Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-10 / 188. szám, vasárnap

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Erő, egység, felelősségtudat De Gaulle—Johnson találkozó? A franciák 58 százaléka támogatja De Gaulle politikáját Az elmúlt hét legkiemelkedőbb nemzetközi eseménye volt a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének bukares­ti ülése, majd ezt követően, ugyancsak a román fővárosban a KGST-tagállamok kommunis­ta és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek találkozója, jielentőségüket az időközben nyilvánosságra hozott két fon­tos dokumentum •— Nyilatko­zat az Egyesült Államok viet­nami agressziójáról és Nyilat­kozat az európai béke és biz­tonság megszilárdításáról — fényében világosan láthatjuk. A bukaresti tanácskozások egyszersmind az amerikai sajtó és bizonyos körök feltevéseinek és a szocialista szövetség „la­zulásáról" szóló jóslatainak tel­jes kudarcát jelentik. Az imperialisták, mind már annyiszor, most is csalódtak. Rá kellett döbbenniük, hogy hamis illúziókban ringatják ma­gukat, amikor azt hiszik, hogy továbbra is diktálhatnak és rá­kényszeríthetik akaratukat más népekre. Vietnam harca a miénk is A bukaresti nyilatkozat ki­emeli a világ népeinek felelős­ségét a béke sorsáért, s moz­gósít mindenkit a nagyvilágon, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az amerikaiak vietnami agressziójának megszüntetésé­re, a kapcsolatok normalizálá­sára. A Varsói Szerződéshez tartozó szocialista országok ed­dig még soha nem nyilatkoztat­ták ki olyan határozottan, hogy az amerikai agresszoroknak fi­zetniük kell vietnami kalandju­kért, nem kerülhet.ik el a meg­torlást, s minél több büntettet követnek el a vietnami nép el­len, annál nagyobb lesz a bűnük súlya, és annál kérlelhetetleneb­bül lakolnak mep érte." A nyi­latkozat ugyanakkor cinkosok­nak bélyegzi azokat az orszá­gokat, amelyek fegyvert szállí­tanak az agresszornak, vagy odakölcsönzik területüket az agresszió céljaira. A nyilatkozatból az eddiginél világosabban kicseng az, hogy a szocialista országok a magu­kénak tekintik a vietnami nép szabadságharcát, mert „nem­csak saját nemzeti jogait védel­" mezi, hanem egyszersmind nagymértékben hozzájárul a szocialista világrendszer orszá­gainak, minden népnek a béké­ért, a függetlenségért, a demo­kráciáért és a szocializmusért folyó küzdelméhez." Ezért ért­hető, hogy az agresszorok címé­re intézett figyelmeztetések kö­zött ott van az is, hogy lehe­tőséget adnak az önkéntesek­nek, hogy Vietnamban harcol­hassanak az amerikai imperia­lizmus ellen, ha a VDK kormá­nya ezt kérni fogia. Európa fő kérdése A bukaresti értekezlet másik nyilatkozata földrészünk leg­fontosabb kérdésével: az euró­pai béke és biztonság megszi­lárdításával foglalkozik. Mé­lyen emberi hang csendül kl belőle: Európa földjén száza­dunkban két világháború rob­bant ki, s a második világhá­ború következményeit még min­dig sínylik a népek. Feszült­ségi gócok vannak, amelyek­nek fő forrása az, hogy még mindig nem kötötték meg a né­met békeszerződést. A bajok fő oka az, hogy az amerikai im­perialisták támogatását élvező NSZK-ban hatalomra kerültek a revansista erők, amelyek nem törődnek bele a nácizmus vere­ségébe, területi követeléseket támasztanak más országokkal szemben, s ezzel állandóan ve­szélyeztetik a békét. A nyilat­kozat megállapítja, hogy „.az Egyesült Államok európai poli­tikája céljainak semmi közük sincs az európai népek létér­dekeihez, az európai biztonság feladataihoz." Nyílt titok, hogy az NSZK-ban az amerikai beru­házások meghaladták a 10 mil­liárd márkát, s nyolc év alatt I 350-ről 1150-re emelkedett az I amerikai fiókvállalatok száma. Az Egyesült Államoknak gazda­I sági és katonai érdekei fűződ­nek a bonni állam mai kurzu­1. sához, ugyanakkor Bonn is rá van utalva az Egyesült Álla­( mokra, mert jól tudja, hogy a NATO-n belül kivihetetlenek lennének határrevíziós tervei, hisz számos NATO-partnere a hitleri megszállás igáját nyög­te. Mély humánum A bukaresti nyilatkozat utat mutat az európai béke és biz­tonság kérdéseinek rendezésé­re. Ez: lemondás az erőszak­kal való fenyegetésről, az erő alkalmazásáról, a nemzetközi vitás kérdések kizárólagos bé­kés rendezése, továbbá annak elismerése, hogy a nemzetközi kapcsolatok csakis a szuvere­nitás, a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a te­rületi sérthetetlenség tiszte­letben tartására épülhetnek. A nyilatkozat az európai álla­mok kollektív hatékony intéz­kedéseit szorgalmazza az euró­pai fegyveres konfliktus veszé­lyének elhárítására és a kol­lektty biztonság megerősítésére. A nyilatkozat ebből a szem­pontból elemzi a német kérdést is, elítéli az NSZK revansista politikáját, és sürgeti a két né­met állam tárgyalását. Megis­métli a szocialista államoknak nemzetközi fórumon több ízben elhangzott kezdeményező ja­vaslatait: a jószomszédi kap­csolatok fejlesztését, a kultu­rális és gazdasági együttműkö­dést, az erőszakpolitika feladá­sát, atommentes övezetek létre­hozását, az atomfegyver nem alkalmazására vonatkozó kö­telezettséget stb. Az európai biztonság problémáinak megvi­tatására diplomáciai tárgyalá­sokat, két- vagy több oldalú ta­lálkozókat, sőt legfelső szintű személyes kapcsolatokat ajánl. Nagyon fontos az a javaslat, hogy az egymással szemben­álló két európai csoportosulást: a támadó NATO-t és a védelmi jellegű Varsói Szerződést az egész földrészt átfogó kollek­tív biztonsági rendszerrel he­lyettesítsék. A nyilatkozat alá­írói nagyon célszerűnek tartják, ha már most létrejönne meg­egyezés a két csoportosulás katonai felszámolásáról. A bukaresti találkozón elfo­gadott nyilatkozatok jelentősé­güket tekintve az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatokhoz hasonlíthatók. A szocialista kö­zösség szilárd álláspontját bi­zonyítják, mint ahogv ^ KGST­tagállamok vezetőinek találko­zójáról kiadott közlemény is az egyre mélyülő és szilárdabb gazdasági együttműködést ta­núsítja. A szocialista országok felelősségük teljes tudatában részt vállalnak az európai béke és biztonság megteremtéséből, s nem engedik meg az imperia­listáknak, hogy akár Európá­ban, akár Vietnamban, vagy máshol bűnös hazárdjátékot űz­zenek az emberiség legszen­tebb érdekeivel. LŐRINCZ LÁSZLÓ | KISLEXIKONUNK Malawi Köztársaság A két évvel ezelőtt függetlenné vált Malawiban (volt Nyaszaföld) e hó 7-én az új alkotmány értel­mében kikiáltották a köztársasá­got. Az ország államtőjévé 5 évre dr. Hastings Kamuzu Banda eddigi kormányelnököt, a Malawi Kong­resszuspárt vezetőjét választották. Az egykori Nyaszaföld Afrika legszegényebb területének számí­tott, mely — míg tagja volt a köz­ben már szétesett Közép-afrikai Államszövetségnek — az ércekben dús Észak-Rhodesiának és a fejlett iparral rendelkező Dél-Rhodesiá­nak szolgáltatta az olcsó munka­erőt. A függetlenné vált fiatal ál­lam, első lépései két évvel ezelőtt még a szokottnál is nehezebbek voltak. A felbomlott államszövet­ség hagyatéka: 21 millió font ster­ling adósság és kétmilliós deficit súlyos terhet jelentett az elmara­dott agrárországnak, amelyet mi­előbb gazdaságilag talpra kellett állítani. Az északon Tanzaniávál, keleten a Nyasza tóval, dél-keleten és dé­len Mocambiquebal s nyugaton Zambiával határos, 127 368 négy­zetkilométeren elterülő Malawi csaknem négymilliő főnyi lakos­sága többségben bantu néger. (Csu­pán 9 ezer az európaiak és kb. 13 ezer az ázsiaiak száma.) A mata­wiaiak nagy lendülettel fogtak riéiiány sírban A SURVEYOR 1. amerikai űr­szonda kamerája a legnagyobb valószínűség szerint megrongá­lódott. Pénteken még 28 felvé­telt továbbított a Földre, de az­óta egyetlen jelzést sem adott le. Az ellenőrző központ tech­nikusai szerint a kamerában rö­vidzárlat következtében magas hő keletkezhetett, melyet a te­lep nem bírt el. (ČTK) SAVANG VATTHANA laoszi király tegnap a francia Rivié­rára utazott, s ott tölti szabad­ságát. Franciaországi tartózko­dása alatt találkozik De Gaulle elnökkel is. (CTK) A SPANYOLORSZÁGI Firesto­ne Hispania társaság több mint 2300 munkása pénteken sztrájk­ba lépett. A munkások 6 szá­zalékos béremelést és új kétol­dalú szerződés megkötését kö­vetelik. A társaság vezetősége azzal fenyegetőzik, hogyha a munkások továbbra is kitarta­nak követeléseik mellett, bezár­ják az üzemet. (CTK) ABDUR RAZZAK malaysiai miniszterelnök-helyettes tegnap kijelentette, hogy az Indonéziá­val való békeszerződés aláírása után Borneóból kivonnak min­den idegen katonai egységet, be­leértve az ausztráliai és az új­zélandi csapatokat is. Borneó­ban jelenleg több mint 10 000 angol katona tartózkodik. (CTK) DE GAULLE FOGADTA PITHART NAGYKÖVETET Párizs (CTK) — De Gaulle francia elnök tegnap fogadta Vilém Pithartot, Csehszlovákia új párizsi nagykövetét, aki át­adta a francia elnöknek meg­bízólevelét. De Gaulle baráti be­szélgetést folytatott a csehszlo­vák nagykövettel több európai kérdésről és a két ország közti kapcsolatokról. INDIRA GANDHI ÉS NASSZER az el nem kötelezett országok szerepéről Kairó (CTK) — Indira Gand­hi indiai miniszterelnök és Nasszer, az EAK elnöke tegnap harmadszor találkozott. A kai­rói napilapok szerint a tárgya­ló felek megegyeztek abban, hogy meg kell erősíteni az el nem kötelezett országok hely­zetét és növelni kell részvételü­ket a nemzetközi problémák megoldásában. A két ország képviselője eb­ből a szempontból beszélt a vietnami kérdésről, melynek megoldásában az el nem köte­lezett országok döntő szerepet játszhatnak. Ezenkívül foglal­koztak Gandhi asszony, Tito és Nasszer október 21-re tervezett találkozójával. hozzá az ország fejlesztéséhez. Pénzügyi eszközök hiányában kü­lönösen a falvak népe végezte lelkesen társadalmi munkában az utak, ppstahivatalok, iskolák stb. építését. Az új köztársaság programjában a természeti kincsek kiaknázása, a munkaerőprobléma rendezése, valamint a Nyasza-tó szabályozása szerepei. Dr. Banda a köztársaság kikiáltásának előestélyén ünnepé­lyes keretek között megnyitotta a Shire folyó Nkula vízesésénél lé­tesült 24 000 kW teljesítményű ví­zi erőművet. Malawi gazdasági fejlesztését a köztársasági elnök vezette, kor­mány kabinet-tagokból és állami hivatalnokokból álló Nemzeti Fej­lesztési Bizottság ellenőrzi és ko­Párizs (CTK) — Az Aurore tegnapi számában felteszi a kérdést: „Vajon De Gaulle tá­bornok találkozik-e Johnson el­nökkel szeptembert világkörüli útja során?" Hozzáteszi, hogy eddig hivatalos jelentést nem adtak ki e találkozóról, de a jól tájékozott körök lehetsé­gesnek tartják. Az amerikai körökhöz fűző­dő kapcsolatáról ismert lap megemlíti, hogy e találkozóra sor kerülhet Washingtonban, ahol Johnson elnök De Gaulle-t a Fehér Házban fogadná, má­sodszor francia területen, de az amerikai befolyás alatt álló szférában — Martinique-szige­tén vagy Guadeloupeh, esetleg a Hawaii szigeteken, ahová a tábornok Tahitiról visszatérő­ben látogathatna el. A Francé Soir szombati szá­mában rámutat, hogy a közvé­leménykutatás eredménye alap­London (ČTK) — Franciaor­szág és Nagy-Britannia meg­egyezett abbén, hogy a mai sú­lyos vietnami helyzetet csupán tárgyalás útján, Vietnam függet­lensége és a belügyeibe való be nem avatkozás alapján az 1954. évi genfi egyezményekkel össz­hangban lehet megoldani — hangsúlyozza a francia—brit közös közlemény, amelyet Pom­pidou francia miniszterelnök és Couve de Murville külügymi­niszter háromnapos londoni ta­nácskozása végén adtak ki. A közlemény továbbá megál­lapítja, hogy a két kormány né­zete szerint Európában új fej­lődés és új kapcsolatok kezdőd­nek a nyugat- és kelet-európai országok között és törekvés mutatkozik a megegyezésre, amit támogatni kell. A két ország képviselőinek tanácskozásai során napirendre került a NATO helyzete és Ang­lia belépése a Közös Piacba. Ha­rold Wilson — amint a közle­mény rámutat — hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia hajlandó belépni e közösségbe, amennyi­. ben biztosítják létérdekeit. Pompidou kijelentette, hogy Anglia csatlakozásának semmi sem áll útjában, ha elfogadja a római szerződés rendelkezé­seit. Ezért a két kormány meg­állapodott abban, hogy e kér­désben továbbra is kapcsolatot tart fenn egymással. A közös közlemény végül rá­mutat, elhatározták, hogy a két Róma (CTK) — Az olasz sze­nátus tegnap jóváhagyta a „má­sodik zöld tervet", azaz intéz­ordinálja. A két évvel ezelőtt élet­be léptetett gazdaságfejlesztési terv a nemzeti jövedelem nagy­mérvű emelését irányozza elő és a mezőgazdaság korszerűsítésére és fellendítésére helyezi a fő súlyt. Az exportnak eddig kéthar­madát kitevő teához és dohány­hoz még felsorakozna a gyapot, a földimogyoró, a kávé, a nyers­gumi, majd a rizs is. A Shire fo­lyó termékeny völgyében nemrég létesített első cukornádiiltetvény két év múlva már fedezi Malawi egész cukorszükségletét (évi 20 000 tonna). A kormány fejleszti az állattenyésztést és a halásza­tot. Megindult a szén- és bauxit­bányászat is. Szinte forradalmi a változás a közoktatás terén. Még néhány év­vel ezelőtt a lakosság 98 százaléka írástudatlan volt. Ma már az ál­lami iskolák széles hálózata nyújt a tanulóknak alap-, középfokú és főiskolai képzettséget és egyéb szaktudást. A Malawi Egyetem ke­retében rövidesen mezőgazdasági főiskola nyílik. Malawiban megvannak a fehér bőrűek és a négerek békés egy­más mellett élésének feltételei, amelyet a gyarmatosítók képtele­nek valtak létrehozni. A függet­lenség elnyerése két évvel ezelőtt többet jelentett a gyarmati fenn­hatóság megszűnésénél. Ugyanis Malawi puszta létezése is megne­hezítette azoknak a délrhodesiai reakciós politikusoknak a törek­véseit, akik mindmáig szoros szö­vetségre kívánnak lépni a fajül­döző Dél-Afrikai Köztársaság kor­mányával és az afrikai portugál gyarmatokkal. B. E. ján a franciák 58 százaléka tá­mogatja De Gaulle elnök poli­tikáját, 29 százaléka nem ért vele egyet, s a megkérdezet­tek 13 százaléka nem adott pontos választ. Július 14-én lesz a második francia Csendes-óceáni atombomba-kísérlet A második francia atombom­ba-robbantásra a Csendes-óceán Mururoa-szigetén július 14-én, a Bastille bevételének évfordu­lóján kerül sor, vagy pedig az ezt követő legközelebbi időpont­ban, mihelyt ezt az időjárás megengedi. A Párizsban pénteken közzé­tett hivatalos bejelentés sze­rint figyelmeztetik a hajókat és a repülőgépeket, hogy a követ­kező négy nap folyamán ne tartózkodjanak a veszélyezte­tett körzetben. kormány tovább folytatja a Con-. corde szuperszonikus utasszál­lító repülőgép tervezési munkáit és közösen alagutat építenek a La Manche-csatorna alatt. A tegnapi párizsi lapok mély iróniával írnak Pompidou és Couve de Murville londoni tár­gyalásairól. „Az a veszély fenyeget, hogy a La Manche-csatorna alatti alagút előbb készül el, mint ahogy Nagy-Britannia belép a Közös Piac ba" — írja a Com­bat. Pompidou és Wilson jó hangu­latban megállapította, hogy a szívélyes ellentétek továbbra is fennállnak — írja az Aurore. Azt állítja, hogy a tárgyalások egyedüli eredménye a La Man­che alatti alagút építéséről lét­rejött megegyezés. A Figaro a francia—angol tár­gyalásokkal kapcsolatban há­rom pozitív eredményt lát: 1. A La Manche-csatorna alatti alagút építéséről kötött megál­lapodást, 2. A Concorde repülő­gép szerkesztésében való továb­bi együttműködést, 3. A továb­bi rendszeres tanácskozásokat Franciaország és Anglia között. Az Humanite kiemeli Pompi­dou-nak egy sajtóértekezleten kifejtett nézetét, amely szerint „a jelenlegi légkör és a kato­nai helyzet nem teszi lehetővé a jelen pillanatban egy Viet­namról tárgyaló konferencia összehívását . kedéseket hozott a mezőgazda? ság fejlesztésére az 1966—1970? es évekre. Az intézkedések cél­ja növelni a mezőgazdaság ha? tékonyságát és termelékenysé­gét. Az olasz mezőgazdaság a többi Közös Piac-országhoz vi­szonyítva nagyon kedvezőtlen helyzetben van. A törvény sze­rint a következő öt évben 900 milliárd lírát fordítanak a me­zőgazdasági termelés fejleszté­sére. A kormánykoalíció pártjai és az újfasiszták szavaztak a tör­vényre. A kommunisták, a szo­cialista párt és a Proletár Egy­ség Olasz Szocialista Pártjának képviselői ellene szavaztak, mi­vel a tervezett beruházások a tőkés mezőgazdasági üzemek megerősítését szolgálják és megkárosítják a kisparasztokat. Az olasz mezőgazdaság elmara­dottságát elsősorban a földtu­lajdon jelenlegi rendszere okoz­za. ÁLLAMFORDULAT BURUNDIBAN Bujumbura (CTK) — Charles Ndizeye, a Burundi Királyság 20-éves trónörököse feloszlatta Bihu miniszterelnök kormányát és hatálytalanította az alkot­mányt, „hogy ezzel megakadá­lyozza az országban uralkodó anarchia terjedését". Kijelentése szerint nem buk­tatta meg apját, Mwabutsa ki­rályt, aki jelenleg Spanyolor­szágban tartózkodik. Ndizey hangsúlyozta, hogy az ország­ban bizonytalanság uralkodott az utóbbi években, gyakran vál­tozott a kormány. A vietnami súlyos helyzetet csak tárgyalás útján lehet megoldani Záróközlemény Pompidou londoni látogatásáról Támadás a parasztok ellen A második „zöld terv" Olaszországban

Next

/
Thumbnails
Contents