Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-14 / 223. szám, vasárnap

OKLEVELES SZAKÁCSOK R

itkaság, hogy a riporter olyan témára akadjon, amely szinte az olvasók mindegyikét érdekelheti. Ki ezt, ki azt keresi naponta megszokott újságja hasábjain. Az élelmezéssel kapcsolatos Írásokat ellenben csaknem mindenki végigböngészi! Ogy látszik, nem minden ok nélkül született hajdanában a közmondás, mely szerint még a szerelem sem a szíven, hanem a gyomron keresztül megy... A bratislavai Fagyasztóüzem gépeinek hangos zümmögésébe Időnként még a gyárudvarra érkező teherautók berregése is belevegyül. Az épület balszárnya földszinti helyiségeinek párnázott ajtói mögött azonban mit sem hallani mindebből. A prágai Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet bratislavai csoportja dolgozik itt. A hús- és zöldségfélék konzerválásának vagy fagyasztásának lehetőségeit és feltételeit kutatják. Miroslav Behúň mérnök dolgozószobája egyben laboratórium is. Egy inkubátorszerű gép zakatol a sarokban, miközben ő a vízzel telt poharak egyikébe egy kisméretű, áttetsző zacskó tartalmát üríti. A be nem avatottak piros színéről és a pohár falához érve tompa koppanásából akár játékgolyóknak is vélhetnék a vízbe hulló gömbölyű, ismeretlen anyagot. Behúň mérnök alaposan megkeveri az üvegedény tartalmát és egy kanállal kivesz három-négy „golyót". Felém nyújtja: — Megkóstolja? Elértheti csodálkozásomat, mert a kérdéshez mosolyogva toldja hozzá a magyarázatot: — Málna... Akárcsak a friss! Nyugodtan megeheti... Kételkedésemet látva, akárcsak a közismert Hófehérkegyermekmesében a csodaalmát kínáló öregasszony, ő jár elől jó példával: a szájába vesz néhány darabot, majd újból megkínál. Engedek a kísértésnek. A mérnöknek igaza volt. A málna valóban ízletes, sőt! — olyan mintha csupán néhány órája szakították volna le a bokorról. —- Tudja, hány éves málnát evett most? — tréfálkozik tovább. — ? ? ? — Két évig tároltam itt a szekrényemben. Természetesen a megfelelő konzerválás — szublimálás után. M

i a szublimálás? Az értelmező szótár magyarázatát követve valamely szilárd anyag (pl. jég) légneművé válása cseppfolyósodás nélkül. A gyümölcs- és zöldségfélék ilyen módon történő tárolása Behúň mérnök kutatási területe. — Dióhéjba foglalva, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy gyors, erős fagyasztással például a karfiolban a lehető leggyorsabban szilárd halmazállapotúvá kell változtatnunk a nedvességet. Ezt követőleg az árut a henger alakú szárítókamrákba tesszük, ahol a jég egyenesen párává változik, anélkül, hogy közben — átmenetileg — a bomlást előidéző és segítő vízzé vált volna. A fenti eljárás költséges, ezért a kutatóintézet dolgozói azt is megállapították, mely termények a legalkalmasabbak az e fajta konzerválásra. íme néhány példa: a sárgarépa, a káposzta, a borsó, illetve a barack, az eper, a fekete ribizli stb. Természetesen a hal- és húsfélékkel is végeznek hasonló kísérleteket. Ezeket azonban szublimálás előtt meg kell sütni, vagy főzni. — A füstölés vagy a hő útján történő konzerválás ma már nem „divat"? — A füstölés nagyon hosszadalmas folyamat, de ami még rosszabb, nagymértékű vitaminés ízveszteséggel jár. Nagy jelentőségűek ellenben a forró vízzel és .párával folytatott kísérleteink. Itt a bonyolult öszszetételű, erjesztő hatású enzimek tevékenységének meggátlásával próbálkozunk. Olyan szerves vegyületek ezek, amelyek az élő sejtekben végbemenő anyagcsere-folyamatokat serkentik. A

z intézet hetven dolgozója között a legkülönbözőbb főiskolákat végzett szakemberek találhatók. Az itt tevékenykedő elektro-, gépész-, s főleg élelmiszeripari vegyészmérnökök, továbbá a közgazdászok ós mikrobiológusok együttesen próbálják megtalálni azokat a legelőnyösebb élelmiszertárolási folyamatokat, melyekkel napjaink nagyon elfoglalt háziasszonyainak főzésgondjait könnyíthetnék meg. • Statisztikai kimutatások bizonyítják ugyanis, hogy a nőknek állásuk és az otthoni egyéb teendőiken kívül egyre kevesebb idejük marad a főzésre. Kiváltképpen azokban a családokban észlelhető ez, ahol nincs egy „univerzális" nagymami... Időmegtakarítás céljából egyre több asszony illeszt hát a heti étrendbe félkész vagy különféle fagyasztott árukból készült ételeket. Valljuk be őszintén, ezek pedig még, sajnos, sok kívánnivalót hagynak maguk után! Behúň mérnök és munkatársai nemegyszer egészen különleges megbízásokat is kapnak az Élelmiszeripari Minisztériumtól. Az intézet számos dolgozója például az utóbbi időben azon fáradozik, hogy megállapítsa, melyek azok a legalkalmasabb ételek, amelyekre a fizikai, illetve szellemi munkát végző emberek szervezetének szüksége van. Érdekes feladat a bölcsődék és óvodák helyes étrendjének megállapítása is. Beszélgetésünk közben ezúttal egy kemény ezüstpapírból készült „tányér" kerül a kicsempézett laboratóriumi asztalra, külön-külön beosztott hellyel a húsnak, körítésnek és a salátának. OF-461 A tengerpartra repülnek, mert nyertek a Csehszlovák Állami Sorsjáték sorsolásán! Minden hónap 15. napján 6 600 000 korona és 100 000 korona különjutalom jut a szerencsés nyerőknek! MEGVETTE MAR A CSEHSZLOVÁK ALLAMI SORSJÁTÉK SORSJEGYET? — Gondolom, nagy segítséget jelent majd a háziasszonyoknak, ha befejezzük az ezekben a „tányérokban" végzett kísérlet-sorozatunkat. A terv szerint megfelelő csomagolásban kész ebéd és vacsora lesz ily formában kapható. Otthon már csak tíz-tizenöt percre a sütőbe teszik és máris tálalhatják az ízletes rostonsültet vagy rántott húst. A

z olvasó minden bizonynyal arra is kíváncsi, mit keres egy élelmiszeripari kutatóintézetben a közgazdász vagy a gépészmérnök? A válasz egyszerű. Az előbbi például azon fáradozik, hogy a konzervált élelem előállítása és kereskedelmi ára mindenki számára elérhető legyen. És a bonyolult, többhetes kísérlet-sorozatokhoz, de a gyártási folyamathoz is a legkülönbözőbb gépekre van szükség. Itt jut felelősségteljes szerep a gépészmérnöknek. Az sem véletlen, hogy éppen a bratislavai Rózsavölgyben működik a kutatóintézet. Nyugat-Szlovákia termékeny rónái adták erre az okot. Hogy valóban lelkiismeretesen, becsülettel látják el feladataikat, arról az igazgatói irodát díszítő oklevelek tanúskodnak. Valóban jó hírnevű, külföldön is számon tartott kutatóintézet. Behúň mérnök hangjában mégis némi aggály lappang: — Feltétlenül továbbra is lépést szeretnénk tartani Európa többi, hasonló jellegű intézményével. Ehhez azonban feltétlenül korszerűbb gépi berendezésre lenne szükségünk. Különben könnyen lemaradha tünk ... Gondolom, ma, az űrrepülésekhez szükséges speciális ételek előállítását sürgető, de a szürke hétköznapok szédületes életritmusából eredő időhiány korában is egy percig sem lehet kételkedni szavai helyességében ... N

em születtem jósnak, nem is akarok belekontárkodni az erre hivatottak „tudományába". Azt azonban százszázalékra „megjövendölhetem", hogy a vegyészet élelmiszeripari ágának óriási távlatai vannak!... MIKLÚSI PÉTER Az átlagos életkor 22 év A Nagy Morva Birodalom egyik temetőjének titkai ANTROPOLÓGUSOK e napokban 179 csontvázon végeztek embertani kutatást. A csontvázakat a régészek Mikulčice közelében a Nagy Morva Birodalom Idejéből származó psefovi temetkezési helyen találták. Az embertani kutatásra felhasznált csontvázak nem teljes 16 százaléka 20 éven felüli férfiaké, csaknem 27 százaléka felnőtt nőké és mintegy 44 százaléka 14 éven aluli gyermekeké. A tudományos dolgozók eszerint megállapíthatták, hogy a település temetkezési helyén elhantolt felnőtt lakosságnak átlagos életkora kb. 42 év, a gyermekeké pedig 5 és fél év, vagyis az összlakosság átlagos életkora mintegy 22 év volt, tehát megközelítette az ókori Róma lakosainak átlagos életkorát. Nagyon gyakori volt a fogszuvasodás, amit az említett csontvázak fogsorának mintegy 80 százaléka bizonyít. A csontvázakon más — napjainkban is elterjedt betegségek pl. csigolyabetegség (spondylosis) és jól beforrt csonttörések nyomai láthatók. A tudományos dolgozók feltételezése szerint a hodonínl járásban feltárt josefovi ószláv településen átlag mintegy 40 ember élt. A temetkezési helyet kb. 100 évig használták. A KUTATÖK a josefovi temetkezési helyen egyetlen esetben sem találtak gombokat vagy a Nagy Morva Birodalom lakosságának kulturájára jellemző ékszereket. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a vidékiek egyszerűbben öltözködtek, mint azok, akik a hűbérurak központjaiban jobb szociális feltételek között éltek. elengedhetetlen tartozéka ruhatárunknak, és úgyszólván minden alkalomra megfelel. A fehér selyemblúzt színházba, hangversenyre és egyéb alkalmakra viselhetjük. A vászonpíkéből készült blúzt utcai használatra, a fehér vászonblúzt kirándulásra, sportoláshoz, munkába stb., hordhatjuk. 1 sz. képünkön gallér nélküli csinos, ujjatlan blúzt láthatnak olvasóink. A blúz pántját fekete golyógombok díszítik. Nagyon jól illik sötét színű teszilkosztümhöz. , 2. 3

Ujjatlan vászonblúz nagy masnival. A karöltőt és a blúz szé~ • lét szegély díszíti. Fehér selyemblúz, bő ujjal és széles kézelővel. A MAI KONYHA HIGIÉNIÁJA A mai modern konyhák már a »» higiéniai szempontok szem előtt tartásával készülnek. A beépített bútorok, a kő- vagy műanyag-padló a konyha könnyű tisztán tartását teszi lehetővé. A régebbi típusú konyhák (különösen falun) azonban sok kívánnivalót hagynak. — Sokszor előfordul, hogy egy lakásba belépve már az előszobában áporodott konyhaszag üti meg az orrunkat. Ez a szag uralkodik az egész lakásban, beveszi magát a ruhaneműbe és az ágyneműbe is. Természetesen egyes ételek (karfiol, kel, káposzta) főzés közben kellemetlen szagot árasztanak, de ez ellen szellőztetéssel védekezhetünk. Az előbb említett kellemetlen szag rendszerint a mosatlan edénytől, szennyes mosogatórongytól, a ki nem ürített szemetes kosártól, a nedves felmosőruhától stb. van. Talán nem kell külön hangsúlyoznunk, milyen fontos egészségi szempontból ügyelnünk konyhánk tisztaságára, higiéniájára. A konyha padlóját minden nap mossuk fel, s tegyünk vízbe egy kevés „Jar" tisztítószert, vagy „Ajatin"-t, amely fertőtlenít. Mindennap alaposan szellőztessünk ki. Az edényt ne hagyjuk mosatlanul egyik napról a másikra, mert ez csak odacsalogatja a legyeket, s rontja a konyha levegőjét. A konyhaeszközöket ne tartsuk a falra akasztva, mert beporosodnak. Ä konyhaszekrényt gyakran mossuk ki. Azokat az edényeket, amelyekben állandóan zsíros dolgot sütünk, időnként lúgos vízben főzzük ki. Az abroszt és a konyharuhát gyakran váltsuk. A kutyát és macskát ne tűrjük meg a konyhába, mert az utca porából szőrükre számtalan kórokozó baktérium rakódik. Az ő helyük az udvaron, padláson vagy az ólban van. NÄDASDY GOMBÓC: Hozzávalók: dl tej, 5 dkg vaj, 25 dkg dara, 5 dkg cukor, só, 3 db. tojás, 2 db. zsemlye, Vi kg szilva, 8 dkg cukor, 2 g egész fahéj. A tejet feltesszük főni, beletesszük a vajat, csepp sőt és 5 dkg cukrot; forrás közben a darát beleeresztjük, fakanállal simára keverjük. Hűlni hagyjuk, mikor langyos, belekeverjük a 3 tojássárgáját, a zsemlyék kockákra vágott belsejét. A 3 tojásfehérjét habnak verve ugyancsak belekeverjük és 20 percig pihentetjük. Gombócokat formálunk belőle és gyengén sózott vízben lassan kifőzzük. Szilvareszterrel tálaljuk: 8 dkg cukrot 1% dl vízzel és fahéjjal szirupnak felfőzünk, a kimagozott szilvát a forrásban lévő szirupban egy-két percig megforgatjuk. Ha már kora tavasszal elkezdtük a napozást, s a nyári nap perzselő hevétől sem félünk, nap na,

t mellett a strandon vagy a vízparton vagyunk, ajánlatos ellenőrizni hajunkat, hogy nem törik-e. Ugyanis a kiszáradt haj nagyon törékeny, ha nem gondozzuk megfelelően. Nyáron gyakrabban kell olajoznunk a ho'unkat, s ajánlatos időnként krém-pakolást csináltatni, mert különben a hajszálak elveszítik rugalmasságukat és fényüket. Naponta gondosan keféljük ki hajunkból a port, s mossunk gyakrabban fejet.