Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)
1966-06-08 / 156. szám, szerda
A CSKP XIII. kongresszusának határozata a szocialista kultúra továbbfejlesztésének sürgető kérdéseiről Csehszlovákia Kommunista Pártja a szocialista forradalom szerves részének tartja az arra irányuló céltudatos törekvést, hogy a kultúra a szocialista társadalom építésének aktív tényezője legyen, hatásosan vegye kl a részét a szocializmus kapitalizmussal vívott nagy küzdelméből és az egész nép tulajdonává váljon. A párt ennek során következetesen a marxizmus— lenlnizmusból indul kl, amely az összes tudományos ág eredményei alapján feltárja a társadalmi fejlődés általános törvényszerűségeit, elméletileg általánosítja a nemzetközi munkásmozgalomnak, a nemzeti felszabadítás! harcnak és a világ haladó erőinek azon tapasztalatait, amelyekre a demokráciáért, a szabadságáért, a társadalmi haladásért ós a békéért folytatott harcban tesznek szert. A szocialista kultúra elé nagy feladatokat állítanak a társadalom minden tagjával, világnézete kikristályosodásával, Ismereteivel, politikai és szakmai érettségével és erkölcsi tulajdonságaival szemben támasztott, gyorsan növekedő igények. Az emberi tevékenység minden szakaszára, az életre és az emberi kapcsolatokra nagy befolyást gyakorol majd a népgazdaság dinamikus, intenzív fejlesztése a tudomány és a technika vívmányainak legszélesebb méretű alkalmazása alapján, továbbá a dolgozók mind nagyobb részvétele a közügyek intézésében és a gazdasági életben, Illetve az ezzel járó felelősség. A szocialista társadalom kialakítja a tudományos-műszaki forradalom teljes mérvű és következetes érvényesítésének feltételeit. Ez a társadalom egységének függvénye, amire az ember sokoldalú és kiteljesülő fejlődése épül. Olyan szociális változásokról, az eddigi munkamegosztás jelentős módosításáról van szó, amely elválaszthatatlan kapcsolatban a sociális és a kulturális forradalom új vonásaival, törvényszerűen elvezet bennünket a kommunista társadalomba. A szocialista kulturális forradalom hosszú folyamat. Feltétele nemcsak a gondolkozásmód tudományos megalapozása és ésszerűsítése, hanem szabadon fejlődő, alkotó módon gondolkodó és tetteivel öntudatossághoz igazodó ember formálása is. Ebben a folyamatban társadalmi szükségszerűség lesz a legszélesebben értelmezett kultúrából, vagyis a tudományból, a művészetből, a munka és az életkörnyezet kultúrájából, a műveltségből, a kulturális nevelőmunkából. A kultúra fejlesztéséről való gondoskodás ezért a párt politikájának fontos része. A párt kulturális politikájában a múltnak és a lelennek főleg azokat a kulturális értékeit emeli ki. amelyek megfelelnek a szocialista társadalom és a szocialista személyiség szükségleteinek. Arra törekszik, hogy a kultúra a széles népi tömegek tulajdonába menjen át és életük részét képezze. A XIII líPiJgresszus a kérdések komolyságára és bonyolultságára való tekintettel leltétlenül szükségesnek tartja, hogy álláspontot foglaljon kulturális és művészeti frontunk néhány időszerű kérdésével kapcsolatban. KULTÜRÁNK JELENLEGI HELYZETE A XII. kongresszus Jelentős befolyást gyakorolt életünk minden szakaszára és minden téren az aktivitás és a kezdeményezés széles körű kibontakoztatására ösztönzött. A párt a jelenlegi helyzet bíráló elemzéséből kiindulva, okulva az ezt megelőző fejlődésből, meghatározta a szocialista társadalom fejlesztésének alapvető Irányát. A párt kulturális politikájának koncepciója a kultúra demokratizálására és szocialista elkötelezettségére, vagyis azokra az elvekre épült, amelyek a munkásosztály győzelme után joggal váltak a szocialista kultúra konkrét programjának bázisává. A párt ezen az alapon elmélyültebben mérte fel kulturális örökségünket. Teljes egészében felújította kultúránk összefüggését a két háború közti haladó kultúrával, de figyelmét a mai kérdések megoldására összpontosította. Korunk kérdései iránti élő és felelősségteljes állásfoglalás, a kulturális örökség igazságnak megfelelő, el nem torzított értékelése, az alkotó együttműködés elmélyítése a Szovjetunió és a többi szocialista ország művészetével, valamint az egész világ haladó művészeivel, — mindez előmozdította a kulturális arcvonalnak a múltban történt ideiglenes leszűkítése állapotának megszüntetését és új fellendülésre serkentette a különböző egyéniségek, tehetségek alkotó erejét, így, kölcsönösen szembesítve egymással, érvényesülhettek és érvényesültek is a kulturális tevékenységnek és a művészi alkotó munkának különféle irányzatai és formái, amelyeket eltérő jellegük ellenére többnyire összefűzött a haladó társadalmi küldetés közös tudata. Kialakult művészetünk differenciált egysége, amely legjobb müveivel jobban ki tudta fejezni mai életünk ellentmondásos bonyolultságát, hogy így Jobban kidomborítsa szocialista társadalmunk törekvésének humánus tartalmát. Ennek az időszaknak egyik pozitív vonása a fiatal művészek számának növekedése. Keresésük és érésük folyamatában viszszatükröződik kortársaiknak keresése és érése, az a törekvés, hogy sajátos módon fejezzék ki annak a nemzedéknek gondolat- és érzésvilágát, amely a szocializmus viszonyai között nevelkedett, s éppen ezért saját tapasztalatából nem Ismeri a kapitalizmus ellentmondásait, ellentételt, kilátástalanságát. A fiatal művészek alkotó munkájában vannak ellentmondások, illúziók és előfordul benne tévelygés is. Megnyilvánul benne az eszmei megalkuvás, a politikamentesség és a pacifizmus hajlama. Nemegyszer érvényesül benne az egyoldalúság és a csoportok elszigetelődése. A fiatal művészek legjobb alkotásai alapján azonban nyilvánvalóan levonhatjuk azt a következtetést, hogy nem maguknak, hanem a szocialista társadalomnak akarnak alkotni. Ez a további kedvező fejlődés feltétele. A szocialista kultúra és művészet elmélyülő egysége és differenciálódása kedvezően megnyilvánult a cseh és a szlovák kultúra visizon\ában. A szlovákiai kultúra és művészet figyelemre méltó fellendülése bizonyítja a szlovák nemzet alkoté * 12 pártszervek határozataiból kiindulva kitűzi a JárAsI szerve zet fő feladatait a további időszakta; bj megválasztja a járási bizottságot; a járási bizottságnak csak az lehet tagja, aki legalább 5 éve tagja a pártnak, ej megválasztja az ellenőrző és revíziós bizottságot, valamint a kerületi konferencia küldötteit. 50. A Járási bizottság jóváhagyja a párt alapszervezeteinek megalakulását, irányítja és ellenőrzi tevékenységüket; nyilvántartást vezet a párttagokról. 51. A járási bizottság rendszerint kéthavonta egyszer ül össze. A járási bizottság póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke tanácskozási joggal vesznek részt a járási bizottság ülésén. 52. A járási bizottság elnökséget és titkárokat választ. A járási bizottság vezető titkára az lehet, aki legalább nyolc éve tagja a pártnak. A Járási bizottság elnöksége tizennégy naponként egyszer ül össze; a járási bizottság plénumülésel közti időben irányítja a munkát, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását. Irányítja és ellenőrzi a járási bizottság osztályainak és dolgozóinak munkáját. Tevékenységéről beszámol a járási pártbizottságnak. VI. VÁROSI, HELYI, ÜZEMI ES VÁLLALATI BIZOTTSÁGOK 53. A városokban a Járási bizottság beleegyezésével városi pártbizottságok, a többi községben, ahol több alapszervezet működik, helyi pártbizottságok alakulnak; a nagy üzemekben és vállalatokban, ahol több alapszervezet működik, a kerületi bizottság beleegyezésével üzemi pártbizottságok, vagy a párt Központi Bizottságának hozzájárulásával vállalati pártbizottságok alakulnak. A városi, a helyi, az üzemi és a vállalati pártbizottságok segítséget nyújtanak a járási pártbizottságnak az alapszervezetek tevékenységének mindennapi irányításában, az üzemek, a vállalatok, a városok és a községek fő feladatainak teljesítésében. A CSKP Központi Bizottsága az országos jelentőségű nagy vállalatokban és a városokban a vállalati, az üzemi és a városi pártbizottságokat felruházhatja a járási pártbizottságok egyes jogaival. 54. A városi és a helyi bizottság főbb kötelességei: a) az alapszervezetekkel karöltve a kommunisták, a többi dolgozó és polgár mozgósítása a pártpolitika megvalósítására, a város vagy a község politikai, gazdasági és kulturális életének fejlesztésére. Ennek érdekében politikai tömegmunka kifejtése, a város vagy a község ügyeinek igazgatásában a lakosság kezdeményezésének és aktivitásának ösztönzése; bj a nemzeti bizottság, a társadalmi szervezetek kommunista funkcionáriusait, a helyi ipar, a mezőgazdasági üzemek, a közszolgáltatás, a kereskedelem, az egészség- és az iskolaügy vezető dolgozóit a párt határozatainak következetes valóra váltására késztetni. Minden szolgáltatás tökéletesítésével és szüntelenül a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére törekedni; pártpolitikai és nevelőmunkával előmozdítani a lakosság mind fokozottabb részvételét a község ügyeinek Intézésében; rendszeresen növelni a nemzeti bizottság, szakbizottságai és az önkéntes dolgozók aktívájának szerepét; ösztönözni őket a helyi források és tartalékok feltárására és kiaknázására; harc az egészségtelen helyi irányzatok ellen; c J Ideológiai munka megszervezése a városban vagy a községben, a párt aktívájának nevelése és törődés a párttagok, valamint a többi lakos kommunista nevelésével; d j jelöltek javasolása a városi vagy a helyi nemzeti bizottságba; a többi káderkérdés intézése a járási bizottság által megállapított méretben. 55. Az üzemi és a vállalati bizottság főbb kötelességei: a) az alapszervezetekkel egyetemben a dolgozók mozgósítása az állami terv teljesítésére, a szocialista munkaverseny és az új technika fejlesztésének előmozdítása. Gondoskodás a haladó módszerek, a tudományos ismeretek és a legjobb dolgozók tapasztalatainak érvényesítéséről a termelésben, a társadalmi érdekek védelme és blztosftfisa az üzem vagy a vállalat egész tevékenységében, harc az egészségtelen helyi irányzatok ellen; az üzem vagy a vállalat gazdasági vezetőségének arra késztetése, hogy jó feltételeket teremtsen a dolgozók bevonásához a termelés irányításába, a népgazdasági terv feladatainak teljesítésére, ezzel a munkahelyeken az alapszervezetek politikai-nevelő tevékenységének segítése; az üzem vagy a vállalat gazdasági vezetőségének tevékenysége feletti ellenőrzési jog alkalmazása; b J az alapszervezetekkel együtt az üzemi káderek céltudatos nevelése, kiválasztása és széthelyezése; gondoskodás a dolgozók politikai és szakmai színvonalának szüntelen emeléséről; c j gondoskodás az alapszervezetek pártpolitikai és szervező munkája színvonalának szüntelen emeléséről; segítségnyújtás az alapszervezeteknek a nevelőmunkában és az összes politikai és gazdasági feladat teljesítésének biztosításában; d J az FSZM és a CSISZ-szervezetek munkájának kibontakoztatása, bevonásuk az egész üzem alapvető politikai, gazdasági és kulturális-nevelő feladatainak teljesítésébe. Az üzemi és a vállalati bizottságok egész tevékenységükben az üzemek és a vállalatok alapszervezeteire támaszkodnak és előmozdítják szerepük szüntelen elmélyítését. 56. A városi, a helyi, az üzemi és a vállalati bizottság tagjait és póttagjait az adott helység, üzem vagy vállalat valamennyi alapszervezete kommunistáinak taggyűlésén, illetve a küldöttek konferenciáján választják meg kétéves Időtartamra. A városi, a helyi, az üzemi és a vállalati bizottságok a saját körükből elnököt választanak, aki legalább öt éve a párt tagja. Tevékenységükről tájékoztatják a járási bizottságot és a hatáskörükbe tartozó alapszervezeteket. A városi, a helyi, az üzemi és a vállalati bizottságok megvitatják és jóváhagyják a helység, az üzem vagy a vállalat alapszervezeteinek költségvetését a járási pártbizottság elé terjesztik. A városi, a helyi, az üzemi és a véllalatl konferencián, illetve plénumülésen 3—7 tagú ellenőrző és revíziós bizottságot választanak. VII. A PÁRT ALAPSZERVEZETEI 57. A párt alapját az alapszervezetek alkotják. Közvetlenül a dolgozók körében működnek, Csehszlovákia Kommunista Pártja köré tömörítik őket, és egyesítik a szocialista társadalom építésére Irányuló törekvésüket. Élő kapcsolatban a dolgozókkal, hatáskörükben tevékenyen részt vesznek a párt politikájának kialakításában és megvalósításában. Az egész társadalom céljainak és szükségletelnek megfelelően Intézik és végrehajtják a párt valamennyi helyi politikai, gazdasági és eszmei-nevelő feladatát, amelyek a dolgozók érdeklődésének előterében állnak. Felelnek azért, hogy a kommunisták a dolgozók körében mindennapos politikai munkájukkal, a munkahelyek feladatainak teljesítése iránti példás viszonyukkal, lakóhelyükön a társadalmi életben való részvételükkel megvalósítsák a párt politikáját. A CSKP Központi Bizottságénak irányelvei szerint alapszervezeteket létesítenek olyan üzemekben, közlekedési és kereskedelmi szervezetekben, állami gazdaságok, gép- és traktorállomásokon, egységes földművesszövetkezetekben, hivatalokban, iskolákban, intézményekben, a fegyveres erők egységeinél, a falvakon, a városokban stb., ahol legalább öt párttag van. Az alapszervezet megalakulását vagy megszűnését a járási bizottság hagyja jóvá. 58. Azokban a vállalatokban, üzemekben és hivatalokban, ahol nagyobb számban vannak párttagok, alapszervezetek létesíthetők a műhelyekben, a részlegeken, az építkezéseken és a termelési szakaszokon. Ezek az alapszervezetek az üzemi pártgyűléseken vagy a küldöttek konferenciáin üzemi, illetve vállalati bizottságot választanak. A nagyobb létszámú alapszervezetek részlegszervezeteket alakíthatnak. Az alap- és részlegszervezetek munkaszakaszonként, brigádonként stb. pártcsoportokat létesítenek, amelyek vezetőt választanak. A pári csoportok feladata az alapszervezet taggyűlésein hozott határozatok végrehajtásának megszerve-