Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-03 / 151. szám, péntek

Pártjaink továbbra is vállvetve haladnak a forradalmi erők egységének zászlaja alatt Brezsnyev elvtárs beszéde a bratislavai dolgozók nagygyűlésén Amikor küldöttségünk Cseh­szlovákiába utazott a kommu­nista párt XIII. kongresszusá­ra, igen vágytunk ellátogatni az önök nagyszerű országába, örülünk, hogy e vágyunk meg­valósult és hogy Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Bra­tislavába látogathattunk és át­adhatjuk önöknek, e pompás város polgárainak, valamennyi szlovák dolgozónak a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a szovjet kommunistáknak, az egész szovjet népnek testvéri üdvöz­letét. Küldöttségünk nagy érdeklő­déssel vesz részt a csehszlovák kommunisták kongresszusán. A beszámoló, amelyet Antonín Novotný elvtárs, a CSKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra adott elő, valamint a kong­resszusi küldöttek beszédei széles áttekintést adnak a csehszlovák nép munkasikerei­ről. A kongresszus nagy és bonyolult feladatokat tűzött ki, amelyeket az ország a legkö­zelebbi években fog teljesíteni. Mi, mint közeli szomszédaik és barátaik örömmel látjuk, hogy a csehszlovák kommunisták né­pük erejére és alkotóképessé­geire támaszkodva biztos lép­tekkel vezetik az országot a szocializmus felé, megoldják az ország fejlesztéséből és az élet új követelményeiből adó­dó problémákat. A kongresszus kitűzi a szo­cialista gazdaság továbbfejlesz­tésének, a nép életszínvonala emelésének, a csehszlovák tár­sadalom demokratikus alapjai és eszmei egysége megszilár­dításának széles távlatait. Ked­ves barátaink! Önökkel együtt meg vagyunk gvőződve arról, hogy a CSKP XIII. kongresszu­sa jelentős szerepet játszik Csehszlovákia szocialista fejlő­désében. Ugyanakkor szeretném hang­súlyozni, hogy pártjuk kong­resszusa nemcsak Csehszlová­kia politikai életében fontos esemény. A kommunisták nem­zetközi szolidaritásának és fel­zárkózottságának igazi fóruma lett. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja nagy tekintélynek és tiszteletnek örvend a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban. A marxista—leninista ta­nokat a fejlett ipari országban folyó szocialista építés tapasz­talataival gazdagította. Ma minden ország kommunistái el­ismerik, hogv Csehszlovákia Kommunista Pártja valamennyi alapvető probléma tekintetében következetesen marxista—leni­nista álláspontot foglal el. A CSKP XIII. kongresszusa kifejezi a csehszlovák kommu­nisták akaratát, hogy határo­zottan és következetesen vé­delmezzék a kommunista világ­mozgalom fő irányvonalát és hogy az összes forradalmi erők egyesítésére törekedjenek a békéért és a szocializmusért, az imperializmus és a háború ellen vívott harcban. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a szocializmus és a kommunizmus építésének valamennyi elvi kérdésében, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlesztésé­nek és a szocialista országok együttműködésének problémái­ban teljes azonos nézetet val­lunk Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjával, mellyel vállvetve tettük meg a harcokkal és munkával teli hosszú utat. A szovjet kommunisták szilárdan hiszik, hogv pártjaink tovább­ra is vállvetve fognak halad­ni a proletár internacionaliz­mus, a dolgozók nemzetközi szolidaritása és valamennyi forradalmi erő egységének zászlaja alatt. Csehszlovákiai tartózkodá­sunk folyamán szemléletesen győződtünk meg arról, hogy országuk dolgozói milyen szé­leskörűen támogatják a cseh­szlovák kommunisták pártjá­nak marxista—leninista politi­káját. Ez meggyőzően bizonyít­ja a kommunista párt és a csehszlovák nép megbonthatat­lan egységét ez, biztos záloga annak, hogy a CSKP XIII. kongresszusának határozatai teljesülnek. Engedjék meg, kedves elv­társak, hogy önöknek és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság valamennyi dolgozójának nagy sikereket kívánjak a párt­kongresszus által kitűzött alko­tó program teljesítésében, új győzelmeket és sikereket kí­vánjak a szocialista országépí­tésben. Elvtársak! Küldöttségünk tagjai már nemegyszer jártak Szlovákiá­ban. Minden alkalommal, ahányszor önökhöz látogatunk, örömteli izgalmat érzünk, mint amikor az ember régi, kedves barátaival találkozik. Szlovákiát a dicső harcos hagyományok és a nagy alkotó sikerek országaként ismerjük. A háború alatt az önök orszá­gában, Szlovákiában vettem részt Csehszlovákiának a hit­leristáktól való felszabadításért vívott harcokban. Láttuk ak­kor, hogy a fasiszta megszál­lók ellen az ország egész la­kossága felkelt. A szovjet had­sereg egységeivel egy síkban harcolt a Svoboda tábornok parancsnoksága alatt álló di­cső csehszlovák hadtest. Ugyan­akkor az országban egy pilla­natig sem szünetelt a harcosok tízezreinek — partizánoknak, illegális dolgozóknak és a ret­tenthetetlen hazafiak tízezrei­nek harca, akiket a harci él­csapat — a kommunista párt vezetett. A népeknek a fasiz­mus elleni harca történelmé­hen dicső oldalt írt be a Szlo­vák Nemzeti Felkelés, amely az önök országában lerakta a nemzeti demokratikus forrada­lom alapját. Láttuk, milyen rettenthetetle­nül és áldozatkészen, milyen gyűlölettel harcoltak a meg­szállók ellen a csehszlovák ha­zafiak hazájuk szabadságáért, láttuk, hogyan acélozódott meg a harcban a csehszlovák kom­munisták forradalmi jellege. A fasizmus elleni közös harcban kivívott örök dicsőségben szá­mos honfitársunk osztozik. A népek örök időkig tiszteletben tartják a fasiszta önkény ellen, a szabadságért, az életre való jogért vívott harc hőseinek tet­teit. A fasizmus elleni harcban népeink sok fiukat és lányukat elvesztették. Itt Szlovákiában számos szovjet állampolgár esett el. Szlovák földbe temet­ték el őket. A szovjet polgá­rok mélységesen hálásak önök­nek, kedves barátaink azért, hogy népük tiszteletben tart­ja az idegen megszállók ellen küzdő harcosok emlékét és gondosan ápolja azoknak a szovjet katonáknak síremlékeit, akik közös ügyünkért áldozták életüket. Ebben a szovjet és a cseh­szlovák nép megbonthatatlan szövetsége iránti hűség, a két nép barátsága és testvérisége megnyilvánulását látjuk. Több mint két évtized telt el azóta, hogy Csehszlovákia te­rületén véget ért a háború. Az elmúlt időszakban nagy válto­zások mentek végbe az önök országában, különösen itt Szlo­vákiában. Büszkeség tölti el szívünket látva, hogyan épül­nek évről évre Szlovákia terü­letén az új üzemek és lakóhá­zak, hogyan virágzik országuk, büszkék vagyunk munkasike­reikre, hiszen ez a legszebb emlékmű azoknak, akik életü­ket áldozták a szocializmusért. A CSKP XIII. kongresszusán és Szlovákia Kommunista Párt­jának nemrég lezajlott kong­resszusán Szlovákia gazdasági, tudományos és kulturális élete gyors fejlődésének számos pél­dáját említették. Beszéltek ar­ról is, hogy a szocialista épí­tés éveiben egy szakképzett munkásosztály nőtt itt fel, a parasztság pedig határozottan lépett rá a közös gazdálkodás útjára és kialakult a mérnö­kök, technikusok, mezőgazda­sági szakemberek, a közép- és főiskolák, az irodalom és a mű­vészet dolgozóinak nagy hadse­rege. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a szlo­vák nép testvéri egységben a cseh néppel és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vala­mennyi nemzetiségével átalakí­totta az állam keleti részét — Szlovákiát. Elegendő megemlí­teni azt, hogy Szlovákia ipari termelésének színvonala a há­ború előtti színvonalnak csak­nem 15-szörösére emelkedett és elérte az egész burzsoá Csehszlovákia ipari termelésé­nek terjedelmét. Megváltozott a szlovák falu és a kollektív munka alapján egyre sikere­sebben fejlődik a mezőgazda­sági termelés. Számunkra, szovjet állampol­gárok számára közelálló és ért­hető a kommunista pártnak és a csehszlovák kormánynak gon­doskodása Szlovákia gazdasá­gáról és kulturális felvirágoz­tatásáról. Saját tapasztalatunk­ból tudjuk, hogy csupán a le­nini nemzetiségi politika biz­tosíthatja mind az egyes terü­letek, mind pedig az egész or­szág sikeres fejlődését. A ka­pitalizmus és a cári rend­szer szétforgácsolni igyekezett Oroszországban élő nemzetein­ket és egymás ellen uszítani őket. Ezért Lenin, aki a világ első munkás-paraszt államá­nak kormánykerekénél állt, va­lamint egész pártunk az Októ­beri Forradalom győzelme óta mindenekelőtt a nemzetek gaz­dasági és kulturális egyenlőt­lensége felszámolására, vala­mennyi nemzetnek és nemzeti­ségnek az egységes szocialis­ta államban való egyenjogú fejlődése biztosítására töreke­dett. E politika eredményeit az egész világ ismeri. Csak né­hány példát sorolok fel. A szovjet hatalom éveiben Lett­ország ipari termelésének tér­fogata 17-szeresére, Litvániáé 18-szorosára növekedett. Azer­bajdzsánban ma ötszörte több villamos energiát termelnek, mint az egész Oroszországban a forradalom előtt. A Tatár ASZSZK, a cári Oroszországnak ez az egykori peremterülete a kőolajfejtés és feldolgozás je­lentős központja lett. Tavaly itt 80 millió tonna kőolajat jö­vesztettek. Nem kevésbé fontos változá­sok következtek be a szovjet nemzetiségek kultúrájának fej­lődésében, a nemzeti káderek előkészítésének rendszerében. A szocialista munka hősei, az űrrepülők, a Szovjetunió nem­zeti művészei és a Lenin-díja­sok között számos olyan nem­zet képviselőjének nevét lát­juk, amelyeknek a szamoder­zsáviák és a kapitalizmus fel­tételei között saját irodalmuk sem volt. Sok nemzetből álló államunk valamennyi nemzeté­nek életfeltételet fokozatosan kiegyenlítődnek. A lenini tanítás a különféle népek közeledéséről, kölcsönös bizalmáról és testvéri barátsá­gáról a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja, Csehszlovákia Kom­munista Pártja és a többi mar­xista—leninista párt számára világító iránytű nemcsak az országon belüli nemzetiségi kérdések megoldásában, hanem a szocialista országok népei közötti kölcsönös kapcsolatok jellegének meghatározásában is. A proletár internacionaliz­must tartjuk valamennyi szo­cialista állam és az egész szo­cialista világrendszer kommu­nista ideológiája és forradalmi politikája legfontosabb részé­nek. A marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus oszt­hatatlan. A tudományos kommunizmus a munkásosztály felszabadító harca internacionális tapasz­talatainak általánosításaként jött létre és fejlődött. Ezért a kommunista mozgalom fő jel­szava a dicső felhívás lett: „Világ proletárjai és elnyomott nemzetek egyesüljetek!" E jel­szó Iránti hűség volt és marad az igazi forradalmiság, a mar­xizmus—leninizmus iránti iga­zi hűség legfontosabb kritériu­ma. A proletariátus forradalmi harcának gyakorlata mutatja, hogy a világ munkásosztályá­nak és nemzeti osztagainak minden nagy győzelmét a nem­zetközi proletariátus szolidari­tása alapján érték el. A forra­dalmi erők sikertelenségének oka rendszerint a szeparatiz­mus, nacionalizmus és a mar­xizmus—leninizmustól idegen irányzatok hatására a felsza­badító erők szétforgácsoltsága volt. A forradalmi mozgalom tör­ténete ezt számos példával bi­zonyítja. Vegyük például or­szágunkat. Ismeretes, hogy Oroszország nemzeteinek és nemzetiségei dolgozóinak a le­nini bolsevik párt köré való csoportosulása nagymértékben hozzájárult az Októberi Szocia­lista Forraadlom győzelméhez. Ismeretes az is, hogy a pol­gárháború éveiben az ellenfor­radalom ellen folytatott harc­ban jelentős támasza volt a szovjet hatalomnak az Orosz­országban élő nemzetiségi dol­gozók forradalmi szolidaritása és a nemzetközi munkásosztály részéről nyújtott támogatás. A Szovjetunió nemzeteinek meg­bonthatatlan egysége az összes fasisztaellenes erők egyesülése — melynek magva a nemzet­közi munkásosztály volt — lé­nyeges szerepet töltött be a második világháború éveiben a fasizmus elleni harc győzel­mes kimenetelében. Jelenleg rendkívüli jelentő­ségű a szocialista országok kommunista és munkáspártjai­nak akcióegysége. Most, ami­kor a szocializmus a világ egyharmadában győzedelmes­kedett és sok embsr számára valósággá vált, a kommunista eszméket a nemzetek aszerint értékelik, hogyan dolgozunk, milyen kapcsolatok alakulnak ki a szocialista országok kö­zött. A különböző országok impe­rialista körei arra irányuló tö­rekvéseikben, hogy megtartsák pozícióikat és visszaverjék a forradalmi erőket — az anti­kommunizmus pozícióján igyek­szenek egyesíteni erőiket és ugyanakkor a szocialista világ­rendszer országai között el akarják hinteni az ellenséges­kedés és a bizalmatlanság magvát. Az imperialista politikusok kedvelt módszerei közé tarto­zik az, hogy az országok kö­zötti ellentétekre támaszkod­nak. Amikor V. I. Lenin az első szocialista állam létrehozásá­nak nemzetközi jelentőségét hangsúlyozta. figyelmeztetett arra, hogy 1917 után a világon semmilyen jelenséget nem fog­hatnak fel helyesen, ha nem veszik alapul Szovjet Oroszor­szágot, mely a közös szocialis­ta hazát képviseli. Korszakunkban, a forradalmi viharok korszakában, amikor az 1917. októberi imperialista láncolat megszakadása tovább tágul és mélyül az egyes eu­rópai és ázsiai országok forra­dalmi győzelmével, a kubai forradalommal, amikor össze­omlott az imperializmus gyar­mati rendszere s amikor ma­gasra tűztük a felszabadításl harc zászlaját a világ minden részében — az ilyen körülmé­nyek között a szocialista or­szágok első világtáborának megszilárdítása — mely a vi­lágon minden forradalmi és szabadságszerető erők őrzője — az összes marxista—leninista párt internacionalista köteles­sége. A Szovjetunió Kommunista Pártja legfontosabb tevékenysé­gek közé sorolja az internacio­nális kapcsolatok, testvéri ba­rátságok és az együttműködés megszilárdítását a szocialista országok között. Az élet orszá­gaink elé egyre nyomatékosab­ban kitűzi azt a feladatot, hogy fejlesszük és tökéletesítsük a nemzetközi szocialista munka­megosztást. Országaink külön­böző természeti gazdagsággal, különböző termelési lehetősé­gekkel rendelkeznek. A tarta­lékok kihasználása — melye­ket a kollektív munka hoz lét­re— az összes szocialista or­szágban és az egész szocialis­ta világrendszerben lehetővé teszi a feladatok sikeresebi) megoldását. A Szovjetunióban a kommu : nista társadalom építésének feladatai és a szocialista világ­rendszer fejlődése érdekei kö­zötti szilárd összefogás abban is megmutatkozott, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXIII. kongresszusa az ország fejlesztési tervének ki­dolgozásánál nemcsak az or­szág szükségleteit vette figye­lembe, hanem a nemzetközi szocialista munkamegosztás igé­nyeit is. A szovjet—csehszlovák kap­csolatok valóban példaképül szolgálhatnak a szocialista or­szágok közötti internacionalis­ta együttműködésnek. Ez az együttműködés — mely a szi­lárd barátságon és a teljes kölcsönös megértésen alapul — hasznára válik mind Cseh­szlovákia, mind a Szovjetunió népének, itt, Szlovákia terüle­tén, számos üzem és építkezés van, melyet a szovjet és a csehszlovák nép közös munká­ja hozott létre. Ilyen pf' ' .ul a kőolajvezetők, mely öszekap­csolja országainkat, Ilyen a Kelet-szlovákiai Vasmű, mely világviszonylatban is a legna^ gyobbak közé tartozik. A kő­olajvezeték, melyen keresztül szovjet kőolaj érkezik Cseh­Szlovákiába — a Barátság el­nevezést kapta. A Barátság Vasútvonala elnevezést kapta a széles nyomtávú vasútvonal, amelyen a csehszlovák kohók­ba szállítják a szovjet vasér­cet. Baráti Országaink közös munkájának ezen gyümölcse reálisan kifejezi a szovjet-­csehszlovák barátságot. Tudják, elvtársak, hogy a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti kölcsönös kereskedelem évről évre növekszik és hogy a mostani ötéves tervben már eléri a 10 milliárd rubelt, vagyis több mint 80 milliárd koronát? Országaink állami tervét megtárgyalták az egyes fontos ágazatokban és lényegé' ben megegyeztek a távlati gaz­dasági együttműködésben egé­szen a 80-as évekig. A nemré­gen aláírt műszaki-tudományos együttműködésről szóló egyez­mény a legközelebbi öt évre 800 probléma megoldását tűzte ki célul, éspedig a tudomány és technika különböző szaka­szairól. Szovjet és csehszlovák diákok és turistacsoportok nagyarányú cseréjét tervezzük. Országaink további közeledését szolgálja a vízum nélküli uta­zásokról aláírt egyezmény is. Országaink között bizonyára nem lenne ilyen szoros a kap­csolat, ha együttműködésünk nem támaszkodna a néptöme­gek aktív támogatására. Barát­ságunk ereje éppen abban van, hogy pártjaink internacionalis­ta politikáját népeink elismerik és támogatják. Szemléltető bizonyítéka en­nek a szovjet—csehszlovák ba­rátság mozgalma, mely több millió embert ölel fel. A szov­jet nép mélységes tiszteletét kelti fel a Csehszlovák—Szov­jet Baráti Szövetség nemes te­vékenysége. Szeretném kihasz­nálni ezt az alkalmat, hogy a szövetség Központi Bizottságá­nak, helyi és alapszervezeteí­nek, valamint aktivistáinak né­peink barátsága nevében jelen­tős sikereket kívánjak munká­jukban! A szovjet nép, a szovjet kommunisták nagyra becsülik a szovjet—csehszlovák barát­ságot. Továbbra is megtesznek mindent, hogy ezeket a baráti kapcsolatokat Csehszlovákiával országaink érdekei nevében a béke és a szocializmus győzel­mének nevében tovább szilár­dítsák. Csehszlovákia népe meggyőződhet arról, hogy a Szovjetunióban mindig és min­denkor megbízható és hű ba­rátra talál. Kedves Barátaim! Látogatásunk a vendégszere­tő Szlovákiában most rövid ideig tartott. Azonban e rövid idő alatt is számtalan érdekes emberrel találkoztunk és a ve (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents