Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-07 / 185. szám, csütörtök

SZENEGÁL MEGSZAKÍTOTTA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT GUINEÁVAL Dakar (CTK) — Dakarból ér. kezö hivatalos jelentések szerint Szenegál megszakította együtt­működését a szomszédos Guineá­val. A szenegáli kormány nyilat­kozatot adott ki, mely leszöge­zi, hogy az együttműködés meg­szakításával nem szűntek meg a két ország közti diplomáciai kapcsolatok. Hírügynökségek szerint az in. tézkedést az váltotta ki, hogy Sekou Touré guineai elnök több ízben állította, Szenegál katonai intézkedéseket tervez Guiney ellen. AZ ANGOL MUNKÁSPÁRTI KÉPVISELŐK HATÁROZATA London (CTK) — Az angol alsóház munkáspárti képviselői­nek tegnapi ülésén Wilson mi­niszterelnök az USA vietnami agressziója támogatása mellett foglalt állást. Nyomására végül 214 szavazattal 46 ellenében az amerikaiakat támogató állás^ pontot hagyták jóvá. néhány sorban A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG valamennyi 26 tartományában az ország történelmében elő­ször nőket neveztek ki a kor­mányzói tisztségbe. Ezt a tényt Balaguer dominikai elnök ked­den közzétett rendeletében je­lentette be. (CTK) SACRAMENTO kaliforniai vá­ros tengerparti szegénynegye­dében az amerikai fajüldözők egy csoportja kedden robogó gépkocsiról agyonlőtt két né­gert. A rendőrség három sze­mélyt letartóztatott. TORE TOLLROTH, Svédország New York-i főkonzulja kedden dr. Martin Luther Kingnek, a dél Keresztény Kongresszusa elnökének az amerikai négerek polgárjogi harcának támogatá­sára 100 000 dolláros csekket adott át. AZ EDINBURGH melletti Leu­chars angol katonai repülőtéren kedden leszállt egy Super-Hys­tere típusú francia lökhajtásos repülőgép, mely annak ellené­re, hogy Franciaország július elsején kivonta csapatait a NATO-ból, részt vesz a NATO négynapos légi gyakorlatán. ANGLIÁBAN kedd éjfélkor véget ért a szükségállapot, amelyet 6 héttel ezelőtt hirde­tett ki II. Erzsébet királynő az angol tengerészek sztrájkjának megkezdésekor. LOS ANGELESBEN kedd este 1500 küldött részvételével meg­kezdődött az amerikai színes bőrűeket védelmező nemzeti társaság 57. kongresszusa. Ä társaság célja: a faji megkülön­böztetés elleni és az amerikai négerek egyenjogúságáért foly­tatott harc. ATHÉNBAN véget ért a gö­rög alkotmány és demokrácia védelmét szolgáló I. országos kongresszus, amelyen több mint 500 szakszervezeti tag, diák, a vidéki városok és különféls társadalmi szervezetek képvi­selői vettek részt. A LA SPEZIAI hétfői általá­nos sztrájk után kedden fél napra teljesen leállt a munka Monfalconban is: az ipari mun­kások, a közlekedési alkalma­zottak, a kereskedők és a kis­iparosok általános sztrájkba léptek, mert a tulajdonosok a Közös Piac utasítására be akar­ják zárni a hajógyárakat. Álta­lános sztrájk kezdődött Spolet­ben is. GABRIEL VALDES chilei kül­ügyminiszter kedden fogadta a szovjet gazdasági küldöttséget, amely Chile képviselőivel a két ország közötti gazdasági együtt­működés további elmélyítéséről tárgyal. HABIB BURGIBA tunéziai el­nök szerdán Amszterdamba uta­zott, ezzel megkezdte tizennégy­napos körútját a Benelux-álla­mokban, az NSZK-ban és Spa­nyolországban. Burgiba tárgyal­ni fog a Közös Piac képviselői­vel Tunéziának e gazdasági szervezetbe való lépéséről. Wilfred Burchet ausztrá­liai újságíró a vietnami prob­léma egyik legfőbb ismerő­je. Többször járt a partizá­noknál, elbeszélgetett a Fel­szabadítást Front vezetőivel s a harcoló katonákkal, leg­utóbb a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságban tett lá­togatást. Erről szól Le Nou­vei Observateur című fran­cia hetilapban megjelent ér­dekes cikke. A z amerikaiak azt hangoz­** tatják, hogy azért bom­bázzák szüntelenül Észak-Viet­namot, mert a Viet Kong ellen­állása a Hanoitól kapott segít­ségből és utasításokból táplál­kozik: csak le kell sújtani Északra, s a Viet Kong ereje rögtön lanyhulni fog. Miután több hónapig éltem a déli parti­zánok között, meggyőződtem ró­la, mennyire elhibázott az ame­rikaiaknak ez a számítása. Amit viszont eddig nem tudtam, az az volt, miként viseli el Észak­Vietnam a több mint egy év óta tartó súlyos és állandó légitá­madásokat Amióta ott ls eltöl­töttem három hetet, elmondha­tom, hogy ez az ország, amely­ben 1957 óta nem jártam, a rá­kényszerltett küzdelem hatásá­ra teljesen átalakult. Ez a nép, amely eddig a gazdasági építő­munka, a tervgazdálkodás, a szocialista forradalom jegyében élt, néhány hónap leforgása alatt átállt a háborús életmód­ra. Mindent, de mindent a hon­védelem érdekeinek megfele­lően szerveztek át. A nagyvá­rosokat kiürítették. Nam Dinh­nek például 95 000 lakosa volt, ma 35 000-nél kevesebb ember él a városban. Irtóztató dokumentum A gyárakat, az üzemeket szét­telepítették az erdőkbe, a he­gyekbe, a lehető legnehezebben megközelíthető vidékekre. A munkások eleinte úgy éltek, akár a katonák. Amint valahol termővé tették a földet, hozzá­látnak, hogy először is gyára­kat építsenek, majd munkásla­Mit láttam Észak - Vietnamban ? kasokat, végű) pedig települé­seket a munkások családja szá­mára. Magát Hanoit félig ürítették ki, s az egész városban megépí­tették és berendezték az óvó­helyeket. Általában nagy, kö­zös Jól védett óvóhelyeket épí­tettek téglából vagy betonból, s ezeket vastag földréteg ta­karja. De nagy számban létesí­tenek kis, egyéni óvóhelyeket is, amelyek tulajdonképpen egyszerű földbeásott betonhen­gerek. Ezek — hacsak a bomba nem esik egyenesen az ember­re — megvédenek a légnyomás­tól és a szilánkoktól. Azt hi­szem, soha a világ egyetlen vá­rosában sem láttam még ehhez hasonló védelmi készültséget. Nyilvánvaló, hogy a vietna­miak hosszú, igen hosszú hábo­rúra készülnek fel. A vezetők mindent megtesznek, hogy biz­tosítsák ennek pszichológiai és anyagi feltételeit. S ez a légkör „ragályos": néhány nap eltel­tével már engem sem leptek meg a légiriadók. Egyszer ott voltam, amikor Nam Dinhet bombázták, egy másik légitáma­dás pedig falun ért. Meglátogat­tam egy üzemet, ahol föld alat­ti folyosórendszert létesítettek, amelyen át néhány perc alatt egy nagy, közös óvóhelyre le­het jutni. Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy nincsenek áldo­zatok. Iszonyú esőtek is voltak, különösen egy leprakórház bombázása alkalmával. A viet­namiak álmukban sem gondol­ták, hogy megtámadhatják a kórházat, s így nem gondoskod­tak különleges védelemről. Az épületeket, amelyekben 2600 be­teg tartózkodott, tíz nap alatt tizenegyszer bombázták. A viet­namiak egy filmező csoportot küldtek a helyszínre, s én ma­gammal hoztam az általuk fel­vett filmet. Irtóztató dokumen­tum. Látni lehet, hogyan rob­bannak a bombák a betegeket cipelő orvosok és ápolónők kö­zött. A betegeket ideiglenes óvó­helyeken és barlangokban kel­lett elhelyezni, mert a városok­ba, egészséges emberek közé nem vihették be őket. Száz meg száz önkéntesre volt szükség, akik vállalkoztak arra, hogy a fertőződés veszélyével dacolva a hátukon vigyék el a bélpoklo­sokat. Sok haláleset történt. Bombákkal összekovácsolt egység Korántsem kicslnylem le te­hát a bombázások következmé­nyét. Gyakorlatilag nincs már az országban egyetlen olyan kő­épület sem, amely valamennyi­re meg ne sérült volna. A leg­mélyebb benyomást azonban az tette rám, hogy mindezek a ba­jok és csapások részévé váltak a mindennapi életnek, hogy az emberek elviselik, tudomásul veszik, sőt, bizonyos értelemben be is Illesztik őket íletükbe. Az élet mindennek ellenére tovább folyik, s a vietnamiak bámula­tos energiával készülnek fel egy hosszan tartó háborúra. Bár­mely tárgyilagos látogató, aki hozzám hasonlóan tanúja lehet Észak-Vietnam átlakulásának, csakis arra a következtetésre juthat, hogy az amerikaiak ámítják magukat, ha azt hiszik, hogy bombázásaikkal akármifé­le eredményt is elérhetnek. Eb­ben teljesen bizonyos vagyok. Amikor megérkeztem Fran­ciaországba, megkérdezték tő­lem, miben reménykedik a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság. Megkérdezték, miért foly­tatják a vietnamiak az ellenál­lást, amikor az amerikaiak már bejelentették, hogy hamarosan Hanoi és Haiphong bombázásá­ra is sor kerül. (A cikk még a két város elleni bombatámadások előtt jelent meg — a szerk. megjegyzése.) A válasz egysze­rű. Észak-Vietnam arra épít, hogy maga az Egyesült Államok lesz az, amely bombázásaival helyreállítja Vietnam egységét. Észak- és Dél-Vietnam lakói, akiket mesterségesen elválasz­tottak egymástól, most egyre inkább összeforrnak a közös ellenség elleni küzdelemben. Ha megkérdi az ember az észak­vietnamiakat, segítik-e a Viet Kongot, ők szemérmesen „tá­mogatásról" beszélnek. A dolog úgy áll, hogy a Vlet Mính sok egykori katonája, aki Délről származik, de a genfi egyez­mény után Északon telepedett le — 140 000-re becsülik az ilyen menekültek számát —, ön­kéntesként segítségére sietett déli testvéreinek. Befejezés a következő számban. .tz amerikai államünnep alkalmából Londonban az amerikai nagy­követség épülete előtt hatalmas tömeg tüntetett a vietnami há­ború elten. Nagy tüntetés zajlott le Oslóban, Norvégia fővárosában is az ame rikai nagykövetség előtt. A hamburgi diákok tüntetésén készült e felvétel, akik szintén az amerikaiak szennyes vietnami háborúja ellen tiltakoztak. (Telefoto — CTK — TASZSZ — Zentralbild) Suharto Sukarnóval közösen alakít kormányt BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK DJAKARTÁBAN Djakarta (CTK) — Sukarno elnök az ideiglenes népi tanács­kozó gyűlés záróülésén mondott beszédében elfogadta azt a ha­tározatot, mellyel megfosztották őt az élethossziglanra szóló el­nöki címtől. Kijelentette: Nem akarok király "lenni, sem a kirá­lyok királya. Visszautasította azonban a gyűlés további határozatát, amellyel Suharto tábornokot bízzák meg az új kormány meg­alakításával. A tanácskozó gyű­lés végül olyan értelemben vál­toztatta meg határozatát, hogy a kormányt Suharto és Sukarno közösen állítja össze. Sukarno ezt a Javaslatot elfogadta. Sukarno beszédében ígéretet tett, hogy megvalósítja a népi tanácskozó gyűlés 15 napos ülé­sén elfogadott 27 határozat el­veit. Djakartában az ideiglenes né­pi tanácskozó gyűlés ülésével kapcsolatban szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. Valamennyi fontos létesítményt tankok és harckocsik őrzik. A városban katonai őrjáratok cir­kálnak. Az amerikai agresszió hatassa! van a leszerelési értekezlet munkájára is A tizennyolchatalmi leszerelé­si bizottság keddi ülésén a szo­cialista államok — a Szovjet­unió, Bulgária, Románia és Len­gyelország — küldöttei éles sza­vakkal bélyegezték meg a VDK elleni amerikai agresszió újabb kiterjesztését. Roscsin szovjet megbízott fel­olvasta kormányának a Hanoi és Haiphong bombázását elitélő nyilatkozatát, amely felszólítja a világ valamennyi népét, kor­mányát és államát, hogy közös erővel igyekezzenek gátat szabni a nemzetközi helyzet további veszélyes kiéleződésének. Lukanov bolgár delegátus hangoztatta: az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója is bi­zonyítja, hogy Washington nem kívánja felszámolni külföldi tá­maszpontjait, s emiatt a lesze­relési értekezlet munkájában sem tapasztalható haladás. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy Európa szívében ve­szélyes háborús góc alakult ki. A világnak iparosodott térségében olyan hatalmas atomfegyver­készletek halmozódtak fel, hogy állandó veszély fenyegeti a né­peket — mondotta. Hasonlóképpen elítélte a viet­nami nép ellen irányuló ameri­kai agressziót a román és a len­gyel delegátus is. U THANT sajtóértekezlete Genf (CTKJ — U Tliant ENSZ­főtitkár genfi sajtóértekezletén meggyőződését fejezte ki, hogy a 18-hatalmi leszerelési bizott­ság egy éven belül haladást ér el. Az ENSZ-főtitkár egyhetes genfi tartózkodása alatt találko­zott a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a 18-hatalmi bizott­ság többi tagállamának küldött­ségével. U Thant sajtóértekezletén saj­nálattal állapította meg, hogy a vietnami háborús konfliktus to­vább terjed. Ojból meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a béketárgya­lás csak azzal a feltétellel való­sítható meg, ha beszüntetik a VDK bombázását, korlátozzák a katonai akciókat és valamennyi illetékes fél tárgyalóasztal mel­lé ül. Felhívta a fejlett orszá­gokat, hogy eddig nem tettek eleget a fejlődő országok meg­segítésére irányuló kötelezettsé­güknek. Ezzel kapcsolatban közvetve bírálta több nyugati ország kereskedelmi politikáját. INDIA ELÍTÉLI A FRANCIA NUKLEÁRIS KÍSÉRLETET Delhi (CTK) — Az indiai kül­ügyminisztérium szóvivője beje­lentette, hogy az Indiai kormány sajnálatát fejezte ki a francia kormánynak a Csendes-óceán térségében végrehajtott francia nukleáris kísérlettel kapcsolat­ban. A Patriot indiai lap szerint ez a kísérlet újabb akadályt gör­dít az atomfegyverek továbbter­jesztésének betiltására vonatko­zó szerződés aláírása és a 18­hatalmi leszerelési bizottság ta­nácskozásai elé.

Next

/
Thumbnails
Contents