Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-20 / 198. szám, szerda

LOVICSEK BÉLA: lltiiilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Egy bankjegy szemével A KÖLCSÖN (6) A tizenhárom év alatt éppen ötödször kerültem a Széles csa­ládba. A család híre Jó, minden­ki úgy tudja róluk, hogy szépen élnek, és anyagilag is Jól állnak. A nagyfiú és a nagylány még iskolába Járnak ... A véletlen folytán mindig nyár elején kerülök a családba, s úgy emlékszem rá, hogy mindig hosszabb utazásról álmodoztak. Az utazások azonban — ki tudja miért — sorra elmaradtak eddig. Biztatgatták magukat, hogy majd egyszer mindent bepótol­nak, s akkor be sem érik holmi „belföldi kirándulással", hanem külföldre mennek, egyenesen a Balatonhoz. Most vasárnap ebéd után jár az idő: együtt a család. Csende­sen pereg a szó. Széleséknél az már hagyomány, hogy soha nem hangoskodnak. Fő a nyugalom! Hosszabb hallgatás után a lány szólal meg: — Apukai Tavaly azt ígérted, hogy az idén elmegyünk a Bala­tonhoz. Emlékszel még rá? — Emlékszem, kislányom — sóhajt az apa. A fiú is megszólal: — Kazár jancsiék is men­nek ... Meg a szomszédék. Űk már ott ls vannak ... A Paliék is kiváltották már az útlevelet, a hét végén mennek. Pedig ne­kik nem is vezető ember az ap­juk ... Mégis mennek ... Min­denki mehet, csak mi nem ... Nem vádló, nem is hangos a szó, csak éppen mondják. Szélesné a sarokgaucson ül. Ä férjére pillant, aztán sóhajt­va félrenéz. Alig észrevehetően megvonaglik a szájaszéle. Széles István beletúr az eny­hén őszülő hajába, rágyújt. Gondolkodik. Nagyok már a gye­rekek. Majdnem felnőttek. Itt az Ideje, hogy nyíltan és őszintén beszéljen velük. Eddig elvből hallgatott, sohasem beszélt az anyagi gondokról. Ne érezzenek a gyerekek semmi nyomasztót, tanuljanak csak nyugodtan, él­vezzék a gyermekkor gondtalan­ságát és szépségeit. Amire szük­ségük volt, előteremtette a föld alól is. Most azonban beszélnie kell — Jól tudjátok, kilenc évvel ezelőtt kezdtük el építeni a há­zat. Sikerült felépíteni. Szép. Ügy tudom, tl is örültök neki. Tavaly ősszel telt le a kölcsön utolsó részlete. De közben élni is kellett. Ruha is kellett... meg sok más egyéb: kerítés, kút, betonjárda, vízvezeték, für­dőszoba ... A régi bútort is ki kellett cserélni, mert Kalázsék­nak is új van, meg Pintéréknek is, mindenkinek ... Azt is tud­játok, hogy az ebédlőbe meg a kombinált szobába a deszkapad­ló helyett parkettet kellett ra­katni, mert a deszkapadló ómó­di, nem szép. S ha már egyszer parkett van, legyen rá új sző­nyeg is, mert a régi úgy fest rajta, mint pávák között a szür­ke veréb... Aztán a csupasz falakra egy-két modern fest­mény is illene — a régi giccsek csak elrontják az összhatást — hát vettünk. Mert, ugye, hiszen ti mondtátok: mit szólnak majd a barátok meg a barátnők, ha el­jönnek vendégségbe? És ez mind pénz, pénz, pénz! Pénzbe került a falba vert szög, az esőcsatorna, az emész­tőgödör, pénzbe a kert pázsit­füve, a rózsabokrok, a szőlőlu­gas vasoszlopai, a kiégett vil­lanymotor tekercseltetése. De pénz kell az áramért, a telefo­nért, az újságokért és a folyó­iratokért, pénzt kérnek a kémé­nyek sepréséért, a tv javítá­sáért, a különböző tagsági bé­lyegekért . . Aztán a tavasszal hűtőszek­rényt is kellett vásárolni. Ugye, mennyire könyörögtetek érte!? Mert milyen előszoba az, ahol nem duruzsol egy hófehér hűtő­gép! ... Aztán orkánkabát is kellett mindkettőtöknek: valódi, olasz, mert abban jár ma az egész világ, csak nektek ne le­gyen? Hát igen: pénz kellene a Bala­tonhoz is. Sajnos nincs. Annyi sincs a szekrényben, amennyi­vel elsejéig kihúzzuk ... És ez így megy már jó né­hány éve. Csak ti nem tudtatok róla, mert soha nem mondtam, hogy mi fáj. Amikor kérdezté­tek, hogy mi bajod apuka, miért nem tudsz aludni, miért sóhaj­tozol folyton, miért sápadt az arcod — mindig kitaláltam va­lamit. Ti pedig gondtalanul ka­cagtatok meg játszottatok, nyu­godt és szép volt az álmotok. Egyedül talán ez volt számomra a megnyugtató, meg az, hogy ami minket körülvesz, becsüle­tes munkával szereztem ... Tudom, most megkérdezhetné­tek, hogy minek kellett házat építeni? Ügy sincs semmi hasz­notok belőle, hiszen ha végeztek az Iskolával, úgyis kirepültök a fészekből, egyiket erre, a mási­kat meg arra veti a sors. Hát akkor minek kellett mindez? Talán igazatok van. Vannak emberek, akik nagyon könnyen tudnak élni. Nem csi­nálnak problémát semmiből. Utazgatnak, szórakoznak, s ta­lán gondokkal sem küzdenek. Csodálom őket, S talán egy ki­csit irigylem is. Valóságos élet­művészek. Én sohasem tudtam úgy élni. Ki tudja miért? Minden energiámat beleöltem a házépítésbe, s közben meg­fosztottalak benneteket egy-két utazástól, egy-egy külföldi kirán­dulástól. Nem ezt akartam. Én egy nyugodt, békés, meleg ott­hont akartam építeni, amelyben mindenki jól érzi magát. Nem­csak magamnak építettem. Nek­tek is. A tiétek is ez. Csakhát most még nem tudjátok értékel­ni, talán soha nem is fogjátok, mert a ti szemetek már más­ként látja a világot ... Ne haragudjatok rám: nem így akartam ... S ha még ezek után sem értitek meg, hogy miért nem mehetünk az idén sem a Balatonhoz, hát... nem tehe­tek róla ... Mást nem mondha­tok ... Halkan kopog valaki az ajtón, majd belép. Nagyot köszön, szé­lesen, bizalmasan mosolyog, sor­ra kezel mindenkivel, és valami furcsa, meleg alázattal az arcán leül. A jövevény nem más, mint Petrik János az utca végéről. Kérges kezű, becsületes munkás­ember, három gyerek apja. Nem iszik, nem kártyázik, embertár­sait tiszteli és megbecsüli. — Nagyon szép ez a lakás — mondja Petrik körülnézve. Szin­te megható csodálkozásának és elismerésének az őszintesége. Aztán rátér a lényegre, miért is jött tulajdonképpen. Zavarban van. — Hát... azért jöttem én, Széles elvtárs, hogy .. .nem is tudom hogyan kezdjem... — Mondjad csak, jános! — Siófokról írtak a rokonok, hogy látogassam meg őket a családommal. Nem mondom, van egy kis megtakarított pénzem de nem futná az útra. Gondol­tam, majd kisegít engem a Szé­les elvtárs, hiszen jól ismer, hogy becsülettel visszafizetem én a kölcsönt... — Aztán mennyi kellene, JÁ­nos? — Hát... úgy beszélgettük meg az asszonnyal, hogy ezer­ötszáz elég lenne. Nem olyan sok pénz az, de ha nincs, bizony a soknál Is több! Egyszóval hát ezért jöttem volna . .. — Hm, szóval azért jöttél? ... Elhínnéd-e, János, ha azt mon­danám, hogy egy fillérem sincs? — Ne tessék már viccelni. Széles elvtárs! — mondja a ven­dég nevetve, s úgy ragyog a két barna szeme, mint a gyémánt. Vele nevet a házigazda is, mi­közben arra gondol, hogy en­nek a becsületes embernek úgy­sem mondhatja meg az igazat, mert akkor sem hinné el, ha a lelkét elibe tenné. — Rendben van, János, majd holnap veszek ki a bankból ... A vendég távozása után Szé­lesné a férjéhez fordul: — És honnan veszel ezerötszáz koronát? — Hogy honnan? .. . Hm, majd kérek kölcsön valakitől... Mondd, anyukám, mi mást te­hetnék? STEFÁNIA PÁRTOSOVA, a neves szlovák költő a felső­nyitravölgyi antifasiszták fel­kérésére Gömöri jenő Tamás verseiből tolmácsolt szlovákra egy csokorra valót. E műfordí­tásokat a magyar költemények kel együtt elő is adták a 75 éves prievidzai származású köl­tőnő ünnepi szerzői estjén. Pár­toäová nagyszabású munkájá­val is elkészült: szlovákra for­dította Zelk Zoltán ismert ma­gyarországi költő „Tűzből men­tett hegedű" c. versesgyűjte­ményét. Szántő Györg y Bulgária jubileumi XX sakkbaj­nokságát holtversenyben N. Minev és M. Bobocov nyerte — a húszas mezőnyben mindketten 13 és fél pontot értek el. A harmadik he­lyen Tringov nagymester végzett 13 ponttal. E három versenyző megszerezte a zónaversenyeken való részvétel jogát. A további sorrend így alakult: 4. Popov 12 és fél, 5-6. Padevszki és Pelitov 11 és fél, 7. Kolárov 11 pont stb. A bajnoki rímért a két első helye­zett párosmérkő/.ést vívott Szófiá­ban és ez 2 és fél — 1 és fél arányban N. Minev győzelmével végződölt. Bemutatjuk e páros küzdelem első játszmáját: Szicíliai védelem Világos: N. Milev — Sötét: tt. Bobocov 1. e4 c5 2. Hf3 d6 3. d4 cd4: 4. Hd4: Hf6 5. Hc3 eö 6 g4 (ezt a támadást Keresz vezette be a ver­senygyakorlatba j 6. Hc6 (az elmélet a legerősebb folytatásnak tartja, ennek ellenére számításba jött 6. . a6 7 g5 Hfd7 8. Fe3 b5l 9. a3 Fb7 10. Vd2 Fe7 11. h4 Hböl ami erősebb mint 11. ... Hc5, ami egy Flslier—Najdorf, Lipcse 1960 játszmában történt.) 7. g5 Hfd7 8. Fe3 Fe7 (egy Pa­devszki—Petroszjan játszmában — Zágráb 1965 — 8. . a6 9. Fg2 Világrekordok Wiesbadenben A Wiesbadenben folyó sportlövő világbajnokságon a kisöbű sport­puska 120 lövéses összetett ver­senyében az amerikai Anderson szerezte meg a világbajnoki cí­met a lengyel Gorski előtt. Csa­patban pedig új világcsúccsal — az USA válogatottja. 2. Szovjet­unió, 3. NDK, 4. Lengyelország, 5. Csehszlovákia, 6. Magyarország. A kisöbű sportpuska 40 lövéses álló testhelyzetű versenyszámá­nak eredményei: 1. Anderson (amerikai), 2. Lippoldt (NDK), 3. Sauor (NDK). Csapatvilágbaj­nok: NDK, 2. Szovjetunió, 3. USA. A gyorstüzelő pisztolylövés eredménye: 1. Atanaslu (román), 2. Kapetzki (lengyel), 3. Sznlej­manov (szovjet). Csapatvilágbaj­nok: Szovjetunió, 2. Románia, 3. NDK. Standardpuska 60 lövéses össze­tett: 1. Adams (USA), 2. Anderson, 3. Sommer (NDK) . . S. Sándor (magyar), 6. Navrátil (csehszlo­vák). Csapatban: 1. USA, 2. Szov­jetunió, 3. NDK, 4. Magyarország. Nők: 1. Thompson (USA), 2. Goth (NSZK), 3. Rjabinszkaja (szovjet). Clarké Prágában A prágai atlétikai verseny fény­pontja a hétszeres világrekorder ausztrál Ron Clarké rajtja volt a 3000 m-es síkfutásban. Clarké nem okozott csalódást, fölényesen kitűnő idővel nyerte a versenyt. Eredmények: 3000 m: Clarké (ausztrál) 7:56,0, Szotkowski 8:20,8, Faschingbauer 8:21,2, Od­ložil 8:24,8. Diszkosz: Danék 62,68, Žemba 55,58, 400 m: Vitouš 49,8, Schoch 49,8. 1000 m: Vinkla­rek 2:29,2. M'agas: Haranta 205. Baudis 205, Hübner 200. Rúd: To­mášek 480, Jindra 470, Cicliovskl 450. Fe7 10. f4 0—0 11. h4 Ha5 12. b3 Hc6 13. Vd2 Hd4: 14. Fd4: b5 következett és világos 15. f5 He5 16. 0—0—0 b4 17 Ha4 Bb8 18. Bhfl helyett 18. Fe5:l-el előnybe kerül­hetett volna!) 9. h4 0—0 10. Vd2 (jobb mint az említett játszmában történt Fg2, amelyre meggyöngült a „c4* ponl.) 10. . . a6 11. 0—0—0 Hd4: 12. Fd4: b5 13. f4 b4? (következetesebb volt 13. . . Fb7 maid 14. Fg2-re 14. ... Hb6) 14. He2 Fb7 15 Fg2 a5 16. Hg3 Bfe8 (túl passzív jobb volt Vc7 majd Bfc8) 17. f5 ef5:? (sötét Idő­zavarban komoly hibát vét — 17. . . . Ff8 után világos nehezebben tör át) 18 fif5. Fg2: 19. Vg2: f6 (a hiba nem jár egyedül — most ls meg kellett próbálni 19. . . Ff8-at) 20. Hh5 He5 21. Bhgl (erős volt 21 Fe5: fe5: 22. f6 is, pl. 22. . . Ff8 23. Vd5+ Kh8 24. Ví7 g6 25. Hg7l és világos nyer) 21. ... Kh8 22. Hg7:l Bg8 (nyilván­való. hogy a huszár gf6: + miatt nem volt üthető) 23. Fe5:l fe5: (kényszer, — 23 . Bg7:-re 24. gf6:l Ff6: 25. Vg7:+ Fg7: 26. Fg7: + Kg8 27. Ff6 + nyer) 24. He6 Vc8 25. Vd5 Ba6 26. f6 FfB 27. h5l (most az f7 és g6 fenyegetések el­len sötét tehetetlen) 27 ... Bo6 28. g6l hg6: 29 hg6: Bc2:+ 30. Kbl Fh6 31. g7+ Kh7 32. Ve4 + matt. 443. sz. fejtörő E. F e r b e r („Bohémia" 1907) líi W a H b m mm . #§•: ŕ'Sft "V** meat Itt sm mm i MI Világos indul és 2 lépésben mat­tot ad (2 pont). Ellenőrző jelzés: Világos: Ka6, Vf5, Fb2, gy: d6, e6, f7, g4 és h6 (8 báb). Sötét: Kf8. Vf6, gy: g5 (3 báb). A megfejtés beküldésé­nek határideje: július 30. A meg­fejtések az Üj Szó szerkesztőségé­nek címére küldendők „Sakk* megjelöléssel. A helyes megfejtést beküldők közül ketten minden hé­ten könyvjutalmat kapnak, továb­bá állandó megfejtési létra­versenyt vezetünk. A 441. sz. fejtörő (A. Ricclardi) helyes megfejtése: 1. Fe6l! Az e heti nyertesek: SlpoS )o­zef, Cakajovce, p. Jelšovce, nitrát járás. Delmár Gábor SPORTHÍRADÓ • Svájc nemzetközi teniszbaj­nokságán a döntőben Emerson 5:7, 7:5, 6:3 arányban legyőzte a wimbledoni bajnok Santanát. • A Dukla Praha ausztriai por­tyáján ll:0-ra győzött az SC Na­gelberg Stölzle csapata felett. • A Partizán Bardejov labda­rúgó együttese 2:2 arányú döntet­len eredményt ért el az elsfi li­gás Lokomotíva VSŽ Košice csa­patával szemben. • A DK európai zónája „B" csoportjának döntőjében Nyugat­Németország 3:2-re győzött az EAK teniszezői felett. FENYVES GYÖRGY BUDAPESTI LEVELE Magyar lány szlovák filmben? A magyar film jelentős, nagy ígéreteként ünneplik. Az ope­ratőrök egybehangzóan azt mondják: „Húsz esztendeje nem akadt nálunk olyan jól fényképezhető arc, mint az övé. Fotogenitása egyenesen bámu­latos". A rendezők úgy vélik: „Külön filmeket kellene írni ne­ki". A gyártásvezetők viszont azt mondják: „A külföld annyi­ra érdeklődik utána, hogy félő, előbb-utóbb megpróbálják majd egyidőre, vagy végleg elszerződ­tetni". A külföldlek viszont azt mondják róla: „Bámulatos ez a lány" A „bámulatos lány"-t Tordai Terinek hívják. Alig néhány esztendeje végezte el a buda­pesti Színház és Filmművészeti Főiskolát, ahová Egerből ke­rült. A jogászcsalád gyermeke eredetileg tanítónőnek készült, korábban pedig balerina szere­tett volna lenni. Épp ezért hosz­szú éveken át baletteznl tanult, majd — miért, miért nem — tan "ó-képzőbe Iratkozott. Mint ifjú sport lady lelkes látogatója volt az egri uszodának, ahol számos híres versenyző él, s ak­koriban sportkarrierről ls álmo­dott. Később felkerült Budapest­re és Itt született meg benne az elhatározás, hogy mégsem ta­nítónő, hanem színésznő lesz. Jelentkezett hát a Színház és Filmművészeti Főiskolára, aho­va, nemcsak tehetsége, de rend­kívüli szépsége miatt ls felvet­ték. A főiskola elvégzése után Sze­gedre került a Nemzeti Színház­hoz, majd onnan a budapesti Nemzeti Színház szerződtette. Első színpadi sikerét még főis­kolás korában egy vlzsgaelő­adás, a Lady Milford szerepé­ben aratta: királynői volt, sze­relmes, elvetemült és olyan su­gárzóan szép, hogy a közönség percekig tapsolt már csak meg­jelenéséért ls... Még főiskolás, amikor Kele­ti Márton „Esős vasárnap" cí­mű filmjében megkapja az egyik főszerepet. Ez különben ls érdekes film volt, számos üj magyar csillagot Indított útnak: Béres Ilonát, Halász Jutkát. Po­Iónyi Gyöngyit, akiket azóta sofc más filmben láthatott a közön­ség. A premier után szinte egy­szerre hívta a filmgyár és a televízió. A filmgyárban az „Utolsó előtti ember" produk­Tordai Teri, a magyar film t|, fiatal csillaga ció szerződtette, a televízióban a kétrészes „Utak". Később ez a film elnyerte a cannesl tele­vfzlósfilmfesztivál arany Grand Prlzját... És most már nem volt meg­állás a siker útján. Tordal Teri életében film filmet követ. Makk Károly „Mit csinál Fel­séged 3—5-ig?" elmfi történel­mi komédiájában a három grá­cia egyike; a „Háry János" új filmváltozatában ő a kényes­fényes francia királylány, de közben már az NDK-ban filme­zik. Ulrich Thein, a Német De­mokratikus Köztársaság nagy­hírű fiatal rendező-színésze és forgatókönyvírója, „Gránit" címmel többrészes televíziós-já­tékot készít, amelynek főszerep­lőjéül Tordai Terit szerződtette. A film felvételeit a közeljövő­ben fejezik be, a premierre 1966 őszén kerül sor. Két német út között Tordal Teri a budapesti Artistaképző Iskolába jár. Kötéltáncolást ta­nult, mert erre volt szükség a „Tilos a szerelem!" című új magyar vígjáték felvételeihez. Ettől kezdve egyetlen nap sem volt szabad. Ha nem forgatott: Bécsbe utazott, ruhapróbára. Az osztrákok ugyanis Budapesten készítették hajdani nagysikerű „Ich denke oft nach Pirosch­ka" című filmjük folytatását, a színes, szélesvásznú „Piroskával szabadságon" című filmet, amelyben ugyancsak Tordai Te­ri lett az egyik főszereplő. Part­nerei között volt Marle Versinl, a Winnetou és May Károly­fílmekben megismert francia színésznő, valamint a Csehszlo­vákiában is jól ismert Götz Ge­orge és Dlethmar Schönerr. Alighogy búcsúzott Piroskától, újra a műterembe indult, majd a festői kisvárosba, Kőszegre utazott. Itt készültek ugyanis a „Ketten halnak meg" című új magyar játékfilm felvételei, amelyben főszereplőként élete eddigi legjobb alakítását nyújt­ja. Alig fejezték be ezt a filmet, a nyugatberlini CCC-Film érdek, lődött utána, majd a bécsi Sa­cha-Film következett. Közben szlovák filmművészek jártak Budapesten és hírét hozták, hogy Eduard Grečner. a fiatal szlovák rendező régi. dédelge­tett álmának valóraváltásán dolgozik: fllmreviszl majd Ba­lázs Béla 1947-ben Irt, de ké­sőbb leforgatásra nem került forgatókönyvét a „Csodálatos lány"-t. A hfrek szerint többen azt javasolták Grečnernek. hogy a film főszereplőjéül, vagyis a csodálatos lánynak. Tordal Te­rit válassza. Mindenesetre a szlovák delegáció bőséges fotó­anyagot kapott a fiatal színész­nőről és most már csak az első próbafelvételek kiírásának nap­ja van hátra ... Ennek ellenére, majdnem biz­tos, ha Eduard Grečnernek meg­felel a „Csodálatos lány fősze­repére, esetleg más ajánlatok rovására Is elvállalja azt, Eny­nylvel minden magyar színész, színésznő és filmművész tarto­zik nemcsak a csehszlovák­magyar barátságnak, hanem Ba­lázs Béla emlékének 's...

Next

/
Thumbnails
Contents