Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-23 / 201. szám, szombat

unkahelyére, eljövök én is. jból leülünk a gyufásdoboz­ahelyiség lócájára, és ismét getünk . .. pillanat tanúja vagyok: most fel a nagyolvasztó egyik víz­t. A tartályt csak az esetle­smzavar esetén üzemeltetik, n vastartalék. Ostravai sze­/üzsögnek a karcsú, harminc magas vasbetonkonstrukció mely a gomba alakú pléhtar­rtja majd. Különleges, szel­megoldott csigasor húzza nagasobbra a súlyos terhet, jnka rendkívül veszélyes. Egy ;rült mozdulat, egy hibás s a sokmázsányi súly a föld­in. Látszik, hogy az ostravai rutinosak, magabiztosak, k már efféle munkát. Fémes sú a jövendő víztároló, s hir­gy másik hasonlat is eszem­A csészealj-szezon idején ta néhány élénkebb képze­ijzoló úgy a csészealjakat, nilyen ez a tartály. A mér­ndja, hogy bizony néha bal­előfordul a szerelési munká­izben. Sokszor a legnagyobb izatosság sem elegendő, r az irodahelyiségből figyel­atalmas doru munkáját. Most s terhet lódított a magasba, jkezelő nagyszerű ütemben ta a kart. És akkor — mintha lett volna — meghajlott a jyik legfontosabb tartórúdja. ok alatt mértük fel a hely­lo a daru oldalra billen, mil­-ok keletkeznek, mert a kö­elhelyezett többi konstrukciót iti. Segíteni sem lehetett. Sze­s nem ez történt. A hatalmas ;t úgy roskadt össze, hogy rtént különösebb baj. A vizs­azt mutatták, hogy a daru Jjának anyaga „fáradt" el M§M is 1 JS. „ % • ťs^v. , - ** • " 1 JírSv ONAT hamarább, mint kellett volna, s ez okozta a váratlan eseményt." „Én annak idején, amikor nem volt csak egy ingem, meg egy nad­rágom, kimentem az erdőbe, és csi­náltam egy szekeret magamnak. Most is sokszor eszembe jut ez, mert néha itt is előfordul, hogy az em­bernek leleményesnek kell lennie." Ezt Kiss László mondja, akinek egy különleges alakú épületben van a munkahelye. Én hirtelenében vízház­nak neveztem, mert éjjel-nappal csö­veken keresztül zuhog itt a víz. Ez egy hűtőberendezés, amely a Nia­garára hasonlít. A víztömeg víz­függönyt alkot. Kiss László ügyel itt fel, és annyira megtetszett neki ez a munka, hogy mással nem cse­rélné fel. Úgy látszik olyan ember ő, aki ötleteit meg is valósítja. El­més drótszerkezeteket konstruál, s azokkal tisztítja ki a csöveket, ha eldugulnak. A múltkoriban nem vet­ték észre, hogy az egyik szűrőberen­dezés eltömődött. Az öt méter ma­gasban futó, derékvastagságú cső megtelt vízzel, és lezuhant a földre. Nagyobb baj azonban nem tör­tént . .. Kerekes Imre technikus, Fiatal, huszonöt éves. Partizánskén végezte az ipariskolát, és onnan került Kas­sára. Az üzem energetikai részlegén dolgozik. Az energetika érdekes szakma. Csupa illanó, vezetékeken futó, sokszor láthatatlan anyaggal dolgozik. A bonyolult csőrendszer érthetővé, világossá válik, ha a szak­ember elmagyarázza: ez a vastag cső a forró levegőt szállítja, és ez oz elefánt ormány alakú a gőzt. Kék, szürke, piros színű csövek. Sor­ra fejti meg titkait. Az energetika érdekes szakma. Rá kell jönni, hogy o vezeték mely részén illan el a ma­gasnyomású gőz. Ki kell számítani, mennyi legyen a tartály nyomása. Kerekes Imre fiatal. Nagyon szereti o zenét. Ö maga is gitározik, s a gyár egyik zenekarának vezetője. Most vízisítanfolyamra készül. Sza­bad ideje aliq van, ugyanis tovább­tanul, és eddig még nincs rosszabb osztályzata a gépészeti főiskola má­sodik évfolyamában, mint egyes. Munkájával elégedettek. Már há­romszor emelték fizetését,., 8. A Vasműnek alig van még hagyo­mánya. A néhány éve itt dolgozó emberek a morajt, a színeket, a mé­reteket megszokják. A Kelet-szlovákiai Vasmű szédü­letes építkezés. Akár vonattal, akár autóval közelítjük meg, lenyűgöznek méretei. Néha olyan, mint egy ha­talmas nyitott akvárium, amikor a közeli repülőtérre szálló gépek át­úsznak fölötte akárcsak a halak. Néha az őserdőt idézik kusza, sűrű vezetékrendszerei. A Kelet-szlovákiai Vasmű a mosoly és a könny, a gon­dok és az örömök építkezése. Em­berek munkája ... BATTA GYÖRGY > ^ ^ > ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ öhögött. m, mint De • jó m lehet endesen eki ket­selejtet. olt, be­Az or­yant • tehetek, gy röp­a dara­csípni be még hordott, sl nem féljen, enyerét. vig ne­mitsem pereg a húzok c, akkor selejt­öl gyfl­. Java­vegyünk Hülye­uk. Gé­bagázs, y. Nem . Meló­ik mln­közös­Igozom, !z tár­szavai­goly... Ne félj, te sem leszel az. Rám hallgass. Pofa be és me­lózni! Lógásért, szavalásért nincs fizetés! Igyekezz és fél év múlva elérheted a tizen­nyolc százast. Ha bírod az iramot. Egyet jegyezz meg: mindig a mesternek van iga­za. Akkor is, ha süket. „lő reggelt kívánok, jó étvágyat kívánok, viszontlátásra, mes­ter úr ..." Vésd a buksidba ezt a három mondatot. Eny­nyi az én kapcsolatom a mes­terrel. Szomszédom vagy, azt csináld, amit én. Különben megbánod . .. Géza is megbánta, de nem meri beismerni. Egyszer azt mondta nekem: „Nézd, te jő gyerek vagy, de nekem elve­im vannak ..." És meggyőz­ték. Otthagyta a gépet. Csi­náltak belőle minőségi ellen­őrt. Le a kalappal... Olyan szeme van, mint a vércsének. Nála nem csúszik fit a selejt. De mindenki átkozza. És két­száz koronával kevesebbet keres, mint azelőtt. Kellett ez neki. S még most sem lát fit a szitán. Az igazgató a múltkori gyűlésen azt har­sogta. hogy „mindenkinek a teljesítménye, munkájának társarialmi értéke szerint szabták meg a fizetését.. Köszönöm szénen! Akkor a Géza mnnkála annyit ér a társadalomnak, mint a segéd­munkásé. Es nem sül kl a szemük azt harsogni, hogy fontos, nagyon fontos beosz­tás. Géza ezt nem akarja lát­ni. Ha nem ismerném a ké­pességeit, fütyülnék rá. De most majd megtudja. Család­fő lesz. Bezengem a drága feleségének, hogy a férjecs­kéje három százassal többet kereshetne. Majd az asszony elintézi . .. Arany szíve van az én kis pajtásomnak. A családi béke érdekében min­denre képes. Már látom, hogy az én kis pajtikám ho­gyan tipeg vissza a gépé­hez . .. Pszt... Akkor te kisöcsém átsétálsz a baloldali géphez. Ne félj, addig kifüstölöm on­nan a bagolyt. Akkor aztán megmutatjuk a műhelynek, hogy mit tud a három mo­kány gyerek. De szavalni nem szabad. S a két darab papír lepottyan. Ez a lényeg, átlát nl a szitán ... — Főnök úri — Tlz konyak ... Jól van kisöcsém, holnap a vendégem vagy ... • • • Egy új fiú belépett a szo­rítóba. Vajon hányan Isme­rik meg első munkahelyük életét hasonló környezetben? És ezt nemcsak a riporter látja ... CSETŐ JÁNOS Utak ... Nyílegyenesen, simán vagy gör­bén, göröngyösen szövik át Földünket — és életünket. Milliók és milliók igyekszünk ki­ki más irányba, más cél felé. Ám utunk vége ismeretlen. Nem sejthetjük, melyik az utolsó mérföldkő. I polybaiog főutcája mentén áll Illés Tercsiék takaros háza. A gondozott kert mellett a fő­útról ágazik el egy rövidke utca, amely az üdezöld mezőbe törkolllk. Az úttest most készül, kemény kőalapjait már lerakták. Utak ... Elágaznak? összefutnak? Mindig rejtély. Ebben a házban — két út elágazásánál — két ember találkzott: Illés Tercsi és Zsigmond Jóska. Megszerették egymást. Június utolsó péntekén nagy vigadalomra készült a ház. Az Illés-portán a másnapi lakodalomra sü­töttek-főztek. A vőlegény katonai gyakorlatról jött haza. Reggel még letette utolsó vizsgáját a főisko­lán. Tercsi is az idén szerezte meg diplomáját. fekete Csupa öröm, csupa vígság. A lakodalmas ház lég­körét a két fiatal boldogsága sugározta be. Hol­naptól egymásé lesznek. Holnaptól közös az út­juk... A vőlegény este kilenc óra tájt búcsúzik. A szom­széd faluba kell még mennie. A cigányokkal akarja elintézni, hogy holnap egy órával előbb jönnének. Marasztalják, próbálják lebeszélni. Vibar közeleg, ö hajthatatlan. A szomszéd Molnár Péteréktől kér kölcsön motorkerékpárt és viharkabátot. Alakját nemsokára elnyeli az est vihartól sűrű homálya ... Ugyanebben az időben Pásztor János és Rados Lajos kerékpáron igyekezett Ipolybaiog felé. Sza­porán taposták a pedált. A vihar veszélyesen köze­ledett ... A község előtt Robur gyártmányú gépkocsival ta­lálkoztak. Nehéz a kitérés. A hat méter szélesség­nyi úttest felén törött kő halmozódik jó hosszan. Útjavítás készül. Alig hagyták el a gépkocsit, velük szemben egy út szélére állított motorkerékpár és mellette im­bolygó alak tűnt fel. Megállnak. Egy férfi tapogatja felismerhetetlen­ségig véres arcát. — Zsigmond József vagyok ... Utolsó erejét szedi össze, hogy kilétét tudassa. Utána nyomban összerogy. A sáncpartra vonszolják és egyikük orvosért rohan. Késő. A halál percek alatt old meg megoldhatatlan problémákat, örökre és visszavonhatatlanul elvá­laszt szerelmeket... És gyászba borít egy vidám lakodalmas házat... A környékről tortákkal, demizsonokkal érkező, jó kedvre hangolt násznép tétován visszafordul. Elutaznak a következő járatokkal. Egyszerűen ért­hetetlen ... Lakodalomba jöttek és ravatalhoz ér­keztek. A zenész búsan veszi hóna alá a néma hegedűt és fejcsóválva elbandukol. Ez már nem az ő foglal­kozása. Illés Tercsi fehér menyasszonyi fátylát feketével cseréli fel... A szív sajog, az elme elborul. A százszor, ezer­szer kitervezett, kiszínezett jövőt rettenetes szem­födél fedi. Két szerelmes fiatal közös útja megsza­kadt, mielőtt elindultak volna rajta. Öriási, sötét, feneketlen szakadéknak tűnő kis sírgödör állíja kettőjük boldogságának útját. tozatban szárnyal. Ä képzelet a legapróbb mozza­natok közé is titokzatos, terebélyes történeteket sző. Blanárik losonci nyomozó tájékoztatását össze, vetem a szemtanúktól szerzett anyaggul. Nem, semmi titokzatos dolog nem történt. Ha nem is­merném a körülményeket, azt mondanám: egysze­rű közlekedési baleset — halálor kimenetellel, A Robur tehergépkocsi az útszűkületnél hátulról belerohant a motorkerékpárba. Ezt bizonyítja a kocsi vontató horogja, amelyen szabad szemmel is felfedezhető a motorkerékpár megpattant zo­mánca. A kerékpár hátsó sárhányóján is látszik az ütés nyoma. A Robur gépkocsi vezetője a vizsgálati fogság­ban sem vall a gázolásról, de már nem is tartja ki­zártnak. Munkásokat vitt haza, nagyon sietett a vihar elől... Látta? Nem látta? Valójában csak ő a megmond­hatója. És ez nem kizárólag bírósági kérdés. Fele­lőssége egyaránt nagy. Mindenképen, minden kö­rülmény között látnia kellett volna. Annál is in kább, mert utasai voltak, akiknek biztonságáért fe­lelt. De ezen túl, a történetek után a döntő szó mé­gis a lelkiismereté... Mit is érezhet egy ember, aki hibás és ez a hiba egy életbe került? Vajon milye­nek az álmai? Van-e némi nyugodalma? A nyomozók egyöntetű vé­leménye szerint a keskeny­ülő útszakaszon nehéz volt észre nem venni a gázolást. Még a nagy sietség mellett is! Sok jel vall arra, hogy mulasztás történt. A gépkocsivezető fülkéjé­ben a vezetőn kívül hárman ültek. A véletlen folytán kö­zülük kettő közbiztonsági segédszolgálatos... Ök sa láttak semmit... A közbiz­tonsági szervek azonban ja­vaslatot készítenek elő mind­kettőjük kizárására az ön­kéntes szervezetből. S ez a tény csak alátámasztja a gyanút... A hallgatás talán érthető. Ki akarná nehezíteni saját és mások helyzetét? Ám emberileg semmi­képp sem indokolható. A vizsgálat eredménye a megtörténteken mit sem változtat ugyan, de az em­berség így is igazságra kötelez. A gázolás elvitathatatlan. A halál oka ls körvo­nalazódik. Az előzetes műszaki megállapítás az, hogy a vontató horog éppen fékezés közben — minek következtében a gépkocsi kissé lesüllyedt — a hátsó sárhányót erősen lenyomta ... Ami ezután történt, csupán feltevés. Mégis itt a rejtély nyit­ja... A halott Zsigmond József homlokán ütött ha­lálos seb valószínűleg a felütődő kormánv körönén levő csavartól származik ... Vajon miért fékezett a gépkocsi? Áz áldozatot vette észre? Vagy csak az útszűkü­let miatt? És: hogyan haladhatott a gépkocsi tovább az egészen keskeny úttesten anélkül, hogy a motor­kerékpárt összegyúrta volna?! Lehetséges, hogy feltevéseinken túl az esetre so­hasem derül fény. A gázolás ugyan vitathatatlan^ de ismeretlenek a sokat mondó részletek. Felmerül bennem egy utolsó megválaszolatlan kérdés: vajon történt volna-e egyáltalán gázolás, ha az útszűkületet a szokásos fénnyel, és rögtön­zött sorompóval jelzik ... Mint ezt az országban száz és száz más helyen teszik! Hasonló figyelmez­tetést az esemény utáni terepszemle alkalmával sem láttam. S nem szabadulok a gondolattól, hogy a szerencsétlenség igazi oka éppen itt keresendő. Elképzelhető, hogy a baleset után a gépkocsive­zető és társai menekültek ... Talán nem i? sejtet­ték, abban a pillanatban fel sem mérték a veszély nagyságát. A rádöbbenés pedig makacs önvédel­met váltott ki. Kl tudja? Ez is csak puszta képze­let, következtetés, ha nem is alaptalan. A vád nem is ránk tartozik. De nem menthető a bűncselek­mény sem. Az adott esetben a legalaposabb magya­rázat sem mentő körülmény, mert egy emberi élet és az utána maradt végtelen gyász terheli a mér­leg másik tányérját. A gépkocsivezető mások, haza siető munkatársai érdekével magyarázza sietségét. A jószándék ért­hető, de mit ér már a rádöbbenés, a tanulság? Sajnos, az okulás megkésett. A tragédia színhelyén, a falutól alig néhány száz méterre állok. Itt szűkül össze az út, Itt kezdődik a menetirányt betöltő hosszú kőrakás. Valami a torkom szorongatja. Itt dobbant utolsót egy szív, amely már másé volt. Talán itt mondta el némán, csak lélekben a holnapra szánt, de most már örök érvényű holtomiglant... A részleteiben ma sem teljesen Ismert dráma utolsó nyoma a sáncparton maradt zsebkendő... Itt felejtették. Zsebkendő, amely könnyet és vért Itat fel... Vajon miért kellett egy életnek Itt végződnie? A környéken a tragikus esemény számtalan vál­Az ipolynyéki temetőben friss sírhant domborul. Illés Tercsi, a fekete fátyolos mátka, mennyasszo­nyl csokor helyett naponta viszi oda virágcsokrát. A kis halom egy szépnek ígérkező út tragikus végét jelzi. Mérföldkő és felkiáltójel... • • tjaink vége ismeretlen. Mindenki sza­I mára másutt a vég, a befejezés. Az IB utakat emberek járják. És nemegy­szer egymást gázolják, tapossák. Jelképesen és a szó legnyersebb értelmé­ben is. Néha mások határozzák meg a végállomást. Néha hanyagságból, máskor csak ártatlannak tűnő figyelmetlenségből. Ám a lényeg ugyanaz: mi, emberek oltunk ki emberi életeket... Emberek nyomában marad bánat, keserűség. Mások bánata, mások késerüsége. ZSILKA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents