Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-14 / 162. szám, kedd

A nép birtokába veszi 3 művész hódításait...! K. Sokol újabb grafikai műveinek kiállítása — Ami még tegnap idegen volt a nemzet számára, az holnap az életmű legjellegzetesebb nemzeti sajátosságát képezheti, s mindez természetes valami. A nép ugyanis birtokába veszi és sajátjává teszi a művész hódításait, elért eredményeit! Ilyképpen vallott a harmincas évek végén Koloman Sokol, az egykori szentmiklósi származású hentesinas, akit Kassán az első világháború utáni esztendőkben, dr. Máthé apai támogatásával Krón Jenő, a méltatlanul elfelejtett haladó szellemű grafikus és pedagógus indított útnak a képzőművészet legmagasabb métái felél A kassai penzumot Koloman Sokol, akit dr. Máthé következetesen Kálmánnak szólított. Gustáv Mallý pozsonyi nyári iskolájában sem felejtette el, Prágában pedig mint Loukota, Simon és Svabinsky tanítványa nemcsak felélesztette, hanem minden időkre emlékezetébe Véste! A nyomorúságos gyerekkor, •z eperjesi szlovák kommün tragikus bukásának emléke, a baloldali Krón Jenő és a többi forradalmi meggyőződésű kassai barát, meg pártfogó hatása, az új prágai élmények, mindegyre mélyebb gyökeret hajtanak a kristálytiszta jellemű fiú érzékeny lelkületében, és Koloman Sokol harcos humanizmusa kezdettől fogva mindmáig Vörösfonalként húzódik végig egész életművén, itthon, Mexikóban és az USA-ban alkotott rajzain, grafikáin egyaránt! És ezt az ember szebb jövőjébe vetett, harcos hitet tükrözi Vissza híven a bratislavai Szlovák Nemzeti Galéria grafikai kabinetjében megrendezett jelenlegi kiállítás anyaga is, az az ötven és egynéhány rajz meg grafikai lap, melyet a New Yorkban élő és hosszú éveken át hallgató művész szlovákiai rokonainak és barátainak küldött haza az Atlanti-óceán túlsó partjáról. Mint mindig, most is távol áll tőle a nacionalizmus folklórba bújtatott veszedelmes sekélysége és népének harcait, keserveit ezért is nem választja el az emberiség küzdelmeitől, szenvedéseitől, s ezért nem ls találkozhatunk műveiben sem divatos, sem pedig kedélylzgató néprajzzal. És ha valamikor a névnet expresszionizmus, a kommunista, emigráns, modern, magyar festők, valamint a múlt ó'-.lsai: Gova. Da-imier és Cézanne, esetleg Derain, meg a néger plasztika vagy a Lopez Mendez irányította mexikói „Népi grafikai műhely" egyik-másik nagyjának alkotó módszerei ragadták meg — jóllehet K. Sokol mindig sajátos egyéniség volt — akkor a mostani kiállítás arról vall, hogy az idegenbe tévedt nagy hazavágyó, csakúgy, mint Picasso, eljutott a lényegnek alapvető jelekben való kifejezéshez. K. Sokol, akárcsak párizsi nagy kortársa, a múltban és a jelenben is mindig az embertelenség, a gonosz ellen küzd, a jóért, az emberért, s akinek kezében a ceruza, toll, a véső, meg a metsző kés gyakran lángból font pallossá változott, ma — s itt ismét Picasso lelkirokonát kell látnunk benne — békeharcos, és háborúellenes humanizmusának éppen az élet dicséretével ad harci kiáltásnak is beillő harsány és örömteljes hangot, amely az ember testének és szellemének minden, még a legelrejtettebb, zúgába is eljut. S az sem véletlen, hogy mind a spanyol származású Picasso, mind pedig a Tátra sötétlő fenyvesei alatt napvilágot látott K. Sokol, ezt az életigenlést a mediterrán életbölcsesség régi, klasszikus görög formájának dicsőítésével fejezi ki, mivel a világtörténelem egyetlen eddigi korszakában sem létezett az az őszinte életöröm és derűs életvágy mint az ókori görögöknél, akiknek korszakát Marx és Engels is az emberiség soha viszsza nem térő boldog gyermekkorának minősítette. Ezért láthatjuk a jelenlegi tárlaton — akárcsak Picasso grafikáinak legutóbbi pozsonyi kiállításán is — több változatban az ógörög mitológia híres alakjait és jeleneteit, a „Bacchanáliákat", az „Ikároszi játékokat", a „Neptun lakodalmát", az „Európa elrablását", az „Asszony és a bika" különböző variációit, valamint a „Harc a kentaurral" című tollrajzát. hogy csupán néhányat említsek az ötvennyolc embert és életet magasztaló, a fegyver és vitéz ellen szóló alkotás közül, amely K. Sokol életművének sokhúrúságát, további gazdagodását és elmélyülését jelenti, s melyet a nép, mint nagy fiának művészi hódítását valóban a birtokába is vesz! BARSI IMRE Beethoven Kilencedik szimfóniája Bezárultak a Szlovák Filharmónia hangversenyének kapui. Beethoven IX. szimfóniájával elhangzott Zenei Ünnepségeink Utolsó hangversenye. Beethoven hangszeres beszéde örök csoda. Beethoven, aki muzsikus, költő és filozófus volt egy személyben, formailag tökéletes műveibe pokoljáró és mennyeket ostromló küzdelmes gondolataival lehelt életet. Kilencedik szimfóniája kinyilatkoztatás, amellyel megajándékozta az emberiséget. A IX. szimfónia ezúttal idr. Rajter Lajos karmesteri pálcája alatt került előadásra. Rajterben megvolt a közvetítő előadói egyéniség súlya és belső részvétele, anélkül, hogy karmesteri személyét bármilyen formában előtérbe helyezte volna. A zenekar megértő odaadással követte dirigense akaratát, a művészeket átfűtötte az a bizonyos lelki feszültség, ami az igazi muzsikálás előfeltétele. A vokális kvartettet külföldi vendégművészek adták elő: László Margit, szoprán (Budapest), Anneliese Burmelster, alt (Berlin), Fritz Uhl, tenor (Bécs) és Heincz Holeczek, basszus (Bécs). Első helyen László Margit neve kíván említést, ezzel szemben Fritz Uhl tenor a rangsorolásban a negyedik helyre kerül. A Szlovák Filharmónia énekkara ezúttal is méltán osztozott a sikerben. A közönség meleg ovációban részesítette a művészeket és népszerű karmesterünket, dr. Rajter Lajost, aki ez év júliusában ünnepli hatvanadik születésnapját. Nem kenyerünk az ünneprontás, de zenei ünnepségeinkre visszatekintve összefoglalón meg kell állapítanunk: az általános érdeklődés és a látogatottság (telt házas est csak a két utolsó hangverseny volt) az előző évekhez viszonyítva szembeszökően megcsappant. Ez a sajnálatos tény, amely fölött nem lehet szótlanul átsiklani, előtérbe állítja a kérdést: vajon a közönségben vagy a'hangjversenyekben volt-e a hiba? A zenei évadban nem kívánhatjuk és nem is kívánjuk, hogy minden egyes hangverseny piros betűs ünnep és csúcspont legyen. De a zenei ünnepségek lényege feltétlenül ezt kívánná, és ezt kívánná mintegy betetőzésül a filharmóniai hangversenyek törzsközönsége is. Voltak szép, sőt voltak nagyon szép hangversenyek, de szép részletekből nem mindig alakul ki egységesen és arányosan épített egész. Fesztiválunk egészében nem nyújtotta azt, amit az évente ismétlődő ünnepi zenei eseménysorozattól várunk, és ami kirajzolná nem csupán zenei heteink, de Bratislava egész zenei életének jellegzetes profilját. HAVAS MÁRTA • ÜNNEPI műsorral emlékezik meg jövőre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról a Royal Shakespeare Theatre londoni színpada, az Aldwych. A műsor a forradalom eredetét és emberi eredményeit mutatja be. nmm \ Előregyártott szendvicsházak Sokan vannak, akik életük delén hozzáfognak régen dédelgetett álmuk valóra váltásához: családi házat építenek. Minden tégla árát úgyszólván a szájuktól vonják el, de mégis arra biztatják a mérnököt, hogy ne kímélje a költségeket, tervezzen tartós épületet. Ezel: a házak — kisebbnagyobb tatarozásoktól eltekintve — száz-százötven évet is megérnek majd. Csak az a kérdés, bogy minek? A takarékosságon kívül az igények változása is az egyszerűbb építészeti megoldásokra int. A jól tervezett ipari üzem ma kiválóan megfelel a technológiának. De mi lesz, ba új gyártási eljárásra térnek át? Az eredetileg „testre szabott" épület nyilvánvalóan akadályozó kényszerzubbannyá válik. A divatot sem hagyhatjuk említés nélkül. Hiába marad a ház kifogástalan műszaki állapotban, a lakók mégis szívesebben választják a korszerű beosztású, nagyablakos, erkélyes társasházakat, mint az egykori műemlékpalotákat. Az ésszerűség azt diktálja, hogy legcélszerűbb egyszerű, könnyen összeállítható, átalakítható és szétszedhető szerkezeteket alkalmazni, amelyekből olcsón és a pillanatnyi igényeknek megfelelően szerelhetjük össze házunkat. A gyors építkezés kulcsa Ez a módszer valójában egyáltalán nem új. Egy holland utazó leírása szerint már a XVII. század derekán árultak a moszkvai piacon olyan elemeket, amelyekből különösebb fáradság és ügyesség nélkül mindenki összeróhatott magának egy takaros faházat. Amerikában a múlt század közepén helyezték üzembe az első házgyárat. Tulajdonosa fából készült falakat, mennyezeteket hozott forgalomba. A siker tegtöbbször a részleteken múlik. Milyen anyagból készüljenek az egyes elemeik: acélból, vasbetonból, fából vagy műanyagból? Milyen statikai rendszerben kapcsolódjanak egymáshoz? Hogyan oldják meg, hogy viszonylag kevés fajta elemből minél változatosabb szerkezeteket lehessen összeállítani? Hogyan lehetne az időjárástól függő helyszíni szer élőmunkát a minimumra csökkenteni? Napjainkban több száz fajta Ilyen rendszert alkalmaznak a világon. Aligha lehetne egyértelmű választ adni a kérdésre, melyik a legjobb közülük. Matematikailag sok változótól függő függvény megoldásáról van szó. Fontos tényező a nyersanyag-helyzet, a munkabér, a gépesítettség foka, nem is beszélve a talajviszonyokról, a tűzveszélyről és a rendelkezésre álló területről. A világhódító Butler-házak Ismerkedjünk meg az egyiik Ilyen rendszerrel. Nincsenek is különös előnyei a többihez képest, de nem ls rosszabb náluk. Feltehető, hogy elterjedtségét nemcsak a kedvező műszaki és gazdasági mutatóknak köszönheti, hanem az ügyes üzletpolitikának is. Tény azonban, hogy ma már nemcsak az amerikai Kansas City-ben találkozunk vele, ahonnan egyévtizeddel ezelőtt elindult, hanem úgyszólván egész NyugatEurópában. Állítólag százezernél is több ilyen ház áll már a világon: garázsok, repülőgéphangárok, ipari csarnokok, irodák, szupermarketek, kiállítási termek, iskolák, klubok. Az ún. Butler-házak ismerete tehát hozzátartozik a műszaki tájékozottsághoz. A megrendelő mindenekelőtt kiválasztja az épületvázat a gyár katalógusából. A hat alaptípus mindegyikéből több fajta változat lehetséges. Az egyes típusok egymással is, hagyományos épületszerkezetekkel is kombinálhatók. A váz acélból készül, elemeit készen szállítják a helyszínre. Még a csavarlyukakat is előre gyárilag kifúrják. Az elemeket az építöszekrény-elv alapján állítják össze. A falakat és a tetät olyan bordás elemekből alakítják ki, amelyek hornyokkal kapcsolódnak egymáshoz. Ezek az ún. szendvics-panelek: a horganyzott acél- vagy alumínium lemezek között hő- és hangszigetelő réteg helyezkedik el. A szerelés tehát mindössze néhány napig tart. Különös esztétikai hatás Nagyon ötletes az ún. Momo? lite-panel is. Ez tulajdonképp pen kettős poliészter lemez, amely átengedi a fényt. Bár a falelemek helyére bárhol hagyományos ablak is beépíthető, a panelek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a szobák minden zuga egyenletes fényt kapjon és a természetes megvilágítottság kövesse a napszakok változását. A prospektusokból ítélve a Butler-házak színes, modern vonalú tömegei kellemes esztétikai élményt nyújtanak. A variációs lehetőségek bősége következtében olyan változatosan alakíthatók ki, hogy két épület csak akkor egyforma, ha ilyennek is szánták 5ket. BUTLER-RENDSZERO FEDETT USZODA Portyázás a külföldi technikában • ANGLIÁBAN olyan gépíróiskola nyílt, ahol a tanulóknak magnetofonszalagról diktálják a szöveget, s egyidejűleg egy nagy falitáblán rendre felvillannak a diktált szavak betűi, jelezve, hogy azok hol találhatók meg az írógép billentyűzetén. A diktálás sebességét minden órán növelik, s ezzel a módszerrel állítólag 12 óra alatt meg lehet tanulni a gépírást. • FRANCIAORSZÁGBAN műanyag villanymasszírozógépet kezdtek gyártani, amely három tartozékkal működhet. Az egyik kefe ritka fogazatú, lágyabb műanyagból készült, és az izmok lazítására szolgál. Sportolóknak és reumatikus fájdalmak kezelésére is ajánlják. Egy másik kefe mélyreható, fogyasztó masszázst végez, a harmadik pedig keményebb fogazatú: frissítésre, bőrmasszázsra és viszeres lábak kezelésére ajánlják. • A SZENT-LÖRINC FOLYAM egyik szigetén 98 m magas kilátótornyot építettek. A kilátó méretei igen tekintélyesek: a felső kör átmérője 11,9, az alsóé 15,8 m, a magassága pedig 10,6 m Az építmény vázát mangán-szilicium ötvözésű alumínium csövekből készítették el úgy, hogy minden darab a rajz szerinti méretben, toldás, hegesztés nélkül került az összefogó hüvelyekbe. A torony palástján csigalépcső vezet, melynek védő burkolatát szintén alumínium lemezből készítették. A betontorony belsejében a gyorsfelvonó ugyancsak alumínium kabinnal röpíti fel a turistákat a kétszintes kilátó teraszra. A Dániában nemrégiben megrendezett műanyagkiállításon nagy figyelmet keltett az amerikai Borg-Warner cég „CRV5" jelzésű sportkocsija, amelynek egész karosszériája műanyagból készült. Keretét műgyantával kombinált üveglaminátból sajtolták, a kocsiszekrény pedig Cycolac nevű műanyagból készült. A 3,75 m hosszú kocsi súlya két utassal 500 kg, s a Corvaire típusú motorral 196 km/óra sebességet ér el. A kocsinak kétségtelenül nagy sikere lesz, mivel a műaroyagkarosszéria nem korrodálódik s karbantartása is egyszerűbb, mint a lakkozott acélköpenyes autóké. A képen a „CRV-5" Koppenhága utcáján. VI.