Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-02 / 150. szám, csütörtök

Vita Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusán (Folytatás a 7. oldalról.) teleket teremtettünk a hektárhozamok állandó növekedésére, a munkatermelékenység emelkedésére, valamint a költségek és a veszteség állandó csökkenésére. Mindez rendkívül hatékony és jövedelmező termékké tette a cukorrépát, amely nemhogy nem Jár veszteséggel, hanem kedvezően befolyásolja a mezőgazdasági üzemek pénzügyi gazdálkodását. Például a slatinai Február 25. egységes földművesszövetkezetben az utóbbi három évben egy mázsa cukorrépa átlagos termelési költsége 16,15 korona volt 354 mázsás átlaghozam mellett. A cukorrépa hektáronként 998 korona tiszta jövedelmet hozott. A felmutatható gazdasági hatékonyság következtében ez a szövetkezet a cukorrépa vetésterületét 212 hektárról 1962-ben 275 hektárra, majd 1965-ben és az idén 300 hektárra növelte. Miután a cukorrépa-problémát összefüggéseiben oldottuk meg, a járásban nincsenek nehézségeink a cukorrépa vetésterületének biztosításával. Ha öszszehasonlítjuk három év cukorrépatermését — az 1960—1962 és az 1963— 65-ös éveket — az utóbbi három esztendőben 25 százalékkal több cukorrépát adtunk el a cukorgyáraknak. A cukorrépa kedvezően befolyásolja mezőgazdasági vállalatainkban az állattenyésztés hasznosságát ls. Járásunk 1965-ben egy hektár mezőgazdásági területről 170 kg húst, 800 liter tejet és 493 tcjást adott el. Nem véletlen, hogy a répatermelő szövetkezetekben 100 hektár mezőgazdasági területre 100 darab szarvasmarhát tartanak. Miután a cukorrépa ilyen nagy jelentőségű az állattenyésztésben, az idén kibővítettük a jičlni mozgalmat a rapotíni állattenyésztési kutatóintézet tapasztalatának alkalmazásával, mégpedig a szarvasmarhák félig szintetikus és szintetikus takarmányozásával. A gazdasági rendszer intézetének segítségével a jičíni gazdaság keretében szakosított mintaüzem létesül, ahol 1100 hektár termőföldön a termelést úgy szakosítják, hogy a cukorrépán kívül lényegében csak lucernát és gabonafélét termelnek. A növénytermesztésre rákapcsolva bővítik a szarvasmarha hizlalását és a fejőstehenek állományát a félig szintetikus és szintetikus takarmányozási módszerek alkalmazásával. Ez a szakosítás a nagyfokú gépesítés kihasználásával lehetővé teszi a dolgozók számának lényeges csökkentését és a munkatermelékenység mintegy háromszoros fokozásának elérését. Az a véleményünk, hogy erre a lehetőségre és a cukorrépa jelenlegi népgazdasági jelentőségére való tekintettel a komplex gépesítés problémája sokkal nagyobb figyelmet érdemelne, főleg gépgyártásunk részéről, amely egyelőre nem képes rugalmasan kielégíteni a mezőgazdasági vállalatok követelményeit a szükséges nagyobb teljesítményű és jobb minőségű gépekkel, beleértve a pótalkatrészeket ls. Ugyanakkor nem kellene sajnálnunk a devizaeszközöket sem a mezőgazdaság számára behozandó világszínvonalú műszaki újdonságoktól, s ezeket mielőbb be kellene állítani a termelésbe. Tapasztalataink itt is igazolják, hogy a komplex gépesítésre fordított eszközök megtérülnek mind a társadalomnak, mind a mezőgazdasági vállalatoknak. A Vegyipari Minisztérium is sokkal nagyobb gondot fordíthatna a műtrágyák minőségére és választékára. Nagyobb mennyiségű szemcsés műtrágyát biztosíthatna és megoldhatná a cukorrépa koptatott vetőmagja csomagolásának technológiáját. Nagyobb figyelmet kell szentelni az Agrolet szolgáltatás kibővítésének, mert bizonyos időszakban ez dönt a műtrágyázásról és a növényvédelemről. Véleményünk szerint a szolgáltatások eme formája megérdemli a nagyobb mérvű fejlesztést. A legnagyobb tartalékokat a munkaszervezésben és a gépesítés teljes kihasználásában látjuk, bár a mi járásunkban a kombájnok teljesítménye Idényenként meghaladta a 30 hektárt, a tapasztalatok mégis arról tanúskodnak, hogy zavartalan üzemeltetés mellett lényegesen nagyobb teljesítményre is képesek Pl. a Podchluml—

Dobrá Voda-i Egységes Földművesszövetkezetben egy nap leforgása alatt két betakarító kombájnnal 10 hektár cukorrépát sikerült felszedni és 10 munkaóra alatt 28 vagon cukorrépát és 43 vagon cukorrépalevelet gyűjtöttek öszsze és raktároztak el. Ebben az egységes földművesszövetkezetben azelőtt a hagvományos betakarításnál 1140 korona volt az összköltség, míg a komplex gépesítés alkalmazásával a betakarítás költsége 489 korona. A járási pártbizottság továbbra is až egyik legfontosabb kérdésnek tartja a gépesítő és irányító káderek nevelésének elmélyítését és szakképesítésének fokozását. Elvtársak, ha járásunkban a jiölnl mozgalom eredményeit vizsgáljuk az utóbbi három év tükrében, látjuk, hogy szemléltető példa ez, hogyan lehet pártosan hozzáállni a gazdasági feladatok teljesítéséhez, s a helyes munkamódszerek és munkaformák megfelelő alkalmazásával biztosítani az emberek nevelését, kezdeményezésük fejlesztését. A szerzett tapasztalatokból levonhatjuk az általános következtetést: ha a mezőgazdasági termelés irányításában nem érvényesülnek szubjektív nézetek és a szavak helyet áttérünk a tettekre, ha széles utat nyitunk a kezdeményezésnek, nem kell attól félnünk, hogy a mezőgazdaság nem nyújt sokkal nagyobb segítséget népgazdaságunk problémáinak megoldásában. Az állam politikai funkcióinak érvényesítésében a nemzeti bizottságok jelentős helyet foglalnak el JÁN LATNER elvtárs, a Chomutovi Járási Nemzeti Bizottság elnöke Mi, a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták megelégedéssel fogadtuk a párt Központi Bizottságának márciusi ülését, mely a nemzeti bizottságok problémáival foglalkozott és határozatot hozott a nemzeti bizottságok feladataival kapcsolatban. Az állami politikai funkciók érvényesítésében a nemzeti bizottságok jelentős helyet foglalnak el. A múltban — különféle központosított Intézkedések következtében — a nemzeti bizottságok ezen alapvető funkciója bizonyos mértékig gyengült. A kerületekben, járásokban és városokban nem foglalták el a megfelelő helyet a termelőerők széthelyezését illetően, sem pedig a terület proporcionális és komplex fejlesztését illetően. Annak ellenére, hogy a nemzeti bizottságok munkájában érvényesültek bizonyos önigazgatási elemek, vállalkozó tevékenységük — az érvényben lévő finanszírozási rendszer következtében — lényegében korlátozott volt. Megkapjuk tehát a szükséges teret a területek irányítására éppen úgy, mint az emberek kezdeményezésének és vállalkozó szellemük fejlesztésére. Annak ellenére, hogy a határozat aránylag rövid idő óta van érvényben, a gyakorlatban már bevált, . különösen az önálló vállalkozások fejlesztésében. Nálunk, a chomutovi járásban a nemzeti bizottságokat arra vezetjük, hogy jobban és intenzívebben kihasználják a különféle helyi forrásokat és bővítsék a közszolgáltatások hálózatát. Bizonyára helyes, hogy a nemzeti bizottságoknak maguknak kell fedezni a helyi szükségletek kielégítéséhez szükséges eszközök egy részét, éspedig saját tartalékaikból, forrásaikból. Ez az intézkedés nemcsak a gazdaságossághoz és a pénzeszközök hatékonyságához vezet, hanem általa növekszik a nemzeti bizottságok igazgatási funkciója. Dönteni fognak arról, hogyan használják fel a pénzügyi eszközöket s ezeket hogyan szerezzék meg a legkisebb befektetéssel. Ez következményeiben megmutatkozik a lakosság körében végzett tömegpolitikai munka fejlesztésében is. Vannak azonban bizonyos kétségeink, amit az elmúlt évek tapasztalatai keltettek bennünk. A nemzeti bizottságoknak pénzügyi biztonságra van szükségük — hosszabb időre, vagyis az egész ötéves tervre. Amennyiben ez a pénzügyi biztonság nem lesz meg, a vállalkozó szellem sem fog jelentősen megnyilvánulni. A központi szervek beleszólása a nemzeti bizottságok költségvetésébe odavezetne, hogy a nemzeti bizottságok nem támaszkodnak saját vállalkozó szellemükre s nem fejlesztik a lakosság kezdeményezését. Hogy a nemzeti bizottság képes az ilyen kezdeményezést jól megszervezni — rendkívüli feltételek közepette is, mint például a mi járásunk — bizonyítják azok a kötelezettségvállalások, melyeket lakosaink tettek a város és falu fejlesztésére. A járás lakossága tavaly például több mint 25 millió korona értéket hozott létre, s az idén ezt az összeget még túl akarjuk szárnyalni. A XII. kongresszus óta elért eredményeket legjobban tanúsítja az északcsehországi kerület. Oj energetikai művek létesültek, lényegesen növekedett a kőszéntermelés, új lakónegyedek, lényegében egész városok épülnek. A kerületfejlesztés középpontja egyre inkább áttolódik a kőszénmedence körzetébe, és Chomútov vidéke egyre inkább teljesíti a köztársaság energetikai bázisának funkcióját. Hasonló jelentőségű a népgazdaság szempontjából a fejlett kohóipari termelés, a csőgyártás, a nemesacélból készített gyártmányok, golyóscsapágyak, a kerámiai termékek nagy választéka stb. E terület termelőerőinek gyors ütemű fejlődése azonban számos negatív jelenséggel jár együtt a termelés más ágazatait és az emberek életfeltételeit Illetően. Nagy aránytalanságok mutatkoznak egyrészt a tüzelőanyag, energetikai bázis és a mezőgazdasági termelés fejlődése között, másrészt az ipari termelés növekedése és a lakosságnak a városba özönlése között. Ismert tény, hogy a polgári építkezéseket nem végezzük komplex módon, s ez olyan helyzetet idéz elő, hogy az észak-csehországi kerület ezen sűrűn betelepült része a lakosság számára megszűnik vonzóvá lenni. Állandóan romlik a helyzet a mezőgazdasági munkaerők terén, pedig itt a föld igen termékeny, és még tízhúsz évig is intenziven kell gazdálkodni. A járásban tovább csökken a mezőgazdasági dolgozók száma. 1960-ban a mezőgazdasági üzemekben még több mint hét és fél ezer ember dolgozott, ám öt év alatt ez a szám egyharmadával csökkent. Komoly problémák adódnak a növénytermesztés biztosítása- terén, különösen a kétkezi munkát igénylő ipari növények biztosítása terén. Tavaly a mezőgazdasági üzemek a kapásnövénveknek csak 64 százalékát takarították be. Az említett feltételek közepette is teljesítjük termelési feladatainkat a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági üzemeink tavaly teljesítették feladataikat a beadás terén, s több mint egymillió liter tejet adtak el terven felül. Magasan túlteljesítették a gabona-, a húsés tojás eladás tervét. Erről tanúskodik az a tény is, hogy az országos értékelésben földműveseink a legjobbak között foglalnak helyet. Foglalkozunk a hegyvidékeken folytatott gazdálkodás problémáival és kihasználjuk a kedvező feltételeket a gyümölcstermesztés fejlesztésére. Járásunk problématikája igen bonyolult. Nem várunk azonban arra, hogy központilag oldják meg őket. Az ismert országos elgondolásoknak megfelelően kidolgoztuk a járás betelepítésének távlati tervét. A Központi Bizottság határozata, mely kitűzi a nemzeti bizottságok feladatait a szocialista társadalomban, állami politikai-igazgatási szerv funkciót biztosítja a nemzeti bizottságoknak és megteremti a feltételeket arra, hogy a járás területén befolyásolják a termelés fejlesztését és az egész életet. Teret ad a vállalkozó szellem és a kezdeményezés fejlesztésének. Tudatában vagyunk annak, hogy Itt elsősorban a felelősségről van szó. 1967 elején a nemzeti bizottság hatáskörébe és jogkörébe tartozó valamennyi intézkedésnek teljes egészben életbe kell lépnie. Meggyőződésünk, hogy a határozatokat a kormány szervei is teljes egészében megvalósítják. A szövetkezeti fiatalok dicsérete BOHUMIL BAREŠ elvtárs. a božeticei EFSZ elnöke (dél-csehországi kerület) A mezőgazdaságnak — véleményünk szerint — a jelenlegi időszakban rendkívül nagy a jelentősége, különösen a fiatalok megnyerése és nevelése szempontjából a mezőgazdasági szakmára. A múltban és jelenleg is azon szövetkezetek közé tartozunk, ahol a fiatalokból nincs hiány. És ez annak köszönhető, hogy Idejében felfigyeltünk megnyerésükre. Ma már elmondhatjuk, hogy a pártszervezet, a nemzeti bízottság és a földművesszövetkezet vezetőségének türelmes és rendszeres munkája meghozta gyümölcsét. Gyakran találkozunk olyan állításokkal, hogy a fiatalok elvesztették érdeklődésüket a mezőgazdaság iránt, s hogy számukra a mezőgazdasági munka nem eléggé vonzó. Úgy gondolom, hogy a mi földművesszövetkezetünkben ez nincs így. Tapasztalatból tudjuk, hogy a fiatalok vonzódnak a mezőgazdasági termeléshez, s olyan a viszonyuk a szövetkezethez, mint amilyen feltételeket tudunk számukra teremteni. , 1957 óta az egész falu a szövetkezetben gazdálkodik. A pártszervezetben és a földművesszövetkezet vezetőségében már akkor mérlegeltük pénzügyi lehetőségeinket, amely ugyan nem volt nagy, de ennek ellenére 1958 után a szövetkezetben dolgozó fiataloknak bizonyos előnyöket biztosítottunk. Ogy gondolom, hogy — az egyes szövetkezetektől eltérően — jól cselekedtünk, amikor a termelési terven kívül kidolgoztuk a munkaerőszükséglet és a szakképzettség távlati tervét is. Még értékesebb az, hogy ez a terv nem maradt papíron, hanem évról évre teljesítjük. S nem arról volt szó, hogy pótoljuk a munkaerők természetes csökkenését, hanem ellenkezőleg, hogy az évek múlásával hogyan növekszik a szövetkezetbe érkező fiatalok szakmai igénye. Ez a szövetkezetnek és a fiataloknak is közös nézete. Egységes földművesszövetkezetünkben jelenleg 8 kitanult gépesítő, 3 mezőgazdasági mesteriskolát végzett fiatal, 4 középiskolában érettségizett és két főiskolásunk van. Három szakképzett javítónk van, s jelenleg is hét fiatal tanul különféle iskolákon, közülük egy a mezőgazdasági főiskolán. Nincs Igazuk azoknak a funkcionáriusoknak és szövetkezeti tagoknak, akik azt gondolják, hogy a fiatalok tanítására fordított pénz a szövetkezetnek nem térül meg. Tapasztalataink ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Szövetkezeteink fiataljai munkájukkal igazolják, hogy az agrotechnika, technológia és a gépek műszaki tulajdonságainak jő ismerése nélkül nem végezhetnek minőségi munkát, s nem érhetnek el jó eredményeket. Különösen kiváló eredményeket érnek el egyes szakképzett gépesítők. Ennek ellenére szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy a fiataloknak a mezőgazdaság számára való megnyerése terén a szülők és az iskola mellett nagy szerepet tölt be a közvélemény, amit a sajtó, rádió és televízió alakít kl. Ogy vélem, hogy — különösen a múltban — a rádióban, a televízióban s az egyes filmekben is eléggé negatívan beszéltek a falusi életről és a mezőgazdasági munkáról. Szövetkezetünkben az idén bevezettük a szilárd jutalmazást. Az első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jutalmazás ilyen formája fokozza a szővetkezetesek, különösen a fiatalok érdeklődését. Gyakran vagyunk tanúi szenvedélyes vitatkozásoknak a szövetkezeti és munkásifjúság között arról a kérdésről, ki keres többet, örülünk neki, hogy fiataljaink keresete földművesszövetkezetünkben nem alacsonyabb. Arról, hogy szövetkezetünkben a fiatalok elégedettek, meggyőződtünk a tél folyamán, amikor azoknak a fiataloknak, akik azt kérték, lehetővé tettük, hogy az iparban dolgozzanak. Nem akarom Itt gyáraink munkakörnyezetét ócsárolni. Évekkel ezelőtt én is ott dolgoztam, de örülök annak, hogy azok a fiatalok, akik az iparban dolgoztak, nem győzték kivárni a tavaszt, hogy visszatérhessenek munkájukhoz és életüket szorosan a szövetkezet életéhez fűzték. Távlatilag arra számltunk, hogy a lakásépítkezés terén leküzdjük az anyagi és a többi nehézségeket és sikerül további 12 lakásegységet felépítenünk a fiatal szövetkezetesek számára. Örülök annak, hogy földművesszövetkezetünkben nemcsak a szakképzett dolgozók száma növekszik, hanem közülük már sokan tagjelöltek és tagjai a pártnak, ami természetesen felfrissíti pártszervezetünket, mely a fiatalokra gyakorolt befolyását tovább bővíti. Meggyőződésünk, hogy a fiatalok jelenleg és a jövőben Is dönteni fognak az egyes mezőgazdasági üzemekben az eredményekről és a gazdálkodás színvonaláról. Az elegendő munkaerőnek köszönhetjük, hogy szövetkezetünk, a U ftt božeticei Csehszlovák—Szovjet Barátság Szövetkezet a plseki járásban a 1966. legjobb szövetkezetek közé tartozik. A különféle alapok jól dotáltak, azonban legnagyobbra azt az alapot becsüljük, melynek a neve: szövetkezeti fiatalok. 8