Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-16 / 164. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek f UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. június 16. C S U T O R T OK • XIX. évfolyam, 164. szám • Ara 30 fillér A hitleristák gaztetteinek újabb bizonyítékai JINDŔICH KOTÁL BELÜGYMINISZTER-HELYETTES SAJTÓÉRTEKEZLETE (Tudósítónktól) — Jindŕich Kotál, a belügy­miniszter helyettese, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottságónak tagja a Li­toméricéa tegnap rendezett sajtóértekezleten részletesen tájékoztatta a hazai és a meghívott külföldi újságírókat a német fasiszták által |i litoméŕicei koncentrációs táborban elkövetett gaztettekről és a megszállt cseh határvidéken létesített hadiipari üzemekbe kényszermunkára hurcolt foglyok életéről. A sajtóértekezleten jelen voltak néhányan az említett koncentrációs tábor foglyai, illetve a Richard Werke rabmunkásai közül is. A sajtóértekezlet kisebb kiállítással volt egy­bekötve. A belügyminiszter helyettese tájékoztató be­fzámolója ntán válaszalt a jelenlevő újságírók kérdéseire, majd közölte, hogy az illetékes szer­vek jelenleg még átvizsgálják a litoméŕicei koncentrációs táborra s a föld alatti Richárd­művekre vonatkozó dokumentumokat és egyéb anyagot, melyeket később a Német Szövetségi Köztársaság illetékes szerveinek rendelkezésére bocsátanak. Az Antifasiszta Harcosok Szövetsége azzal a kéréssel tordult többek kőzött a jugoszláv és a francia antifasiszta szervezetekhez, hogy te­gyenek közzé felhívást a volt litoméŕicei foglyok felderítésére. Minden életben maradt szemtanú vallomása hozzájárulhat az igazság felderítésé­hez, és a még szabadon lévő háborús bűnösök méltó megbüntetéséhez. A Csehszlovákiai és a külföldi újságírók a csaknem 3 óráig tartó sajtóértekezlet után meg­tekintették a föld alatti gyár eddig feltárt he­lyiségeit és a volt Richard tábor krematóriumát. Jindŕich Kotál, a belügymi­niszter helyettese bevezetőül hangsúlyozta, a sajtóértekezlet rendkívüli jelentőségét kidom­borítja az a tény, hogy azon a helyen tartják, ahol a német fasiszták a második világhábo­rú idején sorozatosan borzal­mas bűncselekményeket követ­tek el. A litoméŕicei koncent­rációs táborban Európa csak­nem minden országából oda­hurcolt foglyok tízezreit kény­szerítették emberhez nem mél­tó életre, s rabszolgamunkára és ezért ezrével pusztultak el é haláltáborban. Az eddigi rendkívül bonyo­dalmas vizsgálat eredményei korántsem mutatnak rá mind­arra, ami e borzalmas koncent­rációs táborban lejátszódott. • TITOKZATOS ÜZEM 9 EZER RABSZOLGÁVAL Rövid időn belül üzemképes volt a Richard I., ahol gépko­csik, repülőgépmotorok és harckocsik különböző alkatré­szeit gyártották. Erről az Au­tounion cég „Elsabe AG." fedő­név alatt gondoskodott. 1944 elején megkezdődött a Richard II. építése is. E föld alatti gyárban a berlini Osram-cég szakembereinek vezetésével rö­videsen meg is indult a ter­melés. A Richard III. üzemegy­séget akkor még nem üzemel­tették, mert nem volt kiépítve. A fasiszta vezetőség kiválóan értett a legnagyobb fokú titok­tartás biztosításához. A föld alatti üzemben kényszermunkát végző foglyok és polgári alkal­mazottak csupán azt a munka­kört ismerték, ahol dolgoztak. A föld alatti üzemben mintegy 17 ezer ember, közülük kb. 3000 túlnyomórészt német pol­gári alkalmazott dolgozott. A többi rabszolga volt. 30 KILOMÉTERES BARLANGGYÄR A foglyok SS-legények fel­ügyelete alatt ásták, építették a föld alatti folyosókat, tárná­kat és munkacsarnokokat. A megtalált (1944. november 9-én készített) tervrajz szerint e föld alatti helyiségek hossza meghaladta a 30 kilométert. Va­lószínű azonban, hogy e helyi­ségek terjedelme még nagyobb volt, mert a fasiszta vezetőség bizonyos különösen titkos ren­deltetésű helyiségeket nem raj­zoltatott be a tervekbe. A Richard-Werke munkahe­lyeire 1944 első hónapjaiban hozták az első rabmunkásokat. Akkor a Terezínből odaszállí­tott foglyok közül éjjeli és nap­pali műszakban 500—1000 em­ber dolgozott. Jökl, a volt te­rezíni SS-parancsnok későbbi tanúvallomása szerint a fog­lyok két műszakban, éspedig reggel héttől esti tizennyolc óráig, illetve esti tizennyolc órától reggeli hét óráig dol­goztak. Naponta nem kaptak egyebet egy csajka vizenyős káposztalevesnél. 1944 tavaszán már a flossenburgi koncentrá­ciós tábor „fióküzemét" ren dezték be a fasiszták a litomé­ŕicei tűzérlaktanyában és a Richard-Werke rendszeresen onnét kapta a „munkaerőket". A táborban vezetett kartotókok szerint mintegy 12 000 foglyot tartottak nyilván. A kartoté­koknak azonban csupán egy ré­sze maradt meg és feltételez­ihetö, hogy a foglyok száma a 80 ezret is meghaladta, hiszen á második világháború vége felé csaknem 20 ezer fogoly yolt az említett koncentrációs táborban. A foglyok szűk hely­re összezsúfolva, embertelen körülmények között éltek, a volt laktanya termeiben egy­másfölött elhelyezett 6—8 priccsen feküdtek, nem mind­egyiknek volt takarója, silány rabruhájuk nem védte őket a hidegtől és alig kaptak valamit enni. Az egész tábor tetves volt és különböző járványok pusztl tották a rabok százait. 12 EZER ÁLDOZAT A LITOMEŔICEI TÁBORBAN A litoméŕicei koncentrációs tábor tulajdonképpen óriási ha­lálgyár volt. Dr. Janhannicz lengyel nemzetiségű táboror­vos, aki szintén a koncentrá­(Folytatás a 2. oldalon) Az ellentéteket békés úton kell megoldani Nemzetgyűlési küldöttségünk a kanadai külügyminiszternél Ottawa (CTK) — Paul Mar­tin kanadai külügyminiszter a központi kormány tagjainak és a parlament két kamarája elnö­kének részvételével kedden va­csorát adott a csehszlovák nem­zetgyűlési küldöttség tisztele­tére. A szívélyes fogadáson Martin külügyminiszter kifejezte kor­mányának örömét a Csehszlo­vákia és Kanada közti jó kap­csolatok fejlődése felett. A ke­reskedelmi és kulturális kap­csolatok bővítéséről beszélve jelezte, hogy ez év őszén tudo­mányos dolgozók jönnek Cseh­szlovákiába. Elismeréssel szó­lott Csehszlovákia részvételéről a montreáli világkiállításon. A kapcsolatok tagadhatatlan ja­vulása mellett vannak azonban a két ország kormányai között eltérő nézetek különösen a le­szerelés problémáit, az európai biztonságot és Németország kettéosztottságát illetően — hangoztatta a kanadai külügy­miniszter. Annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy a jelenlegi „nukleáris egyen­súly" miatt egyik állam sem akar világháborút kirobbantani. A NATO nemrégi brüsszeli tanácskozásáról állítólag azzal a meggyőződéssel tért vissza, hogy a részvevő 15 állam kor­mányai a Varsói Szerződés or­szágaival való kapcsolatok Ja­vítását óhajtják. A Csehszlová­kia és Kanada közti kapcsola­tok megjavulását a külügymi­niszter egyben a kelet-nyugati kapcsolatok általános javulá­sával magyarázza. Bohusiav Laštovička, Nemzet­gyűlésünk elnöke megköszönte a küldöttség nevében a szívé­lyes és nyílt szavakat, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia számára a törté­nelmi tapasztlaatok alapján egészen más jelentősége van a német kérdésnek, mint Kanadá­ra. Csehszlovákiának minden határán barátai vannak, csupán a nyugati határ képez kivételt. A Nyugat-Németországgal va­ló kapcsolatok rendezésére irá­nyuló csehszlovák törekvések a szövetségi kormány hibájából eddig mind hiábavalóak voltak — mondotta Bohusiav Lašto­vička. A mérhetetlen károk és szenvedés ellenére, amelyet a csehszlovák népnek a német fasizmus okozott, nem gyűlöl­jük a németeket. Ügy vélem, hogy a kanadai kormánnyal megegyezik a né­zetünk abban, hogy az ellen­téteket békés úton kell megol­dani — hangsúlyozta végül Laštovička elvtárs a jelenlevők helyeslő tapsa közepette. Újabb tüntetések Amszterdamban Amszterdam (CTK) — Ked­den este újabb tüntetések és zavargások voltak Amszterdam­ban, melyek során 50 tüntető ós 16 rendőr megsebesült. A za­vargásokat huligánok provokál­ták ki, akik kihasználták az építőmunkások tüntetését a rendőrség a hétfői tüntetésük elleni durva beavatkozása el­len. A rendbontók gépkocsikat gyújtottak meg, betörték a ki­rakatokat. Az amszterdami rendőrség könnyfakasztó grá­nátokkal és fegyverrel lépett fel ellenük. A szakszervezetek, a politi­kai pártok és Staphorst, az épí­tőmunkások akcióbizottságának K ORÁN TAVASZODOTT, a szokottnál előbb kezdődik a parasztember legszebb, egyben legigényesebb munkája, az aratás. A határjáró' ember meg is állapítja: hozzávetőlegesen két hetes előnnyel lehet számolni. S milyen termés várható? Jobb-e, mint tavaly? A Jelek szerint jó termésre számíthatunk. Dús a kalász, szép, erőteljes a növényzet szára. Ez is fontos, nem dől meg olyan könnyen a gabona. Ezek ellenére az agronómusok általában „tartózkodók" a becsléssel kapcsolatban. Az időjárás már nem egyszer megtréfálta a parasztembert, oka van hát az „óvatos­ságra". Tavaly például éppen ezekben a napokban pusztította el az árvíz fél Csal­lóköz gabonatermését. Akkor is csakúgy, mint az Idén, szép termés ígérkezett... A minap egy csallóközi szövetkezet ag­ronómusával alkalmam volt megnézni ha­táruk egy részét. Szép, lábon álló a bú­zájuk. Az árpák is dús kalászúak. Nos, elégedett az agronómus. S amint megje­gyezte, ha valami nem éri a búzát, vasta­gon csurog majd a zsákba a szem. A becs­léssel azonban fukarkodott. Bár nem sok van hátra az aratás megkezdéséig (az őszi árpa már sárgul), mégis óvatos. „Soh'sem lehet tudni! A természet könyörtelen tud lenni." Nos, reméljük az Idén „megembe­reli" majd magát! Érthető az agronómus aggodalma. Mégis elmondhatjuk — ha valami nem jön köz­be — az idén gazdagon fizet a föld. S ezt a dús termést a lehető legkisebb szemveszteséggel kell majd betakarítani, fjem győzik ezt minden évben eléggé hangsúlyozni a szakemberek. Csak a szakemberek? Valamikor a parasztember gabonahordáskor még a szekér alján ma­radt szemet is lesöpörte, nehogy a határ­be menet szétszórja az úton. S most? A gép a nagy előnyei mellett, ha nem ERIK A KALÁSZ bánnak vele szakszerűen, sokat hagy a tarlón. Két évvel ezelőtt Szlovákiában hozzávetőlegesen 350 ezer hektárt arattak géppel, öt százalékos szemveszteséget vé­ve, 25 mázsás hektárhozamot számítva közel 4560 vagon gabona maradt a tar­lón! Más szóval: 18 ezer hektár termé­se nem került a magtárba, hanem elve­szett. Csökkenthetők a veszteségek? A szak­emberek számítása szerint a kombájnara­tásnál sem szabadna túlhaladni a négy százalékos veszteséget. Mennyit jelent ez mázsákban? Vegyük az előbb említett esz­tendőt (3 százalékos veszteséget számítva), s tények bizonyítják, hogy csupán a vesz­teséget csökkentésével 2250 vagon gabo­nát nyerhetünk. Ennyi takarmánygaboná­ból például 44 ezer mázsa húst lehet elő' állítani. Legjobb, ha ezekben a napokban a szö­vetkezetek összhangban a traktorállomá­sokkal számba veszik az erőket, ellenőr­zik a gépeket. Jő szervezettséggel még az esetleges akadályok Is könnyebben le­küzdhetők. Lényeges, hogy (ma már ja­varészben gépekkel aratunk), minden be­takarításhoz szükséges gép üzemképes le­gyen ... Igaz, a gépek világában élünk, az arat­nivalónak csak néhány százalékát vágjuk le kézzel, a betakarítás sikere elsősorban mégiscsak az embereken múlik. Jól gon­dolkodnak azok a szövetkezeti vezetők, akik természetesnek tartják az aratókról való sokoldalú emberséges gondoskodást. Az aratás még géppel is nehéz munka. Ä legedzettebb embert is megviseli, hi­szen olykor a kombájnos, vagy az arató­gépkezelő kora hajnaltól sötétedésig a gépen „rázatja" magát. S bizony aratás alatt „nincs munkaidő", mert, ha nincs harmat, látástól sötétedésig is dolgozhat a gép. Ezt a parasztember is természe­tesnek veszi, s tudja jól, hogy alig jut idő pihenésre. Minden perc drága, minden óra számít. Éppen ezért jó, ha ott, ahol ez lehetséges megszervezik a két váltást, sőt, ha kell három váltásban is dolgozhat a gép. A RATÁSKOR nemcsak vágják ós hord­ják a gabonát. Más munka is akad. A betakarítással egyidőben kell végezni a mélyszántást. Nos ez a munka, ha csak nem zuhog az eső, éjjel-nappal végezhető. Ezért igényel alapos szerve­zést a termésbetakarítás. Jó, ha már na­pokkal a kezdés előtt felmérjük: elő van-e készítve minden azok számára, akik az egész esztendei munka gyümölcsét, az or­szág kenyerét betakarítják. MÉRY FERENC elnöke már kedden este elítél­ték a rendbontókat. Tegnap délutánra összehívták a holland parlament rendkívüli ülését a keddi tüntetések, vala­mint a rendőrség durva beavat­kozásának megtárgyalására Rotterdamban, Utrechtben és további városokban az építő­munkások szolidaritási gyűlése­ket rendeztek. A legutóbbi jelentések sze­rint kedden Amszterdamban a zavargások folyamán 63 tünte­tő és 28 rendőr sebesült meg. 30 személyt letartóztattak. Az egyik tüntető állapota válsá­gos. Képünkön: A tüntető amszter­dami építőmunkások elzárták a város központját. (Telefoto: UPI — CTK) MÁR MOST BIZTOSÍTSA ÚJSÁGÁRUSAIM 12 OLDALAS SZOMBATI SZÁMUNKAT Kutatók — földközelben — Tóth Mihály riportja a sós­szigeti magnemesítőkről A várgedei példa — Veres János vallomása egy kemény és makacs férfiról Házasélet — legénymódra — Vllcsek Géza Írása a ván­dorló építőmunkásokról Három év múlva — Alberto Moravia elbeszélése Ahol a világ kakaószükségletének egyharmada terem — Éliás Béla ghanal rlport'i Pokol az őserdőkben — Fernando Lopez tacaríguai riportja Tippeljen velünk I — Ki lesz a londoni labdarú­gó világbajnokság győztese?

Next

/
Thumbnails
Contents