Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-03 / 181. szám, vasárnap

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK A 25. P u v Í: S Az elmúlt héten három világrészről is puccskísérlet híre járta be a világot: Irakban leverték a felkelőket, a brazaville-i Kongóban kiegyeztek a zendülőkkel, Argentínában azonban újra reakciós katonatisztek kerültek hatalomra. Egyes hírmagyarázók szerint Argentína történetében ez már éppen a 25. puccs volt. Minden a szokásos recept szerint történt. • PUCCSOK FUTÓSZALAGON 1962. március 29-én hadihajók sorakoztak fel Buenos Aires kikötője előtt, a hadsereg egységei a főváros központja felé vonultak, a katonatisztek behatoltak az akkori elnök, Frondizi szobájába, letartóztatták és repülőgépen Martin Garcia szigetére száműzték. A hatalomra került katonai klikk azonban nem sokáig tartotta magát, a másfél év múlva megtartott választásokon j 1963-ban j Illia személyében új elnök került az ország élére. Az elnök igyekezet reformokkal javítani a súlyos gazdasági helyzeten: felmondta az amerikai társaságokkal kötött olafegyezményt, államosította a búzaexportot, bevezette az árellenőrzést és emelte a béreket. E népszerű kezdeti intézkedések azonban nem javítottak az ország súlyos gazdasági helyzetén, a termelés nem növekedett, az életszínvonal tovább csökkent. Illia igyekezett egyensúlyban tartani az ország belpolitikáját. A két fő erő: a hadsereg és a perónista mozgalom között lavírozott. Amikor a perónista befolyás alatt álló szakszervezetek egymás után rendezték a tömegmegmozdulásokat, a tábornokok ez év márciusában ultimátumot nyújtottak át az elnöknek, amelyben az egyre erősödő szakszervezetek és általában a parlament hatáskörének korlátozását követelték. A haladó tisztek egy csoportja figyelmeztette az elnököt a készülő puccsra és a sajtó is nyíltan írt róla. Illia elnök utolsó sakkhúzásként megkísérelte a reakciós tábornokok vezetőjét, a szárazföldi erők főparancsnokát, Pistarinit meneszteni. S ez a döntése megpecsételte sorsát. Megismétlődött 1962. Pistarini és társai letartóztatták az elnököt, feloszlatták a parlamentet, szélnek eresztették a tartományok vezetőit és a katonai klikk kormányt alakított. Ongania tábornok, az új elnök első lépése a kommunista párt titkárságainak bezáratása, a haladó szervezetek betiltása volt. Mint minden új elnök, szép szavakkal megígérte az ország fejlesztését, ebben azonban senki sem hisz. • A PERÓNISTÁK ÉS A HADSEREG Argentína politikai életének rétegeződése igen bonyolult. Mindenki másként csoportosítja a különféle érdekeket képviselő pártokat, szervezeteket. Abban azonban minden hírmagyarázó megegyezik, hogy a legnagyobb tömegbázisa az 1955-ben megdöntött és száműzött Perón diktátor híveinek van. A demagóg politikus egy sor intézkedésével olyan népszerű lett a dolgozók körében Is, hogy a szakszervezet még ma is a perónisták kezében van, s ez ma a hadseregen kívül a legjelentősebb szervezett erő. Az igaz, hogy a perónisták ls több kisebb csoportra forgácsolódnak, de az utóbbi időben igyekeztek közös platformot találni. Könnyen lehetséges, hogy a jövő év tavaszára tervezett választásokon győztek volna. Ez a lehetőség lelkesítette a perónistákat és egyre gyakraba

ban támadták a kormányt. Ez felbőszítette és leszámolásra ingerelte a katonákat, gg Argentína politikai életének fő ereje a meglehetősen jól 3, felszerelt, nagy létszámú hadsereg, amely elkerget minden 3

politikust, ha a katonák céljaival ellentétes politikát folytat. Igaz, a hadsereg sem egységes. Két fő irányzat van: a kékek, vagy legálisak, akik inkább a háttérből irányítják a politikát és ellenzik a nyílt katonai diktatúrát. A másik irányzat a vörösök, vagy gorillák, ök a diktatúra hívei, vad antikommunisták, s még a polgári demokráciának is ellenségei. A két csoport azonban nem áll egymással annyira szemben, hogy ha a helyzet úgy kívánja, össze ne fogjanak. Ongania tábornok, a jelenlegi elnök is a legálisak táborából került a gorillákhoz a puccs élére. A két irányzat összefogott, hogy megakadályozzák a perónisták megerősödését, közelebbjutásukat a hatalomhoz. • A PENTAGON EMBERE Ongania tábornok a Pentagon bizalmi embere — mondja az Argentin Kommunista Párt nyilatkozata és felszólítja a lakosságot, harcoljanak egy demokratikus koalíciós kormány megalakításáért. Ongania Amerika-barát beállítottságát az is bizonyítja, hogy mint a hadsereg főparancsnoka, Illia elnöksége idején támogatta az „Amerikaközi csapatok" szervezésére tett washingtoni javaslatot. Amikor az Egyesült Államok Dominikában partra szállt, Ongania az elsők között akart csapatokat küldeni az intervenciósok támogatására. Illia elnök azonban ezzel nem értett egyet. Ongania állítólag csak ezután kezdte a puccs részleteit kidolgozni. A washingtoni hivatalos köröket kicsit kellemetlenül érintette az argentínai puccs, hiszen a Johnson-kormány felelős politikusai számtalanszor kijelentették, hogy ellenzik a katonai diktatúrákat és azt szeretnék, ha Latin-Amerika valamennyi országában demokratikus államforma lenne. A jelek szerint azonban az argen-, tínai államfordulat Washington áldásával történt. A reakciós katonai klikíc folytatja a hajszát a kommunisták és más haladó személyiségek ellen. Nagy meglepetést keltett azonban az a hír, miszerint Perón a Madridban élő 70 éves exdiktátor üdvözölte Ongania hatalomátvételét. Egyes politikai megfigyelők azt állítják, hogy a perónisták megkísérelnek kompromisszumot kötnP a katonai klikkel. Érdekes, hogy az új rendszer nem oszlatta fel a szakszervezeteket, a perónisták fő bázisát. SZŰCS BELA AZ ELSŐ AMERIKAI kísérlet, hogy űrlaboratóriumot bocsássanak fel Hold-körüli pályára, nem sikerült. A Delta hordozórakéta sébessége túl nagy volt, s ez lehetetlenné tette pályája kiigazítását. A Lunar Explorer űrállomást végül Föld körüli pályára vezérelték. Az űrhajó az eredeti programnak csak egy kis részét tudja teljesíteni — adatokat közöl majd a napsugárzásról. NICOLAE CEAUSESCU, az RKP Központi Bizottságának főtitkára július 1-én fogadta Camara Damantangot, a Guineai Demokrata Párt politikai bizottságának tagját és Dialdo Abdulayt, a guineai külügyminisztérium politikai osztályának igazgatóját, akik Romániában tartózkodnak. (CTK) AZ ANGOL hajók 47 napos veszteglés után július 2-án újra kifutnak a tengerre. Az angol tengerészek nagy sztrájkja után, mely szombaton éjfélkor ért véget, több teherhajó is felszedte horgonyát a londoni kikötőben. Tegnap kb. száz hajó hagyta el az angol kikötőket. (ČTK) AUSZTRIÁBAN a sertés- és a marhahús árának emelése után tegnap felemelték a friss baromfi árát is. A baromfi kilója 3 schillinggel lett drágább. A szombati bécsi lapok a kenyér és a péksütemény árának felemeléséről is írnak. (ČTK) AZ OSZTRÁK Steyer autógyár üzemi bizottsága határozatot fogadott el, amelyben népszavazást követel Habsburg Ottó vagyonának visszaadása kérdésében. A Wochenpresse szerint Habsburg Ottó először ősszel látogat el Ausztriába. (CTK) INNSBRUCKBAN a szélsőjobboldali diákok egy csoportja megalapította az Osztrák Nemzeti Demokrata Pártot. A párt tagjai között van például Norbert Burger egyetemi tanár is, aki nyíltan rokonszenvez a déltiroli terroristákkal. A megfigyelők szerint a párt megalapítására a nyugatnémet Nemzeti Demokrata Párt bajorországi választási sikerei voltak hatással. (CTK) UGANDÁBAN július 1-én megkezdték az országfejlesztési második ötéves terv és Uganda gazdaságának átépítését célzó 15 éves program teljesítését. Milton Obote ugandai elnök szerint az ötéves terv teljes költségvetése több mint 230 millió font sterling. (ČTK) MALAYSIA nem szándékszik a SEATO tagja lenni — jelentette ki tegnap Abdur Razzak malaysiai miniszterelnök-helyettes. Thanat Khoman thaiföldi külügyminiszter Canberrában kijelentette, hogy a SEATO miniszteri tanácsa szívesen látná Malaysiát és Singaporet a SEATO ban. (CTK) A JKSZ plénumának határozatai a biztonsági szervek munkájáról és a párt átszervezéséről Alekszandar Rankovics lemondott Az amerikai toborzóirodában kelletnem mvffitja Belgrád (CTK) — Amint már jelentettük, pénteken összeült a jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. A pénteki ülésen beszámoló hangzott el az állambiztonsági szervek munkájáról, e szervek irányításának módszereiről és a hivatali funkció betöltése közben tapasztalt visszaélésekről. A dokumentum azzal foglalkozik, hogy a biztonsági szerveknél egyes hivatalos személyiségek visszaéltek hivatali funkcióikkal és konzervatív ellenállást tanúsítottak. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a közvetlen felelősség Szvetiszlav Sztefanovicsot, a JKSZ Központi Bizottságának tagját terheli, minthogy sok éven át vezető tisztségeket töltött be az állambiztonsági szerveknél. A bizottság javasolta, hogy Sztefanovicsot zárják ki a jKSZ-ből. A beszámoló foglalkozott Alekszandar Rankovicsnak, a Központi Bizottság titkárának politikai felelősségével is és javasolta, hogy a végrehajtó bizottság ülésén fogadják el lemondását. Az ülésen felszólalt Tito, a JKSZ főtitkára és többek között kijelentette: Valamennyien tudják, hogy a háború alatt és a háborút követő esztendőkben állambiztonsági szerveink hatalmas szerepet játszottak. Mindazonáltal, éppen, mert mind Rankovics elvtársban, mind pedig az állambiztonsági szolgálatban oly nagyon bíztunk, egyetlen egyszer sem vitattuk meg az állambiztonsági szolgálattal kapcsolatos kérdéseket végrehajtő bizottságunk ülésein. Leszögezte, hogy a torzulásokért nemcsak egyének felelősek. Egy csoport frakciós harcáról van szó a hatalomért. A vitát, melynek során többek között felszólalt Alekszandar Rankovics ós Svetiszlav Sztefanovics, Tito zárta le. Leszögezte, a legfontosabb feladat, hogy a Központi Bizottság újból megszerezze a nép bizalmát. Hangsúlyozta, hogy meg kell valósítani a párt VIII. kongresszusának és a Központi Bizottság harmadik plénumának határozatait. Beszédében a párt átszervezéséről is megemlékezett. Beismerte, hogy a párt tekintélye szempontjából a plénum kicsit megkésve tárgyalt erről a fontos kérdésről. A JKSZ Központi Bizottsága határozatot fogadott el az állambiztonsági szervek tevékenységéről, valamint a JKSZ átszervezéséről és továbbfejlesztéséről. A határozat az állambiztonsági szervek haladéktalan átszervezését javasolja. Jóváhagyja Alekszandar Rankovicsnak, a JKSZ Központi Bizottsága titkárának lemondását, és azt javasolja, hogy Rankovics az alelnöki tisztségéről is mondjon le. A határozat szerint egyes csoportok az erő politikáját támogatják és uralmuk alá akarják keríteni a JKSZ-t. A határozat beszél a párt szervezeti összetétele megváltoztatásának és káderpolitikája demokratizálásának szükségéről. A Központi Bizottság a következő személyi változásodat határozta el: Mijalko Todorovicsot, a JKSZ végrehajtó bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárává választották; Milentije Popovicsot a JKSZ Központi Bizottságának tagját beválasztották a végrehajtó bizottságba. A párt átszervezésével és fejlesztésével kapcsolatos problémák tanulmányozására egy 40tagú bizottságot választottak. Mijalko Todorovics, a Központi Bizottság új titkára 1937 óta tagja a pártnak. 1941-ben részt vett a szerbiai felkelés szervezésében, később vezető szerepet töltött be a nemzeti felszabadító hadseregben. A felszabadulás után földművelésügyi miniszter, a gazdasági állambizottság elnöke, miniszterelnök-helyettes és 1963-tól a szövetségi szkupstina elnökhelyettese, valamint a szövetségi szkupstina szövetségi tanácsának elnöke volt. Milentije Popovics 1939 6ta tagja a pártnak. Részt vett ä szerbiai partizáncsapatok harcában, majd 1945-ben képviselő lett. A szerb kormány, később a szövetségi kormány minisztere volt. Megkezdődött az amerikai csapatok kivonása Franciaországból A NATO katonai gépezete pénteken 14 ország fegyveres erőire csökkent, mivel csütörtökön éjfélkor életbe lépett Párizsnak az a döntése, hogy kivonja fegyveres erőit a NATO integrált parancsnokságai alól. Franciaországnak mintegy 20 összekötő tisztje továbbra is a NATO közép-európai parancsnokságán marad az átmeneti időszakra, de nem vesz részt a NATO katonai szervezésében és kiképzésében. Áz amerikaiak csütörtökön kön zölték a franciákkal, hogy péntektől visszavonják a NyugatNémetországban állomásozó francia csapatok rendelkezésére bocsátott taktikai atomfegyvereket. Megkezdődött a Franciaországban állomásozó amerikai csapatok kivonása és a Franciaországban levő amerikai támaszpontok felszámolása is. Az első amerikai egységet az évreux-i amerikai légi támaszpontról vonták ki. Kongóban nemzeti hősnek nyilvánították Lumumbát Kinshasában (a korábbi Leopoldville-ben) csütörtökön tömegfelvonulással és katonai díszszemlével ünnepelték Kongó függetlenné nyilvánításának hatodik évfordulóját. Az ünnepségen mondott beszédében Mobutu kongói államelnök élesen támadott egyes kongói politikusokat, akik „külföldi pénzügyi csoportok érdekében lábbal tiporták Kongó törvényes jogait". A kongói elnök ígéretet tett, hogy 1970-ben az általános választójog alapján parlamenti és elnökválasztásokat tartanak. Az évforduló alkalmából a kormány nemzeti hőssé nyilvánította Patrice Lumumbát. A rádióban ismertetett kormánynyilatkozat szerint Lumumba „a gazdasági függetlenségért vívott harc első áldozata". A kongói kormány elhatározta, hogy a fővárosban utcát nevez el Lumumbáról. A kormány elrendelte, hogy a kongói főváros központjában emeljenek szobrot Lumumbának, a nemzeti hősnek. Mao Ce-tung az irodalomról és művészetről Peking (CTK) — A kínai lapok tegnap első oldalon közölték Mao Ce-tung beszédét az irodalomról és művészetről, melyet még 1942-ben Jen-Anban mondott. A sajtó bejelentette, hogy a Cikket a Kínai Kommunista Párt megalapításának 45. évfordulója alkalmából közölték azzal a céllal, hogy „hozzájáruljanak a nagy kínai proletár kulturális forradalom fejlesztéséhez". Pekingi megfigyelők szerint a cikk közzétételével ugyanolyan forradalmi légkört akarnak teremteni, mint amilyen abban az Időben jellemezte azokat a területeket, melyek a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt álltak. 1942-ben a japán támadások Idejében indították el az első kampányt a „munka stílusának megváltoztatásáért".