Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-09 / 187. szám, szombat

Péter barátomnak min­dig támadt egy-egy men­tőötlete. Feltűnés né'kül az irodalomra, sajtóra, tudományos életre terel­te a beszélgetést, s az adott pillanatban egy ed­dig ismeretlen jogalom­mal bűvölt el mindenkit: futurológia. LPÁÍ Mint egy színes balon, úgy röppent el ajkáról a szó, s az üres szendvt­cses tálak, borospoharak fölött lebegett egy ideig. Mindenki érdeklődéssel figyelte fejtegetését az újonnan kibontakozó tu­dományos ágazatról, mely semmi más, mint objektív és racionális is­meretekre alapuló jöven­dölés. Egy német szár­mazású, amerikai tudós e tudomány atyja, aki már tizenhat éve küzd annak létjogosultságáért. Nem tartja ugyan egzakt tudománynak, csak egy meghatározott tárgyra vonatkozó ismeretek rendszerének, mely lehe­tővé teszt, hogy a jövőbe pillantsunk. Nyugaton, ahol a nagy monopóliu­mok kénytelenek clSre tervezni a termelést és a piacok megszervezését, ez szinte elkerülhetet­len, és hasonlóképpen nálunk is, ahol egész népgazdaságunk előre ki­dolgozott, távlati 'ervek­re alapul. A tervezés tu­lajdonképpen jövőbelá­tás, még akkor is, ha csak a közlekedésre, gépiparra, földművelés­re vonatkozik. Ám az is lehet, hogy a közeljövő­ben az egyes termelést ágakból leszűrt tapaszta­latok alapján egy általá­nos jellegű futurológia keletkezik. Mindehhez ki-ki hoz­záadta a maga ötletét. Ezek szerint Verne és a fantasztikus Irodalom művelői is futurolóausok. Marx és Engels megjö­vendölték a társadalmi forradalmakat, Lenin a a nemzett felszabadító mozgalom kiszélesedé­sét és a gyarmati ura­lom felbomlását. Végül oda lyukadtunk kt, hogy a futurológia nem is új­donság, s a német szár­mazású Flechtheim sem kellett hozzá, mert leg­alább egy százada léte­zik már, csak éppenség­gel nem futurológiának nevezzük. Megint akadozni kez­dett a társalgás. Ezeket a kínos szüneteket csak újabb felköszöntőkkel le­het áthidalni. Ki-ki mon­dott megint valami fókí­vánatfélét, fölhörpintet­tük borunkat, s arra gon­doltunk, ideje lesz magá­ra hagyni a házaspárt. Épp akkor történt a kiszámíthatatlan és elő­re nem látható esemény. Nem is volt semmi elője­le. Az unatkozó, lassan szedelőzködő társaság nyakába zúdult a meny­nyezet vakolata. Nagy zuhanást, üvegcsörömpő­lést, sikoltozást hallot­tam. Látni nem láttam semmit, mert a homok és mészpor jó időre szinte megvakított. Szerencsére senkinek semmi baja nem esett, mert a malter nagyobb darabban csak az asztal lapját érte, de az aztán csaknem akkora volt, mint maga az asztal lap­ja. Egyetlen pohár, tá­nyér vagy boros üveg sem úszta meg épen a váratlan asztali áldást, s a vendégek a vendéglá­tókkal együtt olyanok voltak, akár egy romház eltakarításánál sürgölő­dő kőművesek. Mária sírt, Fülöp káromkodott, egyébként mindannyian az építővállalat hanyag­ságát szidtuk. T J gy-ahogy rendbe­hoztuk a szeren­csés kimenetelű baleset színhelyét. Hazafelé me­net pedig azon gondol­kodtam, hogy ismere­teink alapján ugyan könnyű előrelátni a fej­lődés egy-egy szakaszát, de az emberi butaság és becstelenség következ­ményeit még a futuroló­gia sem jövendöli meg. 5bo döfve egy nek, o Javoŕíči barlangnak ember tőr. nem látta üregeinek. A bányász­omra? Itt van lámpák helyett, amelyek (nyilván jnk. Két kosár az ő hibájukból) hamarosan fel­eperszállításra mondták a szolgálatot, előkerül­jrgonyával (egy tek a zseblámpák és gyakran a •nit a príkazyi gyertya is. csinosan fest a — S tulajdonképpen mit fedez­ppkövek között. tek fel? Megérte a fáradságot? lékeztető zsinór, Oldrich Mrázek elégedett. e m jelzi az időt emrégiben csa­>tt (az olomouci lat ajándéka), I. scsak túl nedves ünk, hogy meg­ránk ravaszul VEL GYALOG UCOT? ;t? Reggel van jy este? Ezek a zőnyegre kerülő kre ezeknek az i sem adhat vá­;sen nekik is lomra felbecsült I hatkor, kilenc . becslésük sze­>m órában jel­I, amelyet pon­i kimograf. Erő­: az idő a voló­Ddalomból tud­i nélküli térben e" meghosszab­így áll a dolog három nappal šli Miloš Binar. vele egyet, jha ... három napnál k, Miloš leborot­11lát. Ha Pavel či barlangoktól lomoucba. S a iban Pavel nem >gadóst már el laptáruk" hétfő 'g a valóságban volt.. B FELFEDEZÉS: •KŐFUGGÖNY arlangkutatók a kban való hosz­k alatt komoly i-k - további t keresnek, jeli és az „or­után, amelyet aguk végeznek, jmérve egymás esthőmérsékletét fiatal emberek élésükkel neki­etlen környezet­- A leggyönyörűbb a cseppkő­függöny! Olyan óriási, hogy a barlangokban nem akad párja, hát még a színe! Fehér és ezüs­tösen ragyog ... S találtunk jó néhány „kéményt" is, három új cseppkő-termet s olyan további szépségeket, amelyekről a bar­langok első felfedezőinek sejtel­me sem volt. FOLD ALATTI HANGVERSENY Megállapodtak az orvossal, hogy reggel hat órakor fognak kelni s nyomban jelzést külde­nek a felszínre. Itt azonban az ember kinyitja a szemét s a haj­nal fénye helyett vak sötétségbe mered. Felemeli a kezét és nem látja, egyáltalán azt se tudja, vajon valóság-e ez, vagy álom. Ki mondja meg, hogy egy órát aludt-e, kettőt, vagy nyolcat? fgy aztán vár, míg valamelyik társa is felébred. Ha már ketten vannak fenn, nagyobb a valószí­nűsége annak, hogy elérkezett a felkelés ideje. Az altatódal itt egy merőben különös hangver­seny. Már megérkeztemkor meg­lepetve láttam egy csomó, külön­féle helyeken lerakott üvegpoha­rat, konzervdobozt. Igen, így gyűjtik a vizet. Mert vízre a föld alatt élő embereknek is szüksé­gük van. S a legtisztább vízzel itt a cseppkövek szolgálnak. A cseppkő-vízvezeték ugyan fu­kar, a víz csak cseppenként fo­lyik, ám egyúttal hangversenyt is ad. Minden egyes vízcseppnek más a hangja. Más hangot ad az üvegpohárban, ismét mást minden konzervdobozban, mást, ha üres az edény és megint mást, ha telni kezd. S micsoda csodás hangok ezek abban a halotti csöndben I ...ÉS MEGJELENTEK A BARLANG SZÁJÁBAN A három embernek a föld alatt még nincs kedve aludni, nekem meg nem akaródzik ott­hagynom őket Sok-sok érdekes­ség akad még itt, azonban el­érkezett a visszatérés ideje. Dr. Valoušek pszichológus ugyan­azon a labirintuson át vezet visz­sza, amelyen érkeztünk. Június 29-én délben a látoga­tók számára még zárt barlang szájában megjelent a három bar­langkutató. Becslésük szerint csak tizenöt nap telt el, míg a valóságban három hétig tartóz­kodtak a föld alatt. Ez annyit je­lent, hogy hat reggelivel, hat ebéddel és ugyanannyi vacso­rával kevesebbet főztek maguk­nak, mint a föld felszínén élő emberek. Kevesebb ételre volt szükségük, vagy talán nagyobb adagokat fogyasztottak? Erről és a löld alatt szerzett egyéb ta­pasztalatokról hamarosan beszá­molnak a szakemberek. JOSEF ŔEŔICHA M M ONDJUK, hogy most én vagyok Andersen, a világ talán legna­gyobb meseírója. A vasorrú bábától köl­csönkért seprűnyélen röppentem Dániá­ból Kassára. A szülészeti klinikára me­gyek riportalanyt keresni. Jön egy feke­te hajú asszony. Ügy hívják: Zille. Zille? És már írom is: „Hol volt, hol nem volt (az üveghe­gyen túl, ott, ahol egy olyan hatalmas gyár épül, hogy ezer kisebb beleférne, és ott, ahol a villamosok olyan gyönyörűen csilingelnek, hogy a világ legszebb han­gú harangja is sárga lett az irigységtől, mikor meghallotta őket, ott ahol ezek a csengettyű-hangú villamosok olyan rit­kán és lassan járnak, hogy a legutóbbi versenyen ts tíz-nullra kaptak ki a csi­gáktól) — egy egészségügyi nővér. En­nek az egészségügyi nő­vérnek olyan különlege­sen szép neve volt, hogy akár a világ legcingá­rabb naptárát, akár a leg­vastagabbat lapoztad fel, egyikben sem találtál olyat, de még ehhez ha­sonlót sem ..." Andersen helyett azon­ban én érkeztem. Es csak annyit mondhatok, hogy nyelvtudósoknak való munka: megfejteni a név eredetét. A szó alakja tö­rök származást sejtet. Mások arra esküsznek, hogy ősmagyar női név­ről van szó. Majdnem biztos, hogy a kassai szülészeti klinika rehabilitációs osztályán alkalmazott nő­vér, Rajczyné az egyetlen Csehszlovákiá­ban, aki erre a keresztnévre hallgat. A cikk egyik talánya megoldódott: tudjuk, mit jelent a cím, és ki a viselője. Most már csak azt kell elmondanunk: • Ml IS AZ A REHABILITÁCIÓS TOR­NA, MILYEN MUNKÁT VÉGEZ TU­LAJDONKEPPEN ZILLE? — A rehabilitációs torna nem is olyan régi eredetű gyógymód. Előkészíti az embert a klinikai beavatkozásra j itt a szülészeten a szülésre J és ennek meg­történte után segít a szervezet frisses­séségét, mozgékonyságát, megújulását visszanyerni, elérni. A torna célja: min­den egyes izomcsoportot megmozgatni, megelőzni az izmok, a test elsatnyúlását, elpuhulását, elgyengülését, amit a fek­vés, a mozdulatlanság okozna. Marad­junk azonban a terhes nőknél. A torná­nak itt különleges szerepe van: lelkileg is előkészíti a jövendő anyát a szülésre. Azáltal, hogy a harmadik hónaptól kezd­ve rendszeresen tornázik, hasizmait erő­síti, a vérkör munkáját élénkíti, lelkileg is erősödik: meggyőződik róla, hogy a szülés, ha ilyen céltudatosan készülnek rá, ha ilyen részletes alapossággal dol­goznak érte, sokkal simább, zökkenőmen­tesebb lesz, vagy ahogy az elnevezés mondja: fájdalommentes. Persze a szó szoros értelmében vett fájdalommentes szülés nincs. De ha az asszony fegyelme­zett, kellően felkészített, tudja mit jelen­tenek az orvos utasításai, mit kell az adott pillanatban csinálnia, tehát ő maga is tudatosan vesz részt a folyamatban: könnyebb és biztonságosabb lesz az új emberke világrahozatala. A tudatosság felen esetben annyit tesz, hogy az ösz­tönöket is szabályozni kell szülés köz­ben. A torna a szüléssel nem ér véget. Fontos feladatai vannak ezután ls: első­sorban az eredeti helyzetéből kimozdított méhet kell mielőbb anatómiai helyzetébe kényszeríteni, s így meggyorsítani a fel­épülést, de nem mellékes a test szülés előtti alakjának visszatornáztatása sem. A rehabilitációs torna még nagy fejlődés előtt áll, mint ahogy azt a hazai és kül­földi kísérletek is bizonyítják ... Hogy mit felent az izmok tudatos átmozgatá­sa, arról a csehszlovák női tornászváloga­tott keret prágai edzésén győződtem meg leginkább. Véra Cáslavskát gyúrták az ötórai kimerítő edzés után szakavatott masszőr-ujjak még egy óráig. Minden egyes izmot kikapcsolt, szinte tökélete­sen kilazított a gyúró. És az eredmény? A gyúrás befejeztével, a nehéz edzés után hatvan perccel nyoma sem volt a világ legjobb tornásznőjének arcán az Izzadságcseppeknek, könnyedén, vidá­man távozott, izmai regenerálódtak, kipi­henték a háromszázperces megterhelést. A rehabilitációs tornát hatásában és inz tenzitásában nemigen lehet az élsporto­lók gyúrásával összehasonlítani. Az elv azonban ugyanaz, s a cél is... A kassai szülészeti klinika eredményei ts igazolják az elképzeléseket. A klinika statisztikája szerint összehasonlíthatat­lanul gyorsabban és könnyebben foly­nak le a szülések azóta, amióta a gyógy­torna létezik. • HOGYAN VISZONYULNAK A S ZÜLNI KÉSZÜLÖK MINDEHHEZ? — Van, akinek eleinte nem tetszik, fölöslegesnek tartja az egészet. Aztán amikor elhagyja a klinikát, rádöbben, mennyit segített a torna. Van, aki köve­teli a tornát. Az lenne a legideálisabb, ha a jövendő anya mielőtt hozzáfogna hasizmait és idegrend­szerét felkészíteni a szülésre, végignézhetne két szülést. Az egyik a nem tornáztatott asszo­nyon mutatná be, hogyan jön világra a kis ember­ke. A másik pedig éppen az ellenkezője lenne, s azt bizonyítaná: érdemes volt tornázni. Bizonyára elmaradhatnának e pél­dák után a meggyőző mondatok. Felvilágosítást is alig kellene adni. Min­denki önként jelentkezne. Amikor a folyósón Zillét vártam, a nyitott ablakokon át madárfütty­työt hallottam. Szerelmes rigó dalolt? Vagy eg u cinke fütyörészgetett bogará­szás közben? Kinéztem az udvarra, mert a madárfütty fákat, füvet, virágokat, li­getet sejtet. Azonban éppen az ellenke­zőjét láttam ... • EGY SZÜLÉSZETI KLINIKA NEM NÉLKÜLÖZHETI A SZÉP, KE LLE­MES, SZEMET-LELKET GYÖNYÖR­KÖDTETÖ, NYUGODT KÖRNYEZE­TET. ENNEK ITT NYOMÁT SEM TALÁLOM ... — Rövidesen elköltözünk innen. Az épület már nem felel meg küldetésének. Igaz, az őszt továbbköltözés is csak rész­ben oldja meg a problémákat. Több épü­letben leszünk elhelyezve. De évek múl­va vadonatúj és minden igényt kielégítő munkahelyet kapunk ... • ZILLE NAGYON FIATAL. BIZONYÁ­RA VANNAK VÁGYAI ÉS ÁLMAI... — Utazni szeretnék... — mondja. — Sokat, sokfélé. Érdekel, hogy külföldi kolléganőim milyen körülmények között dolgoznak, milyen színvonalú munkát vé­geznek. Voltam már néhány közeli or­szágban. Megnéztem szülészeti kliniká­kat ls. Sohasem felejtem el az egyiket: a legkorszerűbbek közé való volt. Tágas, napfényes, levegős. Es az újdonsült apá­nak úgy mutatták meg a kis utódot, a „trónörökőst", hogy automatikusan, zaf­talanul nyíló ajtók mögül lépett ki a nő­vér ... A rehabilitációs torna olyan ága­zata az orvostudománynak, amely még fejlődőben van. Minden egyes országban kísérleteznek vele. Es eredményeket ér­nek el. Látni szeretnék .. A Z ÜJSÁGÍRO igyekszik úgy meg­választani riportalanyát, hogy az a lehető legőszintébb, legközvetlenebb legyen. Mert az újságírói mesterség, de egyre inkább minden szakma legfonto­sabb alapeleme: villámgyorsan megte­remti azt az őszinte és közvetlen kapcso­latot, amely a legtisztábban csengő mondatokat, az igazat eredményezi. Zil­le őszintén beszélt, Igazat mondott. Fia­tal. Dolgozni, kutatni szeretne és megis­merni. Támogatni kell öt ebben az igye­kezetében. Annál ts inkább, mert a re­habilitációs torna nemcsak foglalkozása. Szenvedélye! BATTA GYÖRGY Három hét útin újra a föld felszínén. (Fr. Nesvadba — CTK felv.J

Next

/
Thumbnails
Contents