hozva az ókor világát. WALTER SCOTT QUENTIN DURWARD című regényének színhelye a háborúk, cselszövé­sek és lázadások zaklatta XV. századi Franciaország. A cselek­mény bonyolítója XI. Lajos, Franciaország királya, korának egvik legravaszabb politikusa. Ellenfele: a vad és elszánt bur­gundiai herceg. A tét: Liége vá­rosa. A kiszemelt áldozat: a szépséges Izabella, akit Lajos király a burgundjai herceg egyik ellenfele, a Vadkannak csúfolt Marck kezére akar játszani. A hatalmasok e vad küzdelmébe keveredik bele az ifjú Quentin Durward, egy Skóciából Fran­ciaországba szakadt kóbor vi­téz, akit a véletlen összehoz a francia királlyal. Belép az udvari gárdába, bátran kiáll minden próbát, és sok veszélyes kaland után végül is nagyrészt az ő vitézségén múlik, hogy a történet nem véres tragédiával zárul. A kalandban és Izgalom­ban renkívül gazdag regény nemcsak érdekes, — gyerekek és felnőttek számára egyaránt tanulságos mesét —, hanem megbízható korrajzot is nyújt. A könyvnek külön értéke a könnyed, fordulatos meseszö­vés. A Quentin Durward törté­nelmi regény a javából. Nem vé­letlen, hogy az irodalomtörté­net is úgy tartja számon, mint Scott egyik legjobb művét. (la) • Egyre több amerikai fii* met készítenek az európai stú­diókban, mivel a New York-1 filmstúdiók díjai szinte megfi­zethetetlenek — panaszkodott az amerikai lapoknak Phil Feldman, a Seven Arts Film­társaság vezetője. Az amerikai filmesek még a New York-I témákkal is átjönnek Európába és fából, papírból készült fel­hőkarcolók kulisszái között ké­szítik el a felvételeket. NYÁRON NINCS KIFOGÁS Természetesen a férfiakról van szó, akik a szabadság alatt már nem hivatkozhatnak arra, hogy nincs idejük borotválkozni és akiknek számos kozmetikai készítmény megkönnyíti ezt a müveletet. Igaz, hogy jólesik néha vademberként élni, de azért a borostás arc — még ilyenkor sem esztéti­kus látvány. A férfi kozmetikai cikkek közül elsőnek a BARBUS gyártmányokat kell megemlíte­ni, amelyek a borotvakrémtől kezdve a komplett és díszes kivitelű, ajándéknak is ízléses összeállításig, minden szükséges cikket magukba foglalnak. A tubusos borotvakrém bőven habzik, a szakállt gyorsan puhítja és a borotválkozást megkönnyíti. Az alapanyagok közé kevert klorofil az arcbőrt megnyugtatja és fel­üdíti. A tégelyben kapható krém összetétele ugyanaz, csupán csomagolásában különbö' zik a tubusos gyártmánytól. Borotválkozás után az emulziós, félzsíros BARBUS védőkrém simává, rugalmassá te­szi az arcbőrt, kellemesen hűti és megvédi a kiszáradástól. Végül nagyon kellemes hatású a kölnivi­zes bedörzsölés a BARBUS kölnivízzel, amely 80 százalékos szesztartalma révén a felsértett, felizgatott bőrt fertőtleníti, üdíti és kellemes illatú, Míg a BARBUS kölnivíz Inkább a zsíros bőrre alkalmas, addig a BARBUS arcvíz eh sősorban az érzékeny, száraz bőrre ajánl-• ható, miután kevesebb a szesztartálma. Erői siti a bőrréteget és regenerálja is. Az ízléses dobozban árusított Barbus* garnitúra valóban a modern férfi nélkülöz* hetetlen kozmetikai szükségleteinek gyűj­teménye. Található benne kiváló minőségű szappan, tubusos BARBUS borotvakrém, BARBUS kölnivíz és arcvíz. Ezt az ajándé* kot minden férfi örömmel fogadja és a sza* badságra indulók csomagjaiból nem híá* nyozhat. Végül egy jó tanács azoknak, akik vil* lanyborotvával végzik a szőrtelenítés' ne* mes műveletét. Bizonyára szabadságukon is ragaszkodnak kis gépükhöz. Számukra a legalkalmasabb a borotválkozás előtt hasz* nált RAPIDON arcvíz, amely előkészíti és tökéletessé teszi a gépi borotválkozást, A RAPIDON hatékony anyagai ugyanis ki* húzzák a bőrből a szőrszálakat és így le* hetővé teszik tökéletes eltávolításukat. Né* hány csepp RAPIDON-t kell csupán arcunk* ra dörzsölni, és leszáradása után simára bo* rotválhatjuk. Utána langyos vizes lemosás és kölnivizes bedörzsölés a legjobb, csak* úgy, mint minden borotválkozás után. Látható tehát, hogy az ápolt férfi fegy* vertárában számtalan kozmetikai cikk ta* lálható. Csupán a „teremtés koronáinak" iz* lésétől függ fés természetesen a gyengébb nem akaratától!} reeigy melyiket választják: ki.

Next

/
Thumbnails
Contents