Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-29 / 207. szám, péntek

Jól fizet a Bezosztája A tavaszi árpát szerencsésen betakarította a Komáromi Állami Gazdaság. A kombájnok felsorakoztak a búza aratására. Az első munkanapok szép terméshozamokkal örvendeztették meg a gazdaság dolgozóit. Különösen a szovjet búzafajták fizetnek jól: a Bezosztája 37 mázsától 45 mázsáig hektáronként, š a Diana 30 mázsán felül. A gazdaság vezetőségének az a szándéka, hogy ezeknek a ki váló búzafajtáknak a vetésterü letét a jövőben bővíti. Miért is ne bővítené, amikor az idei nyáron a többi búzafajta mind a földön fekszik és az esőzések sokkal több kárt tehetnek a le dőlt gabonában, mint az állóban. Emellett betakarítása is könnyebb. NÉMETH ANDRÁS, Komárom Hanyagság? Édesapám, Varga Ferdinánd 1966 július elején Trnaván 1500 koronát adott fel címemre, Nyitrára. A feladott összeget egy hétig hiába vártam. Mint kiderült, a posta „tévedésből" tartotta magánál a pénzt. Valóban tévedésről lehetne beszélni; ha csupán én jártam volna így. Barátaim közül azonban pl. Matták Mihály szintúgy hiába várt a címére sürgönyileg feladott 100 koronára. A nyitrai posta ugyan még aznap (július 14-én megkapta a pénzt, de Matták csak 19-én kapta kézhez. Hasonló eset történt RITKULÓ hajában mély barázdákat szánt ceruzájával. Az asztalon heverő árkusokat hoszszasan szemléli. Gondosan tanulmányozza a régi jegyzőkönyveket, vallatás alá fogja a költségvetést. Oszt, szoroz, kalkulál, homlokán kigyűrődnek a ráncok, de a község fejlesztését A F A K A P I gátló körülményekre nem tud ráhibázni. Egy-egy sikeres számtani művelet után ugyan fellélegzik, mert úgy gondolja, végre megszületett az eredmény. Amikor azonban megcsinálja a példák próbáját, ismét borús lesz az arca. Ha a költségvetés egyik évben lehetőséget nyújtott a falu építésének megkezdésére, akkor a lakosság közömbösségével, máskor az anyaghiánnyal találta magát szemben. Simsik Béla ilyen számítások után egykedvűen tette le ceruzáját, ám reményét egy pillanatra sem veszítette el. Állandóan az járt az eszében, hogy a kürtiek szorgalmas, józan ítélőképességű emberek, akik szeretik a szépet és éppen ezért a község hírneve érdekében minden lehetőt megtesznek. A választások utáni plenáris ülésen mozgósító programmal lépett a képviselők elé. — Nem szeretnénk, — hangsúlyozta — ha az utókor szemrehányással illetne bennünket azért, hogy semmit sem tettünk a faluszépítés, mindnyájunk érdekében. A helyi nemzeti bizottság képviselői sem nyugodhatnak addig, míg mély sártenger, tavakká egyesült tócsák borítják az utcákat, rontják a falu képét Azt javaslom a képviselőknek, fogadják el a község fejlesztésének új programját, az utcák, az egészségügyi központ és az óvoda megépítésének tervét. AZ ELNÖK szavai lelkesítően hatottak, de ezért egynéhányan borúlátással néztek a program megvalósítása elé. Honnan veszünk ennyi pénzt? Kérdés, megértik-e és eljönnek-e az emberek, ha ingyenes munkáról lesz szó? Simsik elvtárs érvei minden kérdést tisztáztak, eloszlatták a képviselők aggályait. Az újraválasztott helyi nemzeti bizottság nagy bizakodással kezdte meg munkáját. Természetesen a lakosság iránti kapcsolat kiépítésének eddigi gyakorlatát meg kellett változtatniok. Parancsolgatás és adminisztratív intézkedések helyébe új elemeket iktattak. Minden képviselő tevékeny munkához látott választókörzetében, személyesen is meglátogatta választóit. A helyi nemzeti bizottság a tömegekkel való közvetlenebb kapcsolatok megteremtésével szinte párhuzamosan a nagy tervek anyagi fedezetének előteremtésére is kellő gondot fordított. Megszervezte a közszolgáltatást, kisüzemeket létesített, vontató eszközöket vásárolt és minden téren igyekezett a lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítésére. A

Tudományos Rendszeren Alapuló Gazdálkodás Intézetének az a feladata, hogy a kiszemelt munkahelyeken a normális termelésben figyelje és ellenőrizze a tudomány és technika legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesülését, Illetve létjogosultságát, és a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal karöltve gondoskodjék ezek széles körű alkalmazásáról a termelésben. Ennek az intézetnek része a bratisjavai Kerületi Mezőgazdasági Állomás, amely a malackai, piešfanyi és tolmács! körzeti állomásokkal az említett intézet fiók vállalata a nyugat-szlovákiai kerületben. Az állomás dolgozói már eddig is több értékes feladatot oldottak meg. Megkértem ezért Ján Nemec mérnököt, az állomás vezetőjét, hogy beszéljen MÉG EGY ÉV sem telt el a választások óta, a falu utcái benépesedtek, ásóval, kapával, lapáttal a kezükben serényen dolgoztak a falubeliek. Munkájuk nyomán megépültek a vízlevezető árkok, virágokkal díszített park létesült a falu közepén. L U TANYA A megváltozott környezetben a lakosság évtizedes közönye is feloldódott, egyre többen jelentkeztek társadalmi munkára. Tavaly már nyolcszázhatvanötre emelkedett azok száma, akik a község további terveinek megvalósításából is kivették részüket. Csupán negyvenketten nem vettek részt a munkában. A HNB elnöke ismét ceruzát fogott a kezébe. Az eredmények láttán most már nyugodtabban számolgathatott, hiszen az eddigi összefogás félmillió korona értékű közhasznú berendezéssel, parkkal, játszótérrel gyarapította a falut. Dehát a községnek nemcsak szép utcákra, hanem a kornak megfelelő középületekre, egészségügyi központra, gyógyszertárra és óvodára is nagy szüksége van. Ha a célkitűzések eléréséhez nem volt meg az elegendő anyagi fedezetük, Simsik elvtárs a JNB-re is bekopogott. Hasztalan érveltek a tervbizottságon, hogy majd későbben sor kerül az előirányzott épületek megépítésére, az elnök hajthatatlannak bizonyult, állhatatosan védte igazát. A lakosság támogatásával létrejött az óvoda és az orvosi rendelő, mely komoly értéket képvisel és a falu büszkeségei kö^é tartozik az eddig megoldott, illetve a folyamatban lévő feladatokról. A legfontosabb jelenleg a rétek és legelők hatékonyabbá tételének kérdése. A senicai járásban, ahol a megfigyeléseket végzik, a réteket és legelőket három csoportra osztják. A jobb részeken a szükségnek megfelelően különféle beavatkozások, felületi karbantartást, trágyázást, rekultivációt és vizlecsapolást hajtanak végre. A harmadik csoportba tartozó silány területeken esedékes beavatkozások tervét most dolgozzék ki. Nem kevésbé fontos probléma azonban a Záhorie homokos talajának termővé tétele. Ezt a problémát a Malacky! Állami Gazdaságban oldják meg az ötéves terv éveiben. Ezzel kapcsolatban nemcsak a vetésforgó módosítására és agromeMA ÖRÖMMEL mutogat ják, mit építettek, szívesen elmondják, hány munkaórát áldoztak a sokáig egyhelyben topogó őstelepülés fejlesztésére. A jövő terveiről is csak a megelégedés hangján beszélnek a képviselők. Néhány év leforgása alatt az úgynevezett Túlát is megváltoztatja arculatát. Ez a község állomás felé eső negyede, melynek házsorai előtt a szúnyogokkal teli pocsolya volt az úr. A terepet elegyengették, kiszárították a lápot, és a közeljövőben mintegy félmillió korona beruházással Itt építik fel a széles környék legszebb sporttelepét, mely — mint a tervrajzon láttam — a legké nyesebb városi igényeket is teljes mértékben kielégíti. E létesítmény építésének megkezdésére a HNB közel ötvenezer koronát takarított meg a pótköltségeken és hogy a lakosság igényeinek kielégítésében is lépést tartson, negyvenötezer korona bankkölcsönnel új traktort és pótkocsit vásárolt. Ez majd busás jövedelemmel gyarapítja a helyi nemzeti bizottság bevételét. Ezelőtt sokszor megfordultam a községben. Olyan megfontolással és lelkesedéssel azonban még soha sem Irányították a falu ügyeit, mint a legutóbbi választások óta, Simsik Béla HNB elnökletével. A középkorú, viselkedésében közvetlen, népszerű képviselő elhessegeti magától a dicséretet, minden eredményt a falu öszszefogásának, a HNB képviselői megjavult munkájának tulajdonít. BARÁTAI és a falu dolgos népe azonban méltán nevezi a község kapitányának. Fellépése, egyénisége a katona céltudatos törekvését testesíti meg. SZOMBATH AMBRUS llorációs beavatkozásokra kerül sor, hanem megváltozik az állatállomány összetétele is, ami szintén összefüggésben van a növénytermesztéssel. Ennek megfelelően a baromfi és sertéstenyésztést fokozatosan megszüntetik. A Zselízi Állami Gazdaságban a borjak nagyüzemi összpontosított nevelésével próbálkoznak. Nyolcszáz borjút összpontosítottak, a kísérletek eredményére azonban egyenlőre várnunk kell. Az állomás legérdekesebb munkaköre azonban minden bizonnyal a statisztikai adatok alapján történő programszerű tervezés számítógépek segítségével. A párkányi, vrbovéi és partizánskej gazdaságokból származó adatok alapján a gép kiszámította, hogy a termelés jelenlegi összetétele nem rentábilis. Ehelyett kiszámította a gazdaságos termelés öt változatát, tekintetbe véve azt, hogy a földalap és az állami terv minden körülmény között változatlan. Az idén további érdekes probKI ÉRI UTOL? Nagy hozamairól országszerte ismert a kissallói földművesszövetkezet. Legyen az kukorica, cukorrépa vagy gabonanemü, egyik növény termesztésében sem marad le. Tavaly 36,3 mázsás átlagos búzatermelésével és 41,4, mázsás árpahozamával hektáronként az ország legjobb gazdaságai közé sorakozott. Az idén még ennél is jobb eredményeket mutatnak ki a kissallóiak. S jogos róluk az állítás, hogy náluk ez a termelési szint állandósult. Az árpát már kicsépelték, s hektáronként 40,77 mázsa átlagos termést adott. A búza ennél is kecsegtetőbb átlagot ígér. A 36 hektárról kicsépelt termés 44 mázsa hektáronként. A Diana búza 42 mázsás hozamával a leggyengébb, a bezosztája 49 mázsát terem, s a mirnovszkája fajta eléri a hektáronként 50 mázsás átlagot. Egyelőre ismeretlen a pavlovicei hozama, ám a közeli napokban választ kapunk rá, hogy a szövetkezeti átlag hogyan alakult. A jelek szerint a hektárhozam nem lehet kisebb 44 mázsánál. A lévai járásnak a gazdasága sokat tett és ma is sokat tesz azért, hogy szép eredményeket érjen el. Ha új búzafajta kerül a termelésbe, azonnal megszerzik és kis parcellákon figyelik a hozamát. Kísérletezéssel állapítják meg, náluk melyik fajta legalkalmasabb a termelésre. A kosúti búza nem vált be határukban. Az idén is az egyhektáros kísérleti parcella hozama csak 37 mázsa volt és megdőlt a gabona. A bezosztája viszont ugyanolyan területen és hasonló talajban 62 mázsát termett és nem dőlt meg. Az igaz, hogy a 11 hektáros dűlőben a bezosztája gombabetegséget kapott (nem eléggé ellenálló ezekkel szemben), ám amint tudjuk, mégis 49 mázsa volt az átlag hozama A többéves kísérletezés alapján a kissallóiak kiválasztják azokat a fajtákat, amelyek az ő viszonyaik között a legnagyobb termést adják. Jövőre a bezosztája, a mirnovszkája és a pavlovicei fajtákat termesztik. Molnár }ános, a szövetkezet elnöke, s egyben agronómusa fontos tényezőnek tartja az őszi vetések célszerű tápanyagellátását. Az őszi vetések talajából semmi esetre sem hiányozhat a káliumos műtrágya. A kálium elősegíti a fokozottabb vízfölvételt, így a növény sejtjei tömöttebhek, s ezáltal fagyállóbbak. Ilyen kezelés után — ha nem rendkívülien kedvezőtlen a tél — a növény nem fagy ki és tavaszra is sűrű marad a vetés. Szóval a kissallóiak többféle tényezőt is figyelembe vesznek, hogy többet teremjen a föld. Meg is van az eredménye, hiszen olyan hozamokat érnek el, mint a legfejlettebb országokban. (bj.) lémát szeretnének megoldani. A kísérleti Intézetek tapasztalatai alapján ki akarják dolgozni a szakosítás és összpontosítás olyan méretű alkalmazását, amely a világszínvonalnak is megfelel. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Egyszerű szavakkal kifejezve azt, hogy a növénytermesztésben 1000 hektár földterület megmunkálására mindössze 25 ember Is elegendő legyen. C zt az elgondolást a Bősi " Állami Gazdaság feketeerdei részlegén és az Alekšincei Állami Gazdaságban valósítják meg. A feketeerdei gazdaságban például a földterület 80 százalékán ezen túl csak szemes takarmányt termesztenek. Ennek a fele kukorica, másik fele árpa és búza lenne. A fennmaradt területen pedig kizárólag lucernát termesztenének. Ám, hogy ezt az elgondolást megvalósíthassák, szükség lenne olyan gépekre, amelyeket a fejlett mezőgazdasági országokban már ismernek, de hazánkba még nem importáljuk őket. L. FIALA Tóth Mihállyal is, akinek Szencen adott fel a felesége pénzt, de csak kilenc nap múlva kapta meg. logosan kérdezzük tehát: miért kézbesiti ki a posta megkésve a pénzküldeményeket? VARGA FERDINÁND, Nyitra— Zobor A ČEDOK kivétel? Júniusban gyógykezelésen voltam Františkové Láznéban. Hazautazásom előtt felkerestem a Cedok helyi kirendeltségét és június 30-ára a Prágából Bratislavába a 8,32 órakor induló gyorsra két helyjegyet kértem. Másnap azt a választ kaptam: kérését teljesítettük, lesz helyJegy. Annál nagyobb volt azonban meglepetésem, amikor Prágában a jegykezelő kérdésünkre csodálkozva azt felelte, hogy az említett R-12 számú gyorsvonatra nem kell helyjegy. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a vasúti rendszabályok értelmében, ha valamelyik pénztár helyjegyet ád el egy vonatra, amelyen erre nincs szükség, köteles a pénzt visszatéríteni. Gondolom, ez a rendelkezés a Cedokra is vonatkozik. Vagy talán nem? Én ugyanis hiába írtam Františkové Láznéba, =—a mai napig sem kaptam onnan választ! KACZ JÁNOS, Komárom Áprilisi tréfa? 1966. április 1 én 150 koronát adtam fel a Iibádl postán katonaliamnek Ostravára. Április 8-án fiam hazajött, a pénzt azonban nem kapta meg. Amikor reklamáltam, Ostravárúl azt a választ kaptam, hogy az alakulat a pénzt átvette. A későbbiek folyamán kiderült, hogy állításuk nem helytálló, mivel az alakulatot április 1-én áthelyezték. Levelezésem, reklamálásom az6ta is fölöslegesnek bizonyult, mivel mindenki a saját Igazát állítja. A tény az: a pénzt feladtam — szelvénynyel igazolni tudom, — (iam azonban nem kapta meg. JUHÁSZ FERENC, Libád EGY KUTATÓINTÉZET ÉLETÉBŐL Tudományos megfigyelés o termelésben MEGM0VELHET-E 1000 HEKTÁRT 25 EMBER? Vendégmarasztaló sár övezte egykor a falu főutcáját « Ma ugyanez a főutca emeli a fejlődő falu tekintélyét.