Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-08 / 186. szám, péntek

Világ proletárjai, e gyesül jete k ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. július 8. PÉNTEK • XIX. évfolyam, 186. szám • Ara 30 fillér KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről 1966. Július 4. és 8. között Bu­karestben zajlott le a barátság, együttműködés és kölcsönös se­gélynyújtás Varsói Szerződésé­hez tartozó államok politikai ta­nácskozó testületének ülése. Az ülésen részt vettek: Bolgár Népköztársaság: To­dor Zsivkov, a BKP Központi Bi­zottságának első titkára, a mi­nisztertanács elnöke, Sztanko Todorov, a minisztertanács el­nökhelyettese, Dobri Dzsurov hadseregtábornok, nemzetvédel­mi miniszter, Ivan Basev külügy­miniszter, Atanasz Szemerdzsiev vezérezredes, vezérkari fő­nök és Ivan Popov külügymi­niszter-helyettes. Csehszlovák Szocialista Köz­társaság: Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársasági el­nök, Jozef Lenárt, a kormány el­nöke, Václav Dávid külügymi­niszter, Bohumír Lomský had­seregtábornok, honvédelmi mi­niszter és Ottó Klička külügymi­niszter-helyettes. Lengyel Népköztársaság: Wla­dyslaw Gomulka, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Józef Cyrankiewicz, a mi­nisztertanács elnöke, Zenon Kliszko, a LEMP Központi Bi­zottságának titkára, Adam Ra­packi külügyminiszter, Marian Spychalski marsall, nemzetvé­delmi miniszter és Marian Nasz­kowski külügyminiszter-helyet­tes. Magyar Népköztársaság: Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságnak első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, Apró An­tal, a kormány elnökhelyettese, Péter fános külügyminiszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és Párdi Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője. Német Demokratikus Köztár­saság: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács el­nöke, Willi Stoph, a miniszter­tanács elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak t£tgja, a központi bizottság titkára, Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára, Ottó Winzer külügymi­niszter és Heinz Hoffmann had­seregtábornok, nemzetvédelmi miniszter. Román Szocialista Köztársa­ság: Nicolae Ceausescu, az R KP Központi Bizottságának főtitká­ra, Ion Gheorghe Maurer, a mi­nisztertanács elnöke, Paul Ni­culescu Mizil, az RKP végrehaj­tó bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára, Leontin Salajan hadseregtábornok, a fegyveres erők minisztere, Mt­hai Dalea, az RKP Központi Bi­zottságának titkára és Corneliu Manescu külügyminiszter. Szovjetunió: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, A. N. Koszigln, a mi­nisztertanács elnöke, A. A. Gro­miko külügyminiszter, R. I. Ma­Itnovszkij marsall, honvédelmi miniszter, K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának helyettes osztályvezetője és A. V. Bászov bukaresti nagykövet. Jelen volt a tanácskozáson A. A. Grecsko marsall, a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyesített fegyveres erőinek fő­parancsnoka. Az ülés folyamán széles körű véleménycserét folytattak az eu­rópai béke és biztonság kérdé­seiről. A barátság, együttműkö­dés és kölcsönös segélynyújtás Varsói Szerződésének a politi­kai tanácskozó testület ülésén képviselt tagállamai nyilatkoza­tot fogadtak el az európai béke és biztonság megerősítéséről, s ennek szövegét nyilvánosság­ra fogják hozni. Az ülésen megvitatták az Egyesült Államok vietnami agressziója következtében elő­állott helyzetet, különösképpen az amerikai fegyveres erőknek a vietnami nép elleni háború kiszélesítésére irányuló újabb bűnös akciói fényében. Az ülésen képviselt államok egyhangúlag nyilatkozatot fo­gadtak el az Egyesült Államok vietnami agressziójával kapcso­latban, s ennek szövegét nyil­vánosságra hozzák. A politikai tanácskozó testü­let ülésének munkálatai a test­véri barátság és a teljes kölcsö­nös megértés légkörében foly­tak le, s hozzájárultak a szocia­lista országok egységének és együttműködésének további megerősítéséhez. Nyilatkozat az Egyesült Államok vietnami agressziójáról A Varsói Szerződésnek a poli­tikai tanácskozó testület buka­resti értekezletén képviselt tag­államai — a Bolgár Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz-i társaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialis­ta Köztársaság és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége — megvitatták az Egyesült Államok vietnami agressziójá­nak következtében kialakult helyzetet, különös tekintettel az amerikai fegyveres erők új bűn­tetteire, amelyek a vietnami nép ellen folytatott háború kiszéle­sítésére Irányulnak. Az értekezlet részvevői úgy értékelik Hanoi, továbbá Haip­hong kikötőváros — Észak-Viet­nam legnagyobb lakott helyei — külvárosainak bombázását, mint a vietnami háború „eszkaláció­ja" amerikai politikájának újabb, még veszedelmesebb lép­csőfokát. Ennek következtében a Vietnamban folyó háború sú­lyosan rontja a nemzetközi hely­zetet, egyszersmind új jelleget, a béke és az általános bizton­ság szempontjából még veszé­lyesebb jelleget ölt. Az értekezlet résztvevői fel­háborodva ítélik el ezeket a bűntetteket, és kijelentik, hogy teljes mértékben támogatják azt a hősies harcot, amelyet a testvéri vietnami nép vív sza­badságának és függetlenségé­nek védelmében, hazájának egy­ségéért és integritásáért. I. Az Egyesült Államok vietna­mi háborúja az amerikai impe­rializmus agresszív politikájá­nak legcinikusabb megnyilvá­nulása, a nemzetközi jog és a nemzetközi egyezmények meg­csúfolása, az Egyesült Nemze­tek Szervezete alapokmányá­nak durva megsértése. Nem más mint az Egyesült Államok volt az, aki meghiúsította az 1954. évi genfi egyezmények végrehaj. tását, amelyek előirányozták a vietnami országos választá­sok lebonyolítását és Vietnam­nak mindenféle külföldi beavat­kozás nélkül történő egyesíté­sét. Az amerikai csapatok mint megszállók, mint a vietnami nép szabadságának és függetlensé­gének elfojtói mentek Vietnam­ba. Abban a rablóháborúban, amelyet Vietnam ellen folytat, az Egyesült Államok mind ke­gyetlenebb és embertelenebb eszközökhöz folyamodik, pusz­títja a békés lakosságot, nem riad vissza a napalmbombák és mérgező anyagok alkalmazásá­tól sem. Azok, akik e gaztette­ket végrehajtják, a hitleri há­borús bűnösök nyomdokában járnak. Az amerikai csapatok és csatlósaik által Vietnamban végrehajtott cselekedetek a bé­ke és az emberiség elleni bűn­tettek, amelyek súlyos nemzet­közi felelősséget vonnak maguk után. Az agresszoroknak szá­molniuk kell a történelem tanu­ságaival, és nem szabad elfe­lejteniük, hogy nem kerülhetik el a gaztetteikért való felelős­ségrevonást. Az amerikai agresszorok nem kerülhetik el a vietnami népnek okozott hatalmas anyagi pusz­títások és károk megtérítését, fizetniük kell a szétrombolt vá­rosokért és falvakért, a felége­tett kórházakért és iskolákért, a tönkretett utakért és a békés lakossággal szemben elkövetett minden barbárságért. Az Egyesült Államok kormá­nyának tudnia kell, hogy minél több bűntettet követnek el a vietnami nép ellen, annál na­gyobb lesz a bűnök súlya, és annál kérlelhetetlenebbül la­kolnak meg érte. Az Egyesült Államok kormá­nya megkísérli, hogy fegyverrel ráerőszakolja Dél-Vietnam la­kosságára saját rendszerét, fenntartsa a nép által mélysége­sen gyűlölt rothadt diktatúrát, amely csakis amerikai szuro­nyokon nyugszik. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy saját akaratát diktálja a vietnami népnek, csakúgy, mint bármely más ország népének sem. Csak­is Vietnam népe határozhat afe­lől, milyen rendet alakítson kl országában, s ez a nép elvitat­hatatlan joga. Az Amerikai Egyesült Álla­mok le akarja igázni az Indokí­nai-félsziget más országait ls. Fokozza durva beavatkozását Laosz belügyeibe, bombázza La­osz területét, folytatja a függet­len Kambodzsa ellen irányuló provokációit. Mindez arról tanúskodik, hogy az amerikai imperializmus meg­próbálja elfojtani a népek nem­zeti felszabadító mozgalmát, megfosztani őket attól a szent joguktól, hogy önállóan intéz­zék sorsukat, maguk válasszák meg a fejlődés útját, vágyaik­nak megfelelően. (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődött o KGST tanácskozása Bukarestben Csütörtökön délelőtt Buka­restben a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának palotájában megkezdődött a KGST-országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek értekezlete. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió képviselői van­nak jelen. Ceausescu és Cedenbot találkozója Bukarest (CTKJ — Nicolae Caeusescu, a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának főtitkára július 7-én találkozott Jumzsagíjn Cedenballal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­rával, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével, aki a KGST-országok kommunis­ta pártjai első titkárainak és kormányelnökeinek értekezlete alkalmából tartózkodik Buka­restben. A NEMZETGYŰLÉS IPARI BIZOTTSAGANAK ÜLÉSÉRŐL Az idén nincs hiány fűtőanyagban Áttérünk a limitárakra • Aki idejében gondoskodik szén­szükségletéről, árkedvezményben részesül • A vegyipar segítsége a mezőgazdaságnak dik és a harmadik negyedévben fedezik szénszükségletük tete­mes részét, tíz százalékos ked­vezményben részesülnek. Aki azonban a negyedik negyedév­ben, illetve a jövő év első ne­gyedében üzérkedés céljából na­gyobb mennyiségű szenet sze­rezne be, az 15 százalékos fel­árat fog fizetni. A kedvező jelenségekkel kap­csolatban Hanko elvtárs meg­említette, hogy a fűtőanyag­szállítás üteme is kielégítő. A legnagyobb problémát jelenleg az okozza, hogy a szénfejtüs tervének túlteljesítése folytán kénytelenek vagyunk korlátozni a behozatalt. A Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal létrejött hosszú lejáratú szerződéseink értelmében azonban kötelezett­séget vállaltunk bizonyos meny­nyiségű fűtőanyag átvételére. A szállítások csökkentésére irá­nyuló ezzel kapcsolatos tárgya­lások már folyamatban vannak. J. fenka képviselő a mezőgaz­dasági termelés céljait szolgá­ló vegyipari termeléssel foglal­kozott. Hangsúlyozta, hogy a XIII. pártkongresszus határoza­ta értelmében minden hektárnyi mezőgazdasági földterületre 200 kg tiszta tápanyag Jut. A folyamatos műtrágyagyártás ér­dekében több műtrágyagyár ka­pacitásának fokozására kerül sor. Jkml A Nemzetgyűlés ipari bizott­sága tegnap folytatta kétnapos tanácskozásait. M. Hanko bá­nyaipari miniszterhelyettes a szén és a koksz, valamint a töb­bi hazai érc értékesítésének biz­tosításával foglalkozott. A szén már nem hiánycikk, a fogyasz­tók igényei teljes mértékben ki­elégíthetők — állapította meg bevezetőül, majd elmondotta, hogy a többi tüzelőanyag eseté­ben is megteremtették a jobb piacellátás feltételeit. Ma már inkább a tüzelőanyagok értéke­sítése okoz gondot. A szénfogyasztás óriási téte­leket jelent a különböző terme­lőágazatokban, s ezért — ex­portlehetőségeinket tartva szem előtt — különösen a hőerőmű­vekkel szemben támasztott fon­tos követelmények a takarékos­kodás és a meglevő készletek feltárása. Igaz ugyan, hogy ex­portlehetőségeink a konkurren­cia következtében korlátozot­tak, de ennek ellenére az idei terv értelmében mintegy 685 ezer tonna kokszot exportálunk a kapitalista államokba. Hanko elvtárs ezután a szén értékesítésével kapcsolatban az idei helyzetről és az 1966/67. évi téli szénellátásról beszélt Tudvalevő — mondotta —, hogy 1966. július 1-től a szénárak módosítására került sor. A szi­lárd árakról áttértünk a limit­árakra, mégpedig úgy, hogy azok a fogyasztók, akik a máso­KSiíiSiiMösM^ Megérkeztek Komáromba a znojmói GTÁ aratógépei. Ké­pünkön Jozef Zelinka és Štefan Kockáš, a znojmói GTÁ dolgozói a határba indulnak. (I. Bakala — CTK f elv.)

Next

/
Thumbnails
Contents