Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)
1966-05-06 / 124. szám, péntek
A KONGRESSZUSI TÉZISEK SZELLEMÉBEN Kitortonok elhatározásuk mellett Minden járásban a mezőgazdasági termelés szakosítására és összpontosítására törekszenek. A Bratislava-vidéki járásban az újfalusi szövetkezet, vállalta a kacsahústermelést. Ez már anynyira kifejlődött a szövetkezetben, hogy tavaly az egy hektár után eladott 219 kiló húsból 96 kiló kacsahús volt. Az idén pedig a gazdaság eléri a 100 kiló kacsahúst hektáronként. Amikor a gazdaság átállt a szárnyasok nagybani gyorshizlalására, nem is okozott gondot gazdaságos termelésük. A felvásárlási árak rendezése után azonban a kacsahús ára két koronával csökkent kilónként. Takács Géza zootechnikus feladata volt, megoldani az olcsóbb termelést, hogy haszon is legyen belőle. Brezina János könyvelőnek sem volt mindegy, hiszen a 67 682 kiló kacsahús termelésénél mintegy 135 ezer koronával kevesebb volt a bevétel. Ennek ellenére az újfalusiak kitartottak elhatározásuk mellett, persze nagyobb gondot fordítottak az olcsóbb termelésre. Nem is lett volna helyes és gazdaságos lemondani a szárnyasok neveléséről. amikor már berendezkedtek erre. A XIII. pártkongresszus előkészítésének téziseiből is olvashatjuk: A szarvasmarhatenyésztés elsődleges fejlesztésével egyidejűleg biztosítani kell a sertés-, a vágóbaromfitenyésztés és a tojástermelés megfelelő növekedését, az észszerű táplálkozás és a bels3 piac követelményeivel összhangban. A piac gazdagabb választéka, s elsősorban a változatosabb tár-'álkozás szempontjából a baromfihús fontos szerepet tölt be élelmiszereink között. A tavalyi mérleg Brezina elvtárs elmondja, hogy tavaly az állattenyésztési termékekből 2 902 266 korona volt a bevételük. Ebből az eladott kacsahús értéke 1060 000 korona. S amint a továbbiakbői kitűnt, gazdaságos volt a termelése. A tejtermelésre például ráfizettek (2,52 koronába került egy liter), a kacsahúson viszont nyertek. Egy kiló kacsahús önköltségi éra 11,25 korona, s kilóját átlagosan 13,91 koronáért adták el. Ezt annak is köszönhetik, hogy rövidebb Ideig tart a kacsahizlalás. Néhány évvel ezelőtt legkevesebb 8 hétig hizlalták a kacsákat, tavaly azonban már 8 hét alá szállt az etetés ideje. Egy kiló hús előállítsához 3,8 kiló takarmányra volt szükségük. Tehát gondosabb hizlalással 2,66 korona tiszta jövedelmet értek el kilónként Ez sokat jelentett a gazdaságnak, hiszen 2,52 koronával növelte a munkaegység értékét, és a tervezett 17 korona helyett 18 koronát fizethettek ki egy-egy munkaegységre. Vitathatatlan, sok gazdaságban a sertéshúson többet nyernek, mint az újfalusiak a kacsahúson, ám ez a jövedelem nem végleges, és még csökkenthetik az önköltséget, amint ezt az idei kezdet is jelzi. A jövő biztató Takács elvtársat a telepen találjuk. Éppen kacsákat raknak az autóra. Az első szállítmányt április közepén küldték a piacra. A zootechnikus elégedett a gondozók munkájával. Csiba József felvásárló a kacsák 8C százalékát az első osztályba sorolta, ez pedig azt jelenti, hogy 17,50 koronát fizetnek kilójáért, a további 20 százalékért pedig 14,50 koronát. Itt is érvényesül az értéktörvény, a kínálat és kereslet szerint igazodnak az árak, mert június 1-től 3 koronával alacsonyabb lesz a kacsahús felvásárlási ára. Ami az önköltség csökkentését Illeti, más módot is találtak erre az újfalusiak. Takács elvtárs még nem szívesen beszél róla. Csak ez idén alkalmaztak először olyan ipari mel léktermékeket, amely előnyösen befolyásolja a dara hasznosítását. A zootechnikus egyelőre nem mondhat biztos véleményt arról, hogyan alakul a takarmányfogyasztás a további Időszakban. Annyit azonban elárul, hogy 46 nap alatt hizlalták ki az első szállítmány kacsát. Ez az időszak 10 nappal rövidebb az előző évekénél, s e téren megközelíti a világ színvonalat. Számítása szerint 2,6 kiló darát és 2 deciliter ipari melléktermékeket fogyasztottak el 1 kiló súlygyarapodáshoz. Természetesen ismételt tapasztalat után pontosabb adatokkal szolgál... BENYUS JÓZSEF JOGI TANÁCSADÓ 1 Ai új munkatörvénykönyv alapelvei Szlovákiában két gyümölcsnemesitó intézet működik. Az egyik Prievidzán — mintegy 280 hektárnyi területen. Képünkön • prievidzai intézet üvegházai láthatók. (J. Valko felv. — CTK) BETEG ES ÖREG DOLGOZÓKRÓL VALÚ GONDOSKODÁS (146. § j A beteg és balesetet szenvedett dolgozók ellátásáról munkaképtelenségük ideje alatt a betegbiztosítás gondoskodik (Tt 1956/54 sz. törvény), a rokkant és öreg dolgozókra vonatkozóan az új társadalombiztosítási törvény (Tt 1964/101 sz. törvény) tartalmaz részletes előírásokat. MUNKÁBA VALÖ BEOSZTÁS BETEGSÉG, KATONASÁG STB. UTÁN (147. § ) Ha a dolgozó közéleti tisztség betöltése, oktatás (tanfolyam), katonai szolgálat, ideiglenes munkaképtelenség, egészségügyi zárlat, vagy szülési szabadság után tért vissza újból a munkába, a munkaadó köteles őt eredeti munkahelyén eredeti munkakörébe beosztani. Ha ez a munkakör vagy a munkahely megszűnése miatt nem lenne lehetséges, a munkaadó köteles a dolgozót a munkaszerződésnek megfelelően más munkára, vagy legalábbb olyan munkára beosztani, amely megfelel a dolgozó minősítésének. Ha orvosi szakvélemény alapján a dolgozót nem szabad eredeti munkahelyén tovább alkalmazni, a munkaadó köteles őt más megfelelő munkára beosztani. A törvény 148. §-a a munkaadók kötelességévé teszi a változott munkaképességű dolgozókról való fokozottabb gondoskodást. A NŰK MUNKAFELTÉTELEI (149. § ) A munkaadó vállalatok és szervezetek a nemzeti bizottságokkal együtt kötelesek a nők számára tervezett számú munkahelyet biztosítani. Gondoskodni tartoznak bölcsődék, óvodák, napközi otthonok létesítéséről. HOL NEM SZABAD NŰKET ALKALMAZNI? (150. § ) Nőket nem szabad felszín alatti bányamunkára alkalmazni. Kivételt csak a vezető és irányító egészségügyi és ellenőrzési munkakört betöltő női dolgozók képeznek. Dolgozó nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára és anyai hivatására való tekintettel reá nézve hátrányos következményekkel járhat. A szakminisztériumok a kiadott rendelkezések értelmében jegyzékbe foglalják azokat a munkahelyeket, amelyeken sem terhes nőt, sem fiatal anyát — amíg gyermeke nem töltötte be a 9. hónapot — nem szabad alkalmazni. Hasonló okokból nem szabad orvosi szakvélemény alapján terhes nőt, ill. fiatal anyát — egyéni okokból — bizonyos munkakörben alkalmazni. KÉT MŰSZAK KÖZÖTTI PIHENŐ (151. § J Ennek a pihenőnek rendszerint legalább 12 órának, kivételesen minimálisan 11 órának kell lennie. A munkaidőt úgy kell beosztani, hogy a pihenési időbe essék az éjjeli 22 órától reggel 6 óráig terjedő idő. LEHET E NŐKET ÉJJELI MUNKÁRA ALKALMAZNI? (132. § J Csak rendkívüli esetekben és csak 18 évnél idősebb nők végezhetnek éjjeli munkát. Kivételt képeznek az elemi károk, élet és egészség megmentése miatt elrendelt halaszthatatlan munkák, a gyorsan romló nyersanyagok feldolgozása, a felelős irányító munkakörben dolgozó nők munkája, továbbá egészségügyi, kulturális, közélelmezési, vasúti és hírközlő vállalatok munkahelyein végzett munka. A kormány 1967 végéig további kivételt engedélyezett (az 1965. évi 281. sz. kormányhatározatban). A TERHES NÖK ÉS FIATAL ANYÁK MÁS MUNKÁRA VALÖ BEOSZTÁSA (153. § ) A terhes nőt és a gyermekéről 9 hónapos koráig gondoskodó anyát a munkaadó köteles ideiglenesen más munkára beosztani, ahol hasonló keresetet érhet el, ha az eddig végzett munka számára ártalmas lehetne. Ha az új beosztásban saját hibáján kívül nem tudná elérni eredeti keresetét, a Tt 1965/67 sz. törvény értelmében keresetének kiegészítésére van igénye. Ez a betegbiztosítás új juttatása, a részleteket a Tt 1965/143 sz. rendelet tartalmazza. Dr. FÖLDES JÖZSUF A Aegérkezünk. Állunk az ismeretW len pályaudvar forgatagában, ' ' körülöttünk hangos csókkal üdvözlik egymást a „hozzátartozók", cigarettára gyújtunk s kényelmesen, mint akinek évszázadok állnak még a rendelkezésére, elindulunk az egyetlen szálloda jelé, ahol a szerkesztőségi titkárnő szobát rendelt a számunkra. Talán még arra is szakítunk időt, hogy útközben megigyunk egy feketét az „Aranymacskához" címzett vendéglőben ... A szálloda portása végtelenül udvarias, nyájas hangon közli velünk, hogy a táviratot sajnos későn kapták, üres szobájuk már nincs, legfeljebb „privát helyen" tud elhelyezni, ha beleegyezünk. Bólintunk, persze hiszen más választásunk nincs, s ő már emelt is a telefonkagylót. Azonnal itt lesz a hölgy, mondja azután szertartásos hajlongás közepette. Kisasszonynak tessék őt szólítani, teszi még hozzá. Néhány perc múlva tényleg megérkezik a kisasszony, s minden képzeletet fölülmúl. Elsősorban a termetével, amely egy huszárezredesnek is becsületére válna: legalább kétméteres és egész biztosan megvan egy mázsás. A haja valóságos vörös zuhatag, szeme körül mély szarkalábak, a szája, mint Karády Kataliné, a hangja dörgő bariton. „Adél vagyok", nyújtja a kezét és int, hogy kövessem öt. Kacskaringós sikátorokon át követem Adél kisasszonyt, gázlámpák halvány fénye mellett, hepehupás macskaköveken, s bizony Igyekeznem kell a nyomában maradni; egyszer sem fordul hátra, mintha teljesen megfeledkezett volna rólam: bosszant is, mulattat is a dolog. Egy sötét háztömb előtt mégiscsak bevár. — Figyeljen ide, apuskám — szól rám a magasból —, amott az utca végén van egy hentesüzlet, ilyenkor még nyitva szokott lenni, ugorjon oda, vegyen egy kiló sertés- és egy kiló marhahúst, nincs nálam a pénztárcám, de Jent majd visszakapja. Aztán, a hentessel szemben van egy kocsma, vegyen tíz üveg tizenkettes sört, tessék, ttt ez a szatyor, addig én elkészítem a helyét... Kérném még a személyigazolványát, hogy beírhassam a vendégkönyvbe. Remélem visszatalál, ez egyébként a tizenkettes számú ház, az első emeleten csöngessen ...! Átveszi az igazolványom, és szó nélkül eltűnik a sötét kapualjban. A kövér hentes szája gúnyos mosolyra rándul, amikor bejelentem a két kiló húst. — Adélkánál lakik az úr? — Igen — válaszolom csodálkozva — tetszik őt ismerni? Milyen hely? IS. NAGY LAJOS: zord hangon a kisasszony és bevágja maga után az ajtót. A cigarettát azért végigszívom, azután kisétálok a folyosóra. A hús már sül, érzem az illatát s egyszeriben fenemód éhes leszek. Benyitok a konyhába. Adél kisasszony egy tepsiben forgatja a sercegő pecsenyét. — No, mi van? — Adél kisasszony kérem, nem lehetne itt megfürödni? — És még mit óhajtana tíz korona szállásdíjért? Ceruzajegyzet — Öh, remek hely, tagadhatatlanul, csak... — Csak ...? De a sonkák és oldalasok zsíros arcú szakértője nem fejeit be a mondatot, mint aki megkukult, csak bámul rám, csúfondárosan mosolyogva. Fizetek hát és elköszönök. A kocsmában is jól megnéznek, de szó nélkül elém rakják a tíz üveg sört. Kissé idegesen ballagok a tizenkettes ház felé. A csengetésre Adél kisasszony nyit ajtót, szó nélkül átveszi a szatyrot, megszemléli a tartalmát, azután az egyik hatalmas ajtóra mutat: — Ott fog aludni, apuskám, az ablak mellett van az ágya ... Benyitok, a hatalmas helyiségben ócska emeletes vaságyak sorakoznak egymás mellett, mint valami kaszárnyában, összesen tíz, az ablak melletti ágyon van csak huzat s rajta az igazolványom. Lehuppanok az ágyra s rágyújtok. Mit lehet itt kezdeni? A szobában tizenötös égő világít, mintha nem is lenne, olvasni tehát aligha fogok. — Azonnal oltsa el azt a cigarettát, itt nem szabad dohányozni! Adél kisasszony áll az ajtóban, haragosan, fehér köpenyben. — Es vajon miért? — Mert ez itt a rendi — szegezi le — Megfizetném külön ... — Nincs meleg víz. Örülfön, hogy fedél alatt alhat. — Ennek tényleg örülök, azonban más baj is van: nem vacsoráztam még ... — Arról én nem tehetek, előbb kellett volna meggondolnia. Most háromnegyed kilenc, kilenckor nálunk kapu« zárás, addig viszont nem ér vissza. Kaphat esetleg egy cigánypecsenyét, meg egy sört. S Adél kisasszony már szeli ts a kenyeret, két szelet, közéje a forró, zsírtól csöpögő pecsenye, aztán a sört nyomja a kezembe és ... — Jó éjszakát! Majd reggel elszámolunk ... — s kituszkol az ajtón. Leülök hát az ágyamra, s morogva megvacsorázom. A sör kitűnő, hideg, Adél kisasszony a jégszekrényből vette ki. Utána, minden tilalom ellenére, még egy cigaretta és... már alszom is. Reggel hétkor ébredek, gyors, felületes mosdás, nyolcra a vasgyárban kell lennem. Adél kisasszonyt nem látom sehol, helyette egy hajlott hátú öregember csoszog elő a konyhából. Még így hajlottan ls a magasból néz le rám, s ebből könnyen kitalálom kilétét. — M ár menni tetszik? — Szeretnék. — Húsz koronát kapok. — Hogyan? — Húsz korona, kérem: tíz a szállásdíj, tíz a zsiványpecsenye és a sör. A lányom meghagyta ... — Mást nem hagyott meg a kedves lánya? — Nem, kérem. — Azt nem mondta, hogy tartozik nekem két kiló hús és tíz üveg sör árával? — Azt intézzék el egymás között, ha egyáltalán igaz, amit beszél. Én viszont most kapok húsz koronát, aztán ... isten hírével. — Ez közönséges... — Nem érdekel, mit dumál, vagy fizet, vagy hívom a rendőrséget. — Az lesz a legjobb: megvárom. és leülök a telefon mellé helyezett székre. De az öreg nem hívja a rendőrséget, hanem sírvajakad. — Menjen ei kérem, menjen, nem kell fizetnie, csak ne csináljunk újabb cirkuszt. Minek vette neki azt a húst, hiszen láthatta, hogy beteg, az előbb vitte el őt a mentő, kény szerzubbonyt kellett ráadni, hogyan alszik maga, kérem, hiszen olyan zűrzavar volt itt, mint a pokolban...! Szegény Adél, Ilyen erős rohama még nem ts volt. Ösz feje, görnyedt háta rázkódik a zokogástól. S én, mint akit feibe vertek, kitámolygok az ajtón. * » » ohanok a szálloda elé, ahonnan kr a helyi járatú autóbusz indul a ' vasgyárba. Az utolsó percben érkezem, felszállok, elhelyezkedem az ablaknál, kipillantok a járókelőkre és ... lecsap a mennykő: Adél kisasszony sétál el az ablak mellett, mégpedig a tegnap esti kövér hentes karjába kapaszkodva. Az ablakra sújtok, istentelenül sajog az öklöm, felém fordulnak mind a ketten, az autóbusz már indul is, de még látom, hogy ők azok,' nem tévedtem, nem is téveszthetem össze mással ezt a két húshegyet. Még arra is megesküdnék, hogy az a piros, amit az átnedvesedett zacskóból zabáltak, földi eper volt és nem cseresznye .,.