Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-27 / 205. szám, szerda

A FIťA tegyeiini bizottsága legutóbbi ülésén Cortes uru­guayi válogatottat hat nemzetközi mérkőzéstől cltHtotta. Az ok: Cor­tes az Uruguay —NSZK mérkőzés után megrúgta a játékvezetőt. Troche és Silva, akiket a játék­vezető a mérkőzés folyamán kiál­lított, három válogatott mérkőzé­sen nem játszhatnak. A VB eddigi lefolyása során 7 játékost tiltottak le. A bizottság előző határozata értelmében Rat­tin Terreriro, Onega és Albrecht argentin játékosok is köztük van nak. A bizottság foglalkozott Alf Ramsey nem éppen legsikerültebb kijelentésével, amely az angol te­levízióban megtartott interjú so­rán hangzott el. Ramsey az Ang­lia—Argentína mérkőzés után az angol tv-ben a következőket mon­dotta: ,,Az angol válogatott eddig még nem nyújtotta a legjobb játé­kot. Erre akkor kerülhet majd sor. amikor megfelelő partnert kapunk, aki futballt játszik és nem visel­kpiiftí úgy, mint egy állat". A -"almi bizottság ezért fi­gyelmeztette Ramsey-t, vigyázzon kijelentéseire, mert az ilyen meg­gondolatlan véleménynyilvánítás egyáltalán nem járul huzzá a nem­zetközi kapcsolatok elmélyítésé­hez és fölszólította az Angol Lab­darúgó Szövetséget, hogy az eset­től vonja le a mppfelelí következ­tetéseket. N I em könnyű az újságírók dol­ga a világbajnokságon. Ezt bizonyítja Feter Vogel, svájci sportszerkesztő esete is, aki 8 ; mérkőzésekre nem kapott olyan Élőhelyet, amely előtt kis pu't is lett volna, ezért tudósításait a tér­dén kellett írnia. Sőt, amikor Bir­•nlnghamba tette át székhelyét, a szállás megrendelése körül zava­rok keletkeztek. Amikor hajnali 2 érakor megérkezett a szállodába, tudódott ki, hogy nincs számára hely biztosítva és ezért az éjsza­kát kénytelen volt egy ülésterem ben elhelyezett tábori ágyon töl­teni. Vogel reggel nagy haragosan támadt a szálloda titkárára, aki amikor megtudta, hogy az újságíró fcaselből érkezett Angliába, néme­tül, baseli tájszólással válaszolt Vogelnek. Mint később kitudódott, Mr. Phillips, a szálloda titkára éveken át tevékenykedett Basel­ben. Ezek után érthető, hogy Vogel a soron következő mérkőzésekre kitűnő helyet kapott és sem a tu­dósítással, sem pedig a szállással íem volt semmi problémája. A rról már Irtunk, hogy a hazá­jába visszatérő olasz váloga­tottat Génuában a magukról meg­feledkezett szurkolók paradicsom­mal dobálták meg. Ezt azok a já­tékosok, akik már néhány nappal ézelőtt egyenként minden feltűnés nélkül hazautaztak, szerencsésen élkerülték. Az egyik Giacono Bul­garelli. aki a koreaiak elleni mér­kőzésen elszenvedett sérülését még jócskán érezte, még otthon is Sántított. — Amikor az egyik új­ságíró ráismert és kérdezősködött világbajnoki szereplésük felől. Bulgarelli így válaszolt: ..Sokat nem mondhatok szereplésünkről, ánnyi azonban bizonyos, hogy va­lamennyien szégyelhetjük magun­kat". Rizzo és Juliano — akik az ola ízok világbajnoki mérkőzésein égyszer sem szerepeltek — Fortu­na istenasszony számlájára írják, hogy nem jutottak csoportjukból tovább. „Hogy mi jobban játszot­tunk volna — mondotta Rizzo. azt nem állíthatom, mert erre biztos választ senki sem adhat. Amikor á koreaiak elleni találkozó előtt megtudtuk csapatunk felállítását, feltétlenül bíztunk abban, hogy mindkét pontot megszerzik a fiúk". A legjobb góllövők listáját to­vábbra is Eusebio vezeti 7 góllal. A további sorrend a kö­vetkező: Halier 5, 4-gólos: Becken­baner, Bene, Parkujan, háromgó­los: Hunt, Augustn és Artime. Hét játékos két-két gólt szerzett. J oao Havalange dr., a brazil sportszövetség elnöke Lisz­I szabonban kijelentette: ..Még nem láttam ilyen rosszul szervezett labdarúgó világbajnokságot, mint most Angliában. Brazíliában ven­dégeink első osztályon utaznak, , Angliában azonban a brazil lab­darúgók néhányszor másodosztá­lyú kocsikban voltak kénytelenek a nem éppen rövid utat megtenni. ' A FIFA nak revidiálni kell módsze­reit és feltétlenül respektálni kel­lene minket." KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK, ZALA JÓZSEF ANGLIAI TELEFONJELENTÉSE Anglia is bejutott a elöntőbe Anglia—Portugália 2:1 (1:0) Góllövők: B. Charlton 2, illetve Eusebio A világbajnokság második elő­döntő mérkőzésén az angol és a portugál válogatott lépett pályára. Az első félidőben mindkét csapat tetszetős játékot produkált, a kö­zönség aránylag színvonalas és nagyon sportszerű játékot látha­tott. Negyvenöt perc alatt a já­tékvezető csupán négyszer állí­totta meg a játékot szabálytalan­ság címén. Hol az egyik, hol a má­sik csapat támadott, adódott né­hány veszélyes helyzet is, ezeket azonban a csatárok kihasználatla­nul hagyták s amennyiben mégis kapura szállt a labda, mind Banks, mindpedig Pereira biztosan állt a lábán és hárított. Az első félöra elteltével az an­golok támadásai veszélyesebbekké váltak és már a 31. percben meg­szerezték a vezetést. Az egyik tá­madás végén Pereira kifutással tisztázott, de a labda a jó ütemben felvonuló B. Charlton elé pattant, aki laposan a hálóba lőtt. A gól után ismét az angolok veszélyeztettek. B. Charlton lövé­sét azonban Pereira ezúttal védte. A portugálok nem adták meg ma­gukat sorsuknak, a gól nem törte meg a csapat lendületét, és így a félidő végéig továbbra is élveze­tes, jóiramú játék folyt a pályán. Először Coluna, majd Eusebio lö­vése szállt hajszállal a kapu fö­lé. Szünet után egy időre esett a játék irama, de továbbra is mind­két csapat teljes erőbedobással küzdött. Először Eusebio balsarok­ba tartó fejesét védte kitűnően Banks, majd. B. Charlton hatalmas lövését hárította Pereira. Az an­golok nem az eredmény tartására igyekeztek, h^nem továbbra is ve­szélyesen támadtak. A 35. perc­ben Hunt kitűnő labdát kapott jobbszélen, kicselezte Cohent, B. Charlton elé játszott, aki védhe­tetlenül lőtt a hálóba. 2:Q-ra nö­velte előnyét az angol válogatott és ezzel úgy tűnt, hogy már meg­nyerte a mérkőzést. A portugálok azonban nem ad­ták meg magukat sorsuknak, egyenrangú ellenfelei voltak to­vábbra is az angoloknak, a pályán hol az egyik, hol a másik csapat támadott, de a játék a két tizen­hatos között hullámzott. A védel­mek ugyanis sokkal jobb teljesít­ményt nyújtottak mint a csatárok, s ezért a kapuk csak ritkán forog­tak vpszélybeii. Hat perccel a mérkőzés vége előtt portugál támadás futott a pélyán, az angol védők csak kézzel tudták megakadályozni, hogy a labda a hálóba kössön ki. A Já­tékvezető határozottan a tizen­egyesre mutatott és a büntetőt Eusebiő értékesítette. 2:l-re szépí­tett a portugál együttes. Már csak öt perc volt hátra és a portugálok minden igyekezetük­kel az egyenlítésre törekedtek. Torres került jő helyzetbe, de el­hamarkodottan kihagyta a helyze­tet. Az angolok ekkor kitűnően védekeztek és tartani tudták az eredményt, tgy az NSZK mellett Anglia válogatottja jutott a döntő­be. Schwlnte francia játékvezető sípjelére a két együttes a követ­kező felállításban kezdte a játé­kot: ANGLIA: Banks — Cohen, J. Charlton, Moore, Wilson — Stiles, B Charlton — Bal, Hurst, Hunt, Peters. PORTUGÁLIA: Pereira — Festa, Baptista, Carlos, Conceicao — Gra­ca, Coluna — Augusto, Eusebiő, Torres, Simoes. I ^ jasin kapu fölé tólja Seeler lövését 1954-ben jobbak voltak a németek A VB első elődöntőjéről érdekes véleményeket gyűjtöttünk össze. Herberger: Mindkét együttes az erőfutball képviselője. Kilenc szovjet játékossal szemben érvé­nyesülnie kellett a német fölény­nek. H. Schön: Kicsit idegesen ját­szott mindkét csapat. Nem volt nagy mérkőzés, bár akadtak szép jelenetek. Morozov: Nem lehet ellenveté­sünk * Csiszlenko kiállítása miatt. Szabót viszont csak injekcióval tudtuk talpra állítani. Az első né­met gól váratlan volt, a második­nál Jasin hibázott. |asin: Ezt a mérkőzést már az első félidőben elvesztettük, de ha szerencsénk van, a hajrában mégis egyenlíthettünk volna. A német csapat erősebb volt. Puskás: Ha a németek meg akarják nyerni a döntőt, jóval jobban kell játszaniuk. Szerintem az 1954-es német csapat jóval jobb labdarúgókból állt, mint az, amely Liverpoolban játszott. Haynes, az angol válogatott volt kapitánya: Ez igazán nem volt nagy német győzelem. A keddi ta* lálkozó győztese lesz a világbaj­nok. Trud: A németek túl keményen játszottak, Szabó súlyosan megsé* rült. Köllnische Rundschau: Csapa­tunk teljesítménye egyenesen szenzációs. Daily Telegraph: Ez a játék aligha tartja életben a labdarú­gást. The Sun: Ilyen gyenge elődön­tőre a VB történetében még nem volt példa. „Ismét ellopták a Rimet Kupái* Dél-Amerika tovább háborog és szervezkedik a FIFA ellen Dél-Amerika összefogott a FIFA és az angolok ellen. Bizonyítja ezt az a jelentés is, mely szerint a brazil, az uruguayi, az argen tin, és a chilei szövetség megbízottjai összeültek, hogy közös ne­vezőre hozzák a VB-vel kapcsolatos álláspontjukat. Közben a dél­amerikai sajtó változatlanul háborog. Nemcsak a VB n szerepelt országok, hanem más dél-amerikai államok sajtója is erős kiroha­násokat intéz a FIFA és az angolok ellen. ANGLIAI KORKÉP Néhány újságcím: „Támadás a dél-amerikai labdarúgás elleni" — .Ellopták a Rimet Kupátl" — „Ang­lia kisajátította a világbajnoksá­got!" — ,,Egy német szabó bírói mezben megverte Argentínát!" — ,,Dél Amerikának harcot kell in­dítania a FIFA elleni" — „Stanley Rous és társai azt csinálnak a FIFA-val, amit akarnak." Ennek a nagy dél-amerikai ösz­szefogásnak valószínűleg a brazil labdarúgók örülnek most legjob­ban. Szinte remegve keltek útra, s nagy meglepetésükre — újság­írókkal, fotoriporterekkel együtt — alig 100 ember várta őket a ríói repülőtéren. A felháborodás Argentínában a legnagyobb. Ez érthető, hiszen a rendező angolok ütötték el válo­gatott csapatukat a továbbjutástól. Az argentinok szerint azonban nem az angolok verték meg őket, hanem Kreitlein német bíró. Az argentin újságok nagy betűkkel közölték tegnap, hogy Ongania köztársasági elnök arany kupát adományoz, melyért nemzetközi tornát írnak ki. s arra a dél-ame­rikai válogatott csapatokon kívül meghívnak néhány európai orszá­got is. (Anglia biztos nem lesz köztük . . .) Az Argentin Labdarúgó Szövet­ség vezetője közölte, hogy a dél­amerikai országok bojkottálni fog. ják a legközelebbi világbajnoksá­got, ha nem kapnak biztosítékot annak sportszerű, sima lebonyo­lítására. Az argentinok szerint ugyanis az angolok túlságosan „hazarendezték" ezt B világbaj­nokságot, s ezzel súlyosan vétet­tek a fair play ellen. A Jornal Dos Sports brazil újság is ugyan­ezen a véleményen van, mivel ezt írta: ,,Az angolok demoralizálták a világbajnokságot!" A dél-ameri­kaiak nagy összefogásáról tanús­kodik az említett brazil lap egy másik cikke is, amelyben ezt ál­lapítja meg,: ,,Az angol válogatott a német Játékvezető tisztességte len segítségével győzte le Argen­tínát." A mostani nagy dél-amerikai csatazaj idővel majd elül, annyi azonban bizonyos, hogy Stanley Rous helyzetét a FIFA-ban a tör­téntek nem erősítik meg. NAGY KÜZDELEM a szovjet—lengyel viadalon Hétfőn kezdődött meg Minszkben a Szovjetunió —Lengyelország férfi és női atlétikai viadal. Az első napi eredmények alapján a fér fiáknál 42-42 eredmény alakult ki, míg a szovjet nők 32— 30 ará­nyú vezetésre tettek szert. A két baráti ország atlétái most elő­ször találkoznak válogatott viadal keretében. Az első napon egy csúcs született: a súlylökésben 19,46 eredménnyel Guscsin ért el szovjet csúcsot. Szovjet győzelmek: Kudinszkij 5000 m-en 14:27,0, MIhajlov 110 m gáton 13,8, Guscsin súlylökésben 19,46, Luszisz gerelyhajításban 85,12: Lengyel győzelmek: Maniak 100 méteren 10,3, Badanski 400 m-en 46,1, Tkaczyk 1500 m-en 3:43,2, továbbá a 4X100 m váltóban 39,6. Muir világcsúcsa A 13 éves dél-afrikai diáklány, Karén Muir 2:27,l-re javított az amerikai Ferguson 1964-ben fel­állított 2:27,4-es világcsúcsát a 200 m-es hátúszásban. Magyarország úszóbajnokai A magyar úszóbajnokság 3. nap­jának eredményei: FÉRFIAK: Csaba L. 200 m gyors 2:04,6, Csikány 200 m hát 2:18,8, Lázár 400 m vegyes úszás 5:05,5, Lenkei 200 m mellúszás 2:37. NÖK: Túróczy 200 m gyorsúszás 2:20, Ballá 100 m hátúszás 1:11,7, Túró­czy 400 m vegyes úszás 5:41,3, Ko­vács 100 m mellúszás 1:22,9. A nőknél az első napon hat szá­mot bonyolítottak le. Szamoteszo­va 400 m-en, Popova gerelyhajítás­ban Cslzsova súlylökésben ért el győzelmet szovjet részről, míg a lengyelek 100 m-en Kirszenstein, 80 m gáton Bedaarek révén bizo­nyultak jobbnak és megnyerték 8 4X 100-as váltót is. Megkezdődtek a döntők Az ifjúsági röplabda Európa bajnokságon a selejtezők befeje zése után mind a férfiaknál, mind a nőknél megkezdődtek a döntő küzdelmei. Az első forduló ezeket az eredményeket hozta: Férfiak: Csehszlovákia —Jugosz lávia 3:0, Magyarország—Olaszor­szág 3:0, Bulgária—Franciaország 3:1, Szovjetunió—Románia 3:0. Bulgária—Franciaország 3:1. Nők: Csehszlovákia—Lengyeior szág 3:1, Szovjetunió—Bulgária 3:0, NDK—Románia 3:1. A magyar •ői csapat nem került a döntőbe, ezért csak a 7—12. helyért mérkő­zik, az első fordulóban Hollandia ellen nyert 3:0-ra. A VALTOZÖ SZERENCSÉRŐL A magyar válogatott ellen bi­zony a szerencse a szovjet válo­gatottat segítette. Most ez az any­nyira fontos tényező ellene for­dult. Szabó, az együttes motorja mindjárt a találkozó elején meg­sérült, és nagy önuralmának, rop­pant szívósságának köszönve még így is csapata hasznára vált, át­adásainak még mindig szeme volt, az viszont igaz, hogy a támadások szűrésénél, megakasztásánál már nem lehetett teljes értékű harcos. Voronyinra egyre nagyobb teher nehezedett és földrészünk egyik legjobb középpályás játékosa fe­ledhetetlent nyújtott, védekezés­ben, támadásban egyaránt. Kár, liogy Csiszlenko óriási hátrányba hozta társait, akik közül végig remekül megállta a helyét Jasin. Még mindig őt tartják a világ leg­jobb kapusának, az úgynevezett vílágcsapatban biztos helye lesz. Voronyin mellett felnőtt Ponomar­jov is és az előbb védekező fel­adatra kárhoztatott Huszainov a szünet utánra megtáltosodott, a szélen — igazi helyén — kiválót nyújtott. A remek erőben levő, kemény, fogcsikorgató akarással küzdő né­met csapat ellen még a teljes szovjet csapatnak is nehéz lett volna a dolga. Minden esetre a pirosingesek dicséretére szól az a tény, hogy volt lelkierejük szí­vósan ellenállni, sőt a szépítés után még az egyenlítés lehetősége is kínálkozott számukra, amelyet bizonyára a túlnagy akarás, és mégiscsak jelentkező fáradtság miatf nem tudtak kihasználni. En­nek ellenére a szovjet csapat kö­zönségsikert aratott, megtette a magáét. Panasz volt Lo Bellora, az NSZK —Szovjetunió küzdelem irányító­^ jára is. Igyekezett tárgyilagos len­ni, de általában az volt az érzé­sünk, hogy nem mindig egyforma < i elvek szerint mérlegelt. Kár, hogy nem minden esetben volt olyan spontán és határozott, mint a ma­< , gáról megfeledkezett Csiszlenko esetében. Igaz, hogy ember legyen <» a talpén, aki mindkét fél Igényelt kielégítve tudja ellátni a roppant nagy feladatot és mentesíteni tud­A ja magát minden kísérő körülmény­től. Az újságírók attól tartanak, ^ 1 hogy amennyiben az angol csapat < ( kerül a döntőbe, bárki legyen is a játékvezető, a szokásosnál is < ' nagyobb előnyben részesül a há­zigazda. Igaz, hogy ugyanez elő­fordulhat a következő VB-n is, A majd latin változatban. * 1 GLADIÁTOROK i 1 A szovjet együtteshez hasonlóan j y a német együttes is kiváló testi felépítésű, és az önfeláldozás vég­< • ső határáig is elmenő Játékosokat vonultatott fel. Azt, amit Seeler­től láttunk, felülmúl minden kép­A zeletet. Alacsony termete ellené­re állandó veszélyt Jelentett a *' jól megtermett védők gyűrűjében <, is, bámulatos fejjátékával. Bele­robbant még a legbizarrabb hely­< ' zetekbe is, nem kímélte magát A német csapat összjátékának ér­vényesülését emberfőlénye tetta lehetővé. Gyenge pontja nem volt, védekezésben és támadásban jót nyújtott. Góljait aligha tudta vol­na megakadályozni, akár a világ legjobb védelme ls. Olyan hatal­mas lövést, mint Beckenbaueré volt, ritkán látni. Az első gól is a német csatár határozottságát dicsérté. A jelenlevő újságírók attól tartanak, hogy ez a fantasz­tikusan szívós német együttes ké­pes az angolok legyűrésére is, ellene csupán a lényegesen na­gyobb ötlet és szellemesség vihet­ne sikerre. A formája teljére fel­futó portugál válogatott a legeredményesebb Eusebióval old­hatná meg az elég nehéznek lát­szó feladatot: megállítani a máso­dik világbajnoki címe felé dübörgő NSZK együttesét. Egy esetleges angol—nyugatnémet döntőtől a futball szépségét senki se várja. Nem lenne a labdarúgás hírverés se. . NDK-S VÉLEMÉNY Soós Károlyt minden felé tisz­telik és becsülik, mindenfelé is­mert, mit ért el az NDK váloga­tottjával. A nagy mérkőzés előtt alkalmam volt vele beszélnem. A magyar csapatot így értékelte: „Meglep engem az a tény, hogy a magyarok kapusai idegessége miatt vesztenek el életfontosságú mérkőzéseket. Mitől lehet egy vá­logatott kapus ideges? A magyar mezőnyben kellene lenni olyaa kapusoknak, akik sorsdöntő hely­zetben sem vesztik el a fejüket. Az is érthetetlen számomra, miért nem tudott megközelítőleg olyan jól játszani a magyar csapat a bol­gárok, majd a szovjet együttes ellen, mint a „mintamérkőzésnek" tartott magyar—brazilon tette. Ne vegyék tőlem rossz néven, de a roppant nehéz csoportból való to­vábbjutás után nem tartom elfo­gadható sikernek, hogy nem tud­tak a legjobb négy közé jutni." A neves edző szerint a közép­európai mentalitásban, játékfelfo­gásban ls van hiba. Maradék nél­kül, mindent feláldozó szívósság­gal a magyar játékosok nem tud­ják magukat a küzdelembe vetni. Túl sokat bíznak technikai felké­szültségükben, és néha túlkorán megadják magukat. A csatároknak általában rangjukon aluli, hogy üldözőbe vegyék az őket leszerel > ellenfelet, és azt igyekezzenek megakadályozni a sikeres átadás­ban, nyugodt labdavezetésben. Annyi pontatlan átadás és hely­zetkihagyás nem marad általában büntetlenül. Ezen a téren sokat tanulhatnának például Uwe See­lertől." A mérkőzés után ennyit mon­dott: „Tartottam attól, hogy az egységesebbnek látszó német csa­pat kerekedik felül. Ez bár szá­momra szerencsés körülmények kö­zött, de bekövetkezett. Ezzel a német együttessel szemben leg­feljebb a brazilok elleni formát újra kifogó magyar csapat állhat­ta volna meg a helyét." (zala)

Next

/
Thumbnails
Contents