Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-08 / 186. szám, péntek

Nyilatkozat az Egyesült Államok vietnami agressziójáról Szovjet javaslat a 18-hatalmi leszerelési bizottság ülésén (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai kormány agresz­szív cselekményeiből folyó ve­szély még csak fokozódik azál­tal, hogy Vietnamban folytatott háborújába igyekszik szövetsé­geseit is bevonni. Ausztrália és Uj-Zéland, Thaiföld és a Fülöp­szigetek, továbbá a dél-koreai bábrendszer máris küldött, vagy jelenleg küld katonai egysége­ket, hogy azok részt vegyenek a vietnami nép ellen folyó há­borúban. Politikai és anyagi tá­mogatást nyújt Vietnamban az Egyesült Államoknak a Német Szövetségi Köztársaság is. Cin­kosok az agresszióban azok az országok, amelyek fegyverszál­lítással segítik az agresszort, megengedik, hogy az Egyesült Államok felhasználja területü­ket a Vietnamban levő ameri­kai csapatok szállítására és el­látására. Előbb-utóbb az ösz­szes ilyen kormányoknak vál­lalniuk kell a felelősségrevo­nást mindezekért a cselekedete­kért a népek ítélőszéke előtt. Senkit sem téveszthetnek meg az amerikai kormány állí­tásai, amelyek szerint hajlan­dó tárgyalni a vietnami problé­ma rendezéséről. A „békeszere­tő szándékokról" és „béketár­gyalásokról" szóló nyilatkoza­tok velejükig hamisak, mert nemcsak a hadműveletek foly­tatása, hanem kiszélesítése is kíséri őket. Látnivaló az az égbekiáltó el­térés, amely a vietnami háború folytatása és aközött az ameri­kai állítás között tátong, hogy az Egyesült Államok kész lé­péseket tenni a leszerelés útján. Országaink pártjai, kormá­nyai és népei csodálattal szól­nak a hősi vietnami nép bátor­ságáról, szívósságáról és ama eltökéltségéről, hogy kivívják a győzelmet a rablók ellen foly­tatott harcban. Bármilyen ma­kacsok legyenek az agresszo­rok, akármilyen újabb gaztette­ket kövessenek ls el, nem tör­hetik meg a vietnami nép sza­badság- és függetlenség vágyát. Az értekezlet résztvevői úgy vé­lik, hogy amikor a vietnami nép az amerikai imperializmus ellen harcol, akkor nemcsak saját nemzeti jogait védelmezi, ha­nem egyszersmind nagymérték­ben hozzájárul a szocialista vi­lágrendszer országainak, min­den népnek a békéért, a füg­getlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küz­delméhez. A vietnami nép Igaz ügyét a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a kommunista, és munkáspártok, a nemzeti felszabadító mozga­lom, a béke és a haladás összes erőinek mély rokonszenve és teljes szolidaritása övezi. II. A Varsói Szerződés azon tag­államai, amelyek ezt a nyilatko­zatot aláírták, a leghatározot­tabban megerősítik a vietnami kérdéssel kapcsolatos álláspont­jukat. Az amerikai kormány hala­déktalanul szüntesse meg a vietnami agresszív háborút, tart­sa tiszteletben a vietnami nép­nek a békére, a nemzeti füg­getlenségre, a területi egységre és sérthetetlenségre vonatkozó alapvető nemzeti jogait, ame­lyeket a Vietnamra vonatkozó 1954. évi genfi egyezmények biztosítanak. Az értekezleten részt vevő államok abból kiindulva, hogy a vietnami nép kizárólagos jo-. ga a saját ügyeiben való dön­tés, teljes mértékben támogat­ják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négypontos programját, vala­mint a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front által elő­terjesztett öt pontbői álló pro­gramot. Ezek igazságos alapul szolgálnak a vietnami kérdés politikai rendezéséhez, és tel­jes mértékben megfelelnek az 1954. évi genfi egyezmények­nek, összhangban állnak a bé­ke érdekeivel Délkelet-Ázsiá­ban és az egész világon. Az Amerikai Egyesült ÁUa­I moknak maradéktalanul be kell tartania a Vietnamra vonatko­zó genfi egyezményeket, meg g kell szüntetnie a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elleni I. 8. agressziót, haladéktalanul, véglegesen és feltétel nélkül 3 véget kell vetnie a VDK terü­lete bombázásának, fel kell hagynia a dél-vietnami fegy­veres Intervencióval, ki kell vonnia csapatait és csatlósai­nak csapatait Dél-Vietnamból, fel kell számolnia az összes katonai támaszpontot ebben az országban, a nemzeti felszaba­dítási frontot a dél-vietnami la­kosság egyedül jogos" képvise­lőjének kell elismernie, el kell ismernie Vietnam népének azt a jogát, hogy saját maga, min­den külső beavatkozás nélkül határozza meg sorsát, és dönt­sön az ország békés egyesíté­sének kérdéséről. III. A Varsói Szerződésben részt vevő államok, miután megvitat­ták az Amerikai Egyesült Ál­lamok háborús tevékenységé­nek kiszélesítése következtében kialakult vietnami helyzetet: 1. a leghatározottabb formá­ban figyelmeztetik az Egyesült Államok kormányát arra a fe­lelősségre, amelyet a háború folytatásával és kiterjesztésével az egész emberiség előtt vállal, figyelmeztetik azokra az előre nem látható következményekre, amelyek ebből egyebek között az Egyesült Államokra nézve is származhatnak. 2. Mindinkább növekvő erköl­csi és politikai támogatást és sokoldalú segítséget nyújtanak most is és a jövőben is a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságnak, beleértve a gazdasági, védelmi, anyagi, műszaki esz­közökkel és szakemberekben nyújtandó segítséget és minden olyan segítséget, amely elen­gedhetetlenül szükséges az ame­rikai agresszió visszaveréséhez, figyelembe véve a vietnami há­ború új szakasza által felvetett igényeket. 3. Kijelentik, készek megadni a lehetőséget önkénteseiknek, — ha a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ezt ké­ri, — hogy Vietnamba menje­nek, és segítséget nyújtsanak a vietnami népnek az amerikai agresszorok ellen viselt harcá­ban. 4. Határozottan elítélik az Egyesült Államok kormányának azon cselekményeit, amelyek a háborúnak Laoszra, és Kambod­zsára való kiterjesztését céloz­ták, kifejezik szolidaritásukat ezen országok népeivel és kö­vetelik, hogy az Amerikai Egye­sült Államok feltétlenül tartsa be az 1954. évi és 1962. évi gen­fi egyezményeknek a szóbanfor­gó országokra vonatkozó előírá­sait, tartsa tiszteletben szuve­renitásukat, függetlenségüket, semlegességüket és területi sérthetetlenségüket. IV. Országaink pártjai és kormá­nyai a vietnami nép győzelmé­nek kivívása érdekében feltét­lenül szükségesnek tartják a szocialista államok akcióegysé­gét. Országaink elhatározása, hogy a jövőben sem kímélik erejüket, és minden szükséges intézkedést megtesznek a viet­nami nép megsegítésére az amerikai agresszió megfékezése végett. Az értekezleten részt vevő or­szágok felhívással fordulnak minden államhoz, amelynek drá­ga a béke, az összes haladó és békeszerető erőhöz, a világ köz­véleményéhez, a nemzetközi munkásmozgalomhoz, a kommu­nista és munkáspártokhoz, tö­mörltsék az amerikai agresszió ellen küzdők arcvonalát, lép­jenek fel határozottan a barbár vietnami háború ellen, a vietna­mi nép hősies harcának támo­gatására. A Varsói Szerződésben részt vevő országok felhívással for­dulnak minden állam polgárá­hoz, tegyenek meg minden tő­lük telhetőt az Egyesült Álla­mok vietnami agressziójának megszüntetésére, a délkelet­ázsiai háborús tűzfészek felszá­molására, a feszültség enyhíté­sére és a nemzetközi kapcso­latok normalizálására. Egyetlen állam, egyetlen kormány sem szemlélheti közömbösen az Egyesült Államok vietnami cse­lekedeteit, ha valóban szívén viseli a béke sorsát. E cselek­mények nemcsak a vietnami nép függetlenségét és szabadságát veszélyeztetik, hanem egyre sú­lyosabb veszélyt jelentenek a világbékére is. Országaink kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a béke erői, amelyek támogatják a viet­nami nép harcát, rákényszerít­hetik az amerikai Imperialistá­kat, szüntessék be a vietnami agressziót, ily módon ezek az erők nagymértékben hozzájárul­hatnak a világbéke biztosításá­hoz. A vietnami nép igaz ügye dia­dalmaskodni fogl Vietnam né­pe győzni fogl A Bolgár Népköztársaság nevében TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében ANTONÍN NO­VOTNÝ, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, JOZEF LENÁRT, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányá­nak elnöke. A Lengyel Népköztársaság nevében WLADYSLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, JÖZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, KÁL­LAI GYULA, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A Német Demokratikus Köztársaság nevében WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WILLI STOPH, a Német Demokratikus Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. A Román Szocialista Köztársaság nevében NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, ION GHEORGHE MAURER, a Román Szocialista Köztársaság Miniszter­tanácsának elnöke. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében LEO­NYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, ALEKSZEJ KOSZIGIN a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke. BUKAREST, 196 6. JÚLIUS 6. Argentínában folytatódnak a kormányalakítási tanácskozások Buenos Aires (CTK) — Onga­nia tábornok, ideiglenes argen­tin elnök folytatja tárgyalásait az előző kormány miniszterei­vel az új kormány miniszteri tárcáinak és a diplomáciai hiva­taloknak betöltéséről. Ongania felajánlotta Frondizi volt elnök­nek, fogadja el Argentína ENSZ­képviselőjének hivatalát. Fron­dizi kormányát 1962-ben kato­nai puccsa! döntötték meg. ö volt az első, aki az IUia elnök rendszerét megbuktató katonai fordulat mellé állt. Ongania tábornok dekrétu­mot adott ki, mely szerint a ha­tóságok letartóztatási parancs nélkül is őrizetbe vehetik a „gyanús" személyeket, és tíz napig börtönben tarthatják őket. Az Intézkedés 30 napig érvényes, és felhatalmazza a rendőrséget, hogy tömegletartóztatásokat hajtson végre, és fgy számolja fel az új rendszer ellenfeleit. Ongania tegnap Julio Alsoga­ray tábornokot nevezte kl elnöki titkárrá. Alsogaray volt a kato­nai puccs egyik főszervezője. Genf (CTK) — Roscsin, a 13­hatalmi leszerelési bizottság ér­tekezletén részt vevő szovjet küldöttség vezetője javaslatot tett a bizottság csütörtöki Ülé­sén, hogy az atomnagyhatalmak kötelezzék magukat, nem hasz­nálnak elsőként atomfegyvert. Ez jelenthetné az első lépést az atomfegyverek betiltására vo­natkozó egyezmény megkötésé­hez. Ez az egyezmény jelentő­sen hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és az atomfegyverek továbbterjeszté­sének betiltására vonatkozó egyezmény megkötéséhez. Roscsin azzal vádolta az Egye­sült Államokat: önkényesen akadályozza a nukleáris kísér-, letek teljes betiltására vonatko-. zó egyezmény megkötését, hogy folytathassa föld alatti atomkí­sérleteit, és újfajta atomfegyve­reket fejleszthessen. Wilson Moszkvába látogat London (CTK) — Az angol miniszterelnöki hivatal bejelen­tette, hogy Wilson miniszterel­nök július 16-án Moszkvába lá­togat, hogy megtekintse az an­gol ipari vásárt. Wilson elfo­gadta Koszigin meghívását, hogy moszkvai tartózkodása alatt legyen a szovjet kormány vendége. Az angol sajtó Wilson moszk­vai útjával foglalkozik, s rámu­tat arra, hogy Wilson a szovjet vezetőkkel elsősorban Vietnam­ról fog tárgyalni. Egyes lapok szerint a látogatás taktikai lé­pés a munkáspárti baloldal el­len, mások viszont arra számí­tanak, hogy az angol kormány megváltoztatja vietnami politi­káját. A Daily Express szerint Wil­son döntése fondorlat, mellyel meg akarja bontani a kormány vietnami politikájával szemben állást foglaló baloldali ellenzé­ket. A Morning Star azt állítja, hogy mindenki, aki békét akar Vietnamban, örül Wilson moszk­vai útjának, ha ez az angol kor­mány politikája megváltoztatá­sának előhírnöke. A Sun felhív­ja a figyelmet, hogy bár a mun­káspárti képviselőcsoport több­sége jóváhagyta a kormány politikáját, a Munkáspárt és az angol közvélemény elítéli a vietnami eseményeket. Angol—francia tárgyalások Londonban Pompidou francia miniszterel­nök és Couve de Murville kül­ügyminiszter Londonban az an­gol vezetőkkel tárgyal. A tár­gyalások napirendjén szerepel Anglia esetleges belépése a Kö­zös Piacba, a vietnami háború, a kelet—nyugati kapcsolatok és a két országot érintő, főleg gaz­dasági és műszaki együttműkö­dési kérdések. Wilson és Pompidou tegnapi találkozója után, amelyen az Il­letékes miniszterek részvételé­vel Angliának a Közös Piacba való esetleges belépéséről tár­gyaltak, megállapították, hogy a két kormány álláspontja vál­tozatlan és hogy „a megbeszé­lések elősegítették az álláspon­tok kölcsönösen jobb megérté­sét." Franciaország továbbra is ra­gaszkodik ahhoz, hogy Nagy­Britanniának, — ha be akar lépni a Közös Piacba, — feltét­lenül vállalnia kell az ebből adódó kötelezettségeket. Wilson viszont továbbra is szorgalmaz­za, hogy a Közös Piac tagjai tegyenek engedményeket Nagy­Britanniának. Az angol—francia tárgyalások első napja után a londoni meg­figyelők borúlátóan nyilatkoz­nak az eddigi tárgyalásokról. A hírmagyarázók egyértelműen megállapítják, hogy a két kor­mány álláspontja lényegesen eltér valamennyi fontos nem­zetközi politikai kérdésben. Ne­ESKOL SEGÍTSÉGÉRT FORDUL A SZOVJETUNIÓHOZ Jeruzsálem (CTK) — Levi Es­kol, izraeli miniszterelnök nem hivatalosan felkérte a Szovjet­uniót, támogassa Közép-Kelet leszerelését, mivel szerinte ez jelentős lépés lenne az Izrael és szomszédai közti béke meg­teremtésének útján. A miniszter­elnök közölte, hogy a nyugati országok újból fegyvert szállí­tanak Izraelbe. Elsősorban an­gol és amerikai tankok, vala­mint amerikai repülőgépek szállításáról beszélt. SCHICK CÁFOL México (CTK) — Schick nica­raguai elnök a Csehszlovák Saj­tóiroda tudósítójának adott nyi­latkozatában cáfolta azokat a híreket, melyek szerint Nicara­gua felajánlotta területét egy újabb Kuba-ellenes Invázió meg­szervezésére. Azt állította, hogy az USA-ban tett Kuba-ellenes nyilatkozatát kiforgatták, ö csu­pán az Amerikai Államok Szer­vezetének esetleges kollektív akciója számára ajánlotta fel országa területét. Szerinte Ni­caragua már pénzügyi szem­pontból sem engedheti meg ma­gának, hogy területén Inváziót szervezzen Kuba ellen. Schick ajánlata mindenesíire aggodalmat keltett Nicaraguá­ban, még Kuba ellenségei kö­zött is. hézségek mutatkoznak a köl­csönös kapcsolatok egyedüli po­zitív szakaszán, a gazdasági és technikai együttműködés terén is. A politikai problémák tekin­tetében a két kormány állásfog­lalása szögesen eltér egymástól Vietnam kérdésében. Francia­ország ugyanis azt követeli, hogy az Egyesült Államok tart­sa be a genfi egyezményeket, míg az angol kormány elvben támogatja az amerikai politikát. A francia sajtó is behatóan foglalkozik a londoni megbeszé­lésekkel. A Figaro londoni kü­löntudósítója szerint Pompidou és Wilson tárgyalásainak első napja szívélyes légkörben folyt le. A véleménycsere — a lap szerint — lehetővé tette annak megállapítását, hogy az angolok nézete igen közel áll a franciák nézetéhez a szocialista orszá­gokkal való kétoldalú kapcso­latok kérdésében. Másrészt azonban a NATO integrációja tekintetében jelentős a nézetel­térés. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke hivatalos látogatásra hívta meg a Szovjetunióba Hai­lé Szelasszié etiópiai császárt. MAGYARORSZÁGON a Szov­jetunió segítségével felépítik az első magyar ún. voronyezsi tí­pusú atomerőművet, amely 800 megawatt kapacitású lesz. Az erőmű első — 400 MW teljesítő képességű — aggregátorát 1975­ig üzembe helyezik. Az atom­erőmű kielégíti majd Magyaror­szág villamosenergia-szükségle­tének 15 százalékát U THANT ENSZ-főtitkár Genf­ből Izlandra utazott. A főtitkár Genfben részt vett az ENSZ Gaz­dasági és Szociális Tanácsa 41. ülésének megnyitásán, és tár­gyalt a 18-hatalmi leszerelési bizottság néhány küldöttségé­vel. A VENEZUELAI KORMÁNY úgy döntött, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Argen­tínával. Venezuela nem hajlan­dó együttműködni olyan kato­na! rendszerrel, amely erőszak­kal kerekedett felül, -— áll a venezuelai külügyminisztérium kiadott nyilatkozatában. NÁPOLYBAN újabb incidensre került sor a sztrájkoló fémmun­kások és a rendőrség között. A rendőrség engedélyt adott, hogy a munkások felvonulást szervezzenek. A tüntetőket azon­ban váratlanul gumibotokkal tá­madta mag a rendőrség, össze­tűzésre került sor, több munkás ' megsebesült. A gumibotok az UN1TA és az AVANTI fotoripor­terelt és egy szociáldemokrata szakszervezeti vezetőt sem kí­mélték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents