Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)
1966-06-02 / 150. szám, csütörtök
Az angol tengerészek már harmadik hete sztrájkolnak. A csaknem 19 ezer tengerész sztrájkja következtében 641 hajó vesztegel az angol kikötőkben. Képünkön a londoni kikötő látható, mely megtelt veszteglő hajókkal. (CTK — UPI felvétele) Podgornij Kubáról és Vietnamról Habarovszk (ČTK) — Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnapi habarovszki beszédében — amikor a habarovszki területnek átadta a Lenin-rendet — kijelentette, hogy az Egyesült Államok legutóbbi Kuba-ellenes akciói az amerikai imperialisták sorozatos gaztetteinek további láncszeme. A Szovjetuniónak a területe sérthetetlenségét védelmező Kuba iránti kapcsolatai jól ismertek. Teljes mértékben Kuba oldalán állunk és ismételten kijelentjük, hogy támogatjuk népének hősi harcát. „Az amerikai agresszoroknak a hős vietnami nép ellen folytatott aljas háborúja felkelti a nemzetek felháborodását. A szovjet emberek teljes mértékben támogatják Vietnam népét a szabadságáért és függetlenségéért folytatott igazságos harcában" — mondotta Podgornij. A Szovjetunió nemzetközi egyezményt javasol a kozmikus tér békés kutatására Nyikolaj Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-megbízottja New Yorkban sajtóértekezleten ismertette Gromiko külügyminiszternek az ENSZ főtitkárához intézett levelét. E levélben a szovjet kormány felhívja a közgyűlés közelgő 21. ülésszakát, hogy szenteljen kellő figyelmet egy olyan nemzetközi egyezmény megkötésének, amely rögzítené a Hold és a többi égitest kutatásával kapcsolatos állami tevékenység jogi elveit. A szovjet kormány úgy véli, hogy a Hold és a többi égitest kutatását kizárólag a béke és a haladás érdekében, az egész emberiség javára szabad folytatni. Egyetlen államnak sincs joga arra, hogy a világűrkutatásban elért vívmányait alapnak tekintse, bármilyen igények támasztására, például arra, hogy jogot formáljon a Hold és más égitestek birtoklására, vagy arra, hogy ezeket a vívmányokat más államok elleni tevékenységre használja fel. A levél emlékeztet arra, hogy a szovjet kormány már 1958-ban javasolta: kössenek nemzetközi egyezményt a kozmikus térség kutatásában és békés használatában kialakítandó együttműködésről. (TASZSZ) TOVÁBBI KÉMET FOGTAK EL KUBÁBAN Havanna (CTK) — Kubában tegnapelőtt további amerikai kémet fogtak el. A kubai belügyminisztérium közölte, hogy Jósé Ramón Valez Cabreras, a CIA amerikai kémszervezet BEFEJEZŐDTEK AZ INDONÉZMALAYSIAI TÁRGYALÁSOK Bangkok (CTK) — Malik indonéz és Razzak malaysiai külügyminiszter jóváhagyta a Thaiföldi fővárosban folytatott tárgyalásaikról kiadott közös nyilatkozatot. A hétfőn kezdődött tanácskozások célja a két ország kapcsolatainak rendezése volt. Malik miniszter kijelentette, hogy Indonézia még nem vonta vissza hivatalosan Malaysiaellenes állásfoglalását. A nyilatkozat csupán megállapítja, hogy a tárgyaló felek határozatot fogadtak el a helyzet rendezésére. Malik valószínűleg meghívja Razzakot Djakartába és folytatják tárgyalásaikat. központjának ügynöke azt a feladatot kapta, hogy a Pinar del Rio tartományban kapcsolatokat teremtsen az ellenforradalmi elemekkel és kiépítse a kémszervezeti hálózatot. A közlemény beszámol arról, hogy az ügynököt önműködő lőfegyverrel, revolverrel, fényjelző-készülékkel és rádió adóállomással látták el. A világ valamennyi részéről szolidaritási megnyilvánulások érkeznek Kubába. SENKINEK NINCS JOGA BEAVATKOZNI CIPRUS BELÜGYEIBE Nicosia (ČTK) — A ciprusi kormány e napokban Nicosiában hivatalos tájékoztatót adott ki a ciprusi kérdésről. A tájékoztató utal Makariosz ciprusi elnök nyilatkozatára, amely szerint sem Görögországnak, sem Törökországnak, sem pedig más országnak nincs joga beavatkozni Ciprus belügyeibe. Olyan megoldás, amely nem felel meg a ciprusi népnek, elfogadhatatlan —, mondja a hivatalos jelentés. BUDAPESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Magyarországon is megkezdődnek a rádiós alvatanulási kísérletek VI. 2. 13 Amióta a Szovjetunióból és Csehszlovákiából hírt adtak a rádió segítségével történő éjszakai nyelvtanulásról, Magyarországon is igen nagy az érdeklődés az új módszer iránt. Most a Magyar Honvédelmi Sportszövetség rádiósai határozták el, hogy megkezdik a kísérletet. Az adásokat ultrarövid hullámon sugározzák majd és három nyelvet tanítanak: oroszt, németet és angolt. A kísérlet előreláthatólag így zajlik majd le: A hangszórót a párna alatt helyezik el és azt közepes hangerőre állítják be, úgy, hogy ne zavarja az alvást, de azért tisztán érthető legyen. Az adás 10 órakor kezdődik, akkor kell tehát majd lefeküdnie annak, aki részt akar venni a tanfolyamon. Egy órán keresztül olyan zenét sugároznak, amely a tapasztalatok szerint altató hatással van. Negyvenperces szünet után kezdődik a tanulás. Negyven percig új Szavakat tanítanak, utána húsz perc szünet, majd újabb negyven percig ugyanazoknak a szavaknak az ismétlése, „bevésése" folyik maid. A kísérlet irányítói azt várják, hogy a résztvevők egy éjjel 30—40 idegen szót is megtanulhatnak. v. p JÓKAI NAPOK 1966 Tapasztalatok, tanulságok Az idei Jókai-napok alkalmából másodszor került sor - az énekkarok fesztiváljára. Az elsőt négy évvel ezelőtt rendezték, Zselízen, ott érlelődött az elhatározás, hogy kóruskultúránk fejlődését segítve rendszeressé teszik ezeket a találkozókat. Az elmúlt négy év alatt ugyan több helyütt rendeztek dalostalálkozókat, erre az országos seregszemlére azonban inár nagyon nagy szükség volt. Nemcsak a megtett út felmérése szempontjából, hanem azért is, hogy a kórusok újabb ösztönzést és szakmai segítséget kapjanak további munkájukhoz. Kultúránk szerves részét képezi ma a zene, ezért őszintén örülünk minden sikernek, a kórusok fáradságot nem ismerő lelkesedésének és ügyszeretetének. A magyar muzsika nagy öregje, Kodály Zoltán mondta jónéhány évvel ezelőtt: „Ne legyen kultúra magyarság, és magyarság kultúra nélkül . Ezek a szavak nemzetiségi életünkbe is bevilágítanak, természetes igénnyé teszik a kultúra sokoldalú fejlesztésének követelményét. Létünket, életrevalóságunkat igazoljuk a legkisebb tettel Is, s éppen ezért féltő szeretettel kell azon munkálkodnunk, hogy a szocialista kultúra fénye mind erősebben világoljon. A zenei kultúra alapjait az iskolai zeneoktatás és az énekkari mozgalom jelenti. Egyik a másiknak bármennyire is függvénye, zenekultúránk . elképzelhetetlen az öntevékeny csoportok áldozatos munkája nélkül. Áldozatosnak mondtuk ezt a munkát, s teljes joggal. Mennyi lelkesedés, áldozat és lemondás kell ahhoz, hogy egy kórus eljuthasson odáig, amikor úgy érezheti, tett valamit a közös ügyért. Meghatódva láttuk az idei seregszemlén is azokat a kórustagokat, akik őszbe vegyült fejjel, hatvan, hetven év terhével a vállukon dicsérték a szép énekszó múzsáját. Ugyanakkor őszintén örültünk annak is, hogy a fiatalság egyre népesebb számban akar és. mer apái örökébe lépni. Hétröi hétre, estéről estére szabad idejüket áldflzzák azért, hogy a Zenekultúra önzetlen és névtelen terjesztői szerepét vállalják. Háziasszonyok, családanyák, kétkezi munkások és értelmiségiek közös munkájának eredményét dicsérte az énekkari fesztivál, s az ünnepi akadémián felcsendült vastaps a közönség elismerését nyugtázta. Méltán és megérdemelten. Nem célunk, hogy a szakmai értékelés részleteibe bocsátkozzunk, ezt a hivatott szakemberek a kórusok bevonásával megtették. Azt azonban túlzás nélkül megállapíthatjuk, a kórusok érezhetően többít és jobbat adtak, mint korábban tapasztalhattuk. Számbelileg ugyan nem volt népes a fesztivál (négy felnőtt vegyeskar és két ifjúsági szerepelt), a fellépésekből azonban látni lehetett a megnövekedett igények kielégítésének szükségszerű felismerését. A legkiforrottabb együttes benyomásával a rozsnyói énekkar lepett meg bennünket. A több mint százéves múltra visszatekintő együttes eddig is jó hírnévnek örvendett, a látottak azonban felülmúlták a várakozást. A műsor felépítése is változatos volt, s számaikat hatásosan és igényesen adták elő. Mikus Imre karmester szakmai igényessége és határozottsága kétségtelenül a siker útját munkálta. A nagymegyejj vegyes kórus Ágh Tibor vezényletével mutatkozott be. Színesen, ízlésesen adták elő számaikat, s érezhetően olyan erő rejlik a kórusban, mely erényeivel a jövőben sem marad adós. A Balkó István vezetésével szereplő egerszegi munkásdalárda és a Soós Kálmán vezette deáki vegyeskar a kórus feltételeihez szabott műsorral lépett fel. Csak helyeselni tudjuk azt a szándékukat, ahogy a könnyebb daraboktól a bonyolultabbakig keresik az utat. E téren az egerszegiek határozott előnynyel indulnak, a fejlődés kedvező lehetőségei azonban egyaránt adott számukra. Az ifjúsági kórusok közül a bratislavai Középiskola leánykara (Kulcsár Tibor vezényletével) kellemes színfoltja volt a fesztiválnak, s a nyitrai Pedagógiai Kar vegyeskara — Kopasz Elemér vezetésével — ugyancsak sikeresen szerepelt. Kívánatos volna, ha a fesztiválon szereplő kórusok példáját másutt is követnék, s a jövőben még több énekkar szereplésén keresztül alkothatnánk képet kórusmozgalmunk helyzetéről. A fesztiválról szólva említést kell tennünk a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkaráról is. A Jókai-napokon vendégként szereplő együttes kiváló kvalitásai méltán nyerték el a közönség nagyrabecsülését. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szemlátomást fejlődik ez az énekkar, s a kezdeti lelkesedés és erős akarat ma már művészi erővel és technikai biztonsággal is párosul. Az idei Jókai-napok egészében jó tapasztalatokkal zárultak. A Népművelési Intézet, a rendezvény fő szervezője — a közönségszervezéstől eltekintve — általában megbirkózott a feladatokkal. A jó tapasztalatokat mégis inkább az együttesekre értjük, s kevésbé az irányító szervek (CSEMADOK KB, Népművelési Intézet) együttműködésére. Sajnálattal kell ugyanis megállapítani, hogy a rendezvény partnerei között „művi úton" megbomlott az egyenrangúság egyensúlyi állapota, s ez az egyik partner szerény visszahúzódásával járt, ami egyáltalán nem vált az átgondolt és alapos szervező munka előnyére. A seregszemle szerencsére — a városi vezetők önzetlen támogatása jóvoltából is — nem látta ennek különösebben kárát, mégis azt kell mondanunk, az ilyen „csatározások" hosszú távon elviselhetetlenek. A kulturális munka tömegeket követel, s nem, lehet csupán gazdasági szempontokra korlátozni. Inkább abban kellene vetélkedni, ki tud több segítséget nyújtani az ügynek. Bárhogy nézzük ugyanis a kérdést, sem az „illetékesség" egyoldalú értelmezésével, sem a visszahúzódó szerénységgel nem érthetünk egyet. Másfél évtized tapasztalata bizonyítja, hogy kulturális népnevelő munkánkban a népművelési szervek mellett a CSEMADOK a munka dandárját végezte el. Ezt ma is így kell tudomásul venni, s örülni, hogy a kultúra ügyének önzetlen és áldozatkész százai és ezrei nevelődtek ... S nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a kultúra-szervezés mindennapi aprómunkáján keresztül vezet az út a fesztiválok sikeréig! E felismerés mellőzése pillanatnyi rövidzárlatot kibír, huzamosabb „meghibásodás" azonban vétkes és bűnös lehet. Ezért csak az együtt, közösen végzett munka becsülete pártján állhatunk, amikor az ügyben véleményt mondunk. Ez lehet az elsőrendű cél, háttérbe szorítva minden kétes értékű „különvéleményt". Ez — érzésünk szerint — nemcsak hagyománytisztelet, hanem nemzetiségi létünk öntörvénvéből eredő férfias felelősség is. S bár az idei Jókai-napokon ily módon az örömbe üröm is vegvült, merjük remélni, hogy az érintettek a jövő Jókai-napok érdekében levonják a kellő tanulságot. FÓNOD ZOLTÁN AZ ÉNEKKARI FESZTIVÁLRÓL AHOGY A SZAKEMBER LÁTTA Az énekkari fesztivállal kapcsolatban s a kórusmozgalom jövőbeli feladatalt illetően néhány kérdéssel fordultunk a szakemberekhez, a fesztivál bírálóbizottságának 'néhány tagjához. Az alábbi kérdésekre kértünk választ: 1. Hogy értékeli az énekkari fesztivált? 2. A műsorpolitikával kapcsolatos észrevétele? 3. A mostani tapasztalatok alapján miben látja a kórusmozgalom legsürgetőbb felada tait? A válaszokat az alábbiakban közöljük: NÉMETH-SAMORINSKÝ ISTVÁN, zeneszerző, főiskolai tanár: ^ A seregszemle kiváló al' • kaimat nyújt arra, hogy a kórusmozgalom helyzetét felmérjük: milyen állapotban van, ad-e reményt a folytatásra. Ezenkívül a kórusokra is buzdító hatással van, s szakmai segítséget nyújt nekik. Ezeknek a feladatoknak a fesztivál eleget tett. n Örvendetesnek tartom, hogy a műsor nem egyoldalú elgondolás alapján alakult kl, s a kórusok — sajátosságaiknak megfelelően — választottak a kórusirodalom razdag tárházából. 3. szervezése ösztönzőleg hat a kórusokra, ezért a fesztivál mellett ezt is szorgalmazni kell. Gondoskodni kell ugyanakkor a vezetők, karnagyok továbbnevelésének kérdéséről, valamint a szakmai felügyelet biztosításáról. JANDA IVÁN, tanár, karnagy: •t Helyesnek tartom, hogy • • csak a legjobb együttesek vesznek részt a fesztiválon. Ezért színvonalasabb is volt az idei, mint az első seregszemle. Változatos műsorral szerepeltek az együttesek. 0 A körzeti találkozók mellett javasolnám, hogy a Jókai-napokhoz hasonlóan (irodalmi színpadok, előadóművészet stb.) rendezzünk rendszeresen országos énekkari fesztiválokat. Galánta lehetne szerintem a színhelye a Kodály Zoltán zenei napoknak. A kórusvezetők képzése mellett sürgősnek találnám, hogy a hazai alkotók új .kórusműveket írjanak összkórusra. LÉVAY ALADÁR, az SZNT művelődési osztályának dolgozója: 1 Kár, hogy csak hat ének1 • kar szerepelt. Engem meglepett az a jó színvonal, melyet az együttesek képviseltek. 2 Örülök annak, hogy az • együttesek a „divatos" számok helyett a komoly értékek előadására vállalkoznak. Ä legjobbakat éneklik (Kodály, Bárdos), s a klasszikusoktól sem riadnak vissza. 3 A vezetőktől, karnagyok• tói sok függ. Ezért a szakemberképzés kérdését helyezném első helyre. Ugyanakkor fokozott figyelmet érdemel az Ifjúság és a jó zenei adottságokkal rendelkezők nevelése, bevonása a kórusok munkájába. VICZAY PÁL, a Magyar Énekés Táncegyüttes igazgatója: 1 Nézetem szerint nagyra • • kell becsülnünk az énekesek és együttesek odaadását. Az akció lebonyolításához több szervezőre s nagyobb szakmai segítségre lett volna szükség. O Egészében jónak mondható, eléggé változatos. Xz egyes műfajok előadásával azonban nem lehetünk elégedettek. Hangzásbei ileg nem tudnak a kórusok kellő különbséget tenni pl. a népdalfeldolgozások, a klasszikus 111. preklasszikus művek között. A jövőben törekedni kell a finomabb hangvételre. O A karmester-képzés a legsürgetőbb. A karvezetők számára rendezett szakmai találkozások is hasznosak volnának. (Fesztiválok alkalmával, tanfolyamok stb.) A kókórusmozgalom megérdemli ezt a figyelmet! —dz—