Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)
1966-07-07 / 185. szám, csütörtök
SZENEGÁL MEGSZAKÍTOTTA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT GUINEÁVAL Dakar (CTK) — Dakarból ér. kezö hivatalos jelentések szerint Szenegál megszakította együttműködését a szomszédos Guineával. A szenegáli kormány nyilatkozatot adott ki, mely leszögezi, hogy az együttműködés megszakításával nem szűntek meg a két ország közti diplomáciai kapcsolatok. Hírügynökségek szerint az in. tézkedést az váltotta ki, hogy Sekou Touré guineai elnök több ízben állította, Szenegál katonai intézkedéseket tervez Guiney ellen. AZ ANGOL MUNKÁSPÁRTI KÉPVISELŐK HATÁROZATA London (CTK) — Az angol alsóház munkáspárti képviselőinek tegnapi ülésén Wilson miniszterelnök az USA vietnami agressziója támogatása mellett foglalt állást. Nyomására végül 214 szavazattal 46 ellenében az amerikaiakat támogató állás^ pontot hagyták jóvá. néhány sorban A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG valamennyi 26 tartományában az ország történelmében először nőket neveztek ki a kormányzói tisztségbe. Ezt a tényt Balaguer dominikai elnök kedden közzétett rendeletében jelentette be. (CTK) SACRAMENTO kaliforniai város tengerparti szegénynegyedében az amerikai fajüldözők egy csoportja kedden robogó gépkocsiról agyonlőtt két négert. A rendőrség három személyt letartóztatott. TORE TOLLROTH, Svédország New York-i főkonzulja kedden dr. Martin Luther Kingnek, a dél Keresztény Kongresszusa elnökének az amerikai négerek polgárjogi harcának támogatására 100 000 dolláros csekket adott át. AZ EDINBURGH melletti Leuchars angol katonai repülőtéren kedden leszállt egy Super-Hystere típusú francia lökhajtásos repülőgép, mely annak ellenére, hogy Franciaország július elsején kivonta csapatait a NATO-ból, részt vesz a NATO négynapos légi gyakorlatán. ANGLIÁBAN kedd éjfélkor véget ért a szükségállapot, amelyet 6 héttel ezelőtt hirdetett ki II. Erzsébet királynő az angol tengerészek sztrájkjának megkezdésekor. LOS ANGELESBEN kedd este 1500 küldött részvételével megkezdődött az amerikai színes bőrűeket védelmező nemzeti társaság 57. kongresszusa. Ä társaság célja: a faji megkülönböztetés elleni és az amerikai négerek egyenjogúságáért folytatott harc. ATHÉNBAN véget ért a görög alkotmány és demokrácia védelmét szolgáló I. országos kongresszus, amelyen több mint 500 szakszervezeti tag, diák, a vidéki városok és különféls társadalmi szervezetek képviselői vettek részt. A LA SPEZIAI hétfői általános sztrájk után kedden fél napra teljesen leállt a munka Monfalconban is: az ipari munkások, a közlekedési alkalmazottak, a kereskedők és a kisiparosok általános sztrájkba léptek, mert a tulajdonosok a Közös Piac utasítására be akarják zárni a hajógyárakat. Általános sztrájk kezdődött Spoletben is. GABRIEL VALDES chilei külügyminiszter kedden fogadta a szovjet gazdasági küldöttséget, amely Chile képviselőivel a két ország közötti gazdasági együttműködés további elmélyítéséről tárgyal. HABIB BURGIBA tunéziai elnök szerdán Amszterdamba utazott, ezzel megkezdte tizennégynapos körútját a Benelux-államokban, az NSZK-ban és Spanyolországban. Burgiba tárgyalni fog a Közös Piac képviselőivel Tunéziának e gazdasági szervezetbe való lépéséről. Wilfred Burchet ausztráliai újságíró a vietnami probléma egyik legfőbb ismerője. Többször járt a partizánoknál, elbeszélgetett a Felszabadítást Front vezetőivel s a harcoló katonákkal, legutóbb a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tett látogatást. Erről szól Le Nouvei Observateur című francia hetilapban megjelent érdekes cikke. A z amerikaiak azt hangoz** tatják, hogy azért bombázzák szüntelenül Észak-Vietnamot, mert a Viet Kong ellenállása a Hanoitól kapott segítségből és utasításokból táplálkozik: csak le kell sújtani Északra, s a Viet Kong ereje rögtön lanyhulni fog. Miután több hónapig éltem a déli partizánok között, meggyőződtem róla, mennyire elhibázott az amerikaiaknak ez a számítása. Amit viszont eddig nem tudtam, az az volt, miként viseli el ÉszakVietnam a több mint egy év óta tartó súlyos és állandó légitámadásokat Amióta ott ls eltöltöttem három hetet, elmondhatom, hogy ez az ország, amelyben 1957 óta nem jártam, a rákényszerltett küzdelem hatására teljesen átalakult. Ez a nép, amely eddig a gazdasági építőmunka, a tervgazdálkodás, a szocialista forradalom jegyében élt, néhány hónap leforgása alatt átállt a háborús életmódra. Mindent, de mindent a honvédelem érdekeinek megfelelően szerveztek át. A nagyvárosokat kiürítették. Nam Dinhnek például 95 000 lakosa volt, ma 35 000-nél kevesebb ember él a városban. Irtóztató dokumentum A gyárakat, az üzemeket széttelepítették az erdőkbe, a hegyekbe, a lehető legnehezebben megközelíthető vidékekre. A munkások eleinte úgy éltek, akár a katonák. Amint valahol termővé tették a földet, hozzálátnak, hogy először is gyárakat építsenek, majd munkáslaMit láttam Észak - Vietnamban ? kasokat, végű) pedig településeket a munkások családja számára. Magát Hanoit félig ürítették ki, s az egész városban megépítették és berendezték az óvóhelyeket. Általában nagy, közös Jól védett óvóhelyeket építettek téglából vagy betonból, s ezeket vastag földréteg takarja. De nagy számban létesítenek kis, egyéni óvóhelyeket is, amelyek tulajdonképpen egyszerű földbeásott betonhengerek. Ezek — hacsak a bomba nem esik egyenesen az emberre — megvédenek a légnyomástól és a szilánkoktól. Azt hiszem, soha a világ egyetlen városában sem láttam még ehhez hasonló védelmi készültséget. Nyilvánvaló, hogy a vietnamiak hosszú, igen hosszú háborúra készülnek fel. A vezetők mindent megtesznek, hogy biztosítsák ennek pszichológiai és anyagi feltételeit. S ez a légkör „ragályos": néhány nap elteltével már engem sem leptek meg a légiriadók. Egyszer ott voltam, amikor Nam Dinhet bombázták, egy másik légitámadás pedig falun ért. Meglátogattam egy üzemet, ahol föld alatti folyosórendszert létesítettek, amelyen át néhány perc alatt egy nagy, közös óvóhelyre lehet jutni. Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy nincsenek áldozatok. Iszonyú esőtek is voltak, különösen egy leprakórház bombázása alkalmával. A vietnamiak álmukban sem gondolták, hogy megtámadhatják a kórházat, s így nem gondoskodtak különleges védelemről. Az épületeket, amelyekben 2600 beteg tartózkodott, tíz nap alatt tizenegyszer bombázták. A vietnamiak egy filmező csoportot küldtek a helyszínre, s én magammal hoztam az általuk felvett filmet. Irtóztató dokumentum. Látni lehet, hogyan robbannak a bombák a betegeket cipelő orvosok és ápolónők között. A betegeket ideiglenes óvóhelyeken és barlangokban kellett elhelyezni, mert a városokba, egészséges emberek közé nem vihették be őket. Száz meg száz önkéntesre volt szükség, akik vállalkoztak arra, hogy a fertőződés veszélyével dacolva a hátukon vigyék el a bélpoklosokat. Sok haláleset történt. Bombákkal összekovácsolt egység Korántsem kicslnylem le tehát a bombázások következményét. Gyakorlatilag nincs már az országban egyetlen olyan kőépület sem, amely valamennyire meg ne sérült volna. A legmélyebb benyomást azonban az tette rám, hogy mindezek a bajok és csapások részévé váltak a mindennapi életnek, hogy az emberek elviselik, tudomásul veszik, sőt, bizonyos értelemben be is Illesztik őket íletükbe. Az élet mindennek ellenére tovább folyik, s a vietnamiak bámulatos energiával készülnek fel egy hosszan tartó háborúra. Bármely tárgyilagos látogató, aki hozzám hasonlóan tanúja lehet Észak-Vietnam átlakulásának, csakis arra a következtetésre juthat, hogy az amerikaiak ámítják magukat, ha azt hiszik, hogy bombázásaikkal akármiféle eredményt is elérhetnek. Ebben teljesen bizonyos vagyok. Amikor megérkeztem Franciaországba, megkérdezték tőlem, miben reménykedik a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Megkérdezték, miért folytatják a vietnamiak az ellenállást, amikor az amerikaiak már bejelentették, hogy hamarosan Hanoi és Haiphong bombázására is sor kerül. (A cikk még a két város elleni bombatámadások előtt jelent meg — a szerk. megjegyzése.) A válasz egyszerű. Észak-Vietnam arra épít, hogy maga az Egyesült Államok lesz az, amely bombázásaival helyreállítja Vietnam egységét. Észak- és Dél-Vietnam lakói, akiket mesterségesen elválasztottak egymástól, most egyre inkább összeforrnak a közös ellenség elleni küzdelemben. Ha megkérdi az ember az északvietnamiakat, segítik-e a Viet Kongot, ők szemérmesen „támogatásról" beszélnek. A dolog úgy áll, hogy a Vlet Mính sok egykori katonája, aki Délről származik, de a genfi egyezmény után Északon telepedett le — 140 000-re becsülik az ilyen menekültek számát —, önkéntesként segítségére sietett déli testvéreinek. Befejezés a következő számban. .tz amerikai államünnep alkalmából Londonban az amerikai nagykövetség épülete előtt hatalmas tömeg tüntetett a vietnami háború elten. Nagy tüntetés zajlott le Oslóban, Norvégia fővárosában is az ame rikai nagykövetség előtt. A hamburgi diákok tüntetésén készült e felvétel, akik szintén az amerikaiak szennyes vietnami háborúja ellen tiltakoztak. (Telefoto — CTK — TASZSZ — Zentralbild) Suharto Sukarnóval közösen alakít kormányt BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK DJAKARTÁBAN Djakarta (CTK) — Sukarno elnök az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés záróülésén mondott beszédében elfogadta azt a határozatot, mellyel megfosztották őt az élethossziglanra szóló elnöki címtől. Kijelentette: Nem akarok király "lenni, sem a királyok királya. Visszautasította azonban a gyűlés további határozatát, amellyel Suharto tábornokot bízzák meg az új kormány megalakításával. A tanácskozó gyűlés végül olyan értelemben változtatta meg határozatát, hogy a kormányt Suharto és Sukarno közösen állítja össze. Sukarno ezt a Javaslatot elfogadta. Sukarno beszédében ígéretet tett, hogy megvalósítja a népi tanácskozó gyűlés 15 napos ülésén elfogadott 27 határozat elveit. Djakartában az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés ülésével kapcsolatban szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. Valamennyi fontos létesítményt tankok és harckocsik őrzik. A városban katonai őrjáratok cirkálnak. Az amerikai agresszió hatassa! van a leszerelési értekezlet munkájára is A tizennyolchatalmi leszerelési bizottság keddi ülésén a szocialista államok — a Szovjetunió, Bulgária, Románia és Lengyelország — küldöttei éles szavakkal bélyegezték meg a VDK elleni amerikai agresszió újabb kiterjesztését. Roscsin szovjet megbízott felolvasta kormányának a Hanoi és Haiphong bombázását elitélő nyilatkozatát, amely felszólítja a világ valamennyi népét, kormányát és államát, hogy közös erővel igyekezzenek gátat szabni a nemzetközi helyzet további veszélyes kiéleződésének. Lukanov bolgár delegátus hangoztatta: az Egyesült Államok vietnami agressziója is bizonyítja, hogy Washington nem kívánja felszámolni külföldi támaszpontjait, s emiatt a leszerelési értekezlet munkájában sem tapasztalható haladás. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy Európa szívében veszélyes háborús góc alakult ki. A világnak iparosodott térségében olyan hatalmas atomfegyverkészletek halmozódtak fel, hogy állandó veszély fenyegeti a népeket — mondotta. Hasonlóképpen elítélte a vietnami nép ellen irányuló amerikai agressziót a román és a lengyel delegátus is. U THANT sajtóértekezlete Genf (CTKJ — U Tliant ENSZfőtitkár genfi sajtóértekezletén meggyőződését fejezte ki, hogy a 18-hatalmi leszerelési bizottság egy éven belül haladást ér el. Az ENSZ-főtitkár egyhetes genfi tartózkodása alatt találkozott a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a 18-hatalmi bizottság többi tagállamának küldöttségével. U Thant sajtóértekezletén sajnálattal állapította meg, hogy a vietnami háborús konfliktus tovább terjed. Ojból meggyőződését fejezte ki, hogy a béketárgyalás csak azzal a feltétellel valósítható meg, ha beszüntetik a VDK bombázását, korlátozzák a katonai akciókat és valamennyi illetékes fél tárgyalóasztal mellé ül. Felhívta a fejlett országokat, hogy eddig nem tettek eleget a fejlődő országok megsegítésére irányuló kötelezettségüknek. Ezzel kapcsolatban közvetve bírálta több nyugati ország kereskedelmi politikáját. INDIA ELÍTÉLI A FRANCIA NUKLEÁRIS KÍSÉRLETET Delhi (CTK) — Az indiai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az Indiai kormány sajnálatát fejezte ki a francia kormánynak a Csendes-óceán térségében végrehajtott francia nukleáris kísérlettel kapcsolatban. A Patriot indiai lap szerint ez a kísérlet újabb akadályt gördít az atomfegyverek továbbterjesztésének betiltására vonatkozó szerződés aláírása és a 18hatalmi leszerelési bizottság tanácskozásai elé.