Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-01 / 149. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottságána

k tevékenysége és a párt további feladatai (Folytatás az S. oldalról.) nyitásában és szervezésében. Ezek; tekintetbe veszik a mezőgazdasági termelés sajátosságait, amelyek elsősorban a biológiai jellegzetességből és a természeti feltételek hatásából, a szocialista tulajdon két formájából és a termelőerők eddigi általában alacsonyabb színvonalából erednek. Annak szükségessége, hogy az irányítási rendszerrel nagyobb teret kell adni a vállalatok önálló döntéseinek és kezdeményezésének a mezőgazdaságban, abban jut kifejezésre, hogy a termelés változó feltételeire csak a közvetlen termelő reagálhat igazán, aki anyagilag érdekelt a gazdálkodási eredményekben. A gazdasági módszerek rendszere ezzel számol és feltételeket is teremt a gazdaságilag hatásosabb, egyenjogú szerződéses kapcsolatoknak, amelyek elfogadják a mezőgazdaság jelentőségét a többi népgazdasági ágazattal szemben. A terv és a közvetett irányítási módszerek alkalmas egybekötése a mezőgazdaságban is lehetővé teszi olyan rendszer érvényesítését, amely elegendő teret biztosít a társadalom szükségleteinek jobb kielégítésére. Anélkül, hogy fordulat álljon be a mezőgazdaság fejlődésében, nem lehet tartósan megszilárdítani a népgazdaságot. Másrészt azonban a mezőgazdaság fejlesztése objektív szükségleteinek egyidőben történő biztosítása nélkül nem képzelhető el fordulat a mezőgazdaság fejlődésében. A tökéletesített irányítási rendszernek nagy jelentőséget tulajdonítunk a közlekedésben. Fontos lesz a negyedik ötéves terv kidolgozása. Az egész negyedik ötéves időszakban kulcsjelentőségű helyzete lesz az 1967. évnek. Ez abból következik, hogy ekkor különösképpen előtérbe kerülnek gazdaságunk megelűző fejlődésének egyes ellentétes oldalai, amelyek a termelés és az import iránti igények növekedésében nyilvánulnak meg, miközben a tartalékok mozgósítása nem éri el a szükséges ütemet. Az idei tervben, különösen a külkereskedelem terén és a nemzeti jövedelem növekedési ütemében mutatkozó meg nem oldott ellentétek — az utóbbi az eddigi kb. 2,5 százalékos növekedésével az egész ötéves időszak tervezett átlaga alatt marad — gyengítik a további fejlődés megbízható alapjának létrehozását. Ezért az ötéves tervet tovább át kell dolgozni a központi szervekben, a vállalatokban és a vállalatokon belül is, meg kell teremteni a feltételeket a források további gyorsított megteremtéséhez. Elvtársak! Mint már haligsüiyoztam, nagy jelentőségű változások küszöbén állunk, Ezeket nemcsak az irányítási módszerekben, hanem a gazdasági szemlélet formálásában, s főleg a szocialista állam gazdaságpolitikai módszereiben és tartalmában is meg kell valósítanunk. Ezek a változások túlnövik a közgazdaság kereteit. Részét képezik a párt törekvésének, amely egész társadalmunk irányításának tudományos alapokra helyezését célozza. A népgazdaság bekapcsolódása tudományos és műszaki forradalomba elmélyíti a szocialista demokráciát és a szocialista termelőerők tökéletesebb felhasználását eredményezi. A tökéletesített rendszer érvényesítése szilárd, egységes politikai és gazdasági vezetést igényel a központtól, ugyanakkor az emberek szélesebb körű részvételét feltételezi a termelési és a társadalmi problémák megoldásában, amihez új lehetőségeket teremt. A népgazdaság-fejlesztés intenzifikálására való törekvést támogatva hozzánk hasonlóan más szocialista országokban is módosítják a tervezés és az irányítás eddigi módszereit. Ily módon tartalmat nyer az a lenini gondolat, hogy a szocializmusra áttérő országok egész sora kidolgozza a szocialista építés számára legalkalmasabb formáit és módszereit. Ez a törekvés a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés kibővítéséhez vezető új utak keresésében nyilvánul meg. Tekintettel a megközelítés sokoldalúságára és a megoldási módszerek sokrétűségére, az érdekelt szocialista országok fejlődési fokát is figyelembe véve, célszerű lesz az új tapasztalatok felhasználása. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista világrendszer szilárd része és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának aktív tagja. Ez döntő mértékben meghatározza gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésünk külső feltételeit. A népgazdaságfejlesztés irányainak a meghatározásánál is ebből indulunk kl. Rendkívüli figyelmet fordítunk a kölcsönös gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésére. Bizonyos pozitív eredmények ellenére máig is nagyok a kihasználatlan lehetőségek. Előttünk áll a feladat, hogy lényeges előrehaladást érjünk el a szakosításban. Kevéssé használjuk ki a termelési kooperáció lehetőségeit s nem kielégítő a tudomány és a kutatás erőinek összpontosítása a termékek műszaki színvonalának emelése érdekében. E feladatok megoldása alapfontosságú gazdaságunk fejlesztésében. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocialista rendszer fejlődését — a népgazdaság óriási, az emberiség történetében páratlan növekedése ellenére — befolyásolják az egyes országok gazdasági színvonalában máig is meglevő különbségek. Természetesen közös érdekünk, hogy a kölcsönös együttműködés problémáit ne csak mai szemmel, hanem a jövő fejlődése szempontjából értékeljük. Köztársaságunk külső gazdasági és tudományos műszaki kapcsolatainak fő pillérét a Szovjetunióval való viszonyunk képezte és egyre inkább képezi. Ezt továbbra is sokoldalúan fogjuk fejleszteni. A kölcsönös árucsere nagy terjedelmében is megnyilvánuló elvtársi együttműködés egyúttal biztonságot ad fő iparágaink fejlesztésében. A jövőben az együttműködés új formáit bontakoztatjuk ki, ami a kölcsönös előnyösség fokozását eredményezi. Feltételezhető, hogy egyes nyersanyagokat — például egyes vasércféleségeket — fokozatosan a feldolgozás magasabb fokán fogunk importálni, részt veszünk a számunkra szükséges nyersanyag- és más anyagforrások Szovjetunióban történő fejlesztésében stb. A szocialista országokkal való munkamegosztáson és kereskedelmen kívül továbbra is fejleszteni fogjuk gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatainkat a többi országokkal. A magunk részéről már sokszor — és nem csupán szavakkal — bebizonyítottuk szolidaritásunkat azokkal az országokkal, amelyek a gyarmati hataA gazdasági fejlődés eredményei, az irányítás hatása és a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel hatékonysága feltételezik az életszínvonal további növekedését. Ezt azonban nem értelmezhetjük egyoldalúan, mint a gazdasági fejlődés eredményét. Az életszínvonal növekedése hatással van az ország termelőerőinek további fejlődésére is Éppen ezért következetesebben érvényre kell juttatnunk a munka szerinti Jutalmazás alapelvét, valamint az életszínvonal valamennyi elemének harmonikus fejlődését. Tehát nemcsak a szükséglet növeléséről van szó, hanem a fokozatos minőségi változásokról, különösen az életkörnyezetben és a dolgozók .életmódjában. Jelenleg elsősorban az anyagi érdekeltséget kell fokozni, céltudatosan fel kell számolni az egyenlősdit s az illetékeseknek anyagilag kell viselniük a rossz és felelőben munka következményeit A megkülönböztetett jutalmazáshoz kell igazítani a piacot és a szolgáitatást, fokozottabban kell gondoskodni a termelésről, a kereskedelemről, az áru minőségéről és választékáról, hogy folyamatosan biztosítsuk a különböző jövedelmi csoportokba tartozó lakosság igényeinek folyamatos kielégítését. A termelésnek tekintetbe kell vennie az új gyártmányok bevezetésének szükségességét. A hazai piac áruválasztékának bővítése, a termelésre ható nagyobb gazdasági nyomás, valamint a szállítók monopolhelyzete negatív befolyásának csökkentése érdekében a lehetőségek szerint bővítenünk kell a közszükségleti áruk cseréjét és külföldről történő behozatalát. A piacon és a szolgáltatásokban be kell tartani a helyes értékviszonyokat és az árszinteket úgy kell megállapítani, hogy azok kifejezzék a kínálat és a kereslet változását, biztosítsák a szükséglet és a termelés közötti egészséges kapcsolatokat, éspedig az áru előállítására fordított társadalmilag szükséges munka megfelelő értékelése, valamint a tervezett árszint stabilizálása mellett. Az ilyen áringadozás összhangban lesz a nemzeti jövedelem növekedésével és a dolgozók életszínvonala további növelésének alapelvével. Az egyéni szükséglet összetételére befolyással lesz majd az iparcikkek fogyasztásának gyorsabb növekedése. Az élelmiszereket illetően a tápérték összetételének javítására törekszünk, hogy jobban megfeleljen az egészség ügyi követelményeknek. A lakosság elégedettsége nagyban függ a kereskedelem jó munkájától. Szükségesnek mutatkozik, hogy megszilárdítsuk a kereskedelem helyzetét a termeléssel szemben. A kereskedelem tevékenysége egyrészt abban rejlik, hogy a fogyasztókat képviseli a termeléssel szemben, másrészt abban, hogy rugalmasabban kielégíti a fogyasztók érdeklődését. Ezért a kereskedelmi vállalatoknak közvetlen üzleti kapcsolatokat kellene létesíteniük a lom ellen harcolnak felszabadulásukért, vagy már a független fejlődés útjára léptek. Erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten a jövőben is támogatni fogjuk ezeket az országokat, hogy megszabaduljanak az egykori tőkés hatalmak gazdasági béklyóitól, és meg szilárdítsák nemzetgazdaságukat. Továbbra is bővíteni fogjuk gazdasági kapcsolatainkat, műszaki segítséget nyújtunk nekik s a kölcsönös szükségletek és a kölcsönös előnyösség tiszteltben tartása alapján fejleszteni fogjuk a kereskedelmet. Ügy véljük, hogy nagyobbak a lehetőségek a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére a fejlett tőkés országokkal az alapfontosságú nyersanyagok, gépek és berendezések, valamint a közszükségleti cikkek terén is. Itt egyrészt sok függ kereskedői ügyességünktől, másrészt a gazdasági és nem gazdasági jellegű akadályok leküzdésétől, amelyekkel az említett országok fékezik a gazdasági, kereskedelmi és a tudományos-műszaki kapcsolatok fejlődését. A tőkés országok tudományos és műszaki eredményeinek felhasználásával kapcsolatban azt tartjuk fontosnak, hogy sohase veszítsük szem elől szocialista elveinket és kommunista céljainkat. Külfölddel való gazdasági kapcsolataink alapját a külkereskedelem képezi. Az elmúlt időszakban éppen itt tükröződtek élesen gazdaságunk belső problémái. Egyelőre még nem sikerült teljes mértékben kihasználnunk a külkereskedelmet népgazdaságunk hatékonyságának fokozására. Ennek előfeltételeit a termelés és a külkereskedelem szorosabb összekapcsolásával teremtjük meg, amint ez a tökéletesített irányítási rendszerből is következik. Am egyúttal meg kell javítanunk a külkereskedelem munkáját is. termelőüzemekkel s igényelni bizonyos közszükségleti cikkeket. Egyes ágazatokban keresni kell a termelés és a fogyasztó közötti közvetlen kapcsolat kiépítésének lehetőségét. A kereskedelem színvonalasabb munkájának feltétele a szocialista kereskedelmünk célszerű versengése. Erre a célra kihasználhatjuk a fogyasztási szövetkezeteket, és ezért meg kell szüntetni az állami és a szövetkezeti kereskedelem eddigi hatáskörének elhatárolását, ugyanakkor a fogyasztási szövetkezetek továbbra is kötelesek biztosítani a vidéki lakosság áruellátását. Célszerűen fejleszthetik az egyes élelmiszercikkek termelését, és olyan üzleteket létesíthetnek, melyek megrendelésre jobban ellátják a falut Iparcikkekkel. A közszükségleti cikkek gyártása és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat illetően támogatnunk kell a termelőszövetkezetek vállalkozását, amelyek a piac számára kisebb sorozatokban gyárthatnak árut. A fogyasztási és a termelőszövetkezetek társadalmunkban szilárd alapokon nyugszanak. Az életszínvonal fontos és oszthatatlan része az életkörnyezet javítása. A víz, a levegő, a föld az emberiség számára nélkülözhetetlen érték. Az életkörnyezet céltudatos javítása érdekében megtettük az első lépéseket. A területi tervező és beruházó tevékenység megszilárdításával, a nemzeti bizottságok jogkörének bővítésével kapcsolatos intézkedésekre, valamint a negvedik ötéves tervbe foglalt elképzelésekre gondolok, mint amilyenek például a közlekedési hálózat nagyarányú korszerűsítése, a közutak rekonstruálása és építése, a lakásépítkezés további fejlesztése, főleg a lakónegyedek komplex kiépítése terén mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölése és a nem termelési állóalapok karbantartásának megjavítása. A fogyasztás jelentős részét a társadalmi alapokból biztosítjuk. A jövőben — az eszközök célszerű befektetésével — ebből biztosítjuk főleg a társadalmi fogyasztásnak azt a részét, amelyek a termelőerők fejlődésének és a munkaerők újratermelésének szolgálatában állnak, amilyen a nevelés és a művelődés, országos jelentőségű kulturális létesítmények az egészségügy, a népesedési politika stb. Elvtársak! Az emberi társadalom jelenlegi fejlődése befolyásolja a tudományos-műszaki forradalom kezdetét, amely nemcsak nagy horderejű műszaki és technológiai fordulatot idéz elő, hanem sarkalatos változásokat a nyersanyag és az energia alapjaiban, a tudomány s a technika ismeretei mély gyökeret vernek a gyakorlatban, és mindez nagyszabású szociális változásokat hoz magával. Ma már szemtől szembe állunk egy olyan folyamattal, amely túlAz egészségügyi szolgáltatások fejlődése kedvezően megnyilvánult a lakosság egészségi állapotában. Nemzetközi viszonylatban is jó eredményeket értünk el a megelőző gondoskodás terén. Annak ellenére, hogy az orvosok száma jelentősen növekedett, még nem sikerült az egészségügyi szolgáltatásokat megfelelően megjavítanunk, hogy a dolgozók elégedettsége összhangban álljon a befektetett eszközökkel. Ezért meg kell javítani az egészségügyi szolgálatot, főleg az egyes körzetekben, s el kell érnünk, hogy az orvosok gyógyítsanak és ne legyenek megterhelve adminisztrációs munkákkal. A párt harcolni fog azért, hogy a társadalmi fogyasztásban a jövőben is első helyen álljon a gyermekes családok támogatása. Erre a célra — különböző formákban — évente mintegy 15 milliárd koronát fordítunk. Megfontoltan és fokozatosan a gyermekpóilékokban összpontosítjuk a gyermekes családok támogatásának egyes formáit. Távlatilag feltételezzük, hogy meghoszszabbítjuk a fizetett szülési szabadságot. A nyugdíjbiztosítással kapcsolatban a jogosultsági igény a korhatár elérése és a szükséges évek ledogozása után a dolgozó nyugdíjba mehet. Az állami szervek az életkor meghosszabbodásával összefüggésben gazdaságilag támogatni fogják azokat a nyugdíjasokat és idősebb, szellemileg és fizikailag munkára alkalmas egyéneket, akik tovább is hajlandók részt venni a munkafolyamatban. Az életszínvonal további fejlődésének legelőkelőbb helyén a lakás áll. Az új építkezések mellett meg kell javítani a meglevő lakásalap karbantartását, javítását és korszerűsítését. Valószínűleg 1970-ig nem sikerül eredeti elképzelésünket megvalósítani a lakásprobléma megoldása terén, annak ellenére, hogy egyre több pénzt fordítunk a lakásépítkezésre. Fokozatosan be akarjuk fejezni a lakónegyedek ellátottságát, és a lakásszínvonal növelése mellett tovább akarjuk fejleszteni a komplex lakásépítkezést. Igényes feladat előtt állnak műépítészeink, akiktől megköveteljük, hogy a lakás és az ipari építkezés is célszerű legyen és megfeleljen a modern urbanisztika és architektúra követelményeinek. Ugyanakkor feltételezzük, hogy a lakosság nagyobb mértékben vesz részt a lakásépítkezésben, a lakásszövetkezetek, illetve a családi házak építése és korszerűsítése keretében. A szocialista életmód kialakításának feltétele a szabad idő bővítése a munkaidő lerövidítésével, a szabad idő kihasználása művelődésre, a családról való gondoskodásra, pihenésre és a társadalmi életre. Mérlegeljük, hogy a mélybányákban, a nehéz munkát igénylő és az egészségre káros munkahelyeken bevezetjük az ötnapos, 40 órás munkahetet és a többi munkahelyeken a 42 órás munkahetet, természetesen azoknak a fel

j tételeknek megfelelően, amelyeket a népgazdaság és egyes ágazatainak fejlődése létrehoz. Az életszínvonal fejlődése a termelés fejlődésétől, összetételétől, hatékonyságától és a termékek minőségétől függ. Az életszínvonalat nem korlátozhatjuk csak a fogyasztásra. Az életszínvonal más területeinek — amilyen pl. a szolgáltatások, a lakásépítkezés fejlődése és minősége, a szabad idő bővítése és az életkörnyezet alakítása —, figyelmen kívül, hagyása esetében fejlődésében bizonyos eltorzulásokra kerülhet sor. Nem mellőzhetők azok a feltételek sem, melyek közepette až anyagi és kulturális szükségleteket kielégítjük. Az életszínvonal minőségében és öszszetételében végrehajtott és a jövőben végbemenő változások célja a szocialista életforma kialakítása, a szabad, szocialista ember életmódja, mely biztosítja az egyéniség teljes és harmonikus fejlődését. Az életforma változásait a politikai, anyagi és társadalmi feltételek létrehozása alapján fokozatosari valósíthatjuk meg. E kérdések fölött gondolkodniuk kell a tudományos munkahelyeknek, s keresniük kell až olyan életszínvonal és életforma kialakításának útjait, mely a szocialista társadalmi rendszer sajátja. lépi a jelenlegi civilizáció fejlődésének határait. A szocialista társadalom elsődleges küldetése, hogy maradéktalanul kibontakoztassa a tudományosműszaki forradalmat, s az egész emberiség rendelkezésére bocsássa gyümölcseit. Pártunk törekvései mindig szorosan • összefüggtek a tudomány és a techni- ( ka fejlődésével. A XII. kongresszus ezeket a problémákat minden politikai és gazdaság tevékenység honlokteré(Folytatás a 7. oldalon.) biztosítsuk az életszínvonal emelését Ä tudomány és a technika fejlesztése