Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-20 / 229. szám, szombat

MERRE TART A FELNŐTTOKTATÁS ? ISKOLAI ÉS ISKOLÁN KÍVÜLI KÉPZÉS MAGYARUL S

ZABADSAGIDÉNY VAN, az embereket mostanában talán éppön az önképzés gondolata foglalkoztatja a legkevésbé. A kérdés azonban annyira fontos, hogy nem leszünk időszerűtlenek, ha most, a pihenés időszakában is a tanulásra irányítjuk a figyelmet és azt vizsgáljuk meg, hogy a csehszlovákiai magyarok körében milyen a továbbképzés helyzete, merre tart a felnőttoktatás. A kérdésfelvetés annál is inkább indokolt, mert néhány nap múlva ismét megnyílnak az iskolák kapui. A nyilvános tanulással párhuzamosan, rövidesen az esti iskolákban is megkezdődik a tanítás. De tegyük hozzá azt ls, hogy esti tanítást csak ott kezdenek, ahol ezt kérik, ahol érdeklődés mutatkozik a magasabb képesítés megszerzése iránt. A felnőttoktatás a csehszlovákiai magyarok körében éppen úgy, mint a cseh vagy a szlov-ik dolgozók körében két Irányú: egyrészt iskolai, másrészt iskolán kívüli formában történik. Az előbbihez a különféle szaktanfolyam és az esti iskola, az utóbbihoz az iskolán kívüli képzés teljes rendszere, mindenekelőtt a népművelés tartozik. Az utóbbi években a felnőttoktatás mindkét formájában számottevő eredmény született. A munka oroszlánrészét azonban a népművelés végezte. Elég ha ezzel kapcsolatban a Szocialista Akadémia nemrégen lezajlott kongresszusára gondolunk, ahol kifejezésre jutott, hogy az előbbi kongresszus óta a társaság előadói magyarul 22 01)0 előadást tartottak és a Népművelési Intézettel karöltve — szintén magyarul — mintegy 100 ismeretterjesztő művet jelentettek meg. Sokat mond a Csemadok statisztikája ís, amely szerint a Csemadok 12 járási titkársága mellett az elmúlt tanévben 98 népi akadémia és 20 honismereti kör működött. Mindez természetesen csak egy része annak a munkának, amit a népművelés keretében a Szocialista Akadémia, a Népművelési Intézet és a Csemadok a felnőttoktatás érdekében végzett és végez. Az adatokat azért idéztük mégis, mert ha nem is adnak teljes képet, jellemzik, hogy milyen nagyarányú erőfeszítés történt múr eddig a nevelés, a továbbképzés érdekében. Sajnos, az iskolai felnőttoktatás már nem nyújt ilyen kedvező képet. Bár érettségivel végződő magyar nyelvű esti iskola viszonylag elég sok működött, — és nyilik ez idén is, — a kilencéves iskolák által rendezett tanfolyamok száma elenyészően kevés. A probléma ismert. Nemrégen tulajdonképpen ennek a nehézségnek az orvoslása érdekében jöttek össze Tátralomnicon a csehszlovákiai magyar iskolák igazgatói. Megbeszélésüknek az volt a központi kérdése, milyen méretekben szervezzenek esti iskolákat és hogyan javítsák meg a felnőttoktatást. Az előadók és a felszólalók egyaránt érintették a felnőttoktatásnak mind az iskolai, ntind az iskolán kívüli formáját. Nem kétséges, hogy a szeminárium hatására néhány iskolában ott is megnyitják a dolgozók esti iskoláit, ahol eddij» erre nem is gondoltak. Bizonyos az is, hogy az élet diktálta szükséglet és helyes elvi irányítás következtében új irányt vesz a felnőttoktatás mindkét formája. Addig azonban, míg ennek az akciónak megszületik a konkrét eredménye, csak a lehetőségekről, a felnőttoktatás mai viszonyairól beszélhetünk. J

ELENLEG az a helyzet, hogy mint életünk valamennyi szakaszán, ugyanúgy nagy átalakulás tanúi lehetünk ezen a téren is. A sokéves tapasztalat differenciálja a munkát és a tartalékok jobb kihasználására Ösztönöz. Az akadémiák és a népi egyetemek — bár sokat nyújtottak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Elsősorban azért, mert mivel ez az oktatási forma nem jelent magasabb szakmai minősítést (tehát a munkahelyen a bérmegállapítást nem befolyásolja), a dolgozók nem tanúsítanak iránta olyan érdeklődést, mint vártuk. Szükségszerűen ered ebből, hogy a felnőttoktatás jelenleg inkább az iskolai képzés irányába halad. Az érdeklődés azonban, sajnos, még ez iránt a forma iránt sem olyan, mint szeretnénk. ICsupán közbevetőleg jegyezzük meg: az iskolai képzés irányába haladó felnőttoktatás nem jelentheti azt, hogy a népművelésnek és az iskolán kívüli képzés többi formájának csökken a feladatköre. Ellenkezőleg! Az iskolai felnőttoktatással párhuzamosan az iskolán kívüli felnőttoktatásnak is bővülnie és tökéletesednie kell.) Az új út és az új forma keresésének időszakában azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a felnőttnevelés megjavítása érdekében mindenekelőtt az érdekeltek körében szükséges igényt teremteni. Az akarat és a jószándék ugyanis önmagában kevés. Iskoláink Ivagy intézményeink j hiába tervezik tanfolyamok nyitását. Ha nincs érdeklődés, lehetetlen a továbbképzés bármelyik formáját megvalósítani. Éppen ezért közös erőfeszítéssel azt kellene elérni, hogy azoknak a csehszlovákiai magyar dolgozóknak, akiknek nincs meg az alapfokú iskolai képzettségük, ne csak egy elenyésző része, hanem többségük érezze egyéni érdekének és halaszthatatlanul fontosnak az alapiskola elvégzését, az anyanyelven történő oktatás igénybevételét. Ezzel kapcsolatban külön feladat vár a népművelésre. A népművelésnek hosszú ideig kettős (helyettesítő és sajátos) funkciót tulajdonítottunk. Ugyanakkor az életünk egészét átfogó mozgalmat úgy kezeltük, mint amelynek van egy szűkebb és egy tágabb értelmezése. A szűkebb értelmezés szerint: a népművelés az iskolahagyott lakosság körében végzett oktatő-uevelő tnunka. az ismeretterjesztés és a műkedvelés. A tágabb értelmezés szerint: a népművelésbe beletartozik az iskolán kívüli kulturális élet egésze. A népművelésnek ilyen értelmezése ma már éppen olyan helytelen, mint az a sajnos, eléggé elterjedt prakticista álláspont, amely szerint a népművelés nem más, mint szervezés és propaganda. Természetesen egyik is, másik is, de ennél jóval több. A korszerű népművelésnek ma már ötös (előkészítő, kiegészítő, helyettesítő, közvetítő és továbbfejlesztő) funkciója van. S mint ilyenre, sajátos, az előbbinél jóval felelősségteljesebb szerep hárul a felnőttoktatás tökéletesítésében. Népműveiésíink hivatása, hugy úgy, mint eddig, szervezze és irá;iyitsa a dolgozókat. De ez a szervezés ne csík a kulturális rendezvényekre, hanem elsősorban a továbbképzés iránti igény felkeltésére vonatkozzék. A mi éle-"nkben jelen esetben a népmüvelés akkor végez jó munkát, ha sikerül elérnie, hogy minél több dolgozó vállalja a továbbtanulást, az alapfokú iskola elvégzését. Örvendetes tény, hogy az új tanévben bővül a csehszlovákiai magyar tannyelvű középiskolák osztályainak a száma. Az eddigi jelentések szerint szeptember 1-én középiskoláinkban 12 osztállyal nyílik több, mint tsvaly. Többek között Losoncon, Komáromban, Szenten, Érsekújvárott és Rimaszombatban nyílnak új osztályok. Biztató képet nyújt a szakközépiskolák hálózatának a bővülése is. Mint tudjuk, jelenleg ez okozza a legtöbb gondot. A magyar nyelvű szakiskolák száma ugyanis jóval az országos átlag alatt marad. A tervek szerint azonban 1969-ig ei az iskolatípus is eléri az országos átlagot. A

Z ISKOLAHÁLÓZATUNK mennyiségi és minőségi javítására irányuló erőfeszítés megnyugtató. Igazán elégedettek azonban csak akkor lehetünk, ha a felnőttoktatás kérdése is megoldódik, ha a középiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók közül egyre többen jelentkeznek esti iskolára, ha lehetőleg mielőbb megszüntetjük a képzettséghiány okozta lemaradást. BALÁZS BÉLA iQ S _o o 5 > O > CQ Algériai költők MALEK HADDAD: ÓVA70 iSÁ(f Teritgetem jövőm száradjon o napon Egy hangya mely kísérget engem Egy szöcske mely ugrósra-kész Az ibolya mely meg se rebben Csak néz lilán hegycsúcsra néz És hogy rímem gyöngéddé váljék Csodát tegyen a rozmaring Vagy málna-ize tegyen csodát még Változzunk meg holnapra mind Teritgetem jövőm száradjon a napon i BOUALEM KHALFA: ANYÁMNAK. A gyermek sír a születéskor A nap is sír a születéskor Könny avagy harmat Az életnek felébredésekor A homlokát meg kell fürössze Még mielőtt elmosolyodna Meg is kell mosakodnia Az édesanya könnye Mindég egy új világnak Jelzi jövetelét HOCINE BOUHAZER: BLFELEPTEM A béke küszöbén Én elfeledtem a versírás titkait szavak és mondatok lejtését muzsikáját Nincs nékem könyvem csak fegyverem És nincsen füzetem csupáncsak tollam Nyúzotton sercegő toH és nem játszom több játszmát a líra kártyájával minden gondolatom röpív s röpcédula: minden gondolatom mert én tudok zsolozsmát énekelni a megszerkesztendő jövőről a reggelekről és delekről o vérmezőkről nyitott szemekről és nyers húsokról szöllőhegy szüretéről búzakalászról népemről és hazámról £ i JEAN SENAC: TÖ33EKNEK Francia elvtársak, hívek a francia haza valódi U szép arcához, ha hangom hallatom ünnepeitek kellős közepében; ezt csak azért teszem, mert együtt szenvedjük mi et az igaztalanságot s a fájdalmat meg a nyomort, ha hangom hallatom, miközben testvéreim hullanak, csupán azért teszem, hogy átadjam tinéktek reménységük stafétabotját, kis fuvoláját a hegyeknek, ahol örvénylik a Szabadság, és egyesül az emberek leheletével És énekel! Azért beszélek, hogy ismerje meg mindegyikük hazámat azért beszélek így, hogy minden fiatal holija a nagyvilágon, és azt mondom nekik: nézzétek őt, szeretni kel! anyánkat, E szál-egyenes, verőfénnyel-vert Algériát. Gerebélyes László fordítása!