Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)
1966-07-28 / 206. szám, csütörtök
Hogyan gozdálkodlunk oz első félévben Ez a látogatás is igazolta a két ország barátságát Václav Dávid külügyminiszter interjúja a francia televíziónak (CTK) — Václav Dávid külügyminiszter Couve de Murville francia miniszterrel folytatott tárgyalásainak befejeztével a francia televíziónak interjút adott. A tanácskozások baráti légkörben zajlottak le, kapcsolataink hagyományosaik, sok közös vonás fűzi össze a két országot, mondta Dávid miniszter. A csehszlovák—francia kapcsolatok fejlődéséről 1964-ben párizsi látogatásom során folytattunk eszmecserét. Örülök, hogy a francia külügyminiszter hazánkba látogatott s megtárgyalhattuk a csehszlovák—francia kapcsolatok továbbmélyítését, s véleménycserét folytathattunk a nemzetközi kérdésekről. Űgy hiszem, hogy kétoldalú kapcsolatok eddigi fejlődésével elégedettek lehetünk, s örömmel állapítom meg, hogy újabb lehetőségek nyílnak e kapcsolatok továbbfejlesztésére. Tárgyalásaink során nagy figyelmet fordítottunk a kölcsönös látogatások, a gazdasági kapcsolatok, az árucsere-forgalom, a tudományos-műszaki és a kulturális együttműködés lehetőségeire és fejlesztésére. Megelégedéssel állapíthatom meg, hogy Couve de Murville miniszter látogatása nagy lehetőségeket nyújt a két ország közti kapcsolatok mélyítésére minden téren, igazolta Franciaország és Csehszlovákia béketörekvéseit a nemzetközi feszültség enyhítésére és az európai biztonság megszilárdítására tett igyekezetét, jelentette ki befejezésül Dávid külügyminiszter Közlemény k * * ** i ormany uleserol (Cl'K) — A kormány július 27-én tartott ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az Állami Műszaki Bizottság által előterjesztett intézkedések javaslatát, melyekkel az új irányítási rendszer értelmében biztosítják az építkezések megvalósítását. Az intézkedések az építkezések minőségi és gyors megvalósítására irányulnak. A kormány megtárgyalta az Iskola- és Művelődésügyi Minisztérium javaslatát, mely a dolgozók tanulmányaival kapcsolatosak. Ezenkívül megtárgyalta azokat a kérdéseket is, melyek a kisipari termelő- és a közszükségleti ipari szövetkezetekben az új irányítási rendszer elveinek bevezetésével vannak összefüggésben. A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság javaslatát is megtárgyalta és jóváhagyta a kormány. A továbbiakban megtárgyalta a kormányhatározatban leszögezett tervfeladatok teljesítésének eddigi állapotát. Jubilál a K elet-szlovákiai Vasmű első igazgatója Az SZLKP Központi Bizottságának levele JAROSLAV KNIŽKA elvtársnak (Folytatás ax 1. oldalról) százalékkal voltak nagyobbak. Nem volt megfelelő azonban a szállítások összetétele, s így nem sikerült csökkenteni az e téren fennálló feszültséget. 1966 első felében a külkereskedelmi forgalom 19 milliárd koronát tett ki (folyó külkereskedelmi árakban) és 1,4 százalékkal volt nagyobb, mint 1SS5 első hat hónapjában. A fokozott nyersanyagbehozatal biztosította a növekvő termelést. A nagyobb méretű fogyasztás és az elemi csapások miatt növeltük a mezőgazdasági termékek behozatalát. A nagyobb választék és a jobb piaci ellátás érdekében több újfajta közszükségleti és élelmiszeripari cikket hoztunk be. Növekedett a kivitel is. Több tehergépkocsit, motorkerékpárt, komplex termelési berendezést, kokszot, sört stb. vittünk ki. A kiviteli cikkek volumene és összetétele azonban nem felel meg a követelményeknek. Az állami pénzgazdálkodás eredményei kedvezők. A vállalatok a bruttó jövedelemből 11,7 milliárd koronát utaltak át a költségvetésbe, ami nagyjából fele az éves tervben előirányzott összegnek. A forgalmi adóból befolyt összeg 25 milliárd-koronát tett ki, az éves terv 48 százalékát. Ezzel szemben 10,8 milliárd koronát folyósítottak a vállalatoknak dotálásként. A bruttó jövedelemből a vállalatoknál 3,7 milliárd korona maradt az alapok feltöltésére. A vállalatok a tervezettnél 7 százalékkal nagyobb bruttó jövedelmet értek cl. Az 1 korona árbevételben az önköltség 3 százalékkal volt kisebb, mint amilyenre a vállalatok számítottak. A jövedelmezőség a tervezett 9,6 százalék helyett 12,4 százalékra növekedett. A bérkifizetésre a bruttó jövedelemnek több mint 58 százalékát használták fel, 3 százaléka elosztatlan maradt, a többit a költségvetési átutalások és a vállalati alapok nyelték el. A tervezett árbevételt a vállalatok 4 százalékkal szárnyalták túl, az önköltséget 1 százalékkal, a bruttó jövedelem pedig 38,7 milliárd koronát tett ki. Az év első felében a készletek lassabban növekedtek, mint a termelés volumene, megközelítőleg 1 százalékkal voltak nagyobbak, mint tavaly. A készletek alakulása befolyásolta a hitelnyújtást. Az üzemi hitel 8,1 milliárd koronával növekedett, amit a készletek 4,7 milliárd korona értékű emelkedése, a mezőgazdaságban a termelési költségek növekedése és a tartozások növekedése váltott ki. A munkatermelékenység és a foglalkoztatottság alakulása már kedvezőtlenebb. A múlt év első feléhez viszonyítva ez év első hat hónapjában a foglalkoztatottak száma [a mezőgazdaságon kívül) 3 százalékkal emelkedett. 1964—1965-ben ez az emelkedés 2,3 százalékos volt. A foglalkoztatottak 44 százaléka nő. Az iparban 2,7 százalékkal, az építőiparban 3,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Az iparban a legnagyobb növekedés a nehézipari vállalatokban tapasztalható — 4 százalék. A bányaiparban viszont 3,2 százalékkal kevesebben dolgoztak. Az ipari vállalatokban a munkatermelékenység ebben a félévben 5,5 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy a termelés növekedését kétharmadában biztosítja. Ezen a téren tehát' rosszabbodott a helyzet, mivel 1965 első felében a termelés növekedésének 90 százalékát szolgáltatta. Az éves terv több mint 75 százalékkal számol. A termelékenység leggyorsabb ütemű növekedését a vegyiparban érték el (6,7 százalék), majd a nehéziparban (6,5 százalék) és az építőiparban (6,2 százalék). A népgazdaságban ebben a félévben (az EFSZ-ek nélkül) a kifizetett bérek összege 4,4 százaldkkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. A bérnövekedés kétharmadát a foglalkoztatottság növekedése tette ki, némely ágazatokban még ennél Is nagyobb hányadát (a nehéziparban 85 százalékát, az élelmiszeriparban hasonlóképpen). Ily módon a bérek elfecsérlődnek, nem szolgálhatnak az átlagbérek emelésére és a bérdenivellizálásra. A népgazdaságban (az EFSZek nélkül) a dolgozók átlagbére 1464 koronára, vagyis 1,4 százalékkal emelkedett a múlt év első feléhez képest. Az iparban a bérek emelkedése megegyezett az átlagos emelkedéssel, az elért színvonal 1528 korona, az építőiparban' 1711 korona, ami 2,1 százalékos növekedésnek felel meg. A munkások átlagbére az iparban 1508, az építőiparban 1690 korona volt. A termelés gyors növekedése a beruházások fokozódását vonta maga után. Az első félévben a népgazdasági befektetések elérték a 19 milliárd koronát, s 8,5 százalékkal emelkedtek. A Szlovákiában eszközölt beruházások ezeknek 34,2 százalékát tették ki (tavaly 33 százalékát). A beruházásokban részleges javulás tapasztalható. Nem sikerült azonban megjavítani a beruházások gazdaságosságát, megszüntetni a befejezetlen beruházások növekedését, idejében üzembe helyezni az új létesítményeket. A múlt év első felét tekintve csőként az épülőfélben levő lakások száma is. Az éves tervekben még nem tisztázódott a vállalatok és egész ágazatok fejlesztési koncepciója, ami nagymértékben hátráltatja az építkezések befejezését. Továbbra is problémát okoz a szállítások koordinálása. A beruházási hitel 852 millió koronát tett ki. Ebből a nemzeti vállalatok 199 millió koronával részesedtek, 409 millió koronával a szövetkezetek, elsősorban a lakásépítő szövetkezetek, a fennmaradó 244 millió korona pedig a múlt évből maradt fel nem használt összeg. A jelentősebb kapacitások közül üzembe helyeztek egységeket a vojanyl villanyerőműben, a Kelet-szlovákiai Vasműben, elkészítették a Szovjetunióból Košícére vezető széles nyomtávú vasutat, üzembe helyeztek egy évi 100 ezer tonna kénsavat gyártó berendezést, amely 4715 tonna műanyag előállítását biztosítja stb. Mezőgazdaság Ez év első felében kedvező eredmények születtek a mezőgazdaságban. Növekedett az állatok hasznossága, ami lehetővé tette, hogy zavarmentes legyen a lakosság állati termékekkel való ellátása. A tej- és a tojástermelés eredményesebb volt, mint tavaly. A mezőgazdaság több húst is termelt, pedig a sertésállomány kisebb volt. A mezőgazdasági terményfelvásárlás általában jóval kedvezőbben alakult, mint tavaly. A növénytermesztésben a gondos talajelőkészítés s az idejében történő vetés azt eredményezte, hogy ebben az évben a jelek szerint rekordtermésre számíthatunk. A szövetkezetesek jól készítették elő a gépeket az aratásra. Javult az alkatrészellátás is. A szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak 11 ezer kombájn, 16 ezer cséplőgép, 10 ezer rendrakógép, 17 ezer kévekötőgép, 9 ezer szalmaprés áll rendelkezésűkre. A szezonmunkák gyorsabb elvégzéséhez azonban még nem rendelkezik a mezőgazdaság elegendő specializált géppel. Ez év első hat hónapjában 9,8 százalékkal több műtrágyát kapott a mezőgazdaság, mint tavaly. A mezőgazdaságban 1 millió 192 ezer az állandó dolgogozó, vagyis a népgazdaságban dolgozóknak megközelítőleg egyötöde. A mezőgazdasági dolgozóknak csak 27, százaléka produktív korú, s mindössze 15,5 százaléka 30 éven aluli. Életszínvonal Életszínvonalunk alakulására legjellemzőbb, hogy növekszik a lakosság pénzbevétele, ennek következtében fogyasztása, a szolgáltatások nagyobb igénybevétele, állandóan javul a gyermekekről való gondoskodás és az egészségügyi ellátás. Kedvezőtlen a helyzet a lakásépítésben. A lakás- és a munkafeltételek életszínvonalunk leggyengébb pontjai. A szociális juttatások ebben a félévben a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva 7,5 százalékkal növekedtek, összegük 13,3 milliárd koronát tett ki. A lakosságnak 1 milliárd 971 millió korona kölcsönt nyújtottak, a törlesztés összege valamivel kisebb volt. A lakosság által megtakarított összeg 38,9 milliárd korona, vagyis 3,3 százalékkal nagyobb, mint tavaly hasonló időszakban. A munkás- és az alkalmazotti családok létfenntartási költsége 0,6 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági családoké 0,3 százalékkal. Az idén 3,1 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint tavaly. A tervet csak 34,2 százalékra teljesítették. Állami támogatással 6,8 ezer lakás, szövetkezeti alapon 15,5 ezer és 4,4 ezer magán lakás épült. A szövetkezeti lakásépítés üteme lelassult, mert kevés az építőanyag. A lakótelepek közművesítése még mindig nem kielégítő. A kiskereskedelmi áruforgalom 47,9 milliárd koronát tett ki, ami 4,5 százalékos emelkedést jelent A lakosság élelmiszerellátása lényegében zökkenőmentes volt, az élelmiszercikkek piaca stabilizálódott. Több hús. hústermék és tej van a piacon. Lé nyögésén javult a zöldségellátás, és burgonyából sem volt hiány. Valamivel csökkent a sörellátás, de egyéb italokból megfelelő mennyiség állt rendelkezésre A kiskereskedelmi árak többször változtak, de az árszint lényegében változatlan maradt. Az élelmiszerárak 1 százalékkal, az iparcikkek ára 0,5 százalékkal emelkedett. Sok helyet foglalna el felsorolni, mely cikkek ára emelkedett, vagy csökkent Szlovákia fejlődése Szlovákia gazdasági fejlődése olyan, mint az egész országé. A termelés növekedési üteme itt még gyorsabb volt, mint az országos átlag és a cseh országrészeké. A termelés 14,4 százalékkal növekedett az elmúlt év első feléhez képest. A foglalkoztatottság még gyorsabban emelkedett, mint az ország többi területein (5,8 százalék). A foglalkoztatottak országos növekedésében Szlovákia 46 százalékkal szerepel. Az átlagbér 25 koronával, vagyis 1,7 százalékkal emelke dett. A munkatermelékenység növekedése 7,3 százalékos volt. A lakosságra vonatkozó néhány adat: ebben a félévben 47 ezer házasságot kötöttek, tehát ugyanannyit, mint tavaly januártól júniusig. A válások száma sem változott, s 9500-at tett ki. A szaporodás csökkent, 7 ezerrel kevesebb gyermek született, mint tavaly. 1966 június végén hazánknak 14 240 ezer, Szlovákiának 4 414 000 lakosa volt. Az évi feladatok teljesítése megköveteli, hogy a következő hat hónapban a vállalatok vezetőit és dolgozó kollektíváit főleg a következők serkentsék: • a külföldi és a belföldi szállítások teljesítése; • a munkatermelékenységnek nagyobb szerepet kell kapnia a termelés növelésében; • be kell hozni a lemaradást a beruházási és a lakásépítésben. Tegnap, az SZLKP kedet-szlovákial kerületi pártbizottságán Michal Sabolčík elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja és titkára nyújtotta át a Központi Bizottság üdvözlő levelét Jaroslav Knižka mérnöknek, a Kelet-szlovákiai Vasmű Munkaérdemrendes első vállalati igazgató]ának, születésének 50. évfordulója alkalmából. Az ötvenesztendős vállalati igazgató neve elismerést és RÖVIDEN •M A plzeiíi Škoda Művek egyik szaküzemében megkezdik az ICT angol cég által gyártott önműködő számológép használatát. A gépet elsősorban az irányítással kapcsolatos tömeges információk feldolgozására, így például a bérek kiszámítására, az anyagok és a legfontosabb munkaeszközök nyilvántartására alkalmazzák. * A Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége humenné! járási bizottságának plenáris ülésén elfogadott határozatot elküldték az USA prágai nagykövetségének. A határozatban többek között a következő áll: „Felháborít bennünket az a tény, hogy az amerikai imperializmus, amely Hitler módszereihez folyamodott, tömegpusztító fegyverekkel akarja letörni a vietnami nép igazságos harcát." * A Protivfn—Zdicei vasútvonalon tegnap helyére emelték az Otava folyón épült vasúti híd új konstrukcióját. Az előző egyvágányos hidat még 1887-ben építették. •k Tegnap elutazott az Exeterei (Anglia) Folklór Fesztiválra a 32 tagú Skalifiany tánc- és énekegyüttes. A fesztivál július 31-től augusztus 7-ig tart. * A több mint egyhetes esőzések után a komáromi járásban tegnap újra megjelentek a földeken az aratógépek és a kombájnok. A komáromi járásban jelenleg 240 kombájn dolgozik. tiszteletet vált ki mindenütt, ahol szóba kerül. Knižka mérnök alkotómunkájával bebizonyította, hogy képes ennek a hatalmas építkezésnek és gigantikus munkának irányítására. Az SZLKP Központi Bizottsága tegnap átadott levelében is elismerését fejezte ki a jubiláló igazgató eddig végzett alkotómunkája felett. —ík. KÖZÉLET A VDK nagykövete a kurími járásban (CTK) — Phan Van Szu, a Vietnami Demokratikus Köztársaság prágai nagykövete, tegnap a Brno melletti kuŕimi TOS nemzeti vállalatban tartott nagygyűlésen beszédet mondott. Az üzem dolgozói a nagykövetnek együttérzésüket kifejező határozatot és ajándékot adtak át. Az Egyesült Államok prágai nagykövetségére küldött határozatban a vállalat dolgozói elítélik az amerikaiak vietnami agresszióját. Vietnami vendég Bratislavában (CTK) — Ha Thanh Lam, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front prágai reprezentációs irodájának vezetője, tegnap a délelőtti órákban Bratislavában a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságára látogatott. A vendéget Emília Maríňová, a bizottság titkára üdvözölte. A szívélyes légkörben folytatott beszélgetésen Murlňová elvtársnő megemlítette azokat a rendezvényeket, melyeket hazánk dolgozói a vietnami néppel való szolidaritás megnyilvánulásaként tartanak. Látogatás Tegnap Prágából Bratislavába érkezett Pekka Silvola, a Finn Középpárt főtitkára, aki a Nemzeti Front Központi Bizottságának meghívására felesége kíséretében látogatott hazánkba. Az NDK külügyminisztériumának nyilatkozata Berlin (CTK) — Az NDK külügyminisztériuma tegnap nyilatkozatot adott ki az ún. személyi biztonságról szóló nyugatnémet törvény Nyugat-Berlinre való kiterjesztésével kapcsolatban. Az NSZK kormánya e diszkriminációs törvénnyel, amelyet nemrégen hagyott jóvá a nyugatnémet parlament, megakadályozta a Német Szocialista Egységpárt és a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt tervezett közös összejövetelét.
