Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-15 / 193. szám, péntek

Maud k irályné földjén W Ügy ettünk, mint a farkasok — Gyertek, rebjata, menjünk vacsorázni! Jurij Szanovics haragszik, ha késünk. Egyébként még Lazarevet is hívnunk kell. Kíváncsi vagyok, nem kaptunk-e sürgönyt otthonról. — Csak hétkor, mindennap hétkor várja Misa a hívásunkat válaszolta Igor. - Kár, hogy Misa nem jöhetett velünk. Bizisten hiányzik nekem! - tette hozzá elgondolkozva. — Igy legalább felhívhatja Nyikita feleségét és szegény fiú megnyugszik - nevetett Birger. Jurij Szanovics már várt bennünket. Dörmögött: — Mindig késtek. Esküszöm, utoljára főzök nektek! Sztyopa, önts vodkát, sietnünk kell az evéssel, hétkor Igor felhívja a fiúkat. Úgy ettünk, mint a farkasok. A „menet" alaposan kifárasztott bennünket, kitűnő étvágyunk volt. Vacsora után még vizet melegítettem, elmosogattam az edényt. Jurij Birger törülgetett. Igor az adó-vevő rádiókészülék elé ült, de még nem hívta Lazarevet. Krucsinyin borotválkozott. Nagyon pedáns ember volt, bennünket is állandóan ösztökélt, hogy borotválkozzunk mindennap. Igor újra elemében érezte magát, ugratni kezdte Krucsinyint: — Jurij, neked randevúd van! Birger nagyot nevetett: — Micsoda ötleteid vannak, Igor! Bizony... - tette hozzá elmélázva, — nem is ártana már valami kedves kis Nataska! Tudjátok, mire gondolok! — kezével, olyan mozdulatot tett, mintha valakit meg akarna ölelni. — Ha tudnátok gyerekek, micsoda feleségem van! Olyan csípőt, feneket, meg lábakat még életetekben nem láttatok! Egyszer otthon láttam Lolobrigidát, öregem, ö is csak szürke árnyéka az én aszszonyomnak! — fordult felém büszkén. Krucsinyin befejezte a borotválkozást, az ágyára ült, órájára nézett: — Három perc múlva hét. Igor, hívhatod a fiúkat! ,.. szlusaju vasz horoso Én is, Birger is várakozóan Igor mellé álltunk. Első ízben voltunk távol az állomástól, s bár még csak egy napot töltöttünk úton, nagyon vártuk híreit. Igor bekapcsolta a készüléket, s a 3750 khz hosszon hívni kezdte Lazarevet: — Mi Pohod, mi Pohod, kak menya szlisis? Átkapcsolta a mikrofont s mindannyiunk arca felderült, amikor meghallottuk Misa jól ismert, kedves, vékony hangját: — Ja Lazarev, ja Lazarev, szlusaju vasz horoso! Kak vi? Igor: ötven kilométernyire vagyunk tőletek, minden rendben, holnap folytatjuk utunkat a nunatag felé. Táviratot nem kaptunk! Misa: Távirat nincs, nálunk is minden rendben, gyönyörű időnk van. Igor: Krucsinyin randevúra készül, Sztyopa éppen csokoládét majszol itt mellettem, s kérdezi, mit csinálnak a lányok! Misa a mikrofonba nevetett: — Remek fiúk vagytok, látom, jókedvetek nem hagyott el. A lányok köszönik az érdeklődést, megvannak, s repesve várnak haza benneteket! Igor: Akkor minden rendben: Be is fejezzük Misenykám, nem szeretném, ha az akcsik idő előtt kimerülnének. Holnap hétkor jelentkezem, reméljük, már a nunatagtól! Misa: Rendben. Nyugalmas írta : PINTÉR ISTVÁN a délsarki expedíció tagja (A tegnap közölt cikkünk folytatáso) éjszakát! És vigyázzatok magatokra! Igor: Kösz . .. Nektek is jó éjt! Játszani tudni kell, pajtikám! Kikapcsolta a készüléket. Krucsinyin, aki az ágya széléről cigarettázva hallgatta Igor és Misenyka csevegését, nagyot nyújtózott és felém fordult: — Domino? — Lehet - válaszoltam, — de ma tönkreverjük Igorékat! - Na, na, Sztyopa? Mi verünk meg benneteket! Mit gondolsz, mindig segít a szerencse? Játszani tudni kell, pajtikám! — és már csinálta is a helyet az asztalon. Birger vodkát öntött, s o kezét dörzsölgette. - Sztyopa rakd meg még előtte úgy istenigazában a Club-csodát. Istenien önti a meleget. Remek dolog! >- Hja, barátocskám, ez csehszlovák kályha! Ha akarnám, úgy befűtenék vele, hogy szétolvasztanám az egész Antarktiszt! Nevetve bólogattak. De valóban, szenzációs meleg volt a balokban. Szvettereinket is ledobáltuk, s teljes kényelembe helyezve magunkat, játszani kezdtünk. A szerencse Igorék mellé szegődött. Egész este veszítettünk. Igor és Birger jókat derültek rajtunk. Körülbelül tízig játszottunk. Krucsinyin felállt, s akárhogy is erőlködött, Igor nem volt hajlandó folytatni a játékot. — Holnap kemény napunk lesz. Pihennünk kell. Láttátok, hogy tele van ez a szakasz repedésekkel. Kettőnek mindig a kocsi előtt kell mennie, hogy kitapossa a terepet, — mondta s az ajtó felé indult. — Gyertek inkább egy kis egészségügyi sétára! Ezen a kietlen, sivár jégmezőn értettem meg ... Meleg ruhát, sapkát húztunk. Utolsónak léptem ki a balokból. Már lehetett vagy mínusz 12—15 fok, az idő gyönyörű, csendes volt. Magasan felettünk az égen, amely most teljesen felhőtlen volt, hidegen ragyogtak a csillagok. Megkerültem „karavánunkat", hátramentem a szánhoz. Nekitámaszkodtam, s cigarettára gyújtottam. Még most is elfogott néha a kétkedés érzése: Valóban itt vagyok? Nem egy fantasztikus álom csak az egész? Ez az érzés mindig olyankor fogott el, ha egyedül voltam. Képzeljék csak el kedves olvasóim: előttem, mögöttem, minden oldalról jég, óriási jégtömegek, vég nélkülinek látszó jégpuszta. Az életnek sehol legparánvibh ielp «m. Hát nem olyan ez, mint egy álom? Ez okozza a bizonytalan, kételkedő érzést, s az ember erősen megszorítja a karját, ébren van-e. A kocsi másik oldaláról áthallottam Birger és Szimonov beszédfoszlányait. Nyugtalanságom egy pillanat alatt eltűnt. Eszembe jutottak minapi gondolataim, amikor otthon Lazarevben a táviratokat olvasgatva a „sziklámnál" álldogáltam. De nagyszerű dolog lenne otthon is, azon a messzi-messzi kontinensen megvalósítani az örökös békét! Hiszen olyan csodálatos, gazdag, gyönyörű, miért ne lehetne rajta félelem, rettegés nélkül élni? Megjelentek előttem európai nagyvárosaink zajos, lüktető életükkel. Mennyit szenvedett Leningrád, London, Párizs, Prága, Budapest, Varsó, Bratislava s a többi város a második világégés alatt! Hogy lehetséges az, hogy akkor, húszegynéhány évvel ezelőtt nem bírták megakadályozni, hogy az őrült agy, egy szörnyszülött idióta, s vele egynéhány nagyra törő kalandor világhatalmi vágyukban olyan rettenetes pusztítást zúdítson az emberekre? Az a sok millió ember, aki ezeket az éveket pincékben, bunkerekben, lövészárkokban, lágerekben töltött, miért nem fogott össze és nem vetett véget annak a borzasztó vérengzésnek? Érdekes, hogy itt, ezen a kietlen, sivár jégmezőn értettem meg, fogtam fel igazán a béke gyönyörű gondolatának igazi értelmét. Otthon, ha erről olvastam, mindig kicsit frázisosnak éreztem. Most döbbentem rá, hogy erről sohasem lehet eleget beszélni. Nemcsak mondani kellene ezt az embereknek, de a fülükbe kellene ordítani, felrázni őket, hogy ne felejtsenek, emlékezzenek azokra a szörnyű időkre. Ott a szánnál határoztam el, ha hazatérek, minden alkalmat kihasználok arra, hogy a békéről beszéljek . .. Gondolataimból Krucsinyin hangjára ocsúdtam fel: — Gyere Sztyopa, pihenjük le. Holnap még kemény út áll előttünk. Jó lenne hamarosan a méréshez látni ... — Ugye, mondasz még nekem valamit a háborúról, Jurij? Sokáig hallgatott, s amikor megszólalt, mintha csak magának mondta volna: — Jobb lenne azt az egész átkozott dolgot elfelejteni, kiradírozni az emlékezetemből. Tudod, ilyenről nem szívesen beszél az ember. .. — Pedig beszélned kellene róla, meg írnod, meg kiabálnod! — heveskedtem. - Hogy milyen volt, hogy ne felejtsük el soha. Addig, míg mindenki megérti, hogy azután már ne kelljen sohasem beszélni róla, mert már mindenki megértette. — Lehet, hogy igazad van, Sztyopa, — válaszolta elgondolkozva, és visszamentünk a „házunkbo". (Folytatjuk.) A korszerű nagyipar üzemeltetése, szervezete, gépesítése és automatizálása rengeteg új, régebben ismeretlen problémát vet fel, amelyeket csak számos szakember közös munkájával lehet megoldani. A fejlett ipari országokban ezért ma már olyan társaságok is tevékenykednek, amelyek nem „fémtermékeket" szállítanak, hanem eszméket, ötleteket, módszereket kínálnak. Illetve dolgoznak kí a nagy vállalatok számára. Európában az egyik ilyen vezető szerepet betöltő szervezet, amely az igazgatás és az üzemeltetés tudományos kidolgozásával foglalkozik, az angliai METRA International. Nemrégiben a prágai Incomex 66 kiállításon is bemutatkozott a SIGMA és a MARTECH egyesült társaság képviseletében. A METRA szakszemélyzete 600 főből áll. Munkatársai a legkülönfélébb tudományos ágakat képviselik; nem hiányoznak közülük a közgazdászok, a matematikusok, a fizikusok, a kémikusok, a szociológusok, a pszichológusok és a biológusok sem. A METRA ma a legnagyobb és legkorszerűbb adatfeldolgozó berendezéssel rendelkezik Európában, beleszámítva a CDC 3600 jelzésű számítógépet. Kiszolgálásukról nagyszámú műszaki segédszemélyzet gondoskodik. A társaságnak mintegy 1500 előadója van, akik több mint 500 állandó megrendelőnek mindig rendelkezésére állnak. A METRA számos kormány- és nemzetközi szervezet, valamint több élenjáró ipari társaság számára ís dolgozik. A HÁBORÚ SZÜLÖTTE Ä vállalati szervezés kutatásának tudományát a második A kereslet megnövekedett, ezért új raktárra volt szükség. E csendes ipari forradalom élén olyan szakemberek állnak, mint például Roger Eddison, az új irányzat egyik úttörője. Az né ezt a szolgálatot az egész ország számára s az elosztási költségek évi 50 000 font sterlinggel csökkennének. A SIGMA társaság nemrégiben kidolgozta a brit hajóépítőipar fejlesztéséről szóló tanulmányát, melyet világszerte a jövendő hajótérség-szükséglet legtudományosabb elemzésének tartanak, mert nagy segítséget nyújt a hajóépítő vállalatoknak az építendő hajók tervezésében. Az e probléma megoldására kidolgozott modell egyike azoknak, amelyek más gazdasági téren is nagyon hasznosak lehetnek az ipari vállalatok jövő fejlesztésének és felújításának tervezésében. Vagy egy további példa. Egy 700 munkást foglalkoztató közepes nagyságú gyárban Ilyen probléma merült fel: Minden héten körülbelül hetven megrendelést kapott a gyár s árukezelési helyén mindig körülbelül 700 árutétel várt elszállításra. A vállalat üzeme igen bonyolult volt, mintegy húsz termelési folyamatból állt, s emellett az egyes megrendelésektől függően olykor lényegesen változtak a termelési eljárások. Hogyan tegyék gazdaságosabbá az üzemet? A SIGMA szakemberei a tartalékok színvonalára összpontosították figyelmüket a termelés egyes szakaszain s végül „receptet" adtak, hogyan lehetne — a termelési ellenőrzés bevezetése és a meglevő készletek leépítése útján csökkenteni az önköltségeket s egyúttal lerövidíteni a szállítási határidőket. NAGY JÖVŐJŰ MÓDSZER Az üzemeltetés, illetve a vállalati szervezés új kutatási módszere természetesen még csak kezdeti stádiumban van. Sok vita folyik körülötte, az eddigi eredmények azonban azt bizonyítják, hogy nagy jövő áll előtte. Bevezetést jelent az önműködő számítógépek, a komputorok bonyolult világába, a lineáris programozásba és a szervezési rendszerek befolyásolásába. Arra törekszik, hogy műszaki eljárással a helyzetnek megfelelő olyan modellt alakítson ki, amelyet matematikai adatokkal s ki lehet fejezni. A sok változat közül a legjobbnak a kiválasztása ugyanis '<— a permutációk nagy száma miatt — olyan probléma, amelyet az önműködő elektronikus számítógépek segítsége nélkül nem tudnánk megoldani. Nemcsak a tőkésországokban, hanem a szocialista népgazdaságban ls számos iparág kerül olyan helyzetbe, hogy növelnie kell teljesítményét és a termelékenységet. A vállalati szervezés tudományos kutatása azt bizonyítja, hogy önműködő számítógépek alkalmazásával lehet a célt a leghatékonyabban elérni. D. |. Vállalati szervezés modern kutató-módszerekkel Az üzemeltetés tudományos kutatása • Az ipari forradalom új útja • Meglepő következtetések • Új típusú szervezeti modellek • A számítógépek segítsége világháború Idején a brit katonai tudósok és tervezők alapították. Az ez irányú első operatív kutatótevékenység elsősorban a légvédelemre és a radar leghatékonyabb felhasználására összpontosult. A háború éveiben a rádiólokátorok alkalmazásának egyik ága például a dzsungelben folytatott hadviseléssel összefüggő problémák megoldásával foglalkozott, a tudósok más csoportja pedig a kereskedelmi hajók védelmére szolgáló kísérőhajók optimális számát igyekezett felderíteni. A vállalatszervezési kutatás szakszókincse meglehetősen bonyolult. Tevékenysége célját röviden Így fogalmazhatnánk meg: az üzemeltetés részletes elemzése útján olyan módszerek kidolgozására törekszik, hogy az igazgatóság valamennyi ismert tényező alapján konkrét esetekben a leglogikusabb döntéseket hozhassa. ő érdeme, hogy az eredetileg háborús célokat szolgáló kutatótevékenység az ipar terén is alkalmazásra talált. MIVEL FOGLALKOZIK? R. Eddison az új tudományág Illusztrálására gyakran emlegeti a következő esetet: Az egyik nagy kereskedelmi szervezet azzal foglalkozik, hogy nagyban felvásárolja a különféle árucikkeket, amelyeket aztán a különböző helyeken létesített központi raktárai útján értékesít. összesen hat ilyen raktára volt a szervezetnek. Idővel felmerült azonban a probléma: Melyik lenne a legelőnyösebb hely számára? A SIGMA szakembereinek kollektívája a szállítási és kezelési műveletek sokoldalú elemzése alapján arra a váratlan következtetésre jutott: Nincs szükség újabb raktárra, sőt egyetlen megfelelően nagy raktár gazdaságosabban végez-