Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-03 / 151. szám, péntek

Külföldi delegátusok felszólalásai a kongresszuson Harcunk igazságos LE DUC THO elvtárs, a Vietnami Dolgozók Pártja küldöttségének vezetője Mi, a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttei örömmel veszünk részt a dicső CSKP XIII. kongresszusán. Engedjék meg, küldött elvtársak, hogy önöknek és önök által a csehszlovákiai kommunistáknak, a munkásosztálynak, a szövetkezeti parasztoknak és az értelmiségieknek a vietnami kommunisták, a vietnami munkásosztály és a vietnami nép harcos, szolidáris üdvözletét és leghőbb jókívánságait tolmácsoljam. (Taps.) Csehszlovákia munkásosztálya és dolgozói nem egészen három héttel ezelőtt emlékeztek meg a CSKP megalakulásának 45. évfordulójáról. Egy nemzet hosszú történelmében 45 év nagyon rövid szakasz. Ám mennyi dicső fejezet íródott Csehszlovákia munkásosztálya és népei harcainak történelemkönyvébe. Milyen óriási átalakulások történtek hazájukban a CSKP fennállásának 45 éve alatt! Mi, vietnami kommunisták és a vietnami nép szívünk mélyéből örülünk a csehszlovákiai kommunisták és a testvéri csehszlovák nép sikereinek. A vietnami munkásosztály és a vietnami nép magáénak tekinti az önök eredményeit. Csehszlovákia népének minden sikere szilárdítja a szocialista tábor erejét az amerikai imperialisták vezette imperialisták támadó és háborús terveivel szemben. Európában főként a Nyugat-Németországban fejét felütő militarizmus és l-evansizmus vált az amerikai imperializmus háborús eszközévé, és komolyan fenyegeti az európai és a világbékét. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, valamint a többi testvéri szocialista ország általános fejlődésének igen nagy jelentősége van a szocialista tábor, az európai és a világbéke védelmében. A vietnami nép szilárdan szolidáris Csehszlovákia Kommunista Pártjával és testvéri népével, s határozottan támogatja Csehszlovákia népeinek harcát az amerikai imperialisták által uszított nyugatnémet revansisták sötét szándékai ellen. (Taps.) Az amerikai imperializmus nyílt, agresszív háborús politikája következtében egyre súlyosbodik a vietnami és a délkelet-ázsiai helyzet. Elvtársak, önök tanúi voltak a hitleri fasizmus gaztetteinek a megszállás alatt. A lidicei tömegvérengzés soha el nem múló gyűlöletet keltett mindnyájukban. Hasonló fájdalmas, s gyakran még drasztikusabb jelenetek játszódnak le ma naponta hazánk déli részében. A dél-vietnami népet azonban a legnagyobb terror sem kényszeríti térdre. Bátran síkraszáll nemzetünk szabad élethez és függetlenséghez való jogának védelmében. A hős dél-vietnami nép a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front, dicső zászlaja alatt győzelmet győzelemre halmoz. (Taps.) A felkelés kezdetén a dél-vietnami nép úgyszólván puszta kézzel védekezett, ám hazaszeretete s az amerikai imperialistákkal és lakájaikkal szembeni gyűlölete legyőzhetetlen erővé fejlődött. Az amerikai imperialisták „a különleges háború" stratégiájával akarták leverni a dél-vietnami népet. A mielőbbi győzelem érdekében gyors lefolyású háborút akartak. Ám a „különleges háború" fő oszlopai — a bábhadsereg, a bábrendszer és a stratégiai falvak — megrendültek, s az amerikai „különleges háború" kudarcot vallott, gyors győzelemre számító stratégiája teljesen megdőlt. Igy az amerikai imoerialisták hosszú és passzív hadviselésre kényszerültek. Stratégiai szempontból ez nagv kudarcukat jelenti. Az amerikai imperialisták az akadályok ellenére még mindig nem akarnak felhagvni agresszív szándékaikkal, s hazánk déli részének megszállására törekszenek. Szerintük ugyanis a meghátrálás csapás volna „a szabad világra", aláásni az Egyesült Államok tekintélyét lakájaik szemében, és fellelkesítené a különböző földrészek forradalmi mozgalmait, hogv szembeszáljanak az amerikai imperialistákkal. Az amerikai hadjárat fokozása és kiterjesztése következtében hazánk harca új szakaszhoz érkezett: a háború az egész országban folyik, s a dél-vietnami „különleges háború" „helyi háborúvá" változott, amelvben lehullott a lepel az Egyesült Államok agresszív gyarmatosító mivoltáról. Az amerikai imoerialisták és lakájaik harcba vetették minden mozgósítható erejüket, egymás után hajtották véere tisztogató hadműveleteket. Több hadműveletben 10—15 zászlóalj, sőt egvesekben 27 zászlóalj vett részt. A tisztogató hadműveletek során a legbarbSrabb hadviselési módszerek alkalmazásától sem r'adtak vissza. A B—52 mintájú stratégiai bombázók szőnyegbombázásokat hajtanak végre, napalmot, mérgező vegyszereket és gázt alkalmaznak barbár tömeggyilkolásra. Egyes területeken négy ledobott bomba jut egy lakosra. Az idén csupán az első három hónapban 150 000 embert ért vegyi- és gáztámadás, tízezrek vesztették életüket és sebesültek meg. Minél több amerikai katona állomásozik Dél-Vietnamban s minél többen vettek közvetlenül részt a hadműveletekben, annál érzékenyebbek voltak vereségeik. Csupán az öt száraz hónapban — 1965 novemberétől 1966 márciusáig 120 000 ellenséges katonát, köztük több mint 40 000 amerikai támadót tett harcképtelenné a dél-vietnami nép és fegyveres ereje, 30 százlóaljat, köztük 14 amerikai zászalóaljat teljesen megsemmisítettek. E kudarcok világosan bizonyítják, hogy az amerikai imperialistáknak nem sikerült megvalósítaniuk az aszályos időszakra kidolgozott stratégiai tervüket. Ellenkezőleg még kilátástalanabb helyzetbe kerültek. Hazánk északi része ellen elkeseredett pusztító légiháború folyik. Úgyszólván valamennyi tartományt, várost és fontos közlekedési vonalat támadás ért. Egyes területek ellen már több mint kétszáz támadást intéztek. Az amerikai imperialisták a B—52-es mintájú stratégiai bombázókat is bevetették egyes észak-vietnami területek ellen. Az amerikai imperialisták azt állítják, hogy csak katonai objektumokat támadtak. A valóságban azonban tucatszámra támadtak falvakat, iskolákat, kórházakat, és templomokat, s több ezer nő, gyermek, tanuló és beteg halálát okozták. Az Észak-Vietnam elleni légiháború károkat és nehézségeket okozott nekünk. Az észak-vietnami népet és hadsereget azonban egy percig sem fogta el pánik és félelem, ellenkezőleg még szorosabbra zárták soraikat, hősiesen harcolnak, s egyidejűleg biztosítják a termelést. Az első ötéves tervben kitűzött célokat eredményesen elérték. Gazdasági erőnk növekedett, véderőnk szilárdult. 1966. május 12-ig több mint 1050 amerikai repülőgépet lőttünk le, százával ejtettük logságba a pilótákat. Az amerikai légierő fölénye megdőlt. Észak-Vietnam megtámadása nem gyengítette harci szellemünket, nem gátolta meg Dél-Vietnam támogatását. Ellenkezőleg halálos gyűlöletet ébresztett az észak-vietnami népben, amely most még elszántabban le akarja győzni az amerikai imperialistákat. (Taps.) Nagyon jól tudjuk, hogy az amerikai imperialisták még nem akarnak beletörődni vereségükbe, noha hazánk déli és északi részéu egyaránt rendszeresen súlyos kudarcokat vallottak. Még jobban fokozni akarják a háborút, szándékuk egy év alatt annyi bombát ledobni hazánkra, amennyi a második világháborúban ledobott bombák 40 százaiékának felelne meg. Négyszázötszázezer katonát szándékoznak DélVietnamba küldeni, s egyidejűleg folytatják az északi háború még intenzívebb fokozását. Bármennyire terjesszék ki a háborút, ez nem menti meg őket a vereségtől. Harcunk igazságos, népünk és hadseregünk — északtól délig — egységes, hősiesen harcol és védi az országot. Az amerikai imperialisták akkor küldték csapataikat Dél-Vietnamba, amikor a dél-vietnami nép már abszolút politikai fölényben volt, felülkerekedett az amerikaiak „különleges háborújában", amikor a felszabadító hadsereg erői valamennyi hadszíntéren felfejlődtek, és mindenütt támadásba lendültek. Ezért az amerikai csapatok mindjárt védekezésre kényszerültek, nagyon intenzív népi háborúval kellett szembenézniük, amelyben vietnami földre lépésük pillanata óta bekerítették őket. A vietnami nép kilenc évig ellenálló harcot vívott a francia gyarmattartók ellen és ma már tizenegyedik éve harcol az amerikai agresszió ellen. Nagyon vágyunk a békére, hogy helyreállítsuk a húszéves háborútól feldúlt országunkat. Az igazi békének azonban a tényleges függetlenséggel kell beköszöntenie. Az amerikai imperialisták már többször „béketárgyalást" ajánlottak. Ám az ő „békéjüket" minden javaslat után az agresszió fokozása kísérte. Nem hagyjuk magunkat tőrbe csalni. Ragaszkodunk a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négy pontjában és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front öt pontjában kifejezett álláspontunkhoz, amelyet a vietnami kérdés megoldása leghelyesebb alapjának tekintünk. Nagy örömmel állapítjuk meg, hogy az amerikai imperialisták ellen, hazánk megmentéséért vívott harcunkban a vietnami nép állandó őszinte támogatást és aktív segítséget kap Csehszlovákia Kommunista Pártjától, a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányától és népétől. A CSKP és a csehszlovák kormány •nemegyszer elítélte az amerikai imperialisták agresszióját és támogatta a VDK kormányának, valamint a DélVietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak a vietnami kérdés megoldásával kapcsolatos álláspontját. A CSKP mostani kongresszusán is éles szavakkal elítélték az agresszív amerikai háborút és támogatták igazságos ügyünket. Ez a támogatás és segítség pártjaink és népeink szolidaritásának és barátságának lelkesítő megnyilvánulása, a csehszlovák munkásosztályra jellemző proletár nemzetköziség régi hagyományainak a megnyilvánulása. Engedjék meg, hogy innen a szónoki emelvényről kifejezzem a Vietnami Dolgozók Pártjának, Vietnam kormányának és népének háláját Csehszlovákia Kommunista Pártjának, kormányának és testvérnépének ezért az értékes támogatásáért és segítségért. Erős meggyőződésünk, hogy ha a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom, a világ munkásosztálya és népe egyesülni fog, akkor egész biztosan szétzúzzák az imperialisták összes agresszív terveit. A vietnami kommunisták hűséget esküsznek a marxizmus—leninizmushoz és a proletár nemzetköziséghez, s minden erejükkel küzdeni fognak a szocialista tábor s a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista és proletár internacionalista alapú egységéért, amelyet a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc döntő győzelmi tényezőjének tekintenek. (Taps.) Engedjék meg, hogy átadjam a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának Ho Si Minh elvtárs által aláírt levelét a XIII. kongresszusnak. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA XIII. KONGRESSZUSÁNAK Kedves elvtársak ! A Vietnami Dolgozók Pártja tagjainak, Vietnam munkásosztályának és népének nevében legforróbb testvéri üdvözletünket küldjük a CSKP XIII. kongresszusának. Csehszlovákia munkásosztálya és testvérnépe az elmúlt években kitartó munkájával, a CSKP vezetésével nagy győzelmeket aratott a szocializmus építésében és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság véderejének szilárdításában. Növekszik az ipari termelés, az építőiparban, a közlekedésben, az állattenyésztésben, a külkereskedelemben és más fontos gazdasági ágakban túlteljesítették a tervet. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlett iparú és mezőgazdaságú, korszerű tudománnyal és technikával rendelkező országgá vált, amelyben állandóan javul a nép anyagi és kulturális élete. A Vietnami Dolgozók Pártja és a vietnami dolgozók örülnek a CSKP és a csehszlovák nép nagyszerű szocialista alkotási eredményeinek, s őszintén további sikereket kívánnak neki a kongresszuson kitűzött feladatok végrehajtásában. A vietnami nép következetesen támogatja a testvéri Csehszlovákia népének az amerikai imperialisták és a nyugatnémet revansisták által szított háborús politika ellen, az európai és a világbéke védelméért folytatott harcát. A párt, a kormány és a testvéri csehszlovák nép állandóan támogatja és tevékenyen segíti a vietnami népet a szocializmus építésében, valamint a haza védelmében az amerikai imperialisták ellen vívott jelenlegi harcában. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a többi testvéri szocialista ország és a békeszerető népek értékes támogatása és segítsége jelenlegi forradalmi harcunkban erővel és nagy lelkesedéssel tölt el bennünket. Kedves elvtársak, ebből az alkalomból önöknek és önök által a csehszlovák kormánynak és a testvéri csehszlovák népnek őszinte hálánkat tolmácsoljuk. Sok sikert kívánunk a XIII. kongresszus tanácskozásának. Szilárduljon állandóan és fejlődjék pártjaink és népeink harcos barátsága. A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának nevében HO SI MINH elnök (Hosszan tartó taps.) Csehszlovákia és Franciaország népét mély barátság fűzi egymáshoz ROLAND LEROY elvtárs. a Francia Kommunista Párt küldöttségének vezetője Kongresszusuknak tolmácsoljuk a Francia Kommunista Párt forró testvéri üdvözletét. Pártjaink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után alakultak, és ma éppen ügy, mint akkor, rendíthetetlenül haladnak a lenini úton. Csehszlovákia és Franciaország népét mély barátság kötelékei fűzik egymáshoz, amely kiállta a nehéz idők és harcok próbáját. Éppúgy, mint a világ összes haladó erői szemében, a mi szemünkben is az önök sikerei egyben a mi sikereink. Ezért nagy megnyugvással hallgattuk Novotný elvtárs beszámolóját, amely áttekintést nyújtott az elvégzett munkáról, és bizalommal tekintünk a beszámolóban kitűzött távlat elé. A francia dolgozók nagy érdeklődéssel figyelik az életszínvonal emelkedését, a jólét és a kultúra felvirágzását, a demokrácia elmélyülését az önök országában. Ma, amikor az állami monopolkapitalizmus kiélezi az imperializmus minden ellentmondását, a szocializmus túlsúlyát még jobban aláhúzza az a nagy igyekezet, amellyel önök a gazdasági élet tökéletesebb megszervezésére törekednek, hogy lefektessék a jelen és a jövő szilárdabb, tudományosabb alapjait. A francia dolgozók jól tudják, hogy Csehszlovákia népe valóban szívügyének tartja a béke ügyét, mert meg akarja védeni vívmányait. A francia kommunisták, akik 1938-ban felsorakoztak a müncheni diktátum ellen, akik azt soha nem Ismerték el, ma is önök mellett állnak, amikor elítélik Nyugat-Németország revansista területi követeléseit és azt az igyekezetét, hogy atomfegyverekre tegyen szert. Hívei vagyunk a német néppel való testvéri barátságnak, de ez a barátság ellenpólusa a francia monopóliumok és a német konszernek kiegyezésének éppúgy, mint a Bundeswehrrel való szövetségnek. Ezért harcolunk annak érdekében, hogy Franciaország elismerje a Német Demokratikus Köztársaságot és a jelenlegi határokat. Támogatjuk az európai konferencia egybehívásának javaslatát és minden olyan tervezetet, amely az európai biztonság megszervezését célozza. Elítéljük, hogy Franciaország atomfegyvereket gyárt, mert ez lázas fegyverkezésre ösztönzi a német militaristákat és az atomfegyerek elterjesztését váltja ki. A világ erőviszonyainak megváltozása a szocializmus javára és az imperialisták közti ellentmondások kiéleződése olyan intézkedésekre késztették a francia kormányt, amelyeknek célja az országot mentesíteni az amerikai felügyelet alól és reálisabb nemzetközi együttműködést folytatni. De Gaulle tábornok ezért elhatározta, hogy Franciaország kilép az Északatlanti Tömb katonai szervezetéből. De Gaulle nemsokára hivatalosan meglátogatja a Szovjetuniót. Lényegesen javultak a gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok Franciaország és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, illetve Franciaország és a többi szocialista ország között. Az amerikai uralom ellen, az országunk nemzeti érdekeinek megfelelő politikáért harcolunk és ezzel összhangban támogatunk minden intézkedést, bármilyen is az indítéka. Ez további oka annak, hogy folytassuk küzdelmünket azoknak a baráti kötelékeknek a felújításáért, amelyek a második világháború idején és azt követően Franciaországot a Szovjetunióhoz fűzték. Ez indokolja továbbá Franciaország részvételét a leszerelési értekezleteken, a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló moszkvai egyezmény aláírásával kapcsolatos tárgyalásokon és a béke, illetve a leszerelés politikájának érvényesítéséért tartott konferenciákon. Franciaország belpolitikai helyzetét a néptömegeknek a monopóliumok ellen irányuló akcióinak fellendülése jellemzi. Május 17-én tanúi voltunk az 1958-ban és a személyi uralom bevezetése óta legnagyobb méretű harcnak. A munkások és a hivatalnokok milliói léptek sztrájkba követeléseikért. Párizsban és minden nagy városban hatalmas tüntetéseket rendeztek. A mai helyzetben a tömegek körében olyan politikát igyekszünk érvényesíteni, amely megfelel Franciaország munkásosztálya és népe jelenie- • gi, illetve jövőbeli érdekeinek. A munkásosztály egysége és a de(Folytatása az 5. oldalon.) " 1966. /