Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-21 / 169. szám, kedd

Folytatja útját a félelem elleni menet Belzani (Mississippi J (CTK) — A félelem elleni menet több mint 200 néger résztvevő­je vasárnap Belzoni városába érkezett, ahol mintegy ezer fő­nyi ünneplőbe öltözött néger fogadta őket. jacksonig, Mis­sissippi állam fővárosáig még több mint 100 km-nyi út áll a menet előtt. Belzoni városában ugyan nem történt incindens, de a tüntetők egyre gyakrab­ban találkoznak a faji gyűlölet megnyilvánulásával. James Meredith néger jogász, a félelem elleni menet kezde­ményezője New York-i lakásán gyógyul súlyos sebesüléséből. Vasárnap az NBC televíziós társaságnak adott interjújában kijelentette: „Amikor elindul­tam Memphisből Jacksonba, csak a bibliát vittem magam­mal. Most ha legközelebb Mis­sissippibe megyek, fegyvert is viszek. A jog és a rend fenn­tartása a kormány dolga. Ha azonban a kormány nem képes erre, a négereknek kell saját kezükbe venni sorsukat. Más lehetőség nincs." Összeült az indonéz ideiglenes népi tanácskozó gyűlés Katonai készültség Djakartában néhány A NATO-szervek áthelyezése a belga közvélemény Brüsszel (CTK) — A NATO európai főparancsnokságának Franciaországból Belgium te­rületére való áthelyezése jelen­leg a legvitatottabb probléma a belga közéletben. Naponta különféle vélemények hangza­nak el ezzel kapcsolatban, vi­ta folyik a parlamentben a po­litikai gyűléseken, a napisaj­tó hasábjain. A múlt heti parlamenti vita folyamán a két polgári kor­mánypárt, a Keresztényszociá­lis és a Liberális Párt a vára­kozásnak megfelelően világosan állást foglalt a NATO-szervek befogadása mellett. A harma­dik nagy pártban — a Belga Szocialista Pártban — megosz­lanak a nézetek. Spaak volt belga külügyminiszter, a NATO volt főtitkára védelmezi „az atlanti-gondolatot" és a NATO­szervek áthelyezését Belgium­ba. Ezzel szemben a párt ve­zetőinek ülésén és a parlamen­ti vitában is éles bírálat hang­zott el az Északatlanti Szövet­ség politikája ellen. A kisebb pártok, elsősorban a Belga Kommunista Párt ha­ERHARD BARZELLEL TÁRGYALT Bonn (CTK) — Reiner Bar-, zel, a CDU/CSU parlamenti cso­portjának elnöke, akinek a né­met kérdés megoldására New Yorkban tett javaslatai felhábo­rodást keltettek Bonnban, teg­nap kétórás megbeszélést foly- ­tátott Erharddal. A tanácskozá­son, amelyen Barzel fent emlí­tett javaslatait vitatták meg, részt vettek más bonni politiku­sok ls, köztük Strauss, a parla­menti csoport alelnöke. A ta­nácskozásról nem adtak ki hiva­talos közleményt. tározottan ellenzi a NATO-szer­vek befogadását. A politikai szempontok mel­lett egyre inkább előtérbe lép a kérdés gazdasági oldala. Becslések szerint ugyanis a NATO-szervek átköltöztetése mintegy 400 millió dollárba ke­rülne. E költség ugyan bizonyos kulcs szerint megoszlik az egyes NATO-államok között, a belga adófizetőket azonban az érdekli, mibe fog ez kerülni Belgiumnak. TOVÁBBI AMERIKAI EGYSÉGEKET KÜLDENEK EURÓPÁBA? Washington (CTK) — Az Egyesült Államok további kato­nai egységek küldését mérlege­li Európába a NATO-ból távozó francia egységek pótlására. Ez Harold Johnson tábornok az Egyesült Államok katonai fel­készültségét vizsgáló szenátusi albizottság előtt tett nyilatko­zatából tűnik ki. Symington demokrata párti szenátor ugyancsak az albizott­ság előtt kijelentette, hogy Nyugat-Németország nem tesz teljesen eleget a NATO-val szembeni kötelezettségeinek és megkérdezte erről Johnson tábornok véleményét. Johnson szerint Nyugat-Németországnak az első években nehézségei voltak a katonai szolgálattal, mivel a második világháború­val kapcsolatban a bűntudat túlságosan erős volt. Rámuta­tott arra, hogy a nyugatnéme­teknek most már ügy mint az amerikaiaknak száz százaléko­san kellene teljesíteniük köte­lezettségeiket és főként harci segédegysógeik és utánpótlási alakulataik létszámát kellene növelniük. Djakarta (CTK) — Az indo­néz tengerészgyalogság elit­alakulatai, harckocsik és pán­célautók szállták meg tegnap Djakarta utcáit abból az alkal­lomból, hogy az indonéz kong­resszus — az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés — küldöttei megkezdték tárgyalásaikat. A kongresszus feladata törvénye­síteni azt, hogy Indonéziában a végrehajtó hatalom a Suharto tábornok vezette tábornoki klikk kezébe ment át. A rend­kívüli biztonsági intézkedések­re állítólag azért volt szükség, hogy a kommunisták ne zavar­ják meg a kongresszus tárgya­lását. Megfigyelők véleménye szerint azonban a djakartai ut­cák katonai megszállásának fő oka az, hogy a haladó szellemű közvélemény, elsősorban a diá­kok és a kongresszusi küldöt­tek kedvét elvegye olyan ak­cióktól, amelyek nem volnának a tábornokok kedvére. Az egyik diákszervezet képviselője va­sárnap kijelentette, hogy a diá­kok készek a tárgyalást meg­hiúsítani, amennyiben az nem felel meg a nép érdekeinek. A djakartai rádió jelentése szerint a kongresszus a gazda­sági helyzetről, az indonéz— malaysiai kapcsolatok rendezé­séről és végül belpolitikai kér­désekről, elsősorban Suharto tábornok végrehajtó hatalmá­nak törvényesítéséről fog tár­gyalni. A Volksstimme leleplezése A nyugatnémet kémszolgálat és az osztrák hadsereg együttműködése Bécs (CTK) — A bécsi Volks­stimme június 19-én újabb do­kumentumot közölt arról, hogy az osztrák hadsereg vezető kö­reinek politikája veszélyezteti Ausztria függetlenségét, szuve­renitását és semlegességét. A a lap rámutat, hogy az osztrák és a nyugatnémet katonai kém­szolgálat között együttműködé­si és munkamegosztási egyez­mény áll fenn s az a gyakor­MCNAMARA ELNÖKJELÖLT? Csak 1968-ban lesznek az el­nöki választások az USA-ban, de ennek ellenére a politikai nehézségekkel kapcsolatban gyakran beszélnek az esetleges jelöltekről. A Demokrata Párt körei Róbert Kennedyt emle­getik, akinek esélyeit növelné a volt elnök közkedveltsége. A Köztársasági Párt hatéko­nyabban akar fellépni, mint 1960-ban. Jelöltként Nixont, Romney michigani kormányzót és az utóbbi időben McNamara hadügyminisztert emlegetik. A hadügyminiszter híre a vietna­mi háborúval kapcsolatban nem a legjobb. Hívei rámutat­nak a Montrealban tartott be­szédére, melyben eltért a kor­mány irányvonalától és azt mondotta, hogy a forradalma­kat és felkeléseket elsősorban a nyomor és éhség okozza. latban is teljes mértékben meg­valósul. A „szigorúan titkos" jelzés­sel és a 319 számmal megje­lölt dokumentum Ausztria, va­lamint a szomszédos csehszlo­vák és magyar határvidék tér­képét tartalmazza. A térképen fel van tüntetve az osztrák szövetségi hadsereg valamennyi kémkedésre szolgá­ló radar-állomása a csehszlo­vák és a magyar határ mentén. A térképből kitűnik, hogy az osztrák hadsereg hírszerző és felderítő csoportja a nyugat­német kémszolgálattal fennálló együttműködési egyezménye ke­retében kémtevékenységet vé­gez a csehszlovák határterüle­ten. Valamennyi kémanyagot ez­zel a térképpel együtt a mün­cheni kémközpontnak adták át. Mindenki előtt világos, hogy Ausztria ezáltal rendkívül ve­szélyes helyzetbe került. Az osztrák szövetségi hadse­regről folytatott parlamenti vi­tában ennek ellenére sem a hadügyminiszter, sem a képvi­selők nem foglaltak állást eb­ben a kérdésben. A katonai ve­zetők körében feszült a hangu­lat, és nem tagadhatják le a tényeket — írja a Volksstim­me. A hadügyminiszter és a kormány továbbra is hallgatni akar? Aki felelősséget érez Ausztriáért, annak fel kell lép­nie e veszélyes politika ellen, — állapítja meg a lap. MOSZKVÁBAN hétfőn aláír­ták az 1967—70. évekre szóló szovjet—koreai gazdasági és műszaki együttműködési, vala­mint kölcsönös árucsereforgal­mi egyezményt. (CTK) A SZOVJET—KANADAI 1958­ban aláírt kereskedelmi egyez­ményt június 20-án Moszkvá­ban további három évvel meg­hosszabbították. A jegyzőköny­vet Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Róbert Winters kanadai keres­kedelmi miniszter írta alá. (CTK) A KÍNAI PÁRT- ÉS KOR­MÁNYKÜLDÖTTSÉG, amelyet Csou En-laj, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak alelnöke, az Államtanács elnöke vezet, tegnap déleHtt Constantából az Oltenia kerü­letbe utazott. A küldöttség meglátogatta a craiovai vegyi­kombinátot és az Electropute­re elektrotechnikai üzemet. (CTK) AZ AFRIKAI, ázsiai és latin­amerikai népekkel való szoli­daritási bizottság végrehajtó titkársága vasárnap Havanná­ban felhívást tett közzé a Puer­to Rico-i és a dél-afrikai nép támogatására. A felhívás hang­súlyozza, hogy az USA Puerto Rico területét a latin-amerikai felszabadító mozgalom elleni katonai támaszponttá változtat­ta. (ČTK) URHO KEKKONEN finn el­nök tegnap reggel Helsinkiből 4-napos magánlátogatásra Nor­végiába utazott. (CTK) JOSEPH LUNS holland kül­ügyminiszter tegnap Rómában kétnapos tárgyalást kezdett Fanfani olasz külügyminiszter­rel. Tárgyalásaik fő napirendi pontja a NATO és a Közös Piac problémái. (CTK) K. KAMARADZS, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt el­nöke elhalasztotta a Szovjet­unióba és a kelet-európai or­szágokba tervezett látogatását. Június 21 helyett előrelátható­lag július végén vagy augusz­tus elején indul körútjára, melynek során Csehszlovákiá­ban is 3 napot tölt. (CTK) AZ AFRIKAI MALGAS UNIÚ (OCAMj miniszteri tanácsa hétfőn Tananarivében a szer­vezet 14 tagállama képviselői­nek részvételével megkezdte tanácskozását. A külügyminisz­terek megtárgyalják „a közös védelmet" érintő problémákat és „az afrikai felforgató tevé­kenység elJen! harc" kérdéseit, azaz az afrikai országok nem­zeti felszabadító mozgalma el­leni közös akcióikat. (CTK) G3 Dim czzj UHR-IDEHEN 1. GYÁSZLOBOGOK A BANYÁK FELETT Június 23-án kezdődik a Ruhr-vidéki bányászok általá­nos bérsztrájkja. Nem gyakori eset az ilyesmi a Ruhr-vidéken. 1870 óta csak két ízben hagyták abba a munkát a bányászok. Igen komoly tehát a helyzet, ha most, hosszú idő után is­mét ehhez a harci eszközhöz folyamodnak. A bányászok sza­vazással döntöttek a sztrájkról, és elhatározásukkal a Nyugat­német Szakszervezeti Szövetség vezetősége is egyetért. Már mintegy nyolc éve, hogy a Ruhr-vidéken felütötte fejét a válság, melyet egyes szociál­demokrata pártvezetők szerint J el lehetett volna kerülni. Saj­nos, a volt gazdaságügyi minisz­966 ter és mostan i kancellár poli­tikája nem igyekezett megolda­21. ni a problémát, hanem még ki­élezte a szénválságot. 3 A szociáldemokraták legutób­bi, Dortmundban megtartott kongresszusán Heinz Kühn, az SPD Észak-Rajna-Vesztfália tartományi elnöke megrázóan ecsetelte, mi megy végbe az utóbbi években a Ruhr-vidéken. Az ötmilliónyi lakosságú Ruhr-vidéken 1958-ban még kö­rülbelül 500 000-en dolgoztak a bányákban. Ezekből azonban 200 000-en (családtagokkal együtt 600 000-en) már elvesz­tették kenyerüket. A Német Szövetségi Köztár­saságban manapság még min­dig egymillió ember él a szén­ből, Heinz Kühnnek a kong­resszuson elhangzott szavait idézve: „viaskodik a fekete kí­sértettel, mert családfa megél­hetése állandóan veszélyben fo­rog". Az idén és jövőre a Ruhr­vidéken az évi széntermelés to­vábbi 32 millió tonnával csök­ken, és 41 tárnában már szüne­tel a munka. További 20 zárja még be kapuit, és újabb 90 000 bányászt foszt meg a megélhe­téstől. Ezt természetesen meg­érzik a lakosság egyéb rétegei ls, például a kiskereskedők és a kisiparosok. „Ebben a terem­ben, Vesztfália ipari metropo­lisának szívében — mondta a kongresszuson Heinz Kühn — magyarázat nélkül is mindenki átérzi a Ruhr-vidéki bányák fe­leli lengő, egész városrészek haldoklását hirdető gyászlobo­gók nyomasztó hatását." A Ruhrbergbau esseni válla­lati szövetségben dr. Plitzko sajtóelőadő a következőkről tá­jékoztat: „A Ruhr-vidéki bányák kőszéntermelése, mely 1956 ban elérte a 175 millió tonnát, ta­valy 108 millióra csökkent. A válság kezdetén a bányáknak csak 17 százalékában, 1965-ben azonban már 79, sőt helyenként 90 százalékában teljes volt a gé­pesítés. A Ruhr-vidéki szénbá­nyászat gépesítése élenjáró Eu­rópában. Azonban a műszaki fej­lesztés okozta a válságot. A vállalati szövetség egyik kiadványa szerint a súlyos hely­zet okozója az a megkülönböz­tetés, amelyben a német szén részesül a Közös Piacban. Több mint 15 évvel ezelőtt még igen keresett volt Európában a né­met szén. Ekkor szerződésben kötelezték a Német Szövetségi Köztársaságot arra, hogy sze­net szállítson a Montaunió or­szágaiba. A fogyasztó államo­kat azonban senki sem kötelez­te arra, hogy német szenet vá­sároljanak. Akkor talán még senki sem gondolt a nagy ver­senytársra. Azonban hamarosan Európában is megjelent az ame­rikai szén és kőolaj, amely az óriási szállítási költségek el­lenére is jóval olcsóbb a német szénnél. Eljutott Nyugat-Német­országba és a hagyományosan német szenet vásároló államok­ba (Olaszországba) is, kiszorí­totta a német szenet az európai piacról. Miért adhatja az Egyesült Ál­lamok ilyen olcsón a szenet? Azért, mert olcsó a termelése. Az amerikai bányász teljesít­ménye 10—15-ször nagyobb, mint a Ruhr-vidéki bányászé. Ez nemcsak a bányák teljes gé­pesítésének az eredménye, ha­nem azért ís lehetséges, mivel a szén 80 százalékát külszíni bá­nyákban fejtik. Az NSZK, amely ezelőtt köteles volt a szenét a Montanuniő országaiba szállí­tani, most képtelen eladni. A Montanuniő országaiban ku­tya sem törődik azzal, mi lesz a Ruhr-vidéki szénnel. A na­gyobb baj azonban az, hogy a német kormányt sem izgatja túlságosan e súlyos probléma. A szakszervezetek már akkor követelték a német szén védel­mére irányuló intézkedések fo­ganatosítását, amikor a válság első jelei mutatkoztak. Olyan energiapolitikát javasoltak, amellyel elejét lehetett volna venni az olcsó amerikai szállí­tásokkal előidézett válságnak. Nyugat-Németországban a szén­bányák azonban mind magán­kézben vannak, s nincs közös szénelosztó szervezet. Ez igen hátrányos a Ruhr-vidéki szén külföldi eladására. „A konszer­nek pedig ebben a kérdésben teljesen csődöt mondtak" — jegyezte meg a minap igen he­lyesen Arendt, a bányászszak­szervezetek elnöke, és helyén­valónak találta a szakszerveze-. tek követelését: Vegyék a szén­bányászatot mielőbb állami ke­zelésbe! KÖVETKEZIK: 2. PRÉMIUM A TÁRNÁK BE­ZÁRÁSÁÉRT Tárna Gelsenkirchen-Horst-ban. (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents