Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-02 / 150. szám, csütörtök

Az angol tengerészek már harmadik hete sztrájkolnak. A csaknem 19 ezer tengerész sztrájkja következtében 641 hajó vesztegel az angol kikötőkben. Képünkön a londoni kikötő látható, mely megtelt veszteglő hajókkal. (CTK — UPI felvétele) Podgornij Kubáról és Vietnamról Habarovszk (ČTK) — Nyiko­laj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke tegnapi habarov­szki beszédében — amikor a habarovszki területnek átadta a Lenin-rendet — kijelentette, hogy az Egyesült Államok leg­utóbbi Kuba-ellenes akciói az amerikai imperialisták soroza­tos gaztetteinek további lánc­szeme. A Szovjetuniónak a te­rülete sérthetetlenségét védel­mező Kuba iránti kapcsolatai jól ismertek. Teljes mértékben Kuba oldalán állunk és ismé­telten kijelentjük, hogy támo­gatjuk népének hősi harcát. „Az amerikai agresszoroknak a hős vietnami nép ellen foly­tatott aljas háborúja felkelti a nemzetek felháborodását. A szovjet emberek teljes mérték­ben támogatják Vietnam népét a szabadságáért és független­ségéért folytatott igazságos harcában" — mondotta Pod­gornij. A Szovjetunió nemzetközi egyezményt javasol a kozmikus tér békés kutatására Nyikolaj Fedorenko, a Szov­jetunió állandó ENSZ-megbí­zottja New Yorkban sajtóérte­kezleten ismertette Gromiko külügyminiszternek az ENSZ főtitkárához intézett levelét. E levélben a szovjet kormány felhívja a közgyűlés közelgő 21. ülésszakát, hogy szenteljen kellő figyelmet egy olyan nemzetközi egyezmény megkö­tésének, amely rögzítené a Hold és a többi égitest kutatá­sával kapcsolatos állami tevé­kenység jogi elveit. A szovjet kormány úgy véli, hogy a Hold és a többi égitest kutatá­sát kizárólag a béke és a ha­ladás érdekében, az egész em­beriség javára szabad folytat­ni. Egyetlen államnak sincs jo­ga arra, hogy a világűrkutatás­ban elért vívmányait alapnak tekintse, bármilyen igények tá­masztására, például arra, hogy jogot formáljon a Hold és más égitestek birtoklására, vagy arra, hogy ezeket a vívmányo­kat más államok elleni tevé­kenységre használja fel. A levél emlékeztet arra, hogy a szovjet kormány már 1958-ban javasolta: kössenek nemzetközi egyezményt a koz­mikus térség kutatásában és békés használatában kialakí­tandó együttműködésről. (TASZSZ) TOVÁBBI KÉMET FOGTAK EL KUBÁBAN Havanna (CTK) — Kubában tegnapelőtt további amerikai kémet fogtak el. A kubai bel­ügyminisztérium közölte, hogy Jósé Ramón Valez Cabreras, a CIA amerikai kémszervezet BEFEJEZŐDTEK AZ INDONÉZ­MALAYSIAI TÁRGYALÁSOK Bangkok (CTK) — Malik in­donéz és Razzak malaysiai kül­ügyminiszter jóváhagyta a Thai­földi fővárosban folytatott tár­gyalásaikról kiadott közös nyi­latkozatot. A hétfőn kezdődött tanácskozások célja a két or­szág kapcsolatainak rendezése volt. Malik miniszter kijelentette, hogy Indonézia még nem von­ta vissza hivatalosan Malaysia­ellenes állásfoglalását. A nyilatkozat csupán megál­lapítja, hogy a tárgyaló felek határozatot fogadtak el a hely­zet rendezésére. Malik valószínűleg meghívja Razzakot Djakartába és foly­tatják tárgyalásaikat. központjának ügynöke azt a fel­adatot kapta, hogy a Pinar del Rio tartományban kapcsolato­kat teremtsen az ellenforradal­mi elemekkel és kiépítse a kémszervezeti hálózatot. A közlemény beszámol arról, hogy az ügynököt önműködő lőfegyverrel, revolverrel, fény­jelző-készülékkel és rádió adó­állomással látták el. A világ valamennyi részéről szolidaritási megnyilvánulások érkeznek Kubába. SENKINEK NINCS JOGA BEAVATKOZNI CIPRUS BELÜGYEIBE Nicosia (ČTK) — A ciprusi kormány e napokban Nicosiá­ban hivatalos tájékoztatót adott ki a ciprusi kérdésről. A tájékoztató utal Makariosz cip­rusi elnök nyilatkozatára, amely szerint sem Görögországnak, sem Törökországnak, sem pe­dig más országnak nincs joga beavatkozni Ciprus belügyeibe. Olyan megoldás, amely nem felel meg a ciprusi népnek, el­fogadhatatlan —, mondja a hi­vatalos jelentés. BUDAPESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Magyarországon is megkezdődnek a rádiós alvatanulási kísérletek VI. 2. 13 Amióta a Szovjetunióból és Csehszlovákiából hírt adtak a rádió segítségével történő éj­szakai nyelvtanulásról, Magyar­országon is igen nagy az ér­deklődés az új módszer iránt. Most a Magyar Honvédelmi Sportszövetség rádiósai hatá­rozták el, hogy megkezdik a kísérletet. Az adásokat ultrarövid hullá­mon sugározzák majd és három nyelvet tanítanak: oroszt, né­metet és angolt. A kísérlet előreláthatólag így zajlik majd le: A hangszórót a párna alatt helyezik el és azt közepes hangerőre állítják be, úgy, hogy ne zavarja az al­vást, de azért tisztán érthető legyen. Az adás 10 órakor kez­dődik, akkor kell tehát majd lefeküdnie annak, aki részt akar venni a tanfolyamon. Egy órán keresztül olyan zenét su­gároznak, amely a tapasztala­tok szerint altató hatással van. Negyvenperces szünet után kezdődik a tanulás. Negyven percig új Szavakat tanítanak, utána húsz perc szünet, majd újabb negyven percig ugyan­azoknak a szavaknak az ismét­lése, „bevésése" folyik maid. A kísérlet irányítói azt várják, hogy a résztvevők egy éjjel 30—40 idegen szót is megtanul­hatnak. v. p JÓKAI NAPOK 1966 Tapasztalatok, tanulságok Az idei Jókai-napok alkalmá­ból másodszor került sor - az énekkarok fesztiváljára. Az el­sőt négy évvel ezelőtt rendez­ték, Zselízen, ott érlelődött az elhatározás, hogy kóruskultú­ránk fejlődését segítve rend­szeressé teszik ezeket a talál­kozókat. Az elmúlt négy év alatt ugyan több helyütt ren­deztek dalostalálkozókat, erre az országos seregszemlére azonban inár nagyon nagy szükség volt. Nemcsak a meg­tett út felmérése szempontjá­ból, hanem azért is, hogy a kórusok újabb ösztönzést és szakmai segítséget kapjanak további munkájukhoz. Kultúránk szerves részét ké­pezi ma a zene, ezért őszintén örülünk minden sikernek, a kórusok fáradságot nem isme­rő lelkesedésének és ügyszere­tetének. A magyar muzsika nagy öregje, Kodály Zoltán mondta jónéhány évvel ezelőtt: „Ne legyen kultúra magyar­ság, és magyarság kultúra nél­kül . Ezek a szavak nemzeti­ségi életünkbe is bevilágíta­nak, természetes igénnyé te­szik a kultúra sokoldalú fej­lesztésének követelményét. Lé­tünket, életrevalóságunkat iga­zoljuk a legkisebb tettel Is, s éppen ezért féltő szeretettel kell azon munkálkodnunk, hogy a szocialista kultúra fé­nye mind erősebben világoljon. A zenei kultúra alapjait az iskolai zeneoktatás és az ének­kari mozgalom jelenti. Egyik a másiknak bármennyire is függvénye, zenekultúránk . el­képzelhetetlen az öntevékeny csoportok áldozatos munkája nélkül. Áldozatosnak mondtuk ezt a munkát, s teljes joggal. Mennyi lelkesedés, áldozat és lemondás kell ahhoz, hogy egy kórus eljuthasson odáig, ami­kor úgy érezheti, tett valamit a közös ügyért. Meghatódva láttuk az idei seregszemlén is azokat a kórustagokat, akik őszbe vegyült fejjel, hatvan, hetven év terhével a vállukon dicsérték a szép énekszó mú­zsáját. Ugyanakkor őszintén örültünk annak is, hogy a fia­talság egyre népesebb szám­ban akar és. mer apái örökébe lépni. Hétröi hétre, estéről es­tére szabad idejüket áldflzzák azért, hogy a Zenekultúra ön­zetlen és névtelen terjesztői szerepét vállalják. Háziasszo­nyok, családanyák, kétkezi munkások és értelmiségiek kö­zös munkájának eredményét dicsérte az énekkari fesztivál, s az ünnepi akadémián fel­csendült vastaps a közönség elismerését nyugtázta. Méltán és megérdemelten. Nem célunk, hogy a szakmai értékelés részleteibe bocsát­kozzunk, ezt a hivatott szak­emberek a kórusok bevonásá­val megtették. Azt azonban túlzás nélkül megállapíthatjuk, a kórusok érezhetően többít és jobbat adtak, mint koráb­ban tapasztalhattuk. Számbe­lileg ugyan nem volt népes a fesztivál (négy felnőtt vegyes­kar és két ifjúsági szerepelt), a fellépésekből azonban látni lehetett a megnövekedett igé­nyek kielégítésének szükség­szerű felismerését. A legkiforrottabb együttes benyomásával a rozsnyói ének­kar lepett meg bennünket. A több mint százéves múltra visszatekintő együttes eddig is jó hírnévnek örvendett, a lá­tottak azonban felülmúlták a várakozást. A műsor felépítése is változatos volt, s számaikat hatásosan és igényesen adták elő. Mikus Imre karmester szakmai igényessége és határo­zottsága kétségtelenül a siker útját munkálta. A nagymegye­jj vegyes kórus Ágh Tibor ve­zényletével mutatkozott be. Színesen, ízlésesen adták elő számaikat, s érezhetően olyan erő rejlik a kórusban, mely erényeivel a jövőben sem ma­rad adós. A Balkó István ve­zetésével szereplő egerszegi munkásdalárda és a Soós Kál­mán vezette deáki vegyeskar a kórus feltételeihez szabott műsorral lépett fel. Csak he­lyeselni tudjuk azt a szándé­kukat, ahogy a könnyebb da­raboktól a bonyolultabbakig keresik az utat. E téren az egerszegiek határozott előny­nyel indulnak, a fejlődés ked­vező lehetőségei azonban egy­aránt adott számukra. Az ifjú­sági kórusok közül a bratisla­vai Középiskola leánykara (Kulcsár Tibor vezényletével) kellemes színfoltja volt a fesz­tiválnak, s a nyitrai Pedagógiai Kar vegyeskara — Kopasz Ele­mér vezetésével — ugyancsak sikeresen szerepelt. Kívánatos volna, ha a fesztiválon szerep­lő kórusok példáját másutt is követnék, s a jövőben még több énekkar szereplésén ke­resztül alkothatnánk képet kó­rusmozgalmunk helyzetéről. A fesztiválról szólva említést kell tennünk a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Ének­karáról is. A Jókai-napokon vendégként szereplő együttes kiváló kvalitásai méltán nyer­ték el a közönség nagyrabe­csülését. Örömmel állapíthat­juk meg, hogy szemlátomást fejlődik ez az énekkar, s a kezdeti lelkesedés és erős aka­rat ma már művészi erővel és technikai biztonsággal is páro­sul. Az idei Jókai-napok egészé­ben jó tapasztalatokkal zárul­tak. A Népművelési Intézet, a rendezvény fő szervezője — a közönségszervezéstől elte­kintve — általában megbirkó­zott a feladatokkal. A jó ta­pasztalatokat mégis inkább az együttesekre értjük, s kevésbé az irányító szervek (CSEMA­DOK KB, Népművelési Intézet) együttműködésére. Sajnálattal kell ugyanis megállapítani, hogy a rendezvény partnerei között „művi úton" megbom­lott az egyenrangúság egyen­súlyi állapota, s ez az egyik partner szerény visszahúzódá­sával járt, ami egyáltalán nem vált az átgondolt és alapos szervező munka előnyére. A se­regszemle szerencsére — a vá­rosi vezetők önzetlen támoga­tása jóvoltából is — nem látta ennek különösebben kárát, mégis azt kell mondanunk, az ilyen „csatározások" hosszú távon elviselhetetlenek. A kulturális munka tömege­ket követel, s nem, lehet csu­pán gazdasági szempontokra korlátozni. Inkább abban kel­lene vetélkedni, ki tud több segítséget nyújtani az ügynek. Bárhogy nézzük ugyanis a kér­dést, sem az „illetékesség" egyoldalú értelmezésével, sem a visszahúzódó szerénységgel nem érthetünk egyet. Másfél évtized tapasztalata bizonyítja, hogy kulturális népnevelő munkánkban a népművelési szervek mellett a CSEMADOK a munka dandárját végezte el. Ezt ma is így kell tudomásul venni, s örülni, hogy a kultúra ügyének önzetlen és áldozat­kész százai és ezrei nevelőd­tek ... S nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a kultúra-szervezés mindenna­pi aprómunkáján keresztül ve­zet az út a fesztiválok sike­réig! E felismerés mellőzése pillanatnyi rövidzárlatot kibír, huzamosabb „meghibásodás" azonban vétkes és bűnös lehet. Ezért csak az együtt, közösen végzett munka becsülete párt­ján állhatunk, amikor az ügy­ben véleményt mondunk. Ez lehet az elsőrendű cél, háttér­be szorítva minden kétes érté­kű „különvéleményt". Ez — ér­zésünk szerint — nemcsak ha­gyománytisztelet, hanem nem­zetiségi létünk öntörvénvéből eredő férfias felelősség is. S bár az idei Jókai-napokon ily módon az örömbe üröm is vegvült, merjük remélni, hogy az érintettek a jövő Jókai-na­pok érdekében levonják a kel­lő tanulságot. FÓNOD ZOLTÁN AZ ÉNEKKARI FESZTIVÁLRÓL AHOGY A SZAKEMBER LÁTTA Az énekkari fesztivállal kap­csolatban s a kórusmozgalom jövőbeli feladatalt illetően né­hány kérdéssel fordultunk a szakemberekhez, a fesztivál bírálóbizottságának 'néhány tagjához. Az alábbi kérdések­re kértünk választ: 1. Hogy értékeli az énekkari fesztivált? 2. A műsorpolitikával kapcso­latos észrevétele? 3. A mostani tapasztalatok alap­ján miben látja a kórusmoz­galom legsürgetőbb felada tait? A válaszokat az alábbiakban közöljük: NÉMETH-SAMORINSKÝ IST­VÁN, zeneszerző, főiskolai ta­nár: ^ A seregszemle kiváló al­' • kaimat nyújt arra, hogy a kórusmozgalom helyzetét felmérjük: milyen állapotban van, ad-e reményt a folytatás­ra. Ezenkívül a kórusokra is buzdító hatással van, s szak­mai segítséget nyújt nekik. Ezeknek a feladatoknak a fesz­tivál eleget tett. n Örvendetesnek tartom, hogy a műsor nem egy­oldalú elgondolás alapján ala­kult kl, s a kórusok — sajá­tosságaiknak megfelelően — választottak a kórusirodalom razdag tárházából. 3. szervezése ösztönzőleg hat a kórusokra, ezért a fesz­tivál mellett ezt is szorgalmaz­ni kell. Gondoskodni kell ugyanakkor a vezetők, karna­gyok továbbnevelésének kérdé­séről, valamint a szakmai fel­ügyelet biztosításáról. JANDA IVÁN, tanár, karnagy: •t Helyesnek tartom, hogy • • csak a legjobb együtte­sek vesznek részt a fesztivá­lon. Ezért színvonalasabb is volt az idei, mint az első se­regszemle. Változatos műsorral sze­repeltek az együttesek. 0 A körzeti találkozók mel­lett javasolnám, hogy a Jókai-napokhoz hasonlóan (iro­dalmi színpadok, előadóművé­szet stb.) rendezzünk rendsze­resen országos énekkari feszti­válokat. Galánta lehetne sze­rintem a színhelye a Kodály Zoltán zenei napoknak. A kó­rusvezetők képzése mellett sür­gősnek találnám, hogy a hazai alkotók új .kórusműveket írja­nak összkórusra. LÉVAY ALADÁR, az SZNT művelődési osztályának dolgo­zója: 1 Kár, hogy csak hat ének­1 • kar szerepelt. Engem meglepett az a jó színvonal, melyet az együttesek képvisel­tek. 2 Örülök annak, hogy az • együttesek a „divatos" számok helyett a komoly érté­kek előadására vállalkoznak. Ä legjobbakat éneklik (Kodály, Bárdos), s a klasszikusoktól sem riadnak vissza. 3 A vezetőktől, karnagyok­• tói sok függ. Ezért a szakemberképzés kérdését he­lyezném első helyre. Ugyanak­kor fokozott figyelmet érde­mel az Ifjúság és a jó zenei adottságokkal rendelkezők ne­velése, bevonása a kórusok munkájába. VICZAY PÁL, a Magyar Ének­és Táncegyüttes igazgatója: 1 Nézetem szerint nagyra • • kell becsülnünk az éne­kesek és együttesek odaadását. Az akció lebonyolításához több szervezőre s nagyobb szakmai segítségre lett volna szükség. O Egészében jónak mond­ható, eléggé változatos. Xz egyes műfajok előadásával azonban nem lehetünk elége­dettek. Hangzásbei ileg nem tudnak a kórusok kellő különb­séget tenni pl. a népdalfeldol­gozások, a klasszikus 111. pre­klasszikus művek között. A jö­vőben törekedni kell a fino­mabb hangvételre. O A karmester-képzés a legsürgetőbb. A karve­zetők számára rendezett szak­mai találkozások is hasznosak volnának. (Fesztiválok alkal­mával, tanfolyamok stb.) A kó­kórusmozgalom megérdemli ezt a figyelmet! —dz—

Next

/
Thumbnails
Contents