Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-18 / 166. szám, szombat

Világ proletárjai, e gyesüljetekf U J SZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK -NAPILAPJA Bratislava, 1966. június 18. SZOMBAT • XIX. évfolyam, 166. szám • Ara 50 fillér A CSKP XIII. kongresszusának határozata nagy lehelőségekei és távlatokat nyit ANTONÍN NOVOTNÝ elvtárs a Vysočany í ČKD üzem dolgozói ktizött Antonín Novotný elvtárs, a CSKP Központ fi Bizottságának első titkára, köztársaság gunk elnöke péntek délután a ČKD Vysočany- 1 üzemébe látogatott. Érdeklődéssel te-3 kintette meg az üzem egyes részlegeit, és 4öbb munkahelyen elbeszélgetett a dolgosókkal. A CSKP köírzeti bizottságának pártgyűlését az üzem feldíszített éttermében tartót H tók. Az üdvözlő beszéd után Novotný elvtárs lépett a mikrofonhoz, hogy beszámoljon a XIII. pártkongresszus tárgyalásairól, határozatairól és az azokkal kapcsolatos időszerű kérdésekről. Beszédét a jelenlevők helyeslésük jeléül többször tapsviharral szakították félbe. Ezután M. Macke, a prágai sütödék és malmok üzemének dolgozója, a XIII. párt-i kongresszus küldötte beszélt a kongresszus son szerzett benyomásairól. Ezt követően Novotný elvtárs válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A pártgyűlés a késő délutáni órákban ért véget. —km— Antonín N o v o t n ý elvtárs beszéde Elvtársak, a XIII. kongresszuson örömmel fogadtam el a Vysočany üzemek és a körzeti pártbizottság küldötteinek meghívását a mai gyűlésre. Köszönöm a meghívást, és önöknek, a gyűlés résztvevőinek, valamint Prága IX. körzete valamennyi kommunistájának a Központi Bizottság elvtársi üdvözletét tolmácsolom. Elvtársak, bizonyára figyelemmel kísérték a kongresszus tárgyalását. Ismerik a kongresszus előtt megjelent anyagokat, a beszámolót és a kongresszuson jóváhagyott dokumentumokat, ezért csupán a kongresszussal kapcsolatos néhány fű kérdés megvilágítására szorítkozom. Természetesen válaszolok további kérdéseikre is. Először néhány szőt szeretnék mondani arról, hogyan értékeli a Központi Bizottság a XIII. kongresszus lefolyását és eredményeit. Mint tudják, a kongresszus előkészítését azzal a tudattal kezdtük meg, hogy annak a XII. kongresszuson kitűzött fő feladatokhoz kell kapcsolódnia. Ez a kongresszus a párt történetében olyan kongresszusként íródott be, amely kitűzte a szocialista társadalom továbbfejlesztésének irányvonalát, amelyet az előző idószak folyamán hazánkban felépítettünk. A XIII. kongresszus jelentősége éppen abban van, hogy ennek az Irányvonalnak a szellemében, további konkrét lerögzítésével és az alapvető feladatok továbbfejlesztésével s elmélyítésével tág teret nyitott társadalmunkban a szocialista termelési viszonyok győzelme után törvényszerűen végbemenő folyamatnak. Ennek lényege a szocialista társadalom termelő erőinek sokoldalú fejlesztése a tudományos műszaki ismeretek érvényesítése alapján, s ezzel kapcsolatban a dolgozók — munkások, parasztok, a közszolgáltatási alkalmazottak, a műszaki és a tudományos értelmiség — műveltségének, szakképzettségének, alkotó erőinek növelése. Ide tartozik továbbá a gazdasági, az állami és társadalmi élet célszerű megszervezése. E folyamatnak a munka társadalmi termelékenységének növekedését, a nemzeti jövedelem gyarapodását és ugyanakkor a munka mennyiségével, minőségével és igényességével kapcsolatos anyagi érdekeltség maradéktalan érvényre (ntását kall eredményeznie. E folyamat eredményeitől függ a dolgozók életszínvonalának emelkedése. A . tudományos műszaki és gazdasági fejlesztés érdekében fel akarjuk használni mind saját, nagy lehetőségeinket, mind a többi szocialista országgal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott nemzetközi együttműködésünk fejlesztéséből adódó lehetőségeket. Ez az alapvető koncepció hatotta át a kongresszus előkészítését — a Központi Bizottság téziseit és a vitát, az évzáró gyűlések és pártkonlerenciák lefolyását, a sok-sok bizottság tevékenységét, amelyek segítették előkészíteni a XIII. kongresszus tárgyalásának alapját képező anyagokat. Ez a koncepció hatotta át a Központi Bizottság elnökségének és a Központi Bizottság plenáris üléseinek tárgyalásait. A XIII. kongresszus igen széles körű és mélyreható előkészítése volt ez, amelyben részt vett nemcsak az egész párt, hanem a széles közvélemény is: a Nemzeti Front politikai pártjai, a társadalmi szervezetek, az elméleti munkahelyek dolgozói slb. Ez további ismereteket nyújtott és azt eredményezte, hogy a kongreszszus elé sokoldalúan kidolgozott, hosszú időre érvényes dokumentumokat terjeszthettünk, amelyek tevékenységük alapját és egész szocialista társadalmunk további fejlődésének vezérfonalát képezik. A kongresszus nemcsak a szocialista társadalom továbbfejlesztésének alapvető irányait tárgyalta meg, hanem ugyanakkor külön határozatokban hangsúlyozta egyes kérdések jelentőségét és fontosságát. Amint tudják, külön határozatban emeltük ki a nemzeti bizottságok jelentőségét és küldetését szocialista társadalmunkban. Az ipar és a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerén kívül a nemzeti bizottságok tevékenységének új meghatározását, s ezzel kapcsolatban a szocialista demokrácia elmélyítését tartjuk egyik legfontosabb lépésnek a társadalmunk továbbfejlesztéséhez szükséges feltételek kialakításában. Hasonló értelme van a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozatnak is, mert a mezőgazdaságnak az ipar színvonalára történő emelése alapfeltétele annak, hogy egészségesen, harmonikusan fejlődjék gazdaságunk, emelkedjék az életszínvonal és szabad kezet nyerjünk a külkereskedelemben. A párt kulturális politikájáról szóló határozat a kulturális front időszerű problémáira reagálva világosan megfogalmazza a párt állásfoglalását és politikájának alapelveit. A nemzetközi kommunista mozgalommal kapcsolatos külön határozat jelentőségére még visszatérek. A XIII. kongresszus e széles körű előkészítésének helyességét teljes mértékben igazolta a kongresszus tárgyalása. A vitában a küldöttek — mégpedig nemcsak az előre kézhez kapott kongreszszusi anyagok alapján — tájékozottan szólhattak hozzá a megtárgyalt kérdésekhez, kifejtették nemcsak a saját nézeteiket, hanem a városok, járások és a kerületek üzemei, intézményei pártszervezeteinek és szerveinek kollektív nézeteit is. A XIII. kongresszust a párt XII. és XIII. kongresszusa közötti tevékenységének és az előző években folytatott politikájának egyértelmű értékelése, az előttünk álló problémák megértése, a szocialista társadalom jövőbeni továbbfejlesztése irányaival és céljaival való egyetértés jellemezte. A kongresszust továbbá a küldöttek magas fokú akUvitása és az a törekvésük jellemezte, hogy felszólalásukkal hozzájáruljanak a pártnak életünk valamennyi területén folytatott politikája megítéléséhez és megfogalmazásához. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a vitába 190 elvtárs és elvtársnő jelentkezett, akiknek csak egy része szólhatott tel abban az időben, amelyet a kongresszus napirendje a vitára fenntartott. A többiek írásban nyújtották be hozzászólásukat. Ez utóbbiak a XIII. kongresszus határozatainak kidolgozása szempontjából épp olyan jelentőséggel bírnak, mintha élő szóval mondták volna el. XIII. kongresszusunkon lehetővé tettük a jelenlevő külföldi kül döttségek felszólalását is. A 68 kommunista és munkáspárti küldöttség jelenléte — a tíz népi demokratikus és haladó párt küldöttségein kívül — kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy támogassuk a testvérpártok többségének a nemzetközi kommunista mozgalomban fennálló ellentétek leküzdésére, valamint a kommunista és a munkáspártok eszmei, politikai és akcióegységének megszilárdítására irányuló törekvését az imperializmus és az agresszív imperialista akciók e'" leni, a gyarmatosítás elleni harcban, a népek nemzeti szuverenitásáért és önállóságáért, a békéért és a szocializmus fejlődéséért vívott világküzdelemben. A kongresszus alatt számos megbeszélésre került sor az egyes küldöttségek között. Ezért XIII. kongresszusunkat a kommunista világmozgalom jelentős, nemzetközi akciójának kell tekinteni, melynek tárgyalása jelentékenyen hozzájárult a forradalmi mozgalom egységéhez. Amint záróbeszédemben már mondottam, a XIII. kongresszus emelvényéről újbél erőteljesen felhangzott a forradalmi munkásmozgalom nemzetközi erejének, a proletár nemzetköziség és a nemzetközi összefogás szellemének hangja. Pártunk XIII. kongresszusának ezt a fontos vonását és általában pártunk hozzájárulását a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításához, szilárd állásfoglalását a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom arcvonalán, az antiimperialista haladó erők frontján, nagyra értékelték a XIII. kongresszuson résztvevő testvérpártok képviselni. Világviszonylatban is széleskörűen értékelték kongresszusunk tárgyalásának nemzetközi politikai horderejét épp úgy, mint jelentőségét az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából. Ezen a téren XIII. kongressznsunk sikeresen kapcsolódott a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusához, amelynek lefolyása erőteljesen demonstrálta valamennyi résztvevő párt egységét a M közös kérdésekben. Az a szilárd és közös állásfoglalás, amelyet kongresszusunkon a kommunista és munkáspártok küldöttségei, valamint a nemzeti demokratikus és haladó pártok küldöttségei foglaltak el, főként két okból igen fontos. Elsősorban figyelmeztetést jelent az imperialista körök számára, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalom kettészakadására spekulálva széles körű támadásba lendültek a világhaladás ellen, s a forradalmi és szocialista erők gyengítésére törekednek. Az Amerikai Egyesült Államok dél-vietnami agressziója, a Vietnami Demokratikus Köztársaság (Folytatás a 2. oldalon) Szerelik a Kelet-szlovákiai Vasmű második nagyolvasztóját. (Bachan fel v é tele. J A Varsói Szerződés tagországai külügyminisztereinek tanácskozása Moszkva (ČTK) — Moszkvában tegnap -közleményt adtak ki a Varsói Szerződés tagországai külügyminisztereinek tanácskozásáról. A miniszterek az európai biztonság kérdéseiről és más, közös érdekű problémákról tárgyaltak. A moszkvai értekezlet szerves része volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete július elején kezdődő bukaresti tanácskozásainak. A moszkvai értekezletei! részt vett: Ivan Basev bolgár, Václav Dávid csehszlovák, Péter János magyar, Ottó Winzer NDK-beli külügyminiszter, Marian Naszkowski lengyel külügyminiszter-helyettes, Corneliu Manescu román és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A tanácskozás a barátság és h teljes kölcsönös megértés légkörében folyt le. VIETNAM Statárium Huéban A SZABADSÁGHARCOSOK SIKERES AKCIÓI • BÍRÓSAG ELÉ KERÜLNEK A FOGLYUL EJTETT AMERIKAI PILÓTÁK? • HÁZILAG KÉSZÜLT BOMBA ROBBANT SAIGONBAN • JOHNSON A VIETNAMI HÁBORÚ FOKOZÁSÁT SÜRGETI Salgan (CTK) — Tegnap a saigoni kormány Huéba, a buddhista mozgalom központjába újabb ejtőernyős zászlóaljat rendelt és kihirdette a statáriumot. A vietnami néphadsereg egységei közben folytatják sikeres akcióikat a dél-vietnami kormánycsapatok és az amerikaiak ellen. Tegnap a kora reggeli órákban elsüllyesztettek egy amerikai rohamcsónakot, amely észak-vietnami felségvizekre hatolt be. A VDK légvédelme az utóbbi két nap során négy amerikai gépet lőtt le. Az elmúlt 24 órában az amerikai légierő 90 ellenséges berepülést hajtott végre a demokratikus Vietnam felett. Egy saigoni amerikai szóvivő szerint ez a szám rekordot jelent a vietnami háborúban. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban egyre szélesedik az a mozgalom, amely követeli, hogy a foglyul ejtett amerikai pilótákat állítsák bíróság elé. Csütörtökön a vietnami ifjúság szervezetének gyűlésén határozatot fogadtak el, amely javaslatot terjeszt a kormány elé az amerikai pilóták bíróság útján történő felelősségrevonása ügyében. A gyűlés részvevői egyhangúlag jóváhagyták azt a levelet, amelyet Russel angol filozófusnak' juttatnak el és megköszönik javaslatát egy nemzetközi Itélőbíróság felállítására. Tegnap Saigonban a buddhista intézet háromnapos általános sztrájkra tett felhívást. A buddhisták folytatják kormányellenes tüntetéseiket és követelik a saigoni kormány lemondását. A város egyik negyedében házilag készült bomba robbant, amely 11 embert megsebesített, köztük 5 amerikait és 3 dél-koreait. A saigoni rendfenntartó egységek tegnap belelőttek a buddhista szerzetesek és diákok tüntető felvonulásába és mintegy 100 buddhista szerzetest becsuktak. Johnson elnök csütörtökön a késő esti órákban beszédet mondott a Fehér Házban. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok tovább kívánja folytatni a vietnami háborút, amíg „az agresszorok" — ahogy Johnson a Nemzeti Felszabadítás! Front katonáit nevezte — nem tudatosítják, hogy győzelmükre nincs kilátás. Az amerikai elnök igazolta, hogy az Egyesült Államok a jövőben is beavatkozik más országok belügyeibe, mert „a szabadságért harcol". Tüntetés Amszterdamban Willy Lages háborús bűnös szabadon bocsátása ellen. (CTK Zentralbild f el v J