Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-05 / 183. szám, kedd

VIRÁGZÓ NYÁRI RÉT. A KÜZSELOVI VÉN SZÉLMALOM (Barsi I. felvétele. Szülőföldünk dicsérete Győry Dezső: VERONIKA Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965. A szerzőt elsősorban úgy tartjuk számon, mint a két háború közti csehszlovákiai magyar líra egyik megteremtőjét s Forbáth Imre melleit legkiválóbb képviselőjét: szociális telítettségű, expresszionista formanyelvű emlékezetes versek költőjét. E lényegileg lírikus alkatú költő, Adynak talán leghűbb követője, újabban főleg regényeket ír, jóllehet a múlt évben közölt Az élő válaszol című verseskötete méltán aratott sikert és elismerést. Az átdolgozott új kiadásban fenti címmel megjelent történelmi kisregénye több szempontból érdemes figyelemre. Elgondolkoztató lehet a mód, ahogyan az író regénye hátteréül a hadvezér Zrínyi Miklós harcainak egyik kevéssé ismert szakaszát, az 1663-i csallóközi és mátyusföldi hadjárat tisztogató epizódját helyezi. A tájnyelv és a rétegnyelvek történetével foglalkozókat érdekelheti a Vág menti halászok beszédének érzékletes felidézése és mai elbeszélő stílus szerves részévé edzése (aminek folytán lépten-nyomon találkozunk ódon ízű szavakkal: laptáros, morotva, kuttyogat, böncsökövek stb.). A szerelmi történetek kedvelői pedig szívesen olvashatják a regény hősnőjévé tett ellenállhatatlan hatású halászleány — a szinte mér perverzül nqlv s egyik sikamlós kalandból a másikba ártatlanul röppenő Veronika — pusztításait a férfiszívek és férfiindulatok közt. Bennünket azonban nem ezek az elemek ragadtak meg Győry Dezső regényében; (e sorok írójának az ízlése egyébként is elég távolra sodródott a szerelmi szenvedélynek keretül szolgáló történelmi regénytől). Ügy látszik, mindezek az elemek inkább csak olvasmányossági ürügyül szolgálnak az író részére, hogy megint egyszer — mint annak idején, az „újarcú magyarokat" köszöntő verseiben — most azonban a próza eszközeivel emlékeztessen szülőföldünk szerepére. Különféle népek, elsősorban magyarok és szlovákok éltek itt együtt, s a regény is arról szól, miként védték e drága földet közös erővel a török erővel szemben, máskor meg a Habsburg-hatalom támadásai ellen ... Vagyis a nacionalizmus koráig legfeljebb csak emberi és társadalmi viszonyok-viszályok voltak köztük, s e természetes kapcsolat a dühöngő nacionalizmus évtizedeiben is ellensúlyozni tudta a hamis ideológiát. Győry Dezső kisregénye azt példázza — finoman és művészien — hogy szülőföldünk tájai (Csallóköz, Mátyusföld, Gömör, Bodrogköz) nem szétválasztják, hanem összekötik az országokat. Az ott élő népek pedig akkor cselekszenek helyesen, ha megbékélést, barátságot, a természetes emberi viszonyok visszaállítását egyengetik, s őseink életéből is olyan eseményekre, példákra, mozzanatokra hivatkoznak, amelyek a középeurópai egymásrautaltságot bizonyítják. DOBOSSY LÁSZLÓ Kevés a jó zenepedagógus Égető szükségünk yan zenepedagógusokra, hogy iskoláinkban méltó helyet kapjon a zenei nevelés. A Nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatának tanárai járásonként felmérik a magyar iskolák helyzetét. A zenei nevelés tanításával kapcsolatban is sok érdekes adat került felszínre. Legelső helyen SÍI a szakképzett tanító hiánya. Alig van plyan iskola, ahol képzett zeneszakos tanítaná ezt a tantárgyat. Sőt olyan iskolák is akadnak, ahol van ugyan zeneszakos tanár, az igazgató a tantárgyak elosztásakor mégis más, nem zeaeszakos tanerőnek adta a zene tanítását. Természetesen más a zeneoktatást hátráltató eset is felszínre került. A zenévei kapcsolatos meg nem értés eredője majdnem minden esetben az irányító szervek zenei hozzá nem értése, mert ellenkező esetben a zene tanítását a többi tantárggyal egyenrangúvá tennék. Reméljük a zene oktatását a frissen kikerült zeneszakos pedagógusok munkájával sikerül magasabb színvonalra emelni. Az ő feladatuk lesz, hogy a jövő nemzedékkel megkedveltessék a zenét. De egyedül nem győzik majd ezt a komoly úttörő munkát. Tanítóink sorában sok a zenekedvelő. S vannak, akik tűrhetően játszanak valamilyen hangszeren. Bár nincs szakképzettségük, többnyire ők tanítják iskoláikban a zenét. Jó lenne, ha ezek a tanítók tévúton megszereznék a zeneszakos képesítést is. A főiskolán zongorát és hegedűt tanítunk. A felvételhez a tökéletes zenei hallás és a jó intonációs készség a fontos. Ezenkívül a zeneiskola első négy évfolyamának az anyagát kell ismerni. Bizonyára sokan vannak, akik megütik ezt a mértéket. Aki szakot bővít, csak a szaktantárgyat tanulja, minden melléktantárgy elesik. A jelentkezők kérvényeiket október végéig a Nyitrai Pedagógiai Fakultás címére küldjék be. A felvételi vizsgára decemberben, vagy januárban kerül sor, az első szemeszter 1967. februárjában kezdődik. KOPASZ ELEMÉR, adjunktus. Illlllf Futurológia" — a jövő tudománya Verne — az első futurológus • Milyen lesz a holnap világa? • A jövő felmerése tudományos módszerekkel tf Róbert Jungt érdekes cikket közölt a Bernben megjelenő Technische Rundschau c. lapban egy új tudományág kibontakozásáról. Az Egyesült Államokban élő O. K. Flechtheim német tudós nézetét ismerteti benne, aki már évek óta azt hirdeti, hogy egy olyan új, objektív és ésszerű tudományra van szükségünk, amely felmérné a jövőt, illetve meghatározná a fejlődés fő vonalait. Ezt a tudományt „futurológiának" nevezte el. Az új kutató szakágat persze nem egzakt tudományágnak tartja, hanem mint „bizonyos témára vonatkozó ismeretek szervezett rendszerét" jellemzi. Gyakorlatilag a jövő történetének leírásában nyilvánulna meg. Amióta a tudós nyilvánosságra hozta futurológiai nézeteit, a jövő problémáival foglalkozó művek száma megsokszorozódott. Különösen az 1961. év jelentett ebből a szempontból nagy impulzust, amikor J. F. Kennedy, az USA elnöke „futurológiai" feladatokkal bízta meg tanácsadó testületét. Hivatalosan még nem született meg a futurológia, mint tudományág. Nincsenek egyetemi tanszékei, szemináriuma, sem intézetei, ámde az amerikai főiskolákon egyes munkacsoportok már ma is foglalkoznak a jövő kutatásával összefüggő speciális problémákkal. Ide sorolhatjuk például a marketinget, a termelés és a termékek fejlődésének tanulmányozását, stb. A jövővel foglalkoznak sajátos szempontjaikból az UNESCO, az OECD s az Egészségügyi Világszervezet is. Végeredményben a futurológiára támaszkodnak tevékenységük közben az egyes országok tervező szervei is, amelyek „a kilátások és a holnap feladatainak" területén dolgoznak. Ilyen tervező testületek nemcsak a szocialista országokban működnek, hanem például Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Svédországban s Indiában is. A jövőt felmérő tudománnyal foglalkoznak egyes minisztériumi osztályok is, például a francia pénzügyminisztérium, az amerikai Fehér Ház stb. NagyBritanniában a különféle „királyi bizottságok" szintén futurológiai tanulmányokat készítenek az autóközlekedésröl, az . egyetemekről, a nevelésről, a társadalombiztosításról stb. A jövő fejlődéséről szóló tanulmányokkal az Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban s nyilván a Szovjetunióban is foglalkoznak, bár nem így nevezik őket. Sokat tettek a futurológia területén a nagy nemzetközi vállalatok piackutató osztályai, amelyeknek nagy érdekük fűződik termékeik mai és jövő értékesítéséhez. Érdekes eredményeket ért el ezen a téren például a „British Petrol" vállalatba tartozó párizsi „Dynaroar". A Shell futurológiai taimirlmányt dolgozott ki a Német Szövetségi Köztársaság 1975. évi közúti forgalmáról. Rendkívül érdekes eredményeket kaptak egyes konszernek új termékek fejlődésével foglalkozó osztályai (például a vegyipar terén működő londoni ICI, az önműködő számítógépeket gyártó IBM stb.). A nyugati országokban már magántanácsadó intézetek is alakultak különféle prognózisok kidolgozására. E vállalatok nagy képzettségű munkacsoportokkal rendelkeznek; szociológusokat, pszichológusokat, kibernetikusokat, statisztikusokat stb. foglalkoztatnak, akik a legkorszerűbb műszaki segédeszközök segítségével dolgoznak, s honoráriumért legkülönfélébb prognózisokat készítenek a vállalatok, községek, érdekszervezetek, sőt kormányintézmények számára. Végül fokozott mértékben foglalkoznak a futurológiával a publicisták, újságírók és írók is. (Nem J. Verne volt-e tulajdonképpen az első futurológus?) Nem csodálkozhatunk azon, hogy ezeknek az íróknak a jövőre vonatkozó nézetei gyakran ellentmondanak, hisz a futurológia ma csak megközelítően olyan fejlődési fokot ért el, mint a szociológia a XIX. század második felében. Ugyanakkor nem kétséges, hogy a jövővel foglalkozó tudomány előtt nagy jövő áll. A kanadai Torontóban nemrégiben befejezték a világ legmagasabb acélkonstrnkclójú épületének a szerelését. A 22S méter magas, 46-emeletes épület a bankközpont számára készfii. Frontális támadás a tuberkulózis ellen A tuberkulózis ma már távolról sem az a gyógyíthatatlan és reménytelen betegség, amilyen még néhány évtizeddel ezelőtt is volt. A hatékony antibiotikumokkal végzett modern gyógykezelés és a sokoldalú járványelleni intézkedések eredményeképpen a tbc okozta halálozási görbe szüntelenül süllyed. Ennek ellenére még mindig komoly veszélyt jelent a Koch által felfedezett tuberkulózisbaktérium. Az orvosok egész serege és számos kutató áll lesben, hogy kiirtsák e népbetegség csökevényeit, leleplezzék a fertőzés gócait és megakadályozzák elterjedését. A ftizeológiai, mikrobiológiai és epidemiológiai intézetek munkája elsősorban a megelőzést célozza. Országunk egyik legjelentősebb ilyen tudományos munkahelye a bratislavai tuberkulóziskutató intézet. Fő küldetése a tuberkulózis mikrobiológiaikutatása Szlovákia egész területén. A kutatás eredményeit laboratóriumi és járványelleni méretben értékesítik s a megelőző intézkedések alapjául is használják őket. Az intézet nagyon szoros kapcsolatokat tart fenn a kórházakkal, más tudományos intézetekkel s számos tereplaboratóriuma is van, amelyek az egyes területek fertőző tbc-formálnak felkutatására szolgálnak. A kutatóintézet tevékenysége két problémakörre összpontosul: az egyik a tuberkulózis mikrobiológiai kutatására, a másik pedig a tbc elleni védőoltások végzésére irányul. A mikrobiológiai kutatás kísérleti jellegű s főleg laboratóriumi keretekben történik, a védőoltás problémaköre pedig a védővakcina előállítását foglalja A magyarországi MEDICOR a sokféle orvosi műszeren és készülékeken kívül megkezdte a „Narcotest" jelzésű készülék gyártásit, amely az álom mélységének megállapítására szolgál. Az álom mélységét az alvás közben keletkező különféle elektromos Impulzusok vétele és regisztrálása útján határozzák meg. A képen a „Narcotest" n üködé* közbea. magában. Kutató tevékenységében az intézet szoros kapcsolatot tart fenn az állat egészségügyi szolgálattal is, mert az ember számára nemcsak a tuberkulózisban szenvedő ember jelent veszélyt, hanem a fertőzött állat is. Fontos probléma még ma is a fertőzésnek a beteg állatról különösen a gyermekekre és a fiatalokra való átvitele. A gyermekeknek a beteg szarvasmarhával való közvetlen érintkezése s úgyszintén a forralatlan tej fogyasztása is tuberkulózisos fertőzést válthat ki. Bár az emberek tbc-infekciója közvetlenül nem függ a szarvasmarhaállományok fertőzöttségi fokától, amely egyes vidékeken eltérő, feltételezhető, hogy a tuberkulózis az esetek egytizedénél szarvasmarháról vivődött át az emberre. Ezek a megfigyelések annál is inkább komolyak, mert míg az utóbbi időben csökkent az emberek kölcsönös megfertőzése tbc-baktériummal, a bovin típusú kórokozó (a szarvasmarhát és az embert is megbetegíti) által kiváltott fertőzések száma gyakorlatilag nem csökken, annak ellenére, hogy a szarvasmarhák tbc-fertőzöttsége már kisebb fokú. A hyugat-szlovákiai kerület déli vidékein végzett hosszú kutatás kiderítette, hogy a gyermekek nyaki nyirokcsomói tuberkulózisának háromnegyed részénél meg lehet találni a fertőzött szarvasmarhából származó tuberkulózis-csírát. Az új tuberkulózisos megbetegedések száma Szlovákiában az 1950—1965. években 100 000 lakosra számítva 240-ről 103-ra csökkent. A tuberkulózis elleni harcban (születéstől a 30. életévig) nagyon fontos tényező a tbc-elleni védőoltás. A csehszlovák oltóanyag gyakorlatilag semmiféle komplikációt nem vált ki és sokkal hatásosabb, mint az 1948—1949-ben alkalmazott külföldi vakcina. VII.