Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)
1966-05-27 / 144. szám, péntek
Né pe igazsagos szoszo TALLÖS PROHÁSZKA ISTVÁN KÉPKIÁLLÍTÁSA lója H15 EV TÖRTENELEM A SOMORJAIAK s a közeli és távolabbi vidék magyarsága szívből jövő emberi — testvéri melegséggel ünnepelt© Tallós Prohászka István festőművésznek, a két háború közti szlovákiai magyar szellemiség harcos — lelkes képviselőjének 70. születése napját. A patriarkális kort jelző évszámra rácáfolt a közel két évtizedes távollét után hazalátogató mester szívós, szálas alakja, élénk tekintete, egész lénye. Odahaza volt újra, szülőhelyén, a Művelődési Otthonban rendezett kiállításán, finom színharmóniájú akvarelljei, soktémájú olajfestményei, talán száznál is több képe között. De ez még sem egész életműve, mert azt megtépázták a viszontagságos esztendők s a még meglévők Magyarországon vannak. Ami most bemutatásra kerül,- egyrészt a Nemzeti Galériának tulajdona, másrészt magánosoké. SOMORJÄN, a jellegzetes csallóközi községben telt el Prohászka felhőtlennek nem mondható ifjúkora. Már akkor a jövendő festő kutató szemével figyelte a környező tájat, népének munkáját, sorsát, kevés örömét, sok gondját. S 14ben jött a dühösen pusztító, tragikusan véres háború, utána a forradalom, amelynek harcos katonája s ezredének rajzolója volt. Több mint 200 lapon rögzítette a magyar Vörös Hadsereg életét. Majd a pesti Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. De a nyugtalan, kötöttségekkel szemben eredendő ellenérzéssel viselkedő fiatal művész, kl nehezen viselte el az iskola fegyelmét, mentesülni igyekszik a reguláktól. A már Csehszlovákiához tartozó Somorjára tér vissza s keresi útját. Izgatják a kor formai-, s még inkáhb népe problémái. Itt találja meg valóban önmagát. A föld népével való kapcsolata, életük és szokásaik, meséik és babonáik gyújtják fel képzeletét. Szokatlanul gazdag fantáziáját jelzi a lendületes és költői formálású temperasorozat („A garabonciás", „Lucajárás", a „Göncölszekér" stb.). KRÓNIKÁSA LESZ a népnek és sorsának vállalója. A Csallóközt, a jellegzetes magyar tájat veti vászonra. De nemcsak a rónát, a folyót, a falvakat. A rögös földek, a sáros utak mély keréknyomai, a görbe falusi utcák, düledező kerítések, a magas homlokú házak csak keret, melyen belül Tallós Prohászka István: Körtvélyesi táj (olaj) | JOGI TANÁCSADÓ h új munkfltdrvénykönyv alapelvei FIATALKORÚAK MUNKAVISZONYAI (1B3. §) Flatalkorúaknak a 15—18 év közötti egyének számítanak. A munkatörvény könyv szempontíjából az alábbi eltérésektől eltekintve, teljes jogcselekvőképességük van. A munkaadó köteles megteremteni a fiatalkorú dolgozók sokirányú testi és lelki fejlődésének előfeltételeit, többek között a munkafeltételek külön megállapításával is. A fiatalkorúak munka- és tanoncszerződésének megkötésénél és megváltoztatásánál kl kell kérni a törvényes képviselő, tehát rendszerint a szülő, esetleg a gyám véleményét (beleegyezésükre azonban nincs szükség). A jelmondást, az azonnali hatállyal való jelmondást is beleértve, közölni kell a törvényes képviselővel. Ha a fiatalkorú ad felmondást, vagy közös megegyezéssel akarná a munkaviszonyt megszüntetni, szintén ki kell kérni törvényes képviselőjének véleményét. A fiatalkorú dolgozókat testi és szellemi fejlettségüknek megfelelő munkával szabad csak foglalkoztatni. Törődni kell szabad idejük helyes felhasználásával is. A TÚLMUNKA ÉS AZ ÉJJELI MUNKA TILALMA (166. §) A fiatalkorúakat sem túlV. 27. munkára, sem éjjeli munkára igénybe venni nem szabad. 5 A 16 éven aluli fiatalkorúakat nem szabad darab (akkord) bérben dolgoztatni, sem 1966. olyan munkánál, amely orvosi vélemény szerint veszélyezteti a fiatalkorú egészségét. MILYEN MUNKÁRA TILOS A FIATALKORÚAKAT ALKALMAZNI? (167. §) A föld alatti bányamunkát (beleértve a folyosók vágását is) fiatalkorúval végeztetni nem szabad, ez kivételesen csak olyan 16 évnél idősebb fiatalkorúak esetében van megengedve, akiknek erre a hivatásukhoz való felkészülésnél van szükségük. Fiatalkorúakat nem szabad olyan munkák végzésére igénybe venni, amelyek testi alkatuknak, vagy élettani, tll. lélektani okból nem felelnek meg, veszélyeztethetik egészségüket. A szakminisztériumok, 111. igazgatóságok állítják öszsze az ilyen munkahelyek jegyzékét. Fiatalkorúakat nem szabad olyan munkáknál foglalkoztatni, ahol nagy a balesetveszély. ORVOSI VIZSGÁLAT (168. §) A munkaadó köteles gondoskodni arról, hogy a fiatalkorú dolgozókat a munkába lépés előtt, továbbá ha egy hónapnál hosszabb időre más munkára osztják be őket, egyébként rendszeresen, a szükségnek megfelelően — évente legalább egyszer — orvos megvizsgálja. A fiatalkorúak kötelesek magukat ennek az orvosi vizsgálatnak alávetni. A fiatalkorúakra vonatkozó előírások a termelő- és az egységes földművesszövetkezetekre ts vonatkoznak. egy történelmi és társadalmi igazságtalanságoktól szenvedő nép drámája játszódik le. Ennek az életnek a valósága érdekli. Nemzeti és szociális problémáik megragadásában látja a szlovákiai magyar realista piktúra feladatát. Ebben a szellemben festi meg alkotása leglényegét képező népi életképeit. A „Rözse"- és a „Trágyahordó", a „Halászok", a „Juhászok", s a „Hajcsárok" elesettségét, a már jelképpé magasodó „Földnyúzót", a „Vásárok" nyüzsgő képét. Merített gondos szociográfiai tanulmányaiból ls. De ezek a kompozíciók nem néprajzi dokumentumok, hanem a művész lelke — szelleme prizmáján átszűrt benyomások, nagyon átélt élmények kivetítései. Rendkívüli megelevenítő erővel, egyénit és tipikus ötvöző jellemzéssel ábrázolja a kiuzsorázott, örök függőségben vergődő szegényparasztot, szikkadt asszonyát, a nagygazdák, a kupecek mohóságát, a városias polgárt, a rend komor őrét. S különös művészi adottsággal veszi ecsetjére a paraszti életben mindenütt jelenlévő gazdája sorsát megosztó és talán megérző állatokat. NEMCSAK BŐVÉRŰ ELBESZÉLŐ, hanem bírálója is a jelenségeknek. Hol szatirikus éllel, hol meg groteszk torzítással leplezi le a fonákságokat, a bűnöket. Nála az expresszionista és kubista gyökerű deformáció célja a tény maradéktalan kifejezése, a dolgozók valóságának világos feltüntetése. Erre a világosságra ködös homály borul a hét év alatt, amíg a Csallóköz a faslzálódó Magyarország fennhatósága alatt állott. Palettája csak 1945-ben színesedik ki újra s ecsetjárása Ismét a régi lendületről s dinamizmusról vall. Az 1947-es áttelepítés során búcsút kell vennie Somorjától. A közeli Mosonmagyaróváron folytatja azóta is művészi munkáját. TALLŐS P. ISTVÁN az a festő, akiben megvolt a képesség és Igény, hogy benyomásait anyagi formává alakítva, élettartalmú művével legyen népe igazságának szószólója. BÁRKÁNY JENÖNÉ A FENYEGETŐ KÁR MEGELŐZÉSE (170. §) A munkaadó köteles a dolgozóknak olyan munkafeltételeket biztosítani, hogy egészségük veszélyeztetése nélkül tudják feladataikat ellátni. A megállapított hibákat kötelesek eltávolítani, 111. megszüntetni. A munkaadó köteles ellenőrizni, hogy a dolgozók úgy teljesltik-e feladataikat, hogy károk ne keletkezzenek. A DOLGOZÓK KÁRMEGELŐZÉSI KÖTELEZETTSÉGEI (171. §) A dolgozó köteles úgy viselkedni, hogy sem egészségben, sem vagyonban kár ne keletkezzék és senki ne jusson indokolatlan anyagi előnyhöz. Ha ilyen kár fenyegetne, köteles azt a vezetőknek jelenteni. Ha a munkaadót kárveszély fenyegeti, a dolgozó köteles közbelépésével ezt megakadályozni, hacsak nem fékezné őt ebben fontos körülmény, saját és munkatársai életének veszélyeztetése. Ha a dolgozó ezen kötelezettségének különösebb ok nélkül nem tenne eleget, a 175. § értelmében részbeni kártérítésre kötelezhető, ha a kárt másképp nem lehet megtéríteni. Tekintetbe kell venni a kár társadalmi jelentőségét és a dolgozó személyi és anyagi viszonyait. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a 3 havi átlagfizetést. Ha a dolgozó közbelépése során kárt okozna, — ha a helyzetnek • megfelelően járt el —, nem felel az Így keletkezett kárért, ' ha a fenyegető veszélyt nem szándékosán sajöt maga idézte elő. Ha a dolgozó megállapítja, hogy nincsenek ádva a munka elvégzéséhez szükséges feltételek, köteles ezt felettesének jelenteni. Dr. FÖLDES JÓZSEF 1921—1931 Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakításától eltelt 45 év már történelem. De milyen történelemi Megvalósíthatatlan kísérlet volna arra vállalkozni, hogy valaki is megírja ennek a negyvenöt évnek eseményekben gazdag történelmét. Mert ez a negyvenöt év nemcsak Csehszlovákia Kommunista Pártjának története, hanem Csehszlovákia munkásságának, egész dolgozó népének harcokban, nélkülözésekben, sztrájkokban, háborúban eltelt történelme. Aztán a felszabadulás, az újjáépítés, a szocializmus építésének időszaka. Emberek millióinak történelme, egy ország történelme. S oly sokan, különösen fiatalok, vajmi keveset ismernek és tudnak ebből a történelemből. Most induló sorozatunkban rövid szemelvényeket, híreket közlünk régi újságokból. Egy-egy, a korra jellemző, a kort tükröző felvillanást 1921-től, egészen napjainkig. LUBOCHŇAI KONGRESSZUSUNK Lubochňán, január 16—17-én kellett volna megtartani a Szociáldemokrata Párt balszárnyának kongresszusát. A hatalmon levő urak azonban csak az esetben voltak hajlandók erre engedélyt adni, ha a kongresszus tanácskozásait az államhatalom szlovákiai képviselői, továbbá a főispán és a szolgabírói hivatal képviselői jelenlétében folytatják. A kongresszus az Internacionálé eléneklésével kezdődött... Amikor Tauslk elvtárs mondotta beszédét, Skycák főszolgabíró felállt és a törvény nevében megtiltotta a „forradalom" szó megemlítését... A III. Internacionáléról folytatott vitában néhány elvtárs felszólalt, Skycák főszolgabíró ismét felállt és megkérdezte: „Miť ért a szónok a III. Internacionálé fogalma alatt..." Mivel a választ nem tartotta elegendőnek, a törvény nevében feloszlatta kongressszusunkat... Hlas rudu. 1921. Január 23. MÁRTÍROK ... A csendőrök egymás után ötször belelőttek a munkásokba. Tizennyolc elvtárs vérében fetreng a földön... A proletárok Krompachyn kiontott vére lángoló jel, amely a proletariátust nyomorára, elnyomottságára, bilincseire figyelmezteti ... Hlas ľudu. 1921. febr. 25. KOMMUNISTA PÁRT VAGYUNK 1921. május 15-e, a csehszlovákiai proletariátus legdicsőbb napja. A munkásság képviselői a III. Internacionálé 21. pontja mellett szavaztak, felálltak, egyértelmű határozottsággal emelték fel kezüket ós így kiáltottak: Igen! A jelenlevő küldöttek anyanyelvükön éneklik az Internacionálét. Örömükben összeölelkeznek és választásuk e pillanatában örömkönnyek csillognak szemükben ... Pravda chudoby. 1921. május 22. A RENDŐRSÉG PROVOKÁCIÓJA. SOK MUNKÁS ÉS NYOLC RENDŐR MEGSEBESÜLT. GYERMEKEKET IS VÉRESRE VERTEK! Vasárnapra volt hirdetve a kelet-szlovenszkói cserkészcsapatok fogadalmi tétele Kassán, amit a párt ünnepélyes keretben akart megtartani. A zenekar a cserkészcsapatokkal egyetemben elindult az állomásról... Mikor azonban a tömeg a rendőrkaszárnya elé ért, a rendőrök egy jelszóra kirántották gumibotjaikat és minden átmenet nélkül rárohantak a munkásokra. A tömeg védte magát, ahogy tudta. A harcban részt vett mintegy 200 rendőr és hozzájuk csatlakoztak még civilek, akik kabátjuk belső zsebéből vették ki a gumibotot... A munkásokat a brutális támadás nem rettentette el, több mint 3000 ember vonult ki ennek dacára a sporttelepre. Munkás, (rendkívüli szám) 1922. Július 31. KÉREK FRISS LEÁNYHÜST Egy levelet hoztak a szerkesztőségünkbe. Rózsaszín papíron van írva, melyről a legsötétebb és leggyalázatosabb sorok ordítják az olvasó fülébe a kizsákmányolók borzalmas bűneit. Tisztelt Deutsch úr! Kérem postafordultával értesíteni, hogy kávémérés üzletembe kaphatok-e egy csinos, jóképű pincérnőt, aki a vendégekkel jól tud bánni és aki megfelelő ruhával is rendelkezik. Feltételeim a következők: 1. A lány reggelit és uzsonnát kap a felszolgálásért. Ebédet, vacsorát, szobát, fűtést, világítást a lánynak kell fizetnie. 2. Vendégeket fogadni a lánynak szabad, sőt megkívántatik. 3. A lány két hét, legkésőbb három hétnél tovább nem maradhat, mivel az üzlet érdeke megkívánja a folytonos változtatást. 4. A napi koszt 12 koronába kerül, a szoba pedig naponként 8 koronába. Mivel mindent érthetően megírtam, kérem postafordultával engem értesíteni. Fényképes ajánlat előnyben. Rimavská Sobota, 1923. december 3. Veres Lóránt, kávémérés tulajdonos, Jánošík utca 31. (Munkás, 1923. december 12.) A III. PÁRTKONGRESSZUS A BOLSEVIK EGYSÉG JEGYÉBEN ... Röviden így jellemezhető a kongresszus irányvonala: A bolsevizálódás válsága első időszakának áthidalása, a bolsevizmus gondolata győzelemre juttatásának jegyében. A CSKP II. kongresszusa politika! Irányvonalának jóváhagyása. A középcsoport helytelen likvidátori állásfoglalásának újbóli beismerése... Olyan pártvezetőség megválasztása, amely a lehető legnagyobb mértékben kezeskedhetne arról, hogy a bolsevik irányvonal érvényesül. Pravda, 1925. szeptember 30. TAGLŐÜTÉS A KOALÍCIÓ FEJÉRE Tegnapi számunkban közöltük pártunk nyílt határozott állásfoglalását Szlovenszkó kérdésében. Ez a nyilatkozat, mely hadat Indít Kramár és Hlinka urak csalóka jelszavai az autonómiával űzött népcsalás ellen, harcot hirdet a szlovenszkói gyarmati viszonyok ellen, a Szlovenszkó népeinek teljes önrendelkezése mellett foglal állást, — taglóütésként érte a koalíciós sajtó tenyészállatait... Munkás, 1926. január 14. NINCS MEGÁLLÁS A HARC ÜTjAN Szobol György, az országos ifjúmunkás központi bizottság tagja, ak! a košicei párt- és ifjúmunkás mozgalom egyik legöntudatosabb és legharcosabb tagja volt, immár nincs közöttünk ... Szobol Györgynek a börtön falai között kellett elpusztulnia, súlyos szívbaja következtében, mert a kapitalista osztölyuralom ezt így akarta. .. Szobol György halálát a burzsoá Igazságszolgáltatás okozta, vörös koporsója boszszúért kiált az osztályharcos proletariátushoz ... Munkás, 1926. április 7.